Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

MÁRK ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGÉLIUM

 

Jézus beszéde Jeruzsálem pusztulá−

sáról és az Ő dicsőséges eljöveteléről

13

Mikor pedig a templomból

kiment, monda néki egy az Ő

tanítványai közül: Mester, nézd, milyen

kövek és milyen épületek!

2. Jézus pedig felelvén, monda néki:

Látod ezeket a nagy épületeket? Nem

marad kő kövön, amely le nem rombol−

tatik.

Luk. 19,44.

3. Mikor pedig az Olajfák hegyén ül

vala, a templom átellenében, megkér−

dezék Őt magukban Péter, Jakab, Já−

nos és András:

Mát. 24,3. Luk. 21,5.

4. Mondd meg nékünk, mikor történ−

nek meg ezek; és mi lesz a jel, amikor

mindezek beteljesednek?

5. Jézus pedig felelvén nékik, kezdé

mondani: Meglássátok, hogy valaki el

ne hitessen titeket.

Jer. 29,8. Ef. 5,6.

6. Mert sokan jönnek majd az én ne−

vemben, akik azt mondják: Én vagyok:

és sokakat elhitetnek.

7. Mikor pedig hallani fogtok hábo−

rúkról és háborúk híreiről, meg ne

rémüljetek, mert meg kell lenniük; de

ez még nem a vég.

Mát. 10,17. Luk. 21,12.

8. Mert nemzet nemzet ellen, és

ország ország ellen támad; és lesznek

földindulások mindenfelé, és lesznek

éhségek és háborúságok.

Ján. 15,21.

9. Nyomorúságoknak kezdetei ezek.

Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert

törvényszékeknek adnak át titeket, és

gyülekezetekben vernek meg titeket,

és helytartók és királyok elé állítanak

énérettem, bizonyságul őnékik.

Jel. 2,10.

10. De előbb hirdettetnie kell az Evan−

géliumnak minden pogányok között.

Mát. 24,14. Róm. 10,18.

11. Mikor pedig fogva visznek, hogy

átadjanak titeket, ne aggodalmaskod−

jatok amiatt, hogy mit szóljatok, és ne

gondolkodjatok előre, hanem

ami ada−

tik néktek abban az órában

,

azt szól−

játok

; mert nem ti vagytok,

akik

szóltok

, hanem a Szent Szellem

.

12. Halálra fogja pedig adni testvér

testvérét, atya gyermekét; és magzatok

támadnak szülők ellen, és megöletik

őket.

Csel. 2,4. 4,8. 31.

13. És lesztek gyűlöletesek mindenki

előtt az én nevemért; de aki végig kitart,

az üdvözül.

Dán. 12,12.

2Tim. 4,7. 8. Zsid. 3,6. 14. Jel. 2,7. 10. 3,10.

14. Mikor pedig látjátok a pusztító utá−

latosságot, amelyről Dániel próféta szólt,

ott állani, ahol nem kellene; aki olvassa,

72 MÁRK EVANGÉLIUMA 13. 14.

értse meg, akkor akik Júdeában lesz−

nek, fussanak a hegyekre;

Dán. 9,27.

15. A háztetőn levő pedig le ne száll−

jon a házba, se be ne menjen, hogy

házából valamit kivigyen;

16. És a mezőn levő haza ne térjen,

hogy ruháját elvigye.

17. Jaj pedig a terhes és a szoptatós

asszonyoknak azokban a napokban.

18. Imádkozzatok pedig, hogy a ti

futástok ne télen legyen.

19. Mert azok a napok olyan nyomo−

rúságosak lesznek, amilyenek a világ

kezdete óta, amelyet Isten teremtett,

mind ezideig nem voltak, és nem is

lesznek.

Jóel 2,2.

20. És ha az Úr meg nem rövidítette

volna azokat a napokat, egyetlen test

sem menekülne meg; de a választotta−

kért, akiket kiválasztott, megrövidítette

azokat a napokat.

21. Ha pedig akkor ezt mondja néktek

valaki: Ímé, itt a Krisztus, vagy: Ímé,

amott, ne higgyétek.

Luk. 17,23.

22. Mert hamis Krisztusok és hamis

próféták támadnak, és jeleket és csodá−

kat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet,

még a választottakat is.

Róm. 8,28−−30. 1Pét. 1,5. 2Pét. 3,17.

23. Ti pedig vigyázzatok; ímé, előre

megmondottam néktek mindent.

24. De azokban a napokban, azután

a nyomorúság után, a nap elsötétedik,

és a hold nem fénylik,

Dán. 7,10. Sof. 1,15.

25. És az ég csillagai lehullanak, és az

egekben levő erősségek megrendülnek.

26.

És akkor meglátják az ember−

nek Fiát eljönni felhőkben nagy hata−

lommal és dicsőséggel

.

Mát. 16,27.

Csel. 1,11. 1Thess. 3,13. 2Thess. 2,2. 8. Júd. 14.

27. És akkor elküldi az Ő angyalait,

és egybegyűjti az Ő választottait a négy

szelek felől, a föld végső határától az ég

végső határáig.

28. A fügefáról vegyétek pedig a pél−

dát. Amikor ága már zsendül, és levelet

hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.

29. Azonképpen ti is, mikor látjátok,

hogy ezek meglesznek, tudjátok meg,

hogy közel van, az ajtó előtt.

30. Bizony mondom néktek, hogy el

nem múlik ez a nemzetség, amíg meg

nem lesznek mindezek.

31.

Az ég és a föld elmúlnak,

de az

én beszédeim el nem múlnak

.

Zsolt. 102,26. Ésa. 40,8. 51,6. Zsid. 1,11.

32. Arról a napról és óráról pedig

senki semmit sem tud, sem az égben

az angyalok, sem a Fiú, hanem csak

az Atya.

33. Figyeljetek, vigyázzatok és imád−

kozzatok; mert nem tudjátok, mikor jön

el az az idő.

Róm. 13,11.

1Thess. 1,10. 5,6. 9. Jak. 5,7. 1Pét. 4,7.

34. Úgy mint az az ember, aki messze

útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit

felhatalmazván, és kinek−kinek a maga

dolgát megszabván, az ajtónállónak

megparancsolta, hogy vigyázzon.

Mát. 25,14.

35. Vigyázzatok azért, mert nem tud−

játok, mikor érkezik meg a háznak ura,

este−é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor,

vagy reggel?

2Pét. 3,1−−8. Jel. 3,3.

36. Hogyha hirtelen megérkezik, ne

találjon titeket aludva.

37. Amiket pedig néktek mondok,

mindenkinek mondom: Vigyázzatok!

Jézus megkenetése Betániában

14

Két nap múlva pedig húsvét volt

és a kovásztalan kenyerek ünne−

pe. És a főpapok és az írástudók tana−

kodnak vala, hogy csalárdsággal mi−

módon fogják meg és öljék meg Őt.

2Móz. 12,13. Ján. 11,55. 13,1.

2. Mert azt mondják vala: Ne az ünne−

pen, hogy a nép fel ne zendüljön.

3. Mikor pedig Betániában a poklos

Simon házánál volt, amint asztalhoz ült,

egy asszony méne oda, akinél alabást−

rom edény volt valódi és igen drága

nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom

edényt kitölté azt az Ő fejére.

Mát. 26,6. Luk. 7,37. Ján. 12,1. 3.

4. Némelyek pedig háborognak vala

maguk között és mondának: Mire való

MÁRK EVANGÉLIUMA 14. 73

volt az olajnak ez a tékozlása?

5. Mert el lehetett volna azt adni

háromszáz pénznél is többért, és odaad−

ni a szegényeknek. És zúgolódnak vala

ellene.

Mát. 18,28.

6. Jézus pedig monda: Hagyjatok bé−

két néki; miért bántjátok őt? Jó dolgot

cselekedett énvelem.

7. Mert a szegények mindenkor vele−

tek lesznek, és amikor csak akarjátok,

jót tehettek velük; de én nem leszek

mindenkor veletek.

5Móz. 15,11.

8. Ő, ami tőle telt, azt tette: előre meg−

kente az én testemet a temetésre.

9. Bizony, mondom néktek: Valahol

csak prédikálják ezt az Evangéliumot

az egész világon, amit ez az asszony

cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő

emlékezetére.

10. Akkor Júdás, az iskarióti, egy a

tizenkettő közül elment a főpapokhoz,

hogy Őt azoknak elárulja.

11. Azok pedig, amint meghallották,

örvendezének, és igérték, hogy pénzt

adnak néki. Ő pedig keresi vala, mimó−

don árulhatná el Őt jó alkalommal.

Zak. 11,12. 1Tim. 6,10. Júd. 11.

Pászka és az úrvacsora rendelése

12. És a kovásztalan kenyerek ünne−

pének első napján, mikor a húsvéti

bárányt vágják vala, mondának néki az

Ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmen−

vén megkészítsük, hogy megehesd a

húsvéti bárányt?

Mát. 26,17. Luk. 22,7.

13. Akkor elküldött kettőt az Ő tanítvá−

nyai közül, és monda nékik: Menjetek

el a városba, és egy ember jön előtökbe,

aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,

14. És ahová bemegy, mondjátok a

házigazdának: A Mester kérdi: hol van

az a szállás, ahol megeszem az én tanít−

ványaimmal a húsvéti bárányt?

2Móz. 12,6.

15. És ő mutat néktek egy nagy

vacsoráló házat berendezve, készen;

ott készítsétek el nékünk.

16. Elmenének azért az Ő tanítványai,

és jutottak a városba, és úgy találták,

amint nékik megmondotta, és elkészí−

ték a húsvéti bárányt.

17. Mikor pedig este lett, odaméne

a tizenkettővel.

18. És amikor leülnek és esznek vala

monda Jézus: Bizony mondom néktek,

egy közületek elárul engem, aki velem

eszik.

Mát. 26,20. Luk. 22,14. Ján. 13,21.

19. Ők pedig kezdének szomorkodni

és néki egyenként mondani: Csak nem

én? A másik is: Csak nem én?

20. Ő pedig felelvén, monda nékik:

Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt

márt a tálba.

21. Az embernek Fia jóllehet elmegy,

amint meg van írva felőle; de jaj annak

az embernek, aki az embernek Fiát el−

árulja; jobb lenne annak az embernek,

ha nem született volna.

1Móz. 23,15. Ésa. 53,1. 12. Dán. 9,26. Zak. 13,7.

Az úrvacsora imája

22. És mikor ők ettek,

vette Jézus a

kenyeret

, és hálákat adván,

megtör−

te és adta nékik

, mondván: Vegyétek

,

egyétek

; ez az én testem

.

1Kor. 10,4. 16. 11,23.

23.

És vette a poharat,

és hálákat

adván

, adta nékik

; és ittak abból mind−

nyájan;

24. És monda nékik:

Ez az én vérem

,

az új szövetség vére

,

amely sokakért

kiontatik

.

Zak. 9,11. Zsid. 9,14.

25. Bizony mondom néktek, nem

iszom többé a szőlőtőnek gyümölcsé−

ből mind ama napig, amikor mint újat

iszom azt az Isten országában.

26. És dicséretet énekelve kimentek

az Olajfák hegyére.

Mát. 26,30. Luk. 22,31.

27.

É

s monda nékik Jézus: Ezen az

éjszakán mindnyájan megbotránkoztok

bennem; mert meg van írva: Megverem

a pásztort

,

és elszélednek a juhok.

Ésa. 53,2−−10. Dán. 9,26. Zak. 13,7.

28. De feltámadásom után előttetek

fogok felmenni Galileába.

rész 16,7.

29. Péter pedig monda néki: Ha mind−

nyájan megbotránkoznak is, de én nem.

74 MÁRK EVANGÉLIUMA 14.

30. És monda néki Jézus: Bizony,

mondom néked, hogy ma, ezen az

éjszakán, mielőtt a kakas kétszer szó−

lana, háromszor tagadsz meg engem.

31. Ő pedig annál inkább erősítette:

Ha veled együtt kell is meghalnom,

semmiképpen meg nem tagadlak té−

ged. Hasonlóképpen szóltak a többiek

is.

Jézus gyötrődése a Gecsemáné kertben

32.

É

s menének ama helyre, amely−

nek Gecsemáné a neve; és monda az

Ő tanítványainak: Üljetek le itt, amíg

imádkozom.

Mát. 26,36. Luk. 22,40. Ján. 18,1.

33. És maga mellé vévén Pétert és

Jakabot és Jánost, kezde rettegni és

gyötrődni;

34. És monda nékik: Szomorú az én

lelkem mind halálig; maradjatok itt,

és vigyázzatok.

Ján. 12,27. Gal. 6,4. Zsid. 5,7.

35.

É

s egy kevéssé előremenvén, a

földre esék, és imádkozék, hogy, ha

lehetséges, múljék el tőle ez az óra;

36. És monda:

Abba, Atyám!

Minden

lehetséges néked

.

Vidd el tőlem ezt a

poharat

;

mindazáltal ne az én akara−

tom legyen meg

, hanem a tiéd

.

Ján. 5,30. 6,38. Róm. 8,15.

37. Azután visszatért, és alva találta

őket, és mondta Péternek: Simon, al−

szol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?

38.

Vigyázzatok és imádkozzatok

,

hogy kísértésbe ne jussatok

;

a szel−

lem ugyan kész

, de a test erőtelen

.

Róm. 7,23.

39. És ismét elmenvén, imádkozék,

ugyanazon szavakkal szólván.

Gal. 5,17.

40. Amikor pedig visszatért, ismét

alva találta őket; mert a szemeik megne−

hezedtek, és nem tudták, mit felel−jenek

néki.

41. Harmadszor is jöve, és monda

nékik: Aludjatok immár, és nyugodja−

tok. Elég; eljött az óra; ímé, az ember−

nek Fia a bűnösök kezébe adatik.

42. Keljetek föl, menjünk: ímé, elkö−

zelgett, aki engem elárul.

Jézus elfogatása

43. És mindjárt, még mikor Ő szól

vala, eljött Júdás, egy a tizenkettő közül,

és vele együtt nagy sokaság, szablyák−

kal és botokkal, a főpapoktól, az írás−

tudóktól és a vénektől.

Mát. 26,47. Luk. 22,47. Ján. 18,2.

44. Az Ő elárulója pedig jelt adott

nékik, mondván: Akit megcsókolok

majd, Ő az; fogjátok meg Őt, és vigyé−

tek el biztonsággal.

45. És odajutván, azonnal hozzá ment,

és monda: Mester! Mester! És meg−

csókolá Őt.

2Sám. 20,9.

46. Azok pedig rávetették kezeiket,

és megfogták

Ő

t.

47. De egy az ott állók közül az ő

szablyáját kivonván, a főpap szolgájához

sújta, és levágta annak fülét.

48. Jézus pedig felelvén, monda né−

kik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek−é

reám szablyákkal és botokkal, hogy

megfogjatok engem?!

49. Naponta nálatok voltam, a temp−

lomban tanítva, és nem fogtatok meg

engem; de szükség, hogy az Írások be−

teljesedjenek.

Zsolt. 22,16. Ésa. 53,7. Dán. 9,26.

50. Akkor elhagyván Őt, mindnyájan

elfutának.

Zsolt. 88,8.

51. Egy ifjú pedig követé Őt, akinek

testét csak egy gyolcsing takarta; és

megfogták őt az ifjak.

52. De ő otthagyva az ingét, mezte−

lenül elszaladt tőlük.

53. És Jézust a főpaphoz vitték. És

odagyűltek mindnyájan a főpapok,

a vének és az írástudók.

54. Péter pedig távolról követte Őt,

be egészen a főpap udvaráig: és ott ült

a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél.

Jézus Kajafás és a nagytanács előtt

55. A főpapok pedig és az egész

tanács bizonyságot keresnek vala Jézus

ellen, hogy megölhessék Őt; de nem

találtak.

Mát. 26,59. Ján. 18,19.

56. Mert sokan tettek ugyan hamis

tanúbizonyságot ellene, de a bizonyság−

MÁRK EVANGÉLIUMA 14. 15. 75

tételek nem voltak megegyezőek.

57. És némelyek fölkeltek és hamis

tanúbizonyságot tettek ellene, mond−

ván:

58. Mi hallottuk, mikor ezt mondta:

Én lerontom ezt a kézzel csinált templo−

mot, és három nap alatt mást építek,

amely nem kézzel csináltatott.

Ján. 2,19.

59. De még így sem volt egyező az

ő bizonyságtételük.

60. Akkor a főpap odaállván a közép−

re, megkérdé Jézust, mondván: Semmit

sem felelsz−é? Miféle bizonyságot tesz−

nek ezek ellened?

61. Ő pedig hallgat vala, és semmit

sem felelt. Ismét megkérdezé Őt a

főpap, és monda néki:

Te vagy−é a

Krisztus

, az áldott Isten Fia?

Ésa. 53,7.

62. Jézus pedig monda:

Én vagyok

.

És meglátjátok majd az embernek

Fiát ülni a Hatalmas jobbján

,

és el−

jönni az ég felhőivel

.

Csel. 1,11.

1Thess. 1,10. 4,16. 2Thess. 1,7. 1Pét. 2,23.

63. A főpap pedig megszaggatván

ruháit, monda: Mi szükségünk van még

tanúkra?

Jel. 1,7. 22,20.

64. Hallottátok a káromlást. Mi tetszik

néktek? Azok pedig halálra méltónak

ítélték Őt mindnyájan.

Csel. 6,13.

65. És kezdék némelyek Őt köpdösni,

és az Ő orcáját elfedni, és öklözni, és

mondani néki: Prófétálj! A szolgák

pedig arcul csapdosták Őt.

Ésa. 53,3.

66. Amint pedig Péter lent volt az

udvarban, odajött egy a főpap szolgálói

közül;

Mát. 26,69. Luk. 22,56. Ján. 18,17. 25.

67. És meglátván Pétert, amint meleg−

szik vala, rátekintvén, monda: Te is a

Názáreti Jézussal voltál!

68. Ő pedig megtagadta, mondván:

Nem ismerem, s nem is értem, mit

mondasz. És kiment a tornácra; és a

kakas megszólalt.

69. A szolgáló pedig meglátva őt,

kezdé ismét mondani az ott állóknak:

Ez közülük való.

70. Ő pedig ismét megtagadá. De

kevés idő múlva az ott állók ismét

mondják vala Péternek: Bizony közülük

való vagy; mert galileabeli is vagy, és a

beszéded is hasonló.

Bír. 12,6. Mát. 26,73. Csel. 2,7.

71. Ő pedig kezde átkozódni és eskü−

dözni, hogy: Nem ismerem azt az

embert, akiről beszéltek.

1Kor. 10,12.

72. És másodszor szóla a kakas. És

Péternek eszébe jutott a beszéd, ame−

lyet néki Jézus mondott, hogy mielőtt

a kakas kétszer szólana, háromszor

tagadsz meg engem. És sírva fakada.

Jézus Pilátus előtt

15

És mindjárt reggel tanácsot tart−

ván a főpapok a vénekkel és írás−

tudókkal, és az egész tanács, megkötöz−

vén Jézust, elvitték és átadták Pilátus−

nak.

Zsolt. 2,2. Csel. 3,13. 4,26.

2. És megkérdé Őt Pilátus: Te vagy−é

a zsidók királya? Ő pedig felelvén,

monda néki: Te mondod.

1Tim. 6,13.

3. És erősen vádolják vala Őt a

főpapok.

1Pét. 2,23.

4. Pilátus pedig ismét megkérdé Őt,

mondván: Semmit sem felelsz−é? Ímé,

mennyi tanúbizonyságot szólnak elle−

ned!

Ésa. 53,7. Ján. 19,9.

5. Jézus pedig semmit sem felelt,

annyira, hogy Pilátus elcsodálkozék.

6. Ünnepenként pedig egy foglyot

szokott elbocsátani nékik, akit éppen

óhajtának.

7. Vala pedig egy Barabás nevű,

megkötöztetve ama lázadókkal együtt,

akik a lázadás alkalmával gyilkosságot

követtek el.

8. És a sokaság kiáltván, kezdé kérni

Pilátust arra, amit mindenkor megtesz

vala nékik.

9. Pilátus pedig felele nékik, mond−

ván: Akarjátok−é, hogy elbocsássam

néktek a zsidók királyát?

10. Mert tudja vala, hogy irigységből

adták Őt kézbe a főpapok.

11. A főpapok azonban felindíták a

sokaságot, hogy inkább Barabást bo−

csássa el nékik.

Csel. 7,9. 51. 1Ján. 3,12.

76 MÁRK EVANGÉLIUMA 15.

12. Pilátus pedig felelvén, ismét

monda nékik: Mit akartok tehát, hogy

cselekedjem Ővele, akit a zsidók kirá−

lyának mondotok?

Csel. 3,14.

Elítéltetése és megaláztatása

13. És azok ismét kiáltának: Feszítsd

meg Őt!

14. Pilátus pedig monda nékik: Mert

mi rosszat cselekedett? Azok pedig

annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd

meg Őt!

15. Pilátus pedig eleget akarván tenni

a sokaságnak, elbocsátá nékik Bara−

bást, Jézust pedig megkorbácsoltatván,

kezükbe adá, hogy megfeszítsék.

Péld. 29,25. Ján. 19,1. 16.

16. A vitézek pedig elvitték Őt az

udvar belső részébe, ami az őrház;

és összehívták az egész csapatot.

17. És bíborba öltözteték Őt, és tövis−

ből font koszorút tettek a fejére,

18. És elkezdék Őt köszönteni: Üdvöz

légy, zsidók királya!

19. És verik vala a fejét nádszállal, és

köpdösik vala, és térdet hajtva tisztelik

vala Őt.

Jézus kereszthalála

20. Mikor pedig kicsúfolták Őt, levet−

ték róla a bíbor ruhát, és a saját ruháiba

öltöztették; és kivitték Őt, hogy meg−

feszítsék.

Ján. 19,16.

21. És kényszerítének egy mellettük

elmenőt, bizonyos cirénei Simont, aki

a mezőről jön vala, Alekszandernek és

Rufusnak az atyját, hogy vigye az Ő

keresztjét.

Mát. 27,32. Luk. 23,26. Róm. 16,13.

22. És a Golgota nevű helyre vitték

Őt, amely megmagyarázva annyi, mint:

koponya helye.

Csel. 7,58. Zsid. 13,12.

23. És mirhás bort adtak néki inni;

de nem fogadá el.

Zsolt. 69,21.

24. És megfeszítvén Őt, eloszták az

Ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit

kapjon.

Zsolt. 22,18. Luk. 23,24.

25. Vala pedig három óra, mikor meg−

feszíték Őt.

26. Az Ő kárhoztatásának oka pedig

így volt fölébe felírva: A zsidók királya.

5Móz. 23,5. Mát. 27,37. Luk. 23,38. Ján. 19,19.

27. Két rablót is megfeszítének Ővele,

egyet jobb és egyet bal keze felől.

28. És beteljesedék az Írás, amely azt

mondja: És a bűnösök közé számlál−

taték.

Ésa. 53,12.

29. Az arramenők pedig szidalmazzák

vala Őt, fejüket hajtogatván és mond−

ván: Hah! Aki lerontod a templomot,

és három nap alatt fölépíted;

rész 14,58. Zsolt. 22,7. Ján. 2,19.

30. Szabadítsd meg magadat, és szállj

le a keresztről!

31. Hasonlóképpen pedig a főpapok

is, csúfolódván egymás között, az írás−

tudókkal együtt mondják vala: Másokat

megmentett, magát nem bírja meg−

menteni.

32. A Krisztus, az Izrael királya, száll−

jon le most a keresztről, hogy lássuk és

higgyünk. Akiket vele feszítettek meg,

azok is szidalmazzák vala Őt.

Zsid. 12,3. 1Pét. 2,23. Jel. 1,7.

33. Mikor pedig hat óra lett, sötétség

támadt az egész földön kilenc óráig.

Mát. 27,45. Luk. 23,44. Ján. 19,28.

34. És kilenc órakor fennszóval kiálta

Jézus, mondván: Elói, Elói! Lamma

sabaktáni? Ami megmagyarázva annyi,

mint: Én Istenem, én Istenem! Miért

hagytál el engem?

Zsolt. 22,1.

35. Némelyek pedig meghallván ezt

az ott állók közül, mondának: Ímé, Illést

hívja.

36. Egy ember pedig odafutamodék,

és egy szivacsot megtöltvén ecettel és

azt nádszálra tűzvén, inni adott néki,

mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha el−

jön−é Illés, hogy levegye Őt.

Zsolt. 69,21.

37. Jézus pedig nagy fennszóval

kiáltván, kibocsátá szellemét.

Mát. 27,50. Luk. 23,46. Ján. 19,30.

38. És a templom kárpitja tetejétől

az aljáig kettéhasada.

2Móz. 26,31. Ef. 2,14. Zsid. 6,19. 10,19.

39. Látván pedig a százados, aki vele

átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva

MÁRK EVANGÉLIUMA 15. 16. 77

lehelte ki szellemét, monda:

Bizony

,

ez az ember Isten Fia volt

!

5Móz. 32,31.

40. Voltak pedig asszonyok is, akik

távolról nézik vala, akik között volt

Mária Magdaléna, és Mária, a kis

Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,

Zsolt. 38,11. Luk. 23,49.

41. Akik, mikor Galileában volt, akkor

is követték Őt, és szolgálnak vala néki;

és sok más asszony, akik vele mentek

fel Jeruzsálembe.

Luk. 8,2.

Jézus temetése

42. És mikor immár este lett, mivel−

hogy péntek volt, azaz szombat előtt

való nap,

Mát. 27,57. Luk. 23,50. Ján. 19,38.

43. Eljött az arimatiai József, egy tisz−

tességes tanácsbeli, aki maga is várja

vala az Isten országát; bement bátran

Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.

Zsolt. 25,2. 27,14. 37,7. 34. Ésa. 8,17.

Ésa. 40,27−−31. 64,4. JerSir. 3,25. 26. Luk. 2,25.

44. Pilátus pedig csodálkozék, hogy

immár meghalt volna; és magához

hivatva a századost, megkérdé tőle,

ha régen halt−é meg?

45.

É

s megtudván a századostól, oda−

ajándékozá a testet Józsefnek.

46. Ő pedig gyolcsot vásárolván, és

levévén Őt, begöngyölé a gyolcsba,

és elhelyezé egy sírboltba, amely kő−

sziklából volt kivágva; és követ hen−

gerített a sírbolt szájára.

Ésa. 53,9.

47. Mária Magdaléna pedig és Mária,

a Józsé anyja, nézik vala, hová helyezék.

Krisztus feltámadása

16

Mikor pedig elmúlt a szombat,

Mária Magdaléna, és Mária a

Jakab anyja, és Salomé drága keneteket

vásárlának, hogy elmenvén megkenjék

Őt.

Mát. 28,1. Luk. 23,56. Ján. 20,1.

2. És korán reggel, a hétnek első

napján a sírbolthoz mentek napfel−

keltekor.

Ján. 20,1.

3. És mondják vala maguk között:

Kicsoda hengeríti el nékünk a követ

a sírbolt szájáról?

4. És odatekintvén, látták, hogy a kő

el van hengerítve; mert felette nagy

volt.

Luk. 24,3.

5. És bemenvén a sírboltba, láttak egy

ifjút ülni jobb felől, fehér ruhába öltöz−

ve; és megfélemlének.

6. Az pedig monda nékik: Ne félje−

tek. A Názáreti Jézust keresitek, aki

megfeszíttetett; föltámadott, nincs itt;

ímé a hely, ahová Őt helyezék.

Ján. 2,19. 1Kor. 15,4.

Kol. 3,1. 1Thess. 4,14. Jel. 1,17. 18.

7. De menjetek el, mondjátok meg az

Ő tanítványainak és Péternek, hogy

előttetek megyen Galileába; ott meglát−

játok Őt, amint megmondotta néktek.

rész 14,28. Mát. 26,32.

8. És nagyhamar kijövén, elfutának a

sírbolttól, mert félelem és álmélkodás

fogta el őket; és senkinek semmit sem

szólának, mert félnek vala.

A feltámadt Krisztus megjelenései

9. Mikor pedig reggel, a hétnek első

napján föltámadott, megjelenék először

Mária Magdalénának, akiből hét ördö−

göt űzött ki.

Luk. 8,2. Ján. 20,14.

10. Ez elmenvén, megjelenté azok−

nak, akik vele voltak és keseregnek

és sírnak vala.

11. Azok pedig mikor hallották, hogy

él és ő látta, nem hitték el.

Mát. 28,17. Luk. 24,11. Ján. 20,25.

12. Ezután pedig közülük kettőnek

jelenék meg más alakban, útközben,

mikor a mezőre mennek vala.

Luk. 24,13.

13. Ezek is elmenvén, megjelenték a

többieknek; ezeknek sem hittek.

rész 16,11. Ján. 20,27.

Az apostolok kiküldése

14. Azután, mikor asztalnál ülnek vala,

megjelenék magának a tizenegynek,

és szemükre hányta az ő hitetlenségü−

ket és keményszívűségüket, hogy azok−

nak, akik Őt feltámadva látták, nem

hittek,

Luk. 24,36. Ján. 20,19. 1Kor. 15,5.

78 MÁRK EVANGÉLIUMA 16. — LUKÁCS EVANGÉLIUMA 1.

15. És monda nékik:

Elmenvén e szé−

les világra

,

hirdessétek az Evangéliu−

mot minden teremtésnek

.

Kol. 1,23.

16.

Aki hiszen és megkeresztelke−

dik

, üdvözül; aki pedig nem hiszen

,

elkárhozik

.

Luk. 10,19. Ján. 3,18. Róm. 2,29. 10,9.

17.

Azokat pedig, akik hisznek

,

ilyen jelek követik

:

az én nevemben

ördögöket űznek

;

új nyelveken szól−

nak

.

Csel. 2,4. 10,46. 19,6. 1Kor. 12,10.

18.

Kígyókat vesznek föl;

és ha vala−

mi halálost isznak

,

meg nem árt né−

kik

: betegekre vetik kezeiket,

és azok

meggyógyulnak

.

Luk. 10,19. 13,13. Csel. 9,17. 28,5. Jak. 5,14.

Jézus mennybemenetele

19. Az Úr azért, miután szólott vala

nékik, felviteték a mennybe, és üle az

Istennek jobbjára.

Zsolt. 68,18. Csel. 1,2. 7,55.

1Tim. 3,16. Zsid. 1,3. Jak. 5,14. Jel. 3,21. 4,2.

20. Azok pedig kimenvén,

prédikálá−

nak mindenütt

,

az Úr együtt munkál−

ván velük

,

és megerősítvén az Igét

a jelek által

, amelyek követik vala

.

Ámen

!

Csel. 5,12. 1Kor. 2,4. 5. Zsid. 2,4.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 386
Tegnapi: 336
Heti: 386
Havi: 2 675
Össz.: 825 309

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 136. Márk Evangéliuma 13-16. 2009.04.23.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: ima izraelert - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »