Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

MÓZES MÁSODIK KÖNYVE
A ZSIDÓKNAK EGYIPTOMBÓL VALÓ KIJÖVETELÉRÕL

Izrael fiai
elszaporodnak Egyiptomban
1 Ezek pedig az Izrael fiainak nevei,
akik Jákóbbal Egyiptomba menének;
mindenki az õ házanépével méne:
2. Rúben, Simeon, Lévi és Júda;
3. Izsakár, Zebulon és Benjámin;
4. Dán és Naftali, Gád és Áser.
5.Mindazok a lelkek pedig, akik Jákób
ágyékából származtak, hetvenen voltak.
József pedig Egyiptomban vala.
1Móz. 46,26. 5Móz. 10,22.
6. És meghala József és minden õ atyjafia
és az az egész nemzedék. 1Móz. 50,26.
7. Izrael fiai pedig szaporák valának,
szaporodának és sokasodának, és igenigen
elhatalmasodának, úgyhogy megtelék
velük az ország.
1Móz. 46,3. 5Móz. 26,5. Ésa. 35,1. 2. Csel. 7,17.
Az egyiptomiak elnyomják Izraelt
8. Azonközben új király támada Egyiptomban,
aki Józsefet nem ismerte.
9. És monda a fáraó az õ népének: Ímé,
az Izrael fiainak népe több és hatalmasabb
nálunknál. Zsolt. 105,24.
10. Nosza bánjunk okosan vele, hogy el
ne sokasodjék és az ne legyen, hogy ha
háború támad, õ is ellenségünkhöz adja
magát és ellenünk harcoljon és az országból
kimenjen. Jób 5,13. Zsolt. 10,2. Péld. 28,16.
11. Rendelének azért föléjük robotmestereket,
hogy nehéz munkákkal sanyargassák
õket. És építe a fáraónak gabonatartó
városokat, Pitomot és Ramszeszt.
12. De minél inkább sanyargatják vala
õt, annál inkább sokasodik és annál
inkább terjeszkedik vala, s féltek az
Izrael fiaitól. 1Móz. 47,11. Zsolt. 81,6.
13. Pedig kegyetlenül dolgoztaták az
egyiptomiak az Izrael fiait.
14. És kemény munkával keseríték életüket,
sárcsinálással, téglavetéssel ésmindenféle
mezei munkával, minden munkájukkal,
melyeket kegyetlenül dolgoztatnak
vala velük. 4Móz. 20,15. Zsolt. 10,17. 18.
15. És szóla Egyiptom királya a héber
bábáknak, akik közül egyiknek Sifra, a
másiknak Puá volt neve.
16. És monda: Mikoron héber asszonyok
körül bábálkodtok, nézzetek a szülõszékre:
ha fiú az, azt öljétekmeg, ha pedig
leány az, hadd éljen.
17. De a bábák félék az Istent és nem
cselekedének úgy, amint Egyiptom királya
parancsolta nékik, hanem életben
hagyták a gyermekeket. Péld. 16,6. Csel. 5,29.
18. Hívatá azért Egyiptom királya a
bábákat és monda nékik: Miért mûveltétek
azt, hogy életben hagytátok a gyermekeket?
19. A bábák pedig mondának a fáraónak:
Mert a héber asszonyok nem olyanok,
mint az egyiptombeliek: mert azok
életerõsek; minekelõtte a bába hozzájuk
eljutna, már szülnek. Józs. 2,4. 2Sám. 17,19.
20. Azért jót tett Isten a bábákkal, a nép
pedig sokasodék és igen megerõsödék.
Péld. 11,18. Ésa. 3,10. Zsid. 6,10.
21. És lõn, hogymivel a bábák félék az
Istent: megépíté az õ házukat. Zsolt. 127,1.
22. Parancsola azért a fáraó minden õ
népének, mondván: Minden fiút, aki
születik, vessetek a folyóvízbe, a leányt
pedig hagyjátok mind életben.
Mózes születése
2 Elméne egy Lévi nemzetségébõl való
férfiú, és lévita leányt vett feleségül.
2. És fogada méhében az asszony és fiat
szüle; és látá, hogy szép az és rejtegeté
három hónapig. 4Móz. 26,59. Zsid. 11,23.
3. De mikor tovább nem rejtegetheté,
szerze annak egy gyékényládácskát, és
bekené azt gyantával és szurokkal, s belétevé
a gyermeket és letevé a folyóvíz
szélén a sás közé. 1Krón. 23,13.
4. Az õ nénje pedig megáll vala távolról,
hogy megtudja: mi történik vele?
5. És aláméne a fáraó leánya, hogy megfürödjék
a folyóvízben, szolgálóleányai
pedig járkálnak vala a víz partján. Ésmeg-
MÓZES MÁSODIK KÖNYVE
A ZSIDÓKNAK EGYIPTOMBÓL VALÓ KIJÖVETELÉRÕL
látá a ládácskát a sás között s elküldé az õ
szolgálóleányát és kihozatá azt. Csel. 7,21.
6. És kinyitá és látá a gyermeket; és ímé
egy síró fiú. És könyörüle rajta és monda:
A héberek gyermekei közül való ez.
7. Az õ nénje pedig monda a fáraó leányának:
Elmenjek-é s hívjak-é egy szoptatós
asszonyt a héber asszonyok közül,
hogy szoptassa néked a gyermeket?
8. És a fáraó leánya monda néki: Eredj
el. Elméne azért a leányzó, és elhívá a
gyermek anyját.
9. És monda néki a fáraó leánya: Vidd el
ezt a gyermeket és szoptasd fel nékem,
és én megadom a te jutalmadat. És vevé
az asszony a gyermeket és szoptatá azt.
10. És felnevekedék a gyermek, és a
fáraó leányához vitte õt, és fia gyanánt lõn
annak, és nevezé nevét Mózesnek, és
mondá:Mert a vízbõl húztam ki õt.
Mózesnek el kell menekülnie
11. Lõn pedig azokban a napokban, mikor
Mózes felnevekedék, kiméne az õ
atyjafiaihoz és látá az õ nehézmunkájukat
s látá, hogy egy egyiptombeli férfi üt vala
egy héber férfit az õ atyjafiai közül.
12.Mikor ide-oda tekinte, és látá, hogy
senki sincs, agyonüté az egyiptombelit és
elrejté azt a homokba. Zsid. 11,24--26.
13.Másnap is kiméne és ímé két héber
férfi veszekedik vala. És monda annak,
aki bûnös volt:Miért vered a te atyádfiát?
14. Az pedig monda: Kicsoda tett téged
fõemberré és bíróvá rajtunk? Talán engem
is meg akarsz ölni, mint megöléd az
egyiptomit?Mózes pedig megfélemlék és
monda: Bizony kitudódott a dolog.
15. A fáraó is meghallá azt a dolgot és
Mózest halálra keresteti vala: de elfuta
Mózes a fáraó elõl és lakozékMidián földjén;
leüle pedig egy kútnál.
1Móz. 24,11. 29,2. Csel. 7,29.
Mózes házassága
Midián papjának leányával
16.Midián papjának pedig hét leánya
volt, és odamenének, és vizet húzának és
tele merék a vályúkat, hogy megitassák
atyjuknak juhait. 1Sám. 9,11.
17. A pásztorok is odamenének és elûzék
õket.Mózes pedig felkele és segítséggel
lõn nékik és megitatá juhaikat.
18.Mikor atyjukhoz, Réhuelhez menének,
monda ez: Mi az oka, hogy ma ilyen
hamar megjöttetek?
19. Õk pedig mondának: Egy egyiptombeli
férfi oltalmaza minket a pásztorok
ellen, annak felette vizet is húzott nékünk,
és megitatta a juhokat.
20. S monda leányainak: És hol van õ?
Miért hagytátok ott azt a férfit? Hívjátok
el, hogy egyék kenyeret.
21. És tetszék Mózesnek, hogy ott
maradjon e férfiúnál, és ez feleségül adá
Mózesnek az õ leányát, Cipporát.
22. És fiat szüle ez és nevezé nevét
Gersomnak, mert mondá: Jövevény
voltam az idegen földön.
Izrael Egyiptomban Istenhez kiált
23. És lõn ama hosszú idõ alatt, meghala
az Egyiptom királya, Izrael fiai pedig
fohászkodának a szolgaság miatt, és
kiáltának, és feljuta a szolgaság miatt
való kiáltásuk Istenhez. Zsolt. 12,5. Jak. 5,4.
24. És meghallá Isten az õ fohászkodásukat
és megemlékezék Isten az
Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött
szövetségérõl. 1Móz. 15,14. Zsolt. 105,8.
25. És megtekinté Isten az Izrael fiait
és gondja volt rájuk Istennek. 2Sám. 16,12.
Isten megjelenik
Mózesnek, és elhívja õt
3 Mózes pedig õrzi vala az õ ipának,
Jetrónak, a Midián papjának juhait és
hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az
Isten hegyéhez, Hórebhez. 1Kir. 19,8.
2. És megjelenék néki az Úr angyala
tûznek lángjában egy csipkebokor közepébõl,
és látá, hogy ímé a csipkebokor ég;
de a csipkebokor meg nem emésztetik.
5Móz. 33,16. Ésa. 63,9. Csel. 7,30.
3. S monda Mózes: Odamegyek, hogy
lássam e nagy csodát, miért nem ég el a
csipkebokor. Zsolt. 111,2.
4. És látá az Úr, hogy odaméne megnézni,
és szólítá õt Isten a csipkebokorból,
mondván: Mózes, Mózes. Õ pedig
monda: Ímhol vagyok. 5Móz. 33,16.
62 MÓZES II. KÖNYVE 2. 3.
5. És monda: Ne jöjj ide közel, oldd le a
te saruidat lábaidról;mert a hely, amelyen
állasz, szent föld. Józs. 5,15.
6. És monda: Én vagyok a te atyádnak
Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak
Istene és Jákóbnak Istene.Mózes pedig
elrejté az õ orcáját, mert félt az Istenre
tekinteni. Ésa. 6,1. 5.Márk 11,26. Jel. 1,17.
7. Az Úr pedig monda: Látván láttam
az én népemnek nyomorúságát, amely
Egyiptomban vagyon, és meghallottam
az õ sanyargatóik miatt való kiáltásukat;
sõt ismerem szenvedéseit. 1Móz. 18,21.
8. Le is szállok, hogy megszabadítsam
õt az egyiptombeliek kezébõl és felvigyem
õt arról a földrõl, jó és tágas földre,
tejjel és mézzel folyó földre, a kananeusok,
hitteusok, emoreusok, perizeusok,
hivveusok és jebuzeusok lakóhelyére.
9.Mivel hát ímé feljutott hozzám az
Izrael fiainak kiáltása, és láttam is a
nyomorgatást, amellyel nyomorgatják
õket az egyiptombeliek:
10.Most azért eredj, elküldelek téged
a fáraóhoz, és hozd ki az én népemet,
az Izrael fiait Egyiptomból. Zsolt. 105,26.
11.Mózes pedig monda az Istennek:
Kicsoda vagyok én, hogy elmenjek a
fáraóhoz és kihozzam az Izrael fiait
Egyiptomból? Mik. 6,4.
12. És felele: Én veled leszek! És ez lesz
a jele, hogy én küldöttelek téged, hogy
mikor kihozod a népet Egyiptomból, ezen
a hegyen fogtok szolgálni az Istennek.
Isten kinyilatkoztatja magát
13.Mózes pedig monda az Istennek:
Ímé, én elmegyek az Izrael fiaihoz és ezt
mondom nékik: A ti atyáitok Istene küldött
engem tihozzátok; ha azt mondják
nékem:Mi a neve?Mit mondjak nékik?
14. És monda Isten Mózesnek: VAGYOK,
AKI VAN. És monda: Így szólj az
Izrael fiaihoz: A VAGYOK küldött engem
hozzátok. Ján. 8,58. Zsid. 13,8. Jel. 1,4.
15. És ismétmonda IstenMózesnek: Így
szólj az Izrael fiaihoz: Az Úr, a ti atyáitoknak
Istene, Ábrahámnak Istene, Izsáknak
Istene és Jákóbnak Istene küldött engem
hozzátok. Ez az én nevem mindörökké
és ez az én emlékezetem nemzetségrõl
nemzetségre. Zsolt. 135,13. Hós. 12,5.
16.Menj el és gyûjtsd egybe az Izrael
véneit, és mondd ezt nékik: Az Úr, a ti
atyáitok Istene, Ábrahámnak, Izsáknak és
Jákóbnak Istenemegjelent nékem,mondván:
Megemlékeztem rólatok és arról
amit elkövettek rajtatok Egyiptomban.
17. És mondám: Kiviszlek titeket az
egyiptomi nyomorúságból a kananeusok,
hitteusok, emoreusok, perizeusok, hivveusok
és jebuzeusok földjére, tejjel és mézzel
folyó földre. 1Móz. 15,14. 50,24. Zsolt. 81,10.
18. És ha hallgatnak szavadra, akkor elmégy
te és az Izrael vénei Egyiptom királyához,
s így szóltok néki:AzÚr, a héberek
Istenemegjelent nékünk;most azért hadd
menjünk háromnapi útra a pusztába, hogy
áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek.
19. Én pedig tudom, hogy az egyiptomi
király nem engedi meg néktek, hogy
elmenjetek, még erõhatalomra sem.
20. Kinyújtom azért az én kezemet és
megveremEgyiptomotmindenféle csodáimmal,
melyeket véghezviszek benne; így
az után elbocsát titeket. Neh. 9,10. Jer. 32,20.
21. És kedvessé teszeme népet az egyiptombeliek
elõtt, és lészen, hogy mikor kimentek,
nem mentek üresen. Zsolt. 106,46.
22. Kérjen azért minden asszony az õ
szomszédasszonyától és házában lakó
asszonyától ezüst edényeket és arany
edényeket és ruhákat; és rakjátok azokat
fiaitokra és leányaitokra, s így fosszátok
ki Egyiptomot. Péld. 13,22. Ezék. 39,10.
Isten felkészíti Mózest a küldetésre
4 Felele Mózes és monda: De õk nem
hisznek nékem s nem hallgatnak
szavamra, sõt azt mondják: nem jelent
meg néked az Úr.
2. Az Úr pedig monda néki: Mi az a
kezedben? S õ monda: Vesszõ.
3. Vesd azt a földre, mondta. És veté azt
a földre és lõn kígyóvá; és Mózes elfutamodék
elõle.
4. Monda pedig az Úr Mózesnek:
Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát!
És kinyújtá kezét és megragadá azt, és
vesszõvé lett az õ kezében.
MÓZES II. KÖNYVE 3. 4. 63
5. Hogy elhiggyék, hogy megjelent néked
az Úr, az õ atyáik Istene, Ábrahám
Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.
6. És ismét monda néki az Úr: Nosza
dugd kebeledbe a kezed; és kebelébe dugá
kezét és kihúzá: ímé az õ keze poklos
vala, olyan mint a hó. 4Móz. 12,10. 2Kir. 5,27.
7. És monda: Dugd vissza kebeledbe a
kezed: és visszadugá kezét a kebelébe és
kivevé azt kebelébõl, és ímé ismét olyanná
lett, mint a teste. 5Móz. 32,39.Mát. 8,3.
8. És ha úgy lenne, hogy nem hisznek
néked és nemhallgatnak az elsõ jel szavára,
majd hisznek a második jel szavának.
9. És ha úgy lenne, hogy ennek a két
jelnek sem hisznek és nem hallgatnak
szavadra: akkor meríts vizet a folyóvízbõl
és öntsd a szárazra, és a víz, amit a folyóvízbõl
merítettél, vérré lesz a szárazon.
10. És monda Mózes az Úrnak: Kérlek,
Uram, nem vagyok én ékesenszóló sem
tegnaptól, sem tegnapelõttõl fogva, sem
azóta, hogy szóltál a Te szolgáddal; mert
én nehéz ajkú és nehéz nyelvû vagyok.
11. Az Úr pedig monda néki: Ki adott
szájat az embernek? Avagy ki tesz némává
vagy süketté, vagy látóvá vagy vakká?
Nemde én, az Úr? Zsolt. 94,9.
12.Most hát eredj és én leszek a te
száddal, és megtanítlak téged arra, amit
beszélned kell. Jer. 1,9.Mát. 10,19. Luk. 21,15.
Áron Mózes segítõtársa
13. Õ pedig monda: Kérlek, Uram, csak
küldd, akit küldeni akarsz. Jón. 1,3.
14. És felgerjede az Úr haragja Mózes
ellen és monda: Nemde atyádfia néked
a Lévi nemzetségbõl való Áron? Tudom,
hogy õ ékesenszóló és ímé, õ ki is jön
elõdbe, s mihelyt meglát, örvendezni fog
az õ szívében. 4Móz. 23,12. 5Móz. 18,18.
15. Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket,
és én lészek a te száddal és az
õ szájával, és megtanítlak titeket arra,
amit cselekedjetek. Ésa. 50,4. 51,16. Jer. 1,9.
16. És õ beszélmajd helyetted a néphez,
és õ lesz néked száj gyanánt, te pedig
leszel néki Isten gyanánt.
17. Ezt a vesszõt pedig vedd kezedbe,
hogy véghez vidd vele ama jeleket.
Mózes visszatér Egyiptomba
18. És méne Mózes és visszatére az õ
ipához, Jetróhoz és monda néki: Hadd
menjek és térjek vissza az én atyámfiaihoz
Egyiptomba, hogymeglássam, ha élnek-e
még? És monda JetróMózesnek: Eredj el
békességgel.
19. Az Úr pedig mondaMózesnekMidiánban:
Eredj, térj vissza Egyiptomba;
mert meghaltak mind azok a férfiak, akik
téged halálra kerestek. Mát. 2,20.
20. És felvevéMózes az õ feleségét és az
õ fiait és felülteté õket a szamárra és viszszatéreEgyiptomföldjére.
Az Isten vesszejét
pedig kezébe vevéMózes. 4Móz. 20,8.
21. És monda az Úr Mózesnek: Mikor
elindulsz, hogy visszatérj Egyiptomba,
meglásd, hogy mindazokat a csodákat
véghezvidd a fáraó elõtt, melyeket kezedbe
adtam; én pedig megkeményítem az õ
szívét, és nem bocsátja el a népet.
Józs. 11,20. Dán. 5,20. Róm. 9,14--23. Jak. 1,13--17.
22. Ezt mondd azért a fáraónak: Így
szólt az Úr: Elsõszülött fiam az Izrael.
Jer. 31,9. Hós. 11,1. Róm. 9,4. 2Kor. 6,18.
23. Ha azt mondom néked: Bocsásd el
az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te
vonakodol elbocsátani: ímé, én megölöm
a te elsõszülött fiadat. rész 11,5. 12,29.
24. És lõn az úton, egy szálláson, eleibe
álla az Úr és meg akarja vala õt ölni.
1Móz. 17,14. 4Móz. 22,22.
25. De Cippora vett egy éles követ és
lemetszé az õ fiának elõbõrét és lába elé
veté mondván: Bizony vérjegyesem vagy
Te nékem! Róm. 2,29.
26. És békét hagya néki. Akkor monda:
Vérjegyes a körülmetélkedésért.
27. Áronnak pedig monda az Úr: Eredj
Mózes eleibe a pusztába! És elméne és
találkozék vele az Isten hegyénél és megcsókolá
õt.
28.Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr
mindama szavait, melyekkel õt elküldötte
ésmindazokat a jeleket,melyeket reá bízott.
29. És méne Mózes és Áron és egybegyûjték
Izrael fiainak minden véneit.
30. És elmondá Áron mindazokat a
beszédeket, melyeket mondott az Úr
Mózesnek és megcselekedé a jeleket a
nép szemei elõtt.
64 MÓZES II. KÖNYVE 4.
31. És hitt a nép, és megértette, hogy
meglátogatta Izrael fiait az Úr, és megtekintette
nyomorúságukat. És meghajták
magukat és leborulának. 1Krón. 29,20.
A fáraó elutasítja
Mózes és Áron kérését
5 Annak utána pedig elmenénekMózes
és Áron és mondának a fáraónak:
Ezt mondá az Úr, Izraelnek Istene:
Bocsásd el az én népemet, hogy ünnepet
üljenek nékem a pusztában. 2Kir. 18,35.
2. A fáraó pedig mondá: Kicsoda az Úr,
hogy szavára hallgassak és elbocsássam
Izraelt? Nem ismerem az Urat, és nem is
bocsátom el Izraelt. Jób 21,15. Zsolt. 12,3--5.
3. Õk pedig mondák: A héberek Istene
megjelent nékünk; hadd menjünk hát háromnapi
útra a pusztába, hogy áldozzunk
az Úrnak, ami Istenünknek, hogymeg ne
verjenminket döghalállal vagy fegyverrel.
4. Egyiptom királya pedig monda nékik:
Mózes és Áron!Miért vonjátok el a népet
az õ munkáitól?Menjetek dolgotokra.
5. Ezt is mondja vala a fáraó: Ímé a föld
népe most sok, és ti elhagyatjátok velük
az õ munkáikat.
Még súlyosabb Izrael szolgálata
6. Parancsolá azért a fáraó azon a napon
a nép sarcoltatóinak és felvigyázóinak,
mondván:
7. Ne adjatok többé polyvát a népnek a
téglavetéshez mint ennekelõtte; hadd
menjenek el õk maguk és szedjenek
maguknak polyvát.
8. De a tégla számát, amennyit ennekelõtte
csináltak, vessétek ki rájuk; azt le ne
szállítsátok, mert restek õk és azért kiáltoznak,
mondván: Menjünk el, áldozzunk
a mi Istenünknek.
9. Nehezíttessékmeg a szolgálat ezeken
az embereken, hogy azzal legyen dolguk
és ne hajtsanak hazug szóra.
10. Kimentek azért a nép sarcoltatói és
felvigyázói, és ezt mondták a népnek: Ezt
mondja a fáraó:Nemadok néktek polyvát.
11.Menjetek magatok, szedjetek magatoknak
polyvát onnan, ahol találtok; mert
semmi semszállíttatik le szolgálatotokból.
12. És elszélede a nép egész Egyiptom
földjén, hogy tarlót szedjen polyva helyett.
13. A sarcoltatók pedig szorítják vala,
mondván: Végezzétek el munkátokat,
napjában a napi munkát, mint akkor,
amikor polyva volt.
14. És verettetének az Izrael fiai közül
való felvigyázók, akiket a fáraó sarcoltatói
rendeltek föléjük, mondván: Miért nem
végeztétek el a rátok vetett téglaszámot
sem tegnap sem ma úgy, mint ezelõtt?
Izrael felvigyázói
Mózest kárhoztatják
15. És elmenének az Izrael fiai közül való
felvigyázók és kiáltának a fáraóhoz, mondván:
Miért cselekszel így a te szolgáiddal?
16. Polyvát nem adnak a te szolgáidnak
és azt mondják nékünk: Csináljatok téglát!
És ímé a te szolgáid verettetnek, a te
néped pedig vétkezik.
17. Az pedig monda: Restek vagytok,
restek, azért mondjátok: Menjünk el,
áldozzunk az Úrnak!
18.Most pedig menjetek, dolgozzatok,
polyvát ugyan nem adnak néktek, de a
rátok vetett téglaszámot be kell adnotok.
19. Akkor látják vala Izrael fiainak felvigyázói,
hogy bajban vannak,mivel azt kell
mondaniuk: a téglaszámot le ne szállítsátok;
napjában a napi munka meglegyen.
20. És mikor kijövének a fáraótól, szembe
találkozánakMózessel és Áronnal.
21. S mondának nékik: Lásson meg titeket
az Úr és ítéljen meg, kik rossz hírbe
kevertetek minket a fáraó elõtt és az õ
szolgái elõtt, fegyvert adván azok kezébe,
hogy megöljenek minket. Zsid. 10,23.
22. És visszaméne Mózes az Úrhoz és
monda: Uram, miért engedsz rosszul
bánni e néppel!Miért küldtél engem ide?
23.Mert attól fogva, hogy bemenék a
fáraóhoz, hogy a Te nevedben szóljak,
rosszabbul bánik e néppel;megszabadítani
pedig nem szabadítád meg a Te népedet.
Az Úr megújítja ígéretét
6 Az Úr pedig monda Mózesnek: Majd
meglátod mit cselekszem a fáraóval;
mert hatalmas kézmiatt kell õket elbocsá-
MÓZES II. KÖNYVE 4. 5. 6. 65
tani és hatalmas kéz miatt ûzi el õket az õ
földjérõl.
2. Az Isten pedig szóla Mózeshez és
monda néki: Én vagyok az Úr.
3. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak
úgy jelentemmegmintMindenható Isten,
de azon a néven, hogy az Úr, nemvoltam
elõttük ismeretes. 1Móz. 17,1. 35,11. 48,3.
Zsolt. 68,4. Ján. 8,58. Jel. 1,4.
4. Szövetséget is kötöttem velük, hogy
nékik adom a Kánaán földjét, az õ tartózkodásuk
földjét, amelyen tartózkodjanak.
5. Fohászkodását is meghallottam az
Izrael fiainak amiatt, hogy az egyiptombeliek
szolgálatra szorítják õket, megemlékeztem
az én szövetségemrõl.
6. Azért mondd meg az Izrael fiainak:
Én vagyok az Úr, és kiviszlek titeket
Egyiptom nehéz munkái alól, és megszabadítlak
titeket az õ szolgálatuktól,
és megmentlek titeket kinyújtott karral
és nagy büntetõ ítéletek által. 5Móz. 26,8.
7. És népemmé fogadlak titeket s Istenetekké
lészek néktek és megtudjátok,
hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki
kihoztalak titeket Egyiptom nehéz munkái
alól. 5Móz. 7,6. 2Sám. 7,24. Neh. 1,10.
8. És beviszlek titeket a földre, amely
felõl esküre emeltem fel kezemet, hogy
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak
adom azt, és néktek adom azt örökségül,
én az Úr. 1Móz. 15,18. 26,3. Zsolt. 81,6.
9. Ekképpen szóla Mózes az Izrael fiaihoz;
de nem hallgatának Mózesre az elgyötört
lelkük és a kemény szolgálatuk
miatt.
Az Úr parancsol a fáraónak
10. AzÚr pedig szólaMózeshezmondván:
11. Eredj be, szólj a fáraónak, Egyiptom
királyának, hogy bocsássa el Izrael fiait az
õ földjérõl.
12.Mózes pedig szóla azÚr elõtt,mondván:
Ímé Izrael fiai nem hallgatnak reám,
hogy hallgatna hát reám a fáraó, holott én
nehéz ajkú vagyok? Jer. 1,6.
13. És szóla azÚrMózeshez és Áronhoz
és rendelé õket Izrael fiaihoz és a fáraóhoz,
Egyiptomkirályához, hogy hozzák ki
az Izrael fiait Egyiptom földjérõl.
Rúben, Simeon és Lévi családfája
14. Ezek atyáik házanépének fejei:
Rúbennek, Izrael elsõszülöttének fiai:
Hanók, Pallu, Hecrón és Karmi. Ezek a
Rúben nemzetségei. 1Móz. 46,9. 1Krón. 5,3.
15. Simeon fiai pedig: Jemúél, Jámin,
Óhad, Jákin, Cohar és Saul, a kánaánbeli
asszony fiai. Ezek a Simeon nemzetségei.
1Móz. 46,10. 1Krón. 4,24.
16. Ezek a Lévi fiainak nevei az õ születésük
szerint: Gersón, Kehát és Merári.
Lévi életének esztendei pedig: százharminchét
esztendõ. 1Móz. 46,11. 1Krón. 6,1.
17. Gersón fiai: Libni, Simhi, az õ nemzetségeik
szerint.
18. Kehát fiai pedig: Amrám, Jichár,
Hebrón és Huzziél. Kehát életének esztendei:
százharminchárom esztendõ.
19.Merári fiai pedig: Mahli és Músi.
Ezek a Lévi nemzetségei az õ születésük
szerint.
20. Amrám pedig feleségül vevé magának
Jókébedet, atyjának húgát, s ez szülé
néki Áront és Mózest. Amrám életének
esztendei százharminchét esztendõ.
4Móz. 26,59.
21. Jichár fiai pedig: Kórá,Nefeg és Zikri.
22. Huzziél fiai pedig:Misáél, Elcáfán és
Szitri. 3Móz. 10,4.
23. Áron pedig feleségül vevé magának
Elisebát, Aminádáb leányát, Nahsón
húgát, s ez szülé néki Nádábot, Abíhut,
Eleázárt és Itámárt.
24. Kóráh fiai pedig: Asszir, Elkáná és
Abiászáf. Ezek a Kóráh nemzetségei.
4Móz. 3,2. 26,60. Ruth 4,19.Mát. 1,4.
25. Eleázár pedig az Áron fia, a Putiél
leányai közül vett magának feleséget, s ez
szülé néki Fineást. Ezek a Léviták atyáinak
fejei az õ nemzetségeik szerint.
26. Ez Áron és Mózes, akiknek mondá
az Úr: Hozzátok ki az Izrael fiait Egyiptom
földjérõl, az õ seregeik szerint.
27. Õk azok, akik szóltak a fáraónak,
Egyiptom királyának, hogy kihozhassák
az Izrael fiait Egyiptomból. Ez Mózes és
Áron.
28. És lõn, amikor szóla az Úr Mózesnek
Egyiptom földjén. Zsolt. 77,20.
29. Így szóla azÚrMózesnek,mondván:
Én vagyok az Úr, mondd el a fáraónak
66 MÓZES II. KÖNYVE 6.
Egyiptom királyának mindazt, amit én
szólok néked.
30.Mózes pedig monda az Úr elõtt: Ímé
én nehéz ajakú vagyok, hogy hallgatna
reám a fáraó? rész 4,10. 7,1. 2. Jer. 1,6.
Mózes és Áron a fáraónál
7 Az Úr pedig monda Mózesnek: Lásd,
Istenévé teszlek téged a fáraónak,
Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.
2. Te mondj el mindent, amit néked
parancsolok; Áron pedig, a te atyádfia
mondja meg a fáraónak, hogy bocsássa el
Izrael fiait az õ földjérõl.
3. Én pedig megkeményítem a fáraó
szívét, és megsokasítom az én jeleimet és
csodáimat Egyiptom földjén. rész 4,21. 7,13.
4. És a fáraó nem hallgat reátok; akkor
én kezemet Egyiptomra vetem és kihozom
az én seregeimet, az én népemet,
az Izrael fiait Egyiptom földjérõl, nagy
büntetõ ítéletek által.
5. S megtudják az egyiptombeliek, hogy
én vagyok az Úr, amikor kinyújtom kezemet
Egyiptomra, és kihozomaz Izrael fiait
õközülük. Zsolt. 9,16. 59,13. 83,18.
6. És cselekedék Mózes és Áron, amint
parancsolta nékik az Úr; úgy cselekedének.
7.Mózes pedig nyolcvanesztendõs, és
Áron nyolcvanhárom esztendõs vala, amikor
a fáraóval beszéltek. 5Móz. 29,5. 34,7.
8. És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak
mondván:
9. Ha szól hozzátok a fáraó mondván:
tegyetek csodát; akkor mondd Áronnak:
Vedd a te vesszõdet és vesd a fáraó elé;
kígyóvá lesz. Ésa. 7,11. Ján. 2,18. 6,30.
10. Beméne azért Mózes és Áron a
fáraóhoz, és úgy cselekedének, amint az
Úr parancsolta; veté Áron az õ vesszejét a
fáraó elé és az õ szolgái elé, és az kígyóvá
változott.
Egyiptom írástudóinak varázslása
11. És elõhívá a fáraó is a bölcseket és
varázslókat, és azok is, Egyiptom írástudói,
úgy cselekedének az õ titkos mesterségükkel.
1Móz. 41,8. Ésa. 19,13. Dán. 2,2.
2Kor. 11,13. 2Thess. 2,9. 2Tim. 3,8. 13. 2Pét. 2,13.
12. Elveté ugyanis mindegyik az õ
vesszejét és kígyókká lettek; de az Áron
vesszeje elnyelé azok vesszejét.
13. Ésmegkeményedék a fáraó szíve, és
nem hallgata reájuk, amint megmondotta
az Úr.
Az elsõ csapás, a vizek vérré válnak
14. Az Úr pedig monda Mózesnek:
Kemény a fáraó szíve, nem akarja a népet
elbocsátani.
15. Eredj a fáraóhoz reggel; ímé õ kimegy
a vízhez, és állj eleibe a folyóvíz
partján, és a vesszõt, amely kígyóvá változott,
vedd kezedbe.
16. És mondd néki: Az Úr, a héberek
Istene küldött engem hozzád, mondván:
Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak
nékem a pusztában; de ímé, mindez
ideig meg nem hallgattál.
17. Így szólt az Úr: Errõl tudod meg,
hogy én vagyok az Úr: Ímé, énmegsújtom
a vesszõvel, amely kezemben van, a vizet,
amely a folyóban van, és vérré változik.
18. És a hal, amely a folyóvízben van,
meghal, a folyóvíz pedig megbüdösödik,
és irtózni fognak az egyiptombeliek vizet
inni a folyóból. Ezék. 20,48. 34,30. Jóel 3,17.
19. Monda azért az Úr Mózesnek:
Mondd Áronnak: Vedd a te vesszõdet és
nyújtsd ki kezedet Egyiptomvizeire; azoknak
folyóvizeire, csatornáira, tavaira és
minden vízfogóira, hogy vérré legyenek
és vér legyen Egyiptom egész földjén,
mind a fa-, mind a kõedényekben.
20.Mózes és Áron pedig úgy cselekedének,
amint az Úr parancsolta. És felemelé
a vesszõt és megsújtá a vizet, amely a
folyóban volt a fáraó elõtt és az õ szolgái
elõtt, ésmind vérré változék a víz, amely a
folyóban volt.
21. A hal pedig, amely a folyóvízben volt,
meghala, és megbüdösödék a folyóvíz, és
nem ihatának az egyiptombeliek a folyónak
vizébõl; és vér volt az egész Egyiptom
földjén. Zsolt. 78,44. 105,29.
22. De úgy cselekedének Egyiptomírástudói
is az õ varázslásukkal, és kemény
maradt a fáraó szíve és nem hallgata reájuk;
amint az Úr megmondotta.
MÓZES II. KÖNYVE 6. 7. 67
23. És elfordula a fáraó és hazaméne, és
ezen sem indula meg az õ szíve. Péld. 29,1.
24. Az egyiptombeliek pedig mindnyájan
ássák vala a folyóvíz mellékét vízért,
hogy ihassanak; mert nem ihatják vala a
folyó vizét.
25. És hét nap telék el, amióta az Úr
megsújtotta a folyóvizet.
Második csapás, a békák
8 És monda az Úr Mózesnek: Menj be
a fáraóhoz és mondd néki: Azt mondja
az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy
szolgáljanak nékem.
2. Ha pedig te el nem akarod bocsátani,
ímé, én egész határodat békákkal verem
meg. Jel. 16,13.
3. És a folyóvíz békáktól pozsog és felmennek
és bemennek a te házadba és
ágyasházadba és ágyadra és a te szolgáid
házába és néped közé és a te kemencéidbe
és sütõteknõidbe. Zsolt. 105,30.
4. És reád és népedre s minden te szolgáidra
felmennek a békák.
5. És monda az Úr Mózesnek: Mondd
Áronnak: Nyújtsd ki kezedet a te vesszõddel
a folyóvizekre, csatornákra és a tavakra,
és hozd fel a békákat Egyiptomföldjére.
6. És kinyújtá kezét Áron Egyiptom vizeire,
és békák jövének fel és ellepék Egyiptom
földjét. Zsolt. 78,45.
7. De az írástudók is úgy cselekedének
az õ titkos mesterségükkel, és felhozák a
békákat Egyiptom földjére.
A fáraó hívatja Mózest és Áront
8. És hívatá a fáraó Mózest és Áront, és
monda: Könyörögjetek az Úrnak, hogy
távolítsa el rólam és az én népemrõl a
békákat, és én elbocsátom a népet, hogy
áldozzék az Úrnak. 1Kir. 13,6. Csel. 8,24.
9.Mózes pedigmonda a fáraónak: Parancsolj
velem: mikorra könyörögjek éretted
és a te szolgáidért és a te népedért, hogy
elpusztuljanak a békák tõled és házaidtól;
és csak a folyóvízben maradjanak meg.
10. Felele a fáraó: Holnapra. És monda
Mózes: Amint kívánod, hogy megtudd,
hogy nincs hasonló a mi Urunkhoz,
Istenünkhöz. 2Sám. 7,22. Ésa. 46,9. Jer. 10,6.
11. És eltávoznak a békák tõled, meg a
te házaidtól, szolgáidtól és a te népedtõl;
csak a folyóvízben maradnak meg.
12. És kiméneMózes és Áron a fáraótól,
és kiálta Mózes az Úrhoz a békák felõl,
amelyeket a fáraóra bocsátott.
13. És az ÚrMózes beszéde szerint cselekedék,
és kivesztek a békák a házakból,
udvarokból és mezõkrõl. Jak. 5,16--18.
14. És rakásokba gyûjték azokat össze,
és a föld megbüszhödék.
15. S amint látá a fáraó, hogy baja könynyebbül,
megkeményíté az õ szívét, és
nem hallgata reájuk, amint megmondotta
az Úr. Péld. 21,29. Préd. 8,11.
Harmadik csapás, a szúnyogok
16. És szóla az Úr Mózesnek: Mondd
Áronnak: Nyújtsd ki a te vesszõdet és
sújtsd meg a föld porát, hogy tetvekké
legyen egész Egyiptom földjén.
17. És akképpen cselekedének. Áron kinyújtá
kezét az õ vesszejével és megsújtá
a föld porát, és tetvek lõnek emberen és
barmon; a föld minden pora tetvekké lõn
egész Egyiptom földjén. Zsolt. 105,31.
18. És úgy cselekedének az írástudók is
az õ varázslásukkal, hogy tetveket hozzanak
elõ, de nem teheték; és valának a tetvek
emberen és barmon. Luk. 10,18.
19. És azt mondták az írástudók a fáraónak:
Az Isten ujja ez. De kemény maradt a
fáraó szíve, és nem hallgata reájuk; amint
megmondotta az Úr. Mát. 12,28. Csel. 13,11.
Negyedik csapás, a bögölyök
20. Az Úr pedig monda Mózesnek: Kelj
fel reggel és állj a fáraó eleibe; ímé kimegy
a vizek felé, és mondd néki: Ezt
mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet,
hogy szolgáljanak nékem.
21.Mert ha el nembocsátod az én népemet,
ímé én bocsátok reád, a te szolgáidra
és a te népedre és a te házaidra ártalmas
bogarakat, és megtelnek az egyiptombeliek
házai ártalmas bogarakkal, és a föld is,
amelyen õk vannak.
22. De különválasztom azon a napon a
Gósen földjét, amelyen az én népem
lakik, hogy ne legyenek ott ártalmas
68 MÓZES II. KÖNYVE 7. 8.
bogarak, azért, hogy megtudd, hogy én
vagyok az Úr ezen a földön.
23. És különbséget teszek az én népem
között és a te néped között. Holnap
lészen e jelenség.
24. És akképpen cselekedék az Úr; jövének
ugyanis ártalmas bogarak a fáraó
házára és az õ szolgái házára, és egész
Egyiptom földjén pusztává lõn a föld az
ártalmas bogarak miatt. Zsolt. 78,45.
25. És hívatá a fáraó Mózest és Áront,
és monda: Menjetek, áldozzatok a ti Isteneteknek
ezen a földön.
26.Mózes pedig monda: Nincs rendén,
hogy úgy cselekedjünk, hogymi azt áldozzuk
az Úrnak a mi Istenünknek, ami utálatos
az egyiptombeliek elõtt: ímé, ha azt
áldozzuk az õ szemeik elõtt, ami az egyiptombelieknek
utálatos, nem köveznek-é
meg minket? 1Móz. 46,34. 5Móz. 7,25.
27. Háromnapi járóföldre megyünk a
pusztába és úgy áldozunk ami Urunknak,
Istenünknek, amint megmondja nékünk.
28. És monda a fáraó: Én elbocsátlak titeket,
hogy áldozzatok a ti Uratoknak Isteneteknek
a pusztában, csak nagyonmeszsze
ne távozzatok; imádkozzatok érettem.
1Kir. 13,6. Ezsdr. 6,10. Csel. 8,24.
29.Mózes pedig monda: Ímé, én kimegyek
tõled és imádkozom az Úrhoz, és
eltávoznak az ártalmas bogarak a fáraótól
és az õ szolgáitól és az õ népétõl holnap;
csakmegint el ne ámítson a fáraó, hogy el
ne bocsássa a népet áldozni az Úrnak.
30. És kiméneMózes a fáraótól és imádkozék
az Úrhoz.
31. És az Úr Mózes beszéde szerint
cselekedék; s eltávozának az ártalmas
bogarak a fáraótól, szolgáitól és népétõl;
egy sem marada.
32. De a fáraó ezúttal is megkeményíté
az õ szívét, és nem bocsátá el a népet.
Ötödik csapás, a dögvész
9 És monda az Úr Mózesnek: Menj a
fáraóhoz és beszélj vele: Ezt mondja
az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én
népemet, hogy szolgáljanak nékem:
2.Mert ha nem akarod elbocsátani, és
tovább is tartóztatod õket: Róm. 2,5.
3. Ímé, az Úr keze lesz a te mezei barmaidon,
lovakon, szamarakon, tevéken,
ökrökön és juhokon; igen nagy döghalál.
4. De különbséget tesz az Úr az Izrael
barmai és Egyiptom barmai között, és
mindabból, ami Izrael fiaié, egy sem
vész el. Zsolt. 39,10. Luk. 11,20. Csel. 13,11.
5. Idõt is hagy az Úr, mondván: Holnap
cselekszi az Úr ezt a dolgot a földön.
6.Meg is cselekedé az Úr ezt a dolgot
másodnapon, és elhulla Egyiptomnak
minden barma, de az Izrael fiainak barma
közül egy sem hullott el.
7. El is külde a fáraó, és ímé egy sem
hullt el az izraeliták barmai közül: de a
fáraó szíve keménymaradt, és nembocsátá
el a népet.
Hatodik csapás, a hólyagos fekély
8. Az Úr pedig monda Mózesnek és
Áronnak: Vegyétek tele markaitokat kemencehamuval,
és szórja aztMózes az ég
felé a fáraó szemeláttára.
9. Hogy porrá legyen Egyiptomnak
egész földjén, s emberen és barmon
hólyagosan fakadó fekéllyé legyen Egyiptomnak
egész földjén. Jel. 16,2.
10. Vevének azért kemencehamut és a
fáraó elé állának, és Mózes az ég felé
szórá azt; és lõn az emberen és barmon
hólyagosan fakadó fekély. 5Móz. 28,27.
11. Az írástudók nem állhatnak vala
Mózes elé a fekély miatt; mert fekély
volt az írástudókon s mind az egyiptombelieken.
2Tim. 3,9.
12. De az Úr megkeményíté a fáraó
szívét, és nemhallgata reájuk, amintmegmondotta
az ÚrMózesnek. Józs. 11,20.
Ésa. 63,17. Ján. 12,40. Róm. 9,18. Jak. 1,13--17.
A hetedik csapás, a jégesõ
13. És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel
reggel és állj a fáraó eleibe, és mondd
néki: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene:
Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak
nékem. Zsolt. 71,19. 86,8. Ésa. 46,9.
14.Mert ezúttalminden csapásomat reá
bocsátom a te szívedre, a te szolgáidra és
a te népedre azért, hogy megtudd, hogy
nincs hozzám hasonló az egész földön.
MÓZES II. KÖNYVE 8. 9. 69
15.Mert ha most kinyújtanám kezemet
és megvernélek téged és a te népedet
döghalállal, akkor kivágattatnál a földrõl.
16. De azért tartottalak fenn tégedet,
hogy megmutassam néked az én hatalmamat,
és hogy hirdessék az én nevemet
az egész földön. Róm. 9,17. 1Pét. 2,9.
17. Ha tovább is feltartóztatod az én
népemet és nem bocsátod el õket:
18. Ímé holnap ilyenkor igen nagy jégesõt
bocsátok, amelyhez hasonló nem
volt Egyiptomban a naptól fogva, hogy
fundáltatott, mind ezideig.
19.Most annak okáért küldj el, hajtasd
be barmaidat és mindenedet, valamid a
mezõn van; minden ember és barom,
amely a mezõn találtatik és házba nem
hajtatik, jégesõ szakad arra, és meghal.
20. Aki a fáraó szolgái közül azÚr beszédétõl
megfélemedék, szolgáit és barmait
házakba futtatá.
21. Aki pedig nem törõdék az Úr beszédével,
szolgáit és barmát a mezõn hagyá.
22. Az Úr pedig monda Mózesnek:
Nyújtsd ki kezedet az égre, hogy legyen
jégesõ Egyiptom egész földjén az emberre,
baromra és a mezõ minden füvére,
Egyiptom földjén. Jel. 16,21.
23. Kinyújtá azért Mózes az õ vesszejét
az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta
és jégesõt, és tûz szálla le a földre,
és jégesõt bocsáta azÚrEgyiptomföldjére.
24. És lõn jégesõ, és a tûz egymást éré
az igen nagy jégesõ közt, melyhez hasonló
nemvolt az egész Egyiptomföldjén,mióta
nép lakja. Józs. 10,11. Ésa. 30,30. Ezék. 38,22.
25. És elveré a jégesõ egész Egyiptom
földjénmindazt, ami amezõn volt, embertõl
baromig; a mezõ minden füvét is elveré
a jégesõ és a mezõ minden fáját is
egybe rontá. Zsolt. 105,33.
26. Csak a Gósen földjén, hol Izrael
fiai voltak, nem volt jégesõ. Ésa. 32,18. 19.
27. A fáraó pedig elkülde és hivatá
Mózest és Áront és monda nékik: Vétkeztem
ezúttal; az Úr az igaz; én pedig és az
én népem gonoszok vagyunk.
28. Imádkozzatok az Úrhoz, legyen elég
a mennydörgés és jégesõ, és akkor elbocsátlak
titeket és nem maradtok tovább.
29.Mózes pedig monda néki: Mihelyt
kimegyek a városból, felemelem kezeimet
az Úrhoz; megszûnnek a mennydörgések
és nem lesz többé jégesõ, hogy
megtudd, hogy az Úré a föld. Zsolt. 24,1.
30. De tudom, hogy te és a te szolgáid
még nem féltek az Úr Istentõl.
31. A len és az árpa elvereték, mert az
árpa kalászos, a len pedig bimbós volt.
32. De a búza és a tönköly nem vereték
el, mert azok késeiek.
33. És kiméne Mózes a fáraótól a városból
és felemelé kezeit az Úrhoz, és megszûnének
a mennydörgések s a jégesõ és
esõ sem ömlik vala a földre.
34. Amint látá a fáraó, hogy megszûnék
az esõ, meg a jégesõ és a mennydörgés,
ismét vétkezék és megkeményíté szívét
õ és az õ szolgái.
35. És kemény maradt a fáraó szíve, és
nem bocsátá el az Izrael fiait, amint megmondotta
az ÚrMózes által.
Nyolcadik csapás, a sáskajárás
10 És monda az Úr Mózesnek: Menj
be a fáraóhoz, mert én keményítettem
meg az õ szívét és az õ szolgáinak
szívét, azért hogy ezeket az én jeleimet
megtegyem közöttük. Józs. 11,20. Ján. 12,40.
2. És azért, hogy elbeszéljed azt a te
fiadnak és fiad fiának hallatára, amit
Egyiptomban cselekedtem, és jeleimet,
amelyeket rajtuk tettem, hogy megtudjátok,
hogy én vagyok az Úr. 5Móz. 4,9.
3. És beméneMózes és Áron a fáraóhoz
és mondának néki: Ezt mondja az Úr, a
héberek Istene: Meddig nem akarod még
magadat megalázni énelõttem? Bocsásd el
az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.
4.Mert ha te nem akarod az én népemet
elbocsátani, ímé én holnap sáskát
hozok a te határodra. Jak. 4,10. 1Pét. 5,6.
5. És elborítja a földnek színét, úgyhogy
nem lesz látható a föld, és megemészti a
megmenekedett maradékot, ami megmaradt
néktek a jégesõ után, és megemészt
minden fát, mely néktek sarjadzik a mezõn.
Péld. 30,27. Jóel 2,25.
6. És betöltik a te házaidat, és minden
szolgáidnak házát ésminden egyiptombe-
70 MÓZES II. KÖNYVE 9. 10.
linek házát, amit nem láttak a te atyáid,
sema te atyáid atyjai, amióta e földön vannak
mind e mai napig. És megfordula s
kiméne a fáraó elõl.
7. A fáraó szolgái pedig mondának õnéki:
Meddig lesz még ez minékünk romlásunkra?
Bocsásd el azokat az embereket,
hogy szolgáljanak az Úrnak, az õ Istenüknek.
Még sem veszed-é eszedbe, hogy elvész
Egyiptom? Józs. 23,13. 1Sám. 18,21.
8. És visszahozák Mózest és Áront a
fáraóhoz s monda ez nékik: Menjetek el,
szolgáljatok az Úrnak a ti Isteneteknek.
Kik s kik azok, akik elmennek? Préd. 7,26.
9.Mózes pedig monda: A mi gyermekeinkkel
és véneinkkel megyünk, a mi
fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és
barmainkkal megyünk, mert az Úrnak
ünnepet kell szentelnünk. Péld. 3,9.
10. Monda azért nékik: Úgy legyen
veletek az Úr, amint elbocsátlak titeket
és gyermekeiteket! Vigyázzatok, mert
gonoszra igyekeztek.
11. Nem úgy! Menjetek el ti férfiak és
szolgáljatok az Úrnak, mert ti is ezt kívántátok.
És elûzék õket a fáraó színe elõl.
12. És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd
ki a te kezedet Egyiptom földjére a sáskáért,
hogy jöjjön fel Egyiptom földjére és
eméssze meg a földnek minden füvét;
mindazt amit a jégesõ meghagyott.
13. Kinyújtá azért Mózes az õ vesszejét
Egyiptom földjére, és az Úr egész nap és
egész éjjel keleti szelet támaszta a földre.
Reggelre a keleti szél felhozá a sáskát.
14. És feljöve a sáska egész Egyiptom
földjére s nagy sokasággal szálla le Egyiptomegész
határára. Annak elõtte semvolt
olyan sáska s ezután sem lesz olyan.
15. És elborítá az egész föld színét, és a
föld elsötétedék, és megemészté a földnek
minden füvét és a fának minden
gyümölcsét, amit a jégesõmeghagyott, és
semmi zöld sem marada a fán, sem a
mezõnek füvén egész Egyiptom földjén.
16. Akkor a fáraó siete hívatni Mózest
és Áront és monda: Vétkeztem az Úr
ellen, a ti Istenetek ellen és tiellenetek.
17.Most annak okáért bocsásd meg
csak ez egyszer az én vétkemet és imádkozzatok
az Úrhoz a ti Istenetekhez, hogy
csak ezt a halált fordítsa el tõlem. 1Kir. 13,6.
18. És kiméne a fáraó elõl és imádkozék
az Úrhoz.
19. És fordíta az Úr igen erõs nyugati
szelet, és felkapá a sáskát és veté azokat
a Vörös tengerbe; egy sáska sem marada
egész Egyiptom határán. Jóel 2,20.
20. De az Úr megkeményíté a fáraó
szívét, és nem bocsátá el az Izrael fiait.
Józs. 11,20. Róm. 2,4. 5. 9,17. 22. Jak. 1,13--17.
Kilencedik csapás, a sötétség
21. És monda az Úr Mózesnek: Nyújtsd
ki a te kezedet az ég felé, hogy legyen
sötétség Egyiptom földjén éspedig tapintható
sötétség. 2Krón. 28,22.
22. És kinyújtá Mózes az õ kezét az ég
felé, és sûrû sötétség lett egész Egyiptom
földjén három napig. Zsolt. 105,28.
23. Nem látták egymást, és senki sem
kelt fel az õ helyébõl három napig; de
Izrael minden fiának világosság volt az
õ lakhelyében. Zsolt. 119,105. 130. Péld. 4,18.
24. Akkor hivatá a fáraóMózest ésmonda:
Menjetek el, szolgáljatok az Úrnak,
csak juhaitok és barmaitok maradjanak;
gyermekeitek is elmehetnek véletek.
25.Mózes pedig monda: Sõt inkább
néked kell kezünkbe adnod véresáldozatra
és égõáldozatra valókat, hogy megáldozzuk
a mi Urunknak, Istenünknek.
26. Velünk jönnek a mi barmaink is, egy
körömnyi semmarad el,mert azokból veszünk,
hogy szolgáljunk a mi Urunknak,
Istenünknek; magunk sem tudjuk, mivel
szolgálunk az Úrnak,míg oda nemjutunk.
27. De az Úr megkeményíté a fáraó
szívét, és nem akará õket elbocsátani.
28. És monda néki a fáraó: Menj el elõlem;
vigyázz magadra, hogy többé az én
orcámat ne lásd; mert amely napon az én
orcámat látod, meghalsz. Zsid. 11,27.
29.Mózes pedig monda: Helyesen szóltál.
Nem látom többé a te orcádat.
Készülõdés a kivonulásra
11 Az Úr pedig monda Mózesnek:
Még egy csapást hozok a fáraóra
és Egyiptomra; az után elbocsát titeket
MÓZES II. KÖNYVE 10. 11. 71
innen; amikor mindenestõl elbocsát, ûzve
hajt el titeket innen.
2. Szólj a népnek füle hallatára, kérjenek
a férfi az õ férfitársától, az asszony pedig
az õ asszonytársától ezüst edényeket és
arany edényeket. rész 3,22. 12,35.
3. Az Úr pedig kedvessé tevé a népet
az egyiptombeliek elõtt. A férfiú Mózes
is igen nagy volt Egyiptom földjén a fáraó
szolgái elõtt és a nép elõtt. 2Sám. 7,9.
4. És monda Mózes: Ezt mondja az Úr:
Éjfél körül kimegyek Egyiptomba.
Mát. 26,5. Luk. 11,5--8. Csel. 16,25.
5. És meghal Egyiptom földjén minden
elsõszülött, a fáraónak elsõszülöttétõl
fogva, aki az õ királyiszékében ül, a szolgálónak
elsõszülöttéig, aki malmot hajt;
a baromnak is minden elsõ fajzása.
6. És nagy jajgatás lesz egész Egyiptom
földjén, amelyhez hasonló nem volt és
hasonló nem lesz többé. Ámós 5,17.
7. De Izrael fiai közül az eb sem ölti ki
nyelvét senkire, az embertõl kezdve a
baromig; hogy megtudjátok, hogy különbséget
tett az Úr Egyiptom között és
Izrael között. Józs. 10,21. Hós. 2,18.Mal. 3,18.
8. És mindezek a te szolgáid lejönnek
hozzám és leborulnak elõttem, mondván:
Eredj ki te és mind a nép, amely téged
követ, és csak az utánmegyek el. És nagy
haraggal méne ki a fáraó elõl.
Bír. 4,10. 8,5. 1Kir. 20,10. 2Kir. 3,9.
9. Az Úr pedig monda Mózesnek: Azért
nem hallgat reátok a fáraó, hogy az én
csodáim sokasodjanak meg Egyiptom
földjén.
10.Mózes pedig és Áron mindezeket a
csodákat megtevék a fáraó elõtt; de az Úr
megkeményíté a fáraó szívét. És nem bocsátá
el Izrael fiait az õ földjérõl. 5Móz. 2,30.
Józs. 11,20. Ésa. 63,17. Ján. 12,40. Róm. 2,5. 9,22.
A pászka elrendelése
12 Szólott pedig az Úr Mózesnek és
Áronnak Egyiptom földjén, mondván:
2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok
elseje; elsõ legyen ez néktek az esztendõ
hónapjai között. 5Móz. 16,1.
3. Szóljatok Izrael egész gyülekezetének,
mondván: E hónak tizedikén mindenki
vegyenmagának egy bárányt az atyáknak
háza szerint, házanként egy bárányt.
4. Ha a háznép kevés a bárányhoz, akkor
a házához közel való szomszédjával együtt
vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez
képest számítsatok a bárányhoz.
5. A bárány ép, hím, egyesztendõs legyen;
a juhok közül vagy a kecskék közül
vegyétek. Mal. 1,8. Zsid. 9,14. 1Pét. 1,19.
6. És legyen nálatok õrizet alatt e hónap
tizennegyedik napjáig, és ölje meg Izrael
községének egész gyülekezete estennen.
7. És vegyenek a vérbõl, és azokban a
házakban, ahol azt megeszik, hintsenek
a két ajtófélre és a szemöldökfára.
8. A húst pedig egyék meg azon éjjel,
tûzön sütve, kovásztalan kenyérrel és
keserû füvekkel egyék meg azt. 1Kor. 5,8.
9. Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben
fõtten, hanem tûzön sütve, a fejét,
lábszáraival és belsejével együtt.
10. És ne hagyjatok belõle reggelre,
vagy ami megmarad belõle reggelre, tûzzel
égessétek meg.
11. Ilymódon egyétek aztmeg:Derekaitokat
felövezve, saruitok lábaitokon és
pálcáitok kezetekben, és nagy sietséggel
egyétek azt; mert az Úr pászkája az.
12.Mert általmegyek Egyiptom földjén
ezen éjszakán és megölök minden elsõszülöttet
Egyiptom földjén, az embertõl
kezdve a baromig, és Egyiptom minden
istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.
A vér jelül lesz néktek
13. És a vér jelül lesz néktek a házakon,
amelyekben ti lesztek, s meglátom
a vért és elmegyek mellettetek és nem
lesz rajtatok a csapás veszedelemre, mikormegveremEgyiptomföldjét.
Zsid. 11,28.
14. És legyen ez a nap néktek emlékezetül,
és ünnepnek szenteljétek azt azÚrnak
nemzetségrõl nemzetségre; örök rendtartás
szerint ünnepeljétek azt. 3Móz. 23,4.
A kovásztalan kenyér elrendelése
15. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret;
még az elsõ napon takarítsátok el
a kovászt házaitokból, mert valaki kovászost
eszik az elsõ naptól fogva a hetedik
72 MÓZES II. KÖNYVE 11. 12.
napig, az olyan ember irtassék ki Izraelbõl.
16. Az elsõ napon szent gyûléstek legyen
és a hetedik napon is szent gyûléstek
legyen; azokon semmi munkát ne tegyetek,
egyedül csak ami eledelére való minden
embernek, azt el lehet készítenetek.
17.Megtartsátok a kovásztalan kenyér
ünnepét;mert azon a napon hoztamki a ti
seregeiteket Egyiptomföldjérõl; tartsátok
meg hát e napot nemzetségrõl nemzetségre,
örök rendtartás szerint.
18. Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedik
napján este egyetek kovásztalan
kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának
estéjéig. 3Móz. 23,5.
19. Hét napon át ne találtassék kovász a
ti házaitokban; mert valaki kovászost
eszik, kiirtatik Izrael gyülekezetébõl, akár
jövevény, akár az ország szülöttje legyen.
20. Semmi kovászost ne egyetek, minden
lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret
egyetek.
Tizedik csapás,
az egyiptomi elsõszülöttek megölése
21. Elõhívá tehát Mózes Izrael minden
véneit és monda nékik: Fogjatok és vegyetek
magatoknak bárányt családaitok
szerint és öljétek meg a pászkát. Ezsdr. 6,20.
22. És vegyetek egy kötés izsópot és
mártsátok a vérbe, amely az edényben
van, és hintsétek meg a szemöldökfát és
a két ajtófelet abból a vérbõl, amely az
edényben van; tiközületek pedig senki se
menjen ki az õ házának ajtaján reggelig.
23.Mikor általmegy az Úr, hogy megverje
az egyiptombelieket és meglátja a
vért a szemöldökfán és a két ajtófélen:
elmegy az Úr az ajtó mellett és nem engedi,
hogy a pusztító bemenjen öldökölni
a ti házaitokba. Zsid. 11,28. Jel. 7,3. 9,4.
24.Megtartsátok azért ezt a dolgot
rendtartás gyanánt, magadnak és fiaidnak
mindörökre.
25. És mikor bementek a földre, melyet
az Úr ád néktek, amint megmondotta:
akkor tartsátok meg ezt a szertartást.
26.Mikor pedig a ti fiaitok ezt mondják
néktek:Micsoda ez a ti szertartástok?
27. Akkor mondjátok: Pászkaáldozat ez
az Úrnak, aki elment az Izrael fiainak
házai mellett Egyiptomban, mikor megverte
az egyiptombelieket, a mi házainkat
pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá
magát és leborula.
28. És menének és úgy cselekedének
az Izrael fiai, amint megparancsolta az Úr
Mózesnek és Áronnak; úgy cselekedének.
29. Lõn pedig éjfélkor, hogy megöle az
Úr minden elsõszülöttet Egyiptomnak
földjén, a fáraónak elsõszülöttétõl fogva,
aki az õ királyiszékében ül vala, a tömlöcbeli
fogolynak elsõszülöttéig és a baromnak
is minden elsõ fajzását. 4Móz. 8,17. 33,4.
Zsolt. 78,51. 105,36. 135,8. 136,10. Ésa. 37,36.
30. És fölkele a fáraó azon az éjszakán és
mind az õ szolgái és egész Egyiptom, és
nagy jajgatás lett Egyiptomban; mert egy
ház semvolt,melyben halott ne lett volna.
31. És hívatá Mózest és Áront éjszaka
ésmonda: Keljetek fel, menjetek ki az én
népem közül, mind ti, mind Izrael fiai
ésmenjetek, szolgáljatok az Úrnak, amint
mondátok. Péld. 21,12. Ezék. 7,27. Jak. 2,13.
32. Juhaitokat is, barmaitokat is vegyétek,
amint mondátok és menjetek el és
áldjatok engem is. 1Móz. 27,34.
33. És az egyiptombeliek erõsen rajta
voltak, hogy a népet mentül hamarább
kiküldhessék az országból; mert azt
mondják vala: mindnyájan meghalunk.
Izrael elindul Egyiptomból
34. És a nép az õ tésztáját, minekelõtte
megkelt volna, sütõteknõivel együtt ruhájába
kötve, vállára veté.
35. Az Izrael fiai pedig Mózes beszéde
szerint cselekedének és kérének az egyiptombeliektõl
ezüst edényeket és arany
edényeket, meg ruhákat. Ezsdr. 1,6.
36. Az Úr pedig kedvessé tette a népet
az egyiptombeliek elõtt, hogy kérésükre
hajlának és kifoszták az egyiptombelieket.
37. És elindulának Izrael fiai Rameszeszbõl
Szukkótba,mintegy hatszázezren gyalog,
csupán férfiak a gyermekeken kívül.
1Móz. 12,2. 46,3. 47,11. 4Móz. 1,46. 11,21. 33,3.
38. Sok elegy nép is méne fel velük; juh
is, szarvasmarha is, felette sok barom.
MÓZES II. KÖNYVE 12. 73
39. És sütének a tésztából,melyet Egyiptomból
hoztak, kovásztalan pogácsákat,
mertmeg nemkelhet vala,mivelhogy kiûzetének
Egyiptomból és nem késhetének
smég eleséget semkészíténekmaguknak.
Izrael Egyiptomban való
lakozásának és kijövetelének ideje
40. Az Izrael fiainak lakása pedig, amíg
Egyiptomban laknak, négyszázharminc
esztendõ volt. Csel. 7,6. Gal. 3,17.
41. És lõn a négyszázharminc esztendõ
végén, mégpedig ugyanazon napon, hogy
az Úrnak minden serege kijöve Egyiptomnak
földjérõl.
42. Az Úr virrasztásának éjszakája ez,
amelyen kihozta õket Egyiptom földjérõl;
azÚr tiszteletére rendelt éjszaka Izraelminden
fiai elõtt nemzetségrõl nemzetségre.
A pászka törvénye
43. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak:
Ez a pászka rendtartása: Egy idegen
származású se egyék abból. 4Móz. 9,14.
44. Akárkinek is pénzen vett szolgája
akkor egyék abból, ha körülmetélted.
1Móz. 17,12.
45. A zsellér és a béres ne egyék abból.
46. Egy házban egyék meg; a házból
ki ne vígy a húsból, és csontot se törjetek
össze abban. Zsolt. 34,20. Ján. 19,36.
47. Izrael egész gyülekezete készítse azt.
48. És ha jövevény tartózkodik nálad, és
pászkát akarna készíteni az Úrnak: metéltessék
körül minden férfia, és úgy foghat
annak készítéséhez, és legyen olyan,mint
az országnak szülötte. Egy körülmetéletlen
se egyék abból.
49. Egy törvénye legyen az ott születettnek
és a jövevénynek, aki közöttetek tartózkodik.
4Móz. 9,14. 15,15. Gal. 3,28.
A pászka éjszakáján
hozta ki az Úr a népet
50. És Izrael fiai mindnyájan megcselekedék;
amint parancsolta azÚrMózesnek
és Áronnak, úgy cselekedének.
51. Ugyanazon napon hozá ki az Úr
az Izrael fiait Egyiptomnak földjérõl, az õ
seregeik szerint. Csel. 7,36.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 122
Tegnapi: 362
Heti: 1 326
Havi: 5 029
Össz.: 812 366

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 6.Mózes II.könyve A zsidóknak Egyiptomból való kijöveteléről 1-12.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »