Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Az elsõszülöttekrõl
13 És szóla azÚrMózesnek,mondván:
2. Nékem szentelj minden elsõszülöttet,
valami megnyitja az õ anyjának
méhét az Izrael fiai között, akár ember,
akár barom, enyém legyen az. Luk. 2,23.
A pászka évenkénti ünneplése
3. És monda Mózes a népnek: Megemlékezzél
e napról, melyen kijöttetek
Egyiptomból, a szolgálatnak házából;
mert hatalmas kézzel hozott ki onnan
titeket az Úr; azért ne egyetek kovászost.
4.Ma mentek ki, az Abib hónapban.
5. És hamajd bevisz téged az Úr a kananeusok,
meg hitteusok, meg emoreusok,
meg hivveusok és jebuzeusok földjére,
amelyrõl megesküdött a ti atyáitoknak,
hogy néked adja azt a tejjel és mézzel
folyó földet: akkor ebben a hónapban
végezd ezt a szertartást.
6. Hét napon át kovásztalan kenyeret
egyél, a hetedik napon pedig ünnepet ülj
az Úrnak.
7. Kovásztalan kenyeret egyél hét napon
át, és ne láttassék nálad kovászos kenyér, se
kovász ne láttassék a te egész határodban.
8. És add tudtára a te fiadnak azon a
napon, mondván: Ez amiatt van, amit
az Úr cselekedett velem, amikor kijövék
Egyiptomból. Zsolt. 44,1.
9. És legyen az néked jel gyanánt a te
kezeden és emlékezetül a te szemeid elõtt
azért, hogy az Úr törvénye a te szádban
legyen, mert hatalmas kézzel hozott ki
téged az Úr Egyiptomból. 5Móz. 6,8. 11,18.
Péld. 1,9. Ésa. 49,16. Jer. 22,24.Mát. 23,5. Jel. 12,11.
10. Tartsd meg azért ezt a rendelést
annak idejében esztendõrõl esztendõre.
11. Ha pedig bevisz téged az Úr a kananeusok
földjére, amiképpen megesküdött
néked és a te atyáidnak, és azt néked adja:
12. Az Úrnak ajánld fel akkor mindazt,
ami az õ anyjának méhét megnyitja, a
baromnak is, ami néked lesz, minden
méhnyitó fajzását; a hímek az Úré.
13.De a szamárnak minden elsõ fajzását
báránnyal váltsd meg, ha pedig meg nem
váltod, szegd nyakát. Az embernek is minden
elsõszülöttétmegváltsd a te fiaid közül.
74 MÓZES II. KÖNYVE 12. 13.
14. És ha egykor a te fiad téged megkérdez,
mondván:Micsoda ez? Akkor mondd
néki:Hatalmas kézzel hozott kiminket az
Úr Egyiptomból, a szolgálatnak házából.
15. És lõn, mikor a fáraó megátalkodottan
vonakodék minket elbocsátani: megöle
az Úr minden elsõszülöttet Egyiptom
földjén, az ember elsõszülöttétõl a barom
elsõ fajzásáig; azért áldozok én az Úrnak
minden hímet, amely anyja méhét megnyitja,
és megváltom az én fiaimnak minden
elsõszülöttét.
16. Legyen azért jel gyanánt a te kezeden
és homlokkötõ gyanánt a te szemeid
elõtt, mert hatalmas kézzel hozott ki
minket az Úr Egyiptomból.
Az Úr vezeti Izraelt
17. És lõn, amikor elbocsátá a fáraó a
népet, nem vitte õket Isten a filiszteusok
földje felé, noha közel volt az;mertmonda
az Isten: Netalán mást gondol a nép, ha
harcot lát, és visszatér Egyiptomba.
18. Kerülõ úton vezeté azért Isten a
népet, a Vörös tenger pusztájának útján;
és fölfegyverkezve jöttek ki Izrael fiai
Egyiptom földjérõl. 4Móz. 33,6.
19. És Mózes elvitte magával a József
csontjait is, mert megesketvén megeskette
Izrael fiait, mondván: Meglátogatván
meglátogat titeket az Isten, akkor az én
csontjaimat felvigyétek innen magatokkal.
1Móz. 50,25. Józs. 24,32. Csel. 7,16.
20. És elindulának Szukkótból és táborba
szállának Etámban, a puszta szélén.
4Móz. 33,6.
21. Az Úr pedig megy vala elõttük nappal
felhõoszlopban, hogy vezérelje õket
az úton, éjjel pedig tûzoszlopban, hogy
világítson nékik, hogy éjjel és nappal
mehessenek. 5Móz. 1,33. Neh. 9,12. 19.
Zsolt. 78,14. 105,39. 121,5--8. 1Kor. 10,1.
22. Nem távozott el a felhõoszlop nappal,
sem a tûzoszlop éjjel a nép elõl.
A fáraó üldözõbe veszi Izraelt
14 Szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2. Szólj az Izrael fiainak, hogy forduljanak
vissza és üssenek tábort Pi-Hahirót
elõtt,Migdol között és a tenger között,
Baál-Cefón elõtt; ezzel átellenben üssetek
tábort a tenger mellett. Jer. 44,1.
3.Majd azt gondolja a fáraó az Izrael fiai
felõl: Eltévelyedtek ezek e földön; körülfogta
õket a puszta. Zsolt. 35,21. 71,11.
4. Én pedig megkeményítem a fáraó
szívét, és ûzõbe veszi õket, hogy megdicsõíttessema
fáraó ésminden õ serege által
és megtudják az egyiptombeliek, hogy
én vagyok az Úr. És úgy cselekedének.
5. És hírül vitték az egyiptomi királynak,
hogy elfutott a nép, ésmegváltozék a fáraónak
és az õ szolgáinak szíve a nép iránt
és mondának: Mit cselekedtünk, hogy elbocsátottuk
Izraelt a mi szolgálatunkból!
6. Befogata tehát szekerébe és maga
mellé vevé az õ népét.
7. És vett hatszáz válogatott szekeret és
Egyiptom minden egyéb szekerét és hárman-
hárman voltak mindegyiken.
8. És megkeményíté az Úr a fáraónak,
az egyiptomi királynak szívét, hogy ûzõbe
vegye az Izrael fiait; Izrael fiai pedig mennek
vala nagy hatalommal. 4Móz. 33,3.
9. És az egyiptombeliek utánuk nyomulának
és elérék õket a tengermellett, ahol
táboroznak vala, a fáraónak minden lova,
szekere,meg lovasai és serege Pi-Hahirót
mellett, Baál-Cefón elõtt. Józs. 24,6.
10. Amint közeledék a fáraó, Izrael fiai felemelék
szemeiket, és ímé az egyiptombeliek
nyomukban vannak. És nagyon megfélemlének
s azÚrhoz kiáltának az Izrael fiai.
11. És mondának Mózesnek: Hát nincsenek-
é Egyiptomban sírok, hogy ide a
pusztába hoztál minket meghalni? Mit
cselekedtél velünk, hogy kihoztál minket
Egyiptomból? Zsolt. 107,6. Ésa. 41,10. 13. 14.
12. Nem ez volt-é a szó, amit szóltunk
hozzád Egyiptomban, mondván: Hagyj
békét nékünk, hadd szolgáljunk az egyiptombelieknek,
mert jobb lett volna szolgálnunk
az egyiptombelieknek, hogynem
mint a pusztában halnunk meg.
Izraelért az Úr visel hadat
13.Mózes pedig monda a népnek: Ne
féljetek, megálljatok! És nézzétek az Úr
szabadítását, amelyet ma cselekszik
MÓZES II. KÖNYVE 13. 14. 75
veletek;mert amely egyiptombelieketma
láttok, azokat soha többé nem látjátok.
4Móz. 9,8. 2Krón. 20,15. 17. Gal. 5,1. Ef. 6,11--18.
14. Az Úr hadakozik tiérettetek; ti pedig
veszteg legyetek. 2Krón. 20,29. Ésa. 31,4.
Izrael átvonul a tengeren
15. És monda az Úr Mózesnek: Mit kiáltasz
hozzám? Szólj Izrael fiainak, hogy
induljanak el. 5Móz. 20,4. Józs. 10,14. Neh. 4,20.
16. Te pedig emeld fel a te pálcádat és
nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd
azt kétfelé, hogy Izrael fiai szárazon menjenek
át a tenger közepén.
17. Én pedig ímé megkeményítem az
egyiptombeliek szívét, hogy bemenjenek
utánuk, és megdicsõíttetem a fáraó által
és az õ egész serege által, szekerei és
lovasai által. Péld. 29,1.
18. És megtudják az egyiptombeliek,
hogy én vagyok az Úr, ha majd megdicsõíttetem
a fáraó által, az õ szekerei és
lovasai által.
19. Elindula azért az Istennek angyala,
aki jár vala az Izrael tábora elõtt, és méne
mögéjük; a felhõoszlop is elindula elõlük
smögéjük álla. 1Móz. 48,16. Józs. 5,14.
20. És odaméne az egyiptombeliek tábora
és az Izrael tábora közé; így lõn a felhõ
és a sötétség: az éjszakát pedig megvilágosítja
vala. És egész éjszaka nem közelítettek
egymáshoz. Ésa. 8,14. 2Kor. 4,3.
21. És kinyújtá Mózes az õ kezét a tengerre,
az Úr pedig egész éjjel erõs keleti
széllel hajtá a tengert és szárazzá tevé a
tengert, és kétfelé válának a vizek.
Józs. 4,23. Neh. 9,11. Zsolt. 74,13. 106,9. 114,3.
22. És szárazon menének az Izrael fiai
a tenger közepébe, a vizek pedig kõfal
gyanánt voltak nékik jobb kezük és bal
kezük felõl. Hab. 3,10. 1Kor. 10,1. Zsid. 11,29.
Az egyiptomiak a tengerbe vesznek
23. Az egyiptombeliek pedig utánuk nyomultak
és bementek a fáraó minden lovai,
szekerei és lovasai a tenger közepébe.
24. És lõn hajnalkor, rátekinte az Úr az
egyiptombeliek táborára a tûz- és felhõoszlopból
és megzavará az egyiptombeliek
táborát.
25. És megállítá szekereik kerekeit és
nehezen vonszoltatá azokat. És mondának
az egyiptombeliek: Fussunk az Izrael
elõl, mert az Úr hadakozik érettük
Egyiptom ellen.
26. És szóla az ÚrMózesnek: Nyújtsd ki
kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek
vissza az egyiptombeliekre, az õ szekereikre
s lovasaikra.
27. És kinyújtá Mózes az õ kezét a tengerre,
és reggel felé visszatért a tenger az
õ elébbi állapotjára; az egyiptombeliek
pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté
az egyiptomiakat a tenger közepébe.
5Móz. 11,4. Józs. 4,18. Neh. 9,11. Zsolt. 78,53.
28. Visszatértek tehát a vizek és elboríták
a szekereket és lovasokat, a fáraónakminden
seregét, melyek utánuk bementek a
tengerbe; egy sem maradt meg közülük.
29. De Izrael fiai szárazon mentek át a
tenger közepén; a vizek pedig kõfal gyanánt
voltak nékik jobb és bal kezük felõl.
30. Ésmegszabadítá az Úr azon a napon
Izraelt az egyiptombeliek kezébõl; és látá
Izrael a megholt egyiptombelieket a tenger
partján. Zsolt. 58,10. 59,10. 77,20. 106,8. 10.
31. És látá Izrael azt a nagy dolgot, amelyet
cselekedék az Úr Egyiptomban: félé
azért a nép az Urat és hívének az Úrnak
ésMózesnek, az Õ szolgájának. Ján. 11,45.
Mózes hálaadó éneke az Úrnak
15 Akkor éneklé Mózes és az Izrael
fiai ezt az éneket az Úrnak, és
szólának mondván: Éneklek az Úrnak,
mert fenséges Õ, lovat lovasával tengerbe
vetett. Bír. 5,1. 2Sám. 22,1.
2. Az Úr (Jah) az én erõsségem és énekem,
Õ lett az én üdvösségem; Õ az
én Istenem (El), Õt dicsérem, atyámnak
Istene (Elohim), Õt magasztalom. Ésa. 12,2.
3. Vitéz harcos az Úr; az Õ neve Úr.
Zsolt. 83,18. Jel. 19,11.
4. A fáraónak szekereit és seregét tengerbe
vetette, s válogatott harcosai belefúltak
a Vörös tengerbe.
5. Elborították õket a hullámok, kõmódjára
merültek a mélységbe.
6. Jobbod, Uram, erõ által dicsõül,
jobbod, Uram, ellenséget összetör.
76 MÓZES II. KÖNYVE 14. 15.
7. Fenséged nagyságával zúzod össze támadóid,
kibocsátod haragod s megemészti
az õket, mint tarlót. Zsolt. 59,13. Ésa. 5,24.
8. Orrod leheletétõl feltorlódtak a vizek.
És a futó habok fal módjára megálltak; a
mélységes vizekmegmerevültek a tenger
szívében. Hab. 3,10.
9. Az ellenség monda: Ûzöm, utolérem
õket, zsákmányt osztok, bosszúm töltöm
rajtuk. Kardomat kirántom, s kiirtja õket
karom. Ésa. 53,12. Luk. 11,22.
10. Leheltél leheleteddel s tenger borítá
be õket: elmerültek, mint az ólom a nagy
vizekben.
11. Kicsoda az istenek közt olyan,
mint Te Uram? Kicsoda olyan, mint Te,
szentséggel dicsõ, félelemmel dicsérendõ
és csodatévõ? 1Kir. 8,23. Zsolt. 86,8.
12. Kinyújtottad jobb kezedet, és elnyelé
õket a föld.
13. Kegyelmeddel vezérled Te megváltott
népedet, hatalmaddal viszed be
Te szent lakóhelyedre. Zsolt. 78,54.
14.Meghallják ezt a népek és megrendülnek;
Filisztea lakóit reszketés fogja el.
15. Akkor megháborodának Edóm fejedelmei,
Moáb hatalmasait rettegés szállja
meg, elcsügged aKánaán egész lakossága.
16. Félelem és aggodalom lepi meg
õket; karod hatalmától elnémulnak mint
a kõ, míg átvonul néped, Uram!Míg átvonul
a nép, a Te szerzeményed. 5Móz. 2,25.
17. Beviszed s megtelepíted õket örökséged
hegyén, melyet Uram, lakhelyül
magadnak készítél, szentségedbe Uram,
melyet kezed építe. Tit. 2,14. 1Pét. 2,9.
18. Az Úr uralkodik mindörökkön
örökké.
19.Mert bémenének a fáraó lovai, szekereivel
és lovasaival együtt a tengerbe,
és az Úr visszafordítá reájuk a tenger
vizét; Izrael fiai pedig szárazon jártak a
tenger közepén. Bír. 11,34. 21,21.
20. AkkorMiriám prófétaasszony, Áronnak
nénje dobot vett kezébe, és kimenének
utána mind az asszonyok, dobokkal
és táncolva. 1Sám. 18,6. Zsolt. 68,25. 81,2. 149,3.
21. És felele nékik Miriám: Énekeljetek
az Úrnak, mert fenséges Õ, lovat lovasával
tengerbe vetett. 2Sám. 6,16. Jer. 31,4.
A keserû víz édes lesz Márában
22. Ennekutána elindítá Mózes az Izraelt
a Vörös tengertõl, és menének Súr
puszta felé; háromnapigmenének a pusztában
és nem találának vizet.
23. És eljutánakMárába, de nemihatják
vala a vizet Márában, mivelhogy keserû
volt. Azért is nevezék nevétMárának.
24. És zúgolódik vala a népMózes ellen,
mondván:Mit igyunk?
25. Õ pedig az Úrhoz kiálta, és mutata
néki az Úr egy fát és beveté azt a vízbe, és
a víz megédesedék. Ott ada néki rendtartást
és törvényt és ott megkísérté. 2Kir. 2,21.
26. És monda: Ha a te Uradnak Istenednek
szavára hûségesen hallgatsz és
azt cselekszed, ami kedves az Õ szemei
elõtt és figyelmezel az Õ parancsolataira
és megtartod minden rendelését:
egyet sem bocsátok reád ama betegségek
közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam,
mert én vagyok Jehova Raffa,
az Úr, a te gyógyítód. Ésa. 53,4. Jer. 33,6.
27. És jutának Élimbe, és ott tizenkét
forrás volt és hetven pálmafa; és tábort
ütének ott a vizek mellett. 4Móz. 33,9.
Izrael zúgolódik az éhség miatt
16 És elindulának Élimbõl és érkezék
Izrael fiainak egész gyülekezete a
Szin pusztájába, mely Élim között és Sínai
között van, a második hónapnak tizenötödik
napján, Egyiptom földjérõl való
kijövetelük után. Ezék. 30,15.
2. És zúgolódék Izrael fiainak egész
gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában.
3. S mondának nékik Izrael fiai: Bár
megholtunk volna az Úr keze által Egyiptom
földjén, amikor a húsos fazék mellett
ültünk, amikor jóllakhattunk kenyérrel;
mert azért hoztatok ki minket ebbe a
pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel
öljétek meg.
4. És monda az Úr Mózesnek: Ímé, én
esõképpen bocsátok néktek kenyeret az
égbõl; menjen ki azért a nép és szedjen
naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem:
akar-é az én törvényemszerint
járni, vagy nem? Ján. 6,31. 1Kor. 10,3.
MÓZES II. KÖNYVE 15. 16. 77
5. A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy
mikor elkészítik amit bevisznek, az kétannyi
lesz, mint amennyit naponként
szedegettek. 3Móz. 25,21.
6. És monda Mózes és Áron Izrael minden
fiainak: Estemegtudjátok, hogy az Úr
hozott ki titeket Egyiptom földjérõl;
7. Reggel pedigmeglátjátok az Úr dicsõségét;
mertmeghallotta a ti zúgolódásotokat
az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy
mi ellenünk zúgolódtok? Ésa. 35,2. 40,5.
8. És monda Mózes: Este húst ád az Úr
ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy
jóllakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódásotokat,
amellyel ellene zúgolódtatok.
De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk
van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen.
1Sám. 8,7. Luk. 10,16. Róm. 13,2. 1Thess. 4,8.
9. Áronnak pedig monda Mózes:
Mondd meg az Izrael fiai egész gyülekezetének:
Járuljatok az Úr elé; mert meghallotta
a ti zúgolódásotokat.
10. És lõn, mikor beszéle Áron az Izrael
fiai egész gyülekezetének, a puszta felé
fordulának, és ímé az Úr dicsõsége megjelenék
a felhõben. 1Kir. 8,10.
Az Úr fürjet és mannát ad Izraelnek
11. És szóla az ÚrMózesnek, mondván:
12. Hallottam az Izrael fiainak zúgolódását,
szólj nékik mondván: Estennen húst
esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól
ésmegtudjátok, hogy én vagyok azÚr, a ti
Istenetek. 4Móz. 14,27. 1Kir. 20,28. Jóel 3,17.
13. És lõn, hogy este fürjek jövének fel
és ellepék a tábort, reggel pedig harmatszállás
lõn a tábor körül. Zsolt. 78,27. 28.
14.Mikor pedig a harmatszállásmegszûnék,
ímé a pusztának színén apró gömbölyegek
voltak, aprók mint a dara a földön.
15. Amint megláták az Izrael fiai, mondák
egymásnak:Mán hu, ami annyit tesz:
Mi ez?Mert nemtudták,mi az.Mózes pedig
monda nékik: Ez az a kenyér, melyet
az Úr adott néktek eledelül. Ján. 6,31.
16. Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen
abból ki-ki amennyit megehetik; fejenként
egy ómert, a hozzátok tartozók száma
szerint szedjen mindenki azok részére,
akik az õ sátorában vannak. Ésa. 25,6.
17. És akképpen cselekedének az Izrael
fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.
18. Azután megmérték ómerrel, és
annak aki többet szedett, nem volt
fölöslege, és annak, aki kevesebbet
szedett, nem volt fogyatkozása: mindenki
annyit szedett, amennyit megehetik
vala. 2Kor. 8,15.
19. Azt is mondá nékik Mózes: Senki
ne hagyjon abból reggelre.
20. De nem hallgatának Mózesre, mert
némelyek hagyának abból reggelre; és
megférgesedék s megbüszhödék. Mózes
pedig megharagudék reájuk.
21. Szedék pedig azt reggelenként,
mindenki amennyit megehetik vala, mert
ha a nap felmelegedett, elolvadt.
A szombatra szükséges eledel
22. A hatodik napon pedig kétannyi
kenyeret szednek vala, két ómerrel egyre-
egyre. Eljövének pedig a gyülekezet
fejedelmei mindnyájan és tudtára adták
aztMózesnek.
23. Õ pedig monda nékik: Ez az, amit az
Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az
Úrnak szentelt szombat; amit sütni akartok,
süssétek meg, és amit fõzni akartok,
fõzzétek meg; ami pedig megmarad, azt
mind tegyétek el magatoknak reggelre.
1Móz. 2,3. 3Móz. 23,3.
24. És eltevék azt reggelre, aszerint
amint Mózes parancsolta, és nem büszhödék
meg s féreg sem volt benne.
25. És monda Mózes: Ma egyétek azt
meg, mert ma az Úrnak szombatja van;
ma nem találjátok azt a mezõn.
Mát. 12,12. 24,20. Zsid. 4,4.
26. Hat napon szedjétek azt, de a hetedik
napon szombat van, akkor nem lesz.
27. És lõn hetednapon: kimentek a nép
közül, hogy szedjenek, de nem találtak.
28. És monda az Úr Mózesnek: Meddig
nemakarjátokmegtartani az én parancsolataimat
és törvényeimet? Jer. 4,14.
29. Lássátok meg! Az Úr adta néktek a
szombatot; azért ád Õ néktek hatodnapon
két napra való kenyeret.Maradjatok veszteg,
mindenki a maga helyén; senki se
menjen ki az õ helyébõl a hetedik napon.
78 MÓZES II. KÖNYVE 16.
30. És nyugoszik vala a nép a hetedik
napon.
31. Az Izrael háza pedig mannának nevezé
azt, olyan volt az mint a kóriándrom
magva, fehér, és íze, mint a mézes pogácsáé.
4Móz. 11,7.
32. És monda Mózes: Ezt parancsolja
az Úr: Egy teljes ómernyit tartsatok meg
abbólmaradékaitok számára, hogy lássák
a kenyeret, amellyel éltettelek titeket a
pusztában, amikor kihoztalak titeket
Egyiptom földjérõl.
33. Áronnak pedig monda Mózes: Végy
egy edényt és tégy bele egy teljes ómer
mannát és tedd azt az Úr eleibe, hogy
megtartassék maradékaitok számára.
34. Amint parancsolta az Úr Mózesnek,
eltevé azt Áron a bizonyságtétel ládája elé,
hogy megtartassék. 4Móz. 17,10. 5Móz. 10,5.
35. Az Izrael fiai pedig negyven esztendõn
át ették a mannát, míg lakó földre
jutának; mannát ettek mindaddig, amíg a
Kánaán földjének határához jutának.
4Móz. 33,38. 5Móz. 8,2. 3.
Józs. 5,12. Neh. 9,20. Ján. 6,31. 49.
36. Az ómer pedig az éfának tizedrésze.
Mózes vizet fakaszt a sziklából
17 És elindula Izrael fiainak egész
gyülekezete a Szin pusztájából, az
Úr rendeléséhez képest az õ útjuk rendje
szerint és tábort ütének Refidimben. De a
népnek nem volt inni való vize. 4Móz. 23,12.
2. Verseng vala azért a nép Mózessel és
azt mondták: Adjatok nékünk vizet, hogy
igyunk. És monda nékik Mózes: Miért
versengtek énvelem? Miért kísértitek az
Urat? 4Móz. 20,3. 5Móz. 6,16.
Zsolt. 78,18. 41. Ésa. 7,12.Mát. 4,7. 1Kor. 10,9.
3. És szomjúhozik vala ott a nép a vízre
és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda:
Miért hoztál ki minket Egyiptomból?
Hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket
és barmainkat?
4.Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván:
Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés
híja, hogymeg nemköveznek engem.
5. És az ÚrmondaMózesnek: Eredj el a
nép elõtt és végymagadmellé Izrael vénei
közül; pálcádat is,mellyel a folyótmegsújtottad,
vedd kezedbe és indulj el.
6. Ímé, én odaállok teelõdbe a sziklára
a Hóreben, és te sújts a sziklára,
és víz jön ki abból, hogy igyék a nép.
És úgy cselekedék Mózes Izrael vénei
szemeláttára. Zsolt. 105,41. 114,8. 1Kor. 10,4.
7. És nevezé annak a helynek nevét
Masszának és Méribának, Izrael fiainak
versengéséért, és mert kísértették az
Urat, mondván: Vajon köztünk van-é
az Úr vagy nincsen? 4Móz. 20,8.
Izrael legyõzi Amáleket
8. Eljöve pedig Amálek és hadakozék
Izrael ellen Refidimben. 5Móz. 25,17.
9. És monda Mózes Józsuénak: Válassz
nékünk férfiakat ésmenj el, ütközzélmeg
Amálekkel. Holnap én a halom tetejére
állok és az Isten pálcája kezemben lesz.
4Móz. 24,20. 1Sám. 15,2. Csel. 7,45. Zsid. 4,8.
10. És úgy cselekedék Józsué amint
mondotta néki Mózes, megütközék Amálekkel:
Mózes, Áron és Húr pedig felmenének
a halom tetejére.
11. És lõn, mikorMózes felemelé kezét,
Izrael gyõz vala; mikor pedig leereszté
kezét, Amálek gyõz vala. Jak. 2,17.
12.Mikor azért Mózes kezei elnehezedének,
követ hozának és alája tevék, hogy
arra üljön; Áron pedig és Húr tartják az õ
kezeit, egy felõl az egyik, más felõl a másik,
és felemelve maradának kezei a nap
lementéig.
13. Józsué pedig leveré Amáleket és az
õ népét fegyver élivel.
14. És monda az ÚrMózesnek: Írd meg
ezt emlékezetül könyvbe és add tudtára
Józsuénak, hogy mindenestõl eltörlöm
Amálek emlékezetét az ég alól.
5Móz. 25,19. 1Sám. 8,12. Ezsdr. 9,14.
15. És építettMózes oltárt és így nevezé
azt: Jehova Nisszi, az Úr az én zászlóm.
16. Ésmonda:Megesküdött az Úr, hogy
harca lesz az Úrnak Amálek ellen nemzetségrõl
nemzetségre. Bír. 6,24.
Jetró meglátogatja Mózest
18 Meghallá Jetró, Midián papja, Mózes
ipa mindazt, amit Isten Mózessel
és Izraellel, az õ népével cselekedett,
hogy kihozta az Úr Izraelt Egyiptomból.
MÓZES II. KÖNYVE 16. 17. 18. 79
2. És felvevé Jetró, a Mózes ipa Cipporát,
aMózes feleségét,miután haza bocsátotta
õt,
3. És az õ két fiát is, akik közül az egyiknek
neve Gersom, mert azt mondotta:
Bujdosó valék az idegen földön;
4. A másiknak neve pedig Eliézer; mert:
Az én atyám Istene segítségül volt nékem
és megszabadított engem a fáraó
fegyverétõl.
5. Eljuta tehát Jetró, aMózes ipa, az õ fiaival
és feleségével Mózeshez a pusztába,
ahol õ táborozott az Isten hegye mellett.
6. És megüzené Mózesnek: Én, Jetró a
te ipad megyek hozzád a te feleségeddel
és az õ két fia is õvele.
7. Kiméne azért Mózes az õ ipa eleibe
ésmeghajtá magát és megcsókolá õt; és
megkérdék egymást állapotuk felõl és
bemenének a sátorba.
8. És elbeszéléMózes az õ ipánakmindazt,
amit az Úr a fáraóval és az egyiptombeliekkel
cselekedett Izraelért; mindazt
a sok bajt, amelyek útközben érték õket,
ésmimódon szabadítottameg õket az Úr.
9. És örvendeze Jetró mindazon a jón,
amit az Úr az Izraellel cselekedett, hogy
megszabadítá õt az egyiptombeliek kezébõl.
10. És monda Jetró: Áldott legyen az Úr,
aki megszabadított titeket az egyiptombeliek
kezébõl és a fáraó kezébõl; aki
megszabadította a népet az egyiptombeliek
keze alól.
11.Most tudom már, hogy nagyobb az
Úr minden istennél; mert az lett vesztükre,
ahogy Izraellel bántak. 2Krón. 2,5.
Zsolt. 95,3. 97,9. 135,5. Ésa. 37,16. 20. Dán. 2,47.
12. És Jetró, a Mózes ipa égõáldozattal
és véresáldozattal áldozék az Istennek;
Áron pedig és Izrael minden vénei jövének,
hogy kenyeret egyenek aMózes ipával
Isten elõtt. 5Móz. 12,7. 1Kor. 10,18. 21. 31.
Mózes bíráskodik Izrael fölött
13. És lõn másodnapon, leüle Mózes
törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll
valaMózes elõtt reggeltõl estig.
14. S amikor látja vala Mózes ipa mindazt,
amit õ a néppel cselekedék, monda:
Mi dolog az, amit te a néppel cselekszel;
miért ülsz te egymagad, mind az egész
nép pedig elõtted áll reggeltõl estig?
15. És monda Mózes az õ ipának: Mert
a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám;
16.Ha ügyük-bajuk van, hozzám jönnek
és törvényt teszek az ember között és felebarátja
között és tudtára adom az Isten végezéseit
és törvényeit. 4Móz. 36,6. 2Sám. 15,3.
Jetró bölcs tanácsa,
Mózes bírákat ad a népnek
17.Mózes ipa pedig monda néki: Nem
jó az, amit te cselekszel.
18. Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is,
amely veled van; mert erõd felett való
dolog ez, nem végezheted azt egymagad.
19.Most azért hallgass az én szavamra,
tanácsot adok néked és az Isten veled
lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten
elõtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe.
4Móz. 11,14. 27,5. 5Móz. 1,9. 5,5.
20. És tanítsd õket a rendeletekre és törvényekre
és add tudtukra az utat, amelyen
járniuk kell és a tenni valót, amelyet
tenniük kell. 5Móz. 4,1. 5. Zsolt. 143,8.
21. És szemelj ki magad az egész nép
közül derék, istenfélõ, igazságos férfiakat,
akik gyûlölik a haszonlesést és tedd közöttük
elöljárókká, ezredesekké, századosokká,
ötvenedesekké és tizedesekké.
22. Ezek tegyenek ítéletet a népnek
minden idõben, úgyhogy minden nagyobb
ügyet teelõdbe hozzanak, minden
csekélyebb dologban pedig õk ítéljenek;
így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled
együtt hordozzák.
23. Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja
néked: megállhatsz és az egész
nép is helyére jut békességben.
24. És hallgata Mózes az õ ipa szavára
ésmindazt megtevé, amit mondott.
25. És választaMózes az egész Izraelbõl
derék férfiakat és a nép fejeivé tevé õket,
ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké
és tizedesekké. 5Móz. 1,15. Csel. 6,5.
26. És ítélik vala a népetminden idõben;
a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala,
minden kisebb dologban pedig õk ítélnek.
80 MÓZES II. KÖNYVE 18.
27. És elbocsátá Mózes az õ ipát, és ez
elméne hazájába. 4Móz. 10,29. 30.
Izrael a Sínai hegynél
19 A harmadik hónapban az után,
hogy kijöttek Izrael fiai Egyiptom
földjérõl, azon a napon érkezének a Sínai
pusztába.
2. Refidimbõl elindulván, érkezének a
Sínai pusztába és táborba szállának a
pusztában; a heggyel átellenben szálla
pedig ott táborba az Izrael.
3.Mózes pedig felméne az Istenhez,
és szóla hozzá az Úr a hegyrõl, mondván:
Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt
add tudtára az Izrael fiainak. Csel. 7,38.
4. Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem,
hogy hordoztalak titeket sasszárnyakon
és magamhoz bocsátottalak
titeket. 5Móz. 32,11. Ésa. 63,9. Jel. 12,14.
5.Mostan azért ha figyelmesen hallgattok
szavamra és megtartjátok az én
szövetségemet, úgy ti lesztek nékem
valamennyi nép közt az enyéim; mert
enyém az egész föld. 5Móz. 10,14. 1Kir. 8,53.
Zsolt. 50,12. 135,4. Ésa. 43,1. 1Kor. 10,26. Tit. 2,14.
6. És lesztek ti nékem papok birodalma
és szent nép. Ezek azok az Igék,
melyeket el kell mondanod Izrael fiainak.
Ésa. 62,12. 1Thess. 5,27. 1Pét. 2,9. Jel. 20,6.
7. Elméne azért Mózes és egybehívá a
nép véneit és eleikbe adámindazokat a beszédeket,
melyeket parancsolt néki az Úr.
8. És az egész nép egy akarattal felele és
monda: Valamit rendelt az Úr, mind megtesszük.
És megvitte Mózes az Úrnak a
nép beszédét. 5Móz. 26,17.
9. És monda az Úr Mózesnek: Ímé, én
hozzád megyek a felhõ homályában,
hogy hallja a nép, mikor beszélek veled
és higgyenek néked mindörökké. És elmondáMózes
az Úrnak a nép beszédét.
5Móz. 4,11. Zsolt. 97,2.Mát. 17,3. Ján. 12,29.
10. AzÚr pedigmondaMózesnek: Eredj
el a néphez és szenteldmeg õketma,meg
holnap és hogy mossák ki az õ ruháikat;
11. És legyenek készek harmadnapra;
mert harmadnapon leszáll az Úr az egész
nép szemeláttára a Sínai hegyre.
12. És vess határt a népnek köröskörül,
mondván: Vigyázzatokmagatokra, hogy a
hegyre fel ne menjetek s még a szélét se
érintsétek; mindaz, ami a hegyet érinti,
halállal haljon meg. 5Móz. 33,2.
13. Ne érintse azt kéz, hanem kõvel
köveztessék meg, vagy nyíllal nyilaztassék
le; akár barom, akár ember, ne éljen.
Mikor a kürt hosszan hangzik, akkor felmehetnek
a hegyre. Zsid. 12,20.
14. Leszálla azért Mózes a hegyrõl a
néphez, és megszentelé a népet, és megmosák
az õ ruháikat.
15. És monda a népnek: Legyetek készen
harmadnapra; asszonyhoz ne közelítsetek.
Isten megjelenik a Sínai hegyén
16. És lõn harmadnapon virradatkor,
mennydörgések, villámlások és sûrû felhõ
lett a hegyen és igen erõs kürtzengés; és
megrémüle mind az egész táborbeli nép.
Zsid. 12,18. 19.
17. És kivezetéMózes a népet a táborból
az Isten eleibe ésmegállának a hegy alatt.
18. Az egész Sínai hegy pedig füstölög
vala, mivelhogy leszállott arra az Úr tûzben
és felmegy vala annak füstje, mint a
kemencének füstje; és az egész hegy nagyon
reng vala. 1Móz. 15,17. Bír. 5,5. Zsolt. 68,8.
19. És a kürt szava mindinkább erõsödött;
Mózes beszél vala és az Isten felel
vala néki hangosan. Neh. 9,13. Zsid. 12,19.
20. Leszálla tehát az Úr a Sínai hegyre,
a hegy tetejére, és felhívá az Úr Mózest a
hegy tetejére,Mózes pedig felméne.
21. Ésmonda az ÚrMózesnek:Menj alá,
intsd meg a népet, hogy ne törjön elõre az
Urat látni,mert közülük sokan elhullanak.
22. És a papok is, akik az Úr eleibe járulnak,
szenteljék meg magukat, hogy reájuk
ne rontson az Úr. 2Sám. 6,7.
23.Mózes pedig monda az Úrnak: Nem
jöhet fel a nép a Sínai hegyre, mert Te
magad intettél minket, mondván: Vess
határt a hegy körül, és szenteld meg azt.
24. De az Úr monda néki: Eredj, menj
alá, és jöjj fel te és Áron is veled; de a papok
és a nép ne törjenek elõre, hogy feljöjjenek
az Úrhoz; hogy reájuk ne rontson.
25. Aláméne azért Mózes a néphez, és
megmondá nékik.
MÓZES II. KÖNYVE 18. 19. 81
A Tízparancsolat
20 És szólá Isten mindezeket az Igéket,
mondván: 5Móz. 5,22.
2. Én, az Úr vagyok a te Istened, aki
kihoztalak téged Egyiptomnak földjérõl,
a szolgálat házából. 3Móz. 26,1. 5Móz. 5,6.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid
énelõttem. 5Móz. 6,14.
4. Ne csinálj magadnak faragott képet,
és semmi hasonlót azokhoz, amelyek
fenn az égben, vagy amelyek alant a földön,
vagy amelyek a vizekben a föld alatt
vannak. 3Móz. 26,1.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert
én, az Úr a te Istened, féltõnszeretõ Isten
vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét
a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik
engem gyûlölnek. 5Móz. 23,5. Ésa. 1,18. 43,25.
Jer. 31,30. Ezék. 18,19--22. Gal. 3,13. 1Ján. 1,9.
6. De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen
azokkal, akik engem szeretnek,
és az én parancsolatimat megtartják.
5Móz. 7,9.
7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába
fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr
büntetés nélkül, aki az Õ nevét hiába felveszi.
Zsolt. 15,4.Mik. 6,11.Mát. 5,33.
8. Megemlékezzél a szombatnapról,
hogy megszenteljed azt.
9. Hat napon átmunkálkodjál, és végezd
minden dolgodat; rész 23,12. Luk. 13,14.
10. De a hetedik nap az Úrnak a te
Istenednek szombatja: semmi dolgot se
tégy azon se magad, se fiad, se leányod,
se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod,
se jövevényed, aki a te kapuidon
belül van;
11.Mert hat napon teremté az Úr az
eget és a földet, a tengert ésmindent, ami
azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék.
Azért megáldá az Úr a szombat
napját, és megszentelé azt. 1Móz. 2,2.
12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy
hosszú ideig élj azon a földön, amelyet
az Úr a te Istened ád tenéked.
3Móz. 19,3. 5Móz. 5,16.Mát. 15,4. Ef. 6,2.
13. Ne ölj. Mát. 5,21. 22. Róm. 13,9.
14. Ne paráználkodjál. Mát. 5,27.
15. Ne lopj. 3Móz. 19,11.Mát. 19,18.
16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis
tanúbizonyságot.
17.Ne kívánd a te felebarátodnak házát.
Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se
szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se
szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.
Péld. 6,29.Mik. 2,2.Mát. 5,28. Róm. 7,7. Ef. 5,3.
A nép megrettenése
18. Az egész nép pedig látta a mennydörgéseket,
a villámlásokat, a kürt zengését
és a hegy füstölgését. És látja vala a
nép, és megrémüle, és hátrább álla.
19. És mondának Mózesnek: Te beszélj
velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne
beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.
Gal. 3,19. Zsid. 12,18.
20.Mózes pedig monda a népnek: Ne
féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket
megkísértsen, és hogy az Õ félelme
legyen elõttetek, hogy ne vétkezzetek.
21. Távol álla azért a nép, Mózes pedig
közelebb méne a felhõhöz, melyben az
Isten volt. 1Móz. 22,1. Péld. 3,7.
Istentiszteleti rendelkezések
22. És monda az Úr Mózesnek: Ezt
mondd az Izrael fiainak:Magatok láttátok,
hogy az égbõl beszéltem veletek.
23. Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket,
és arany isteneket se csináljatok
magatoknak.
24. Földbõl csinálj nékem oltárt, és azon
áldozd a te égõ- és hálaáldozatodat, juhaidat
és ökreidet. Valamely helyen akarom,
hogy az én nevemrõl megemlékezzetek,
elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
25. Ha pedig kövekbõl csinálsz nékem
oltárt, ne építsd azt faragott kõbõl: mert
amint faragó vasadat rávetetted, megfertõztetted
azt. Józs. 8,31.
26. Lépcsõkön semenj fel az én oltáromhoz,
hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék
azon.
A rabszolgák törvénye
21 Ezek pedig azok a rendeletek,
amelyeket eléjük kell terjesztened:
2. Ha héber szolgát vásárolsz, hat esztendeig
szolgáljon, a hetedikben pedig
szabaduljon fel ingyen. 5Móz. 15,12. Jer. 34,14.
82 MÓZES II. KÖNYVE 20. 21.
3.Ha egyedül jött, egyedül menjen el; ha
feleségesember,menjenel velea feleségeis.
4. Ha az õ ura adott néki feleséget, és
ez fiakat vagy leányokat szült néki: az
asszony, gyermekeivel együtt legyen az
õ uráé; õ pedig egyedül menjen el.
5. De ha a szolga aztmondaná: Szeretem
az én uramat, az én feleségemet és fiaimat,
nem akarok felszabadulni: 5Móz. 15,16.
6. Akkor vigye õt az õ ura a bírák elé, és
állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és az õ
ura fúrja által az õ fülét árral; és szolgálja
õt mindörökké. Zsolt. 40,6. 82,1.
7. És ha valaki az õ leányát szolgálóul
adja el, ne úgy menjen el, mint a szolgák
mennek. Neh. 5,5.
8. Ha nemtetszik az õ urának, hogy eljegyezze
õt magának, akkor váltassa ki;
arra, hogy idegen népnek eladja, nincs
hatalma, mivel hûtlen volt hozzá.
9. Ha pedig a fiának jegyzi el õt: a leányok
törvénye szerint cselekedjék vele.
10. Ha mást vesz magának: ennek ételét,
ruházatát és házasságbeli jussát alább
ne szállítsa.
11. Ha ezt a hármat nem cselekszi vele:
akkor menjen az el ingyen, fizetés nélkül.
A halálos vétkek
12. Aki úgy megver valakit, hogy meghal,
halállal lakoljon. 3Móz. 24,17.
13. De ha nem leselkedett, hanem Isten
ejtette kezébe: úgy helyet rendelek néked,
ahova meneküljön.
4Móz. 35,11. 5Móz. 19,4. Józs. 20,2.
14. Ha pedig valaki szándékosan tör
felebarátja ellen, hogy azt orvul megölje,
oltáromtól is elvidd azt a halálra.
4Móz. 15,30. 5Móz. 19,11. 2Kir. 11,15. Zsid. 10,26.
15. Aki megveri az õ atyját vagy anyját,
halállal lakoljon.
16. Aki embert lop, és eladja azt, vagy
kezében kapják, halállal lakoljon.
17. Aki szidalmazza az õ atyját vagy
anyját, halállal lakoljon. Péld. 20,20.
Testi sértésekrõl szóló törvény
18. És ha férfiak összevesznek, és megüti
valaki az õ felebarátját kõvel vagy öklével,
és nem hal meg, hanem ágyba esik:
19. Ha felkél, és mankóján kinn jár: ne
legyen büntetve az, akimegütötte; csupán
fekvéséért fizessen és gyógyíttassa meg.
20. Ha pedig valaki úgy üti meg szolgáját
vagy szolgálóját bottal, hogy azmeghal
keze alatt, büntettessék meg.
21.Deha egy vagy két nap életbenmarad,
ne büntettessék meg, mert pénze ára az.
22. Ha férfiak veszekednek és meglöknek
valamely terhes asszonyt, úgyhogy idõ
elõtt szül, de egyéb baj nem történik: bírságot
fizessen aszerint, amint az asszony
férje azt reá kiveti, de bírák elõtt fizessen.
23. De ha veszedelem történik: akkor
életért életet adj.
24. Szemet szemért, fogat fogért, kezet
kézért, lábat lábért; 3Móz. 24,20.
5Móz. 19,21.Mát. 5,38. 7,2. Jak. 3,1.
25. Égetést égetésért, sebet sebért, kéket
kékért.
26. Ha valaki az õ szolgájának szemét,
vagy szolgálójának szemét úgy üti meg,
hogy megvakítja, bocsássa azt szabadon
az õ szeméért.
27. Ha pedig szolgájának fogát, vagy
szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt
szabadon az õ fogáért.
Állat okozta károk
28.Ha férfit vagy asszonyt öklelmeg egy
ökör, úgyhogymeghal: kõvel köveztessék
meg az ökör, és húsát meg ne egyék; de
az ökörnek ura ártatlan. 1Móz. 9,5.
29. De ha az ökör azelõtt is öklelõs volt,
és annak urát megintették, és mégsem
õrizte azt, és férfit vagy asszonyt ölt meg:
az ökör köveztessék meg, és az ura is
halállal lakoljon.
30. Ha pénzváltságot vetnek reá, fizessen
élete váltságáért annyit, amennyit reá
kivetnek. 4Móz. 35,31.
31. Akár fiút ökleljen meg, akár leányt
ökleljen meg: e szerint a rendelet szerint
kell cselekedni.
32.Ha szolgát öklelmeg az ökör vagy szolgálót:
adassék azok urának harminc ezüstsiklus,
az ökör pedig köveztessék meg.
33. Ha pedig valaki vermet nyit meg,
vagy ha valaki vermet ás, és nem fedi azt
be, és ökör vagy szamár esik bele:
MÓZES II. KÖNYVE 21. 83
34. A verem ura fizessen; pénzül térítse
meg azok urának, a hulla pedig legyen az
övé.
35. És ha valakinek ökre megdöfi az õ
felebarátja ökrét úgy, hogy az elpusztul:
adják el az eleven ökröt, és az árát osszák
meg, és a hullát is osszák el.
36. Vagy ha tudták, hogy az ökörmár azelõtt
öklelõs volt, és nem õrizte azt annak
ura: fizessen ökröt az ökörért, a hulla
pedig az övé legyen.
A lopás és a hûtlen kezelés
22 Ha valaki ökröt vagy bárányt lop,
és levágja vagy eladja azt: öt barmot
fizessen egy ökörért, és négy juhot
egy bárányért. 2Sám. 12,6. Péld. 6,31.
2. Ha házfeltörésen kapják a tolvajt, és
úgy megverik, hogy meghal, nincs vérbûn
miatta. Róm. 13,10. Ef. 4,28. 1Pét. 4,15.
3. Ha reá sütött a nap, vérbûn volna
miatta: fizessen; ha nincs néki: adassék el
tolvajságáért. 4Móz. 35,27.Mát. 18,25.
4. Ha elevenen kapják kezében a lopott
jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh:
kétannyit fizessen érette.
5. Ha valaki mezõt vagy szõlõt étet le
úgy, hogy barmát elereszti, és az a más
mezején legel: mezejének javából és
szõlõjének javából fizesse meg a kárt.
6. Ha tûz támad, és tövisbe kap, és megég
az asztag, vagy a lábon álló gabona,
vagy a mezõ: fizesse meg a kárt, aki a
tüzet gyújtotta.
7. Ha valaki pénzt vagy edényeket ád
felebarátjának megõrzés végett, és ellopják
annak a férfiúnak házából: ha megtalálják
a tolvajt, fizessen kétannyit.
8. Ha nem találják meg a tolvajt, a ház
urát vigyék a bírák eleibe: hogy nemnyújtotta-
é ki kezét az õ felebarátja vagyonára.
9. Akármi bûn dolgában, akár ökör, akár
szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett
jószág az, amirõl azt mondja: ez az;
mindkettõjük ügye a bírák eleibe menjen,
és akit a bírák bûnösnekmondanak, fizessen
kétannyit az õ felebarátjának.
10. Ha valaki szamarat, vagy ökröt, vagy
bárányt, vagy akármiféle barmot ád az õ
felebarátja gondviselése alá, és az elhull,
vagy megsérül, vagy elhajtatik, úgyhogy
senki sem látta:
11. Az Úrra való esküvés legyen kettejük
közt, hogy nem nyújtotta-é ki kezét
felebarátja vagyonára; és ezt fogadja el
annak ura, és az semmit se fizessen.
12. Ha pedig ellopták tõle:megfizesse az
urának. Zsid. 6,16.
13. Ha széttépetett, hozza el azt bizonyságul;
a széttépettet nem fizeti meg.
14. Ha pedig valaki kölcsön kér az õ felebarátjától,
és az megsérül vagy elhull urának
távollétében: fizesse meg a kárt.
15. Ha ura vele van, nem fizet; ha bérbe
adatott, bérébe megy.
Az erõszakoskodás és az uzsora ellen
16. Ha valaki hajadont csábít el, aki
nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal
jegyezze azt el magának feleségül.
5Móz. 22,28. 29.
17. Ha annak atyja nem akarja azt néki
adni: annyi pénzt adjon, amennyi a hajadonok
jegyajándéka.
18. Varázsló asszonyt ne hagyj életben.
19. Aki barommal közösül, halállal lakoljon.
20. Aki isteneknek áldozik, nem csupán
az Úrnak, megölettessék.
5Móz. 13,1. 17,2. 2Kir. 10,25. Hós. 8,14.
21. A jövevényen ne hatalmaskodjál, és
ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok
Egyiptom földjén. 3Móz. 19,33. 25,35.
22. Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok
meg. 5Móz. 10,19. Zak. 7,10.Mal. 3,5.
23. Ha nyomorgatod azt, és hozzám
kiált, meghallgatom az õ kiáltását.
5Móz. 15,9. Jak. 5,4.
24. És felgerjed haragom, ésmegöllek titeket
fegyverrel, és a ti feleségeitek özvegyekké
lesznek, a ti fiaitok pedig árvákká.
25. Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek,
a szegénynek aki veled van; ne légy
hozzá olyan, mint a hitelezõ; ne vessetek
reá uzsorát. 3Móz. 25,35. Neh. 5,7. Ezék. 18,8.
26. Ha zálogba veszed a te felebarátod
felsõ ruháját: naplemente elõtt visszaadd
azt néki: Péld. 20,16. Ámós 2,8.
27. Mert egyetlen takarója, testének
ruhája az: miben háljon? Bizony, ha
84 MÓZES II. KÖNYVE 21. 22.
hozzám kiált, meghallgatom; mert én
irgalmas vagyok.
28. A bírákat ne szidalmazd, és néped
fejedelmét ne átkozd. Préd. 10,20.
29. Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél;
fiaid elsõszülöttét nékem add.
Péld. 3,9.
30. Hasonlóképen cselekedjél ökröddel,
juhoddal; hét napig legyen az õ anyjával,
a nyolcadik napon nékem add azt.
3Móz. 22,27. 5Móz. 15,19.
31. És szent emberek legyetek énelõttem;
a mezõn széttépett húst meg ne
egyétek; az ebnek vessétek azt. Ezék. 4,14.
Intés az igaz
és emberséges magatartásra
23 Hazug hírt ne hordj; ne fogj kezet
a gonosszal, hogy hamis tanú ne
légy. 1Kir. 21,10. Péld. 10,18. 19,5. Csel. 6,11.
2. Ne indulj a sokaság után a gonoszra,
és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva,
annak elfordítására. Luk. 23,23.
3. Szegénynek se kedvezz az õ peres
ügyében. 3Móz. 19,15. Zsolt. 72,2.
4. Ha elõtalálod a te ellenséged eltévedt
ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki.
Péld. 25,21. 1Thess. 5,15.
5. Ha látod, hogy annak a szamara, aki
téged gyûlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz,
rajta ne hagyd; oldd le azt õvele együtt.
6. A te szegényednek igazságát el ne
fordítsd az õ perében. Jób 31,13.
7. A hazug beszédtõl távol tartsdmagad,
és az ártatlant s az igazatmeg ne öld;mert
én nem adok igazat a gonosznak.
Péld. 19,5. Róm. 1,18. Ef. 4,25.
8. Ajándékot el ne végy:mert az ajándék
megvakítja a szemeseket, és elfordítja az
igazak ügyét. Péld. 17,8.
9. A jövevényt ne nyomorgasd; hiszen
ti ismeritek a jövevény életét, mivelhogy
jövevények voltatok Egyiptom földjén.
Zsolt. 94,6.
10. Hat esztendeig vesd be a te földedet
és takard be annak termését; 3Móz. 25,3.
11. A hetedikben pedig pihentesd azt, és
hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped
szegényei; ami pedig ezektõl megmarad,
egye meg a mezei vad. Ekképpen cselekedjél
szõlõddel és olajfáddal is.
12. Hat napon át végezd dolgaidat, a
hetedik napon pedig nyugodjál, hogy nyugodjék
a te ökröd és szamarad, és megpihenjen
a te szolgálód fia és a jövevény.
13.Mindazt, amit néktekmondtam,megtartsátok,
és idegen istenek nevét ne emlegessétek;
ne hallassék az a te szádból.
A három fõünnep
14. Háromszor szentelj nékem ünnepet
esztendõnként. 5Móz. 16,16.
15. A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd
meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret,
amint megparancsoltam néked, az Abib
hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki
Egyiptomból: és üres kézzel senki se
jelenjék meg színem elõtt.
16. És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét,
amelyet elvetettél a mezõn; és a betakarítás
ünnepét az esztendõ végén, amikor
termésedet betakarítod a mezõrõl.
17. Esztendõnként háromszor jelenjék
meg minden férfiad az Úr Isten (Adon
Jehova) színe elõtt.
18. Ne ontsd ki az én áldozatom vérét
kovászos kenyér mellett, és ünnepi áldozatom
kövére meg ne maradjon reggelig.
19. A te földed zsengéjének elsejét
vidd el a te Uradnak Istenednek házába.
Ne fõzd meg a gödölyét az õ anyjának
tejében. Neh. 10,35. Péld. 3,9.
Ígéretek és intelmek
20. Ímé, én angyalt bocsátok el elõtted,
hogy megõrizzen téged az útban, és bevigyen
téged arra a helyre, amelyet elkészítettem.
21. Vigyázz magadra elõtte, és hallgass
az õ szavára; meg ne bosszantsd õt, mert
nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat;
mert az én nevem van õbenne. Józs. 24,19.
Ésa. 9,6. Jer. 23,6. Ján. 10,38. Ef. 4,30. 1Ján. 5,16.
22.Mert ha hallgatsz az õ szavára; és
mindazt megcselekszed, amit mondok:
akkor ellensége leszek a te ellenségeidnek,
és szorongatom a te szorongatóidat.
1Móz. 12,3. Józs. 24,8. Hab. 3,13.
23.Mert az én angyalomelõttedmegyen
és beviszen téged az emoreusok, hitteusok,
perizeusok, kananeusok, hivveusok
és jebuzeusok közé, és kiirtom azokat.
MÓZES II. KÖNYVE 22. 23. 85
24.Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld
azokat, és ne cselekedjél az õ cselekedeteik
szerint; hanem inkább döntögesd
le azokat és tördeld össze bálványaikat.
25. És szolgáljátok az Urat a ti Isteneteket,
akkor megáldja a te kenyeredet
és vizedet; és eltávolítom tiközületek a
betegséget. 5Móz. 7,15. Zak. 3,7.
26. El sem vetél, meddõ sem lesz a te
földeden semmi; napjaid számát teljessé
teszem.
5Móz. 7,15. 28,5. Zsolt. 91,16. 92,14. Ésa. 46,4.
27. Az én rettentésemet bocsátom el
elõtted, és minden népet megrettentek,
amely közé mégy, és minden ellenségedet
elfutamítom elõtted.
28.Darazsat is bocsátok el elõtted, és kiûzi
elõled a hivveust, kananeust és hitteust.
29. De nemegy esztendõben ûzömõt ki
elõled, hogy a föld pusztává ne legyen, és
meg ne sokasodjék ellened a mezei vad.
30. Lassan-lassan ûzöm õt ki elõled, míg
megszaporodol és bírhatod a földet.
31. És határodat a Vörös tengertõl a filiszteusok
tengeréig vetem, és a pusztától fogva
a folyóvízig:mert kezeitekbe adomannak a
földnek lakosait, és kiûzöd azokat elõled.
32. Ne köss szövetséget se azokkal, se
az õ isteneikkel. Józs. 21,44. 1Kir. 4,21.
33. Ne lakjanak a te földeden, hogy bûnbe
ne ejtsenek téged ellenem: mert ha az
õ isteneiket szolgálnád, vesztedre lenne
az néked. Józs. 23,13. 1Sám. 18,21. Zsolt. 106,36.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 155
Tegnapi: 94
Heti: 586
Havi: 4 508
Össz.: 797 757

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 7.A zsidóknak Egyiptomból való kijöveteléről 13-23.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »