Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

MÓZES HARMADIK KÖNYVE
A LÉVITÁK EGYHÁZI SZOLGÁLATÁRÓL
Az Úr rendelkezik
Mózesnek az égõáldozatról
1 Szólítá Mózest és beszéle vele az Úr
a gyülekezet sátorából, mondván:
2. Szólj Izrael fiainak, és mondd meg
nékik: Ha valaki közületek áldozni akar
az Úrnak: barmokból, tulok- és juhfélékbõl
áldozzatok. 2Móz. 19,3. 4Móz. 12,4. 5.
Tulokfélék megáldozása
egészenégõ áldozattal
3. Ha tulokfélébõl áldozik egészenégõ
áldozattal: hímmel és éppel áldozzék. A
gyülekezet sátorának ajtajához vigye azt,
hogy kedvessé legyen az Úr elõtt.
4. És tegye kezét az égõáldozat fejére,
hogy kedves legyen õérette, hogy engesztelést
szerezzen az õ számára.
5. Ölje meg a tulkot az Úr elõtt, az Áron
fiai pedig, a papok, vigyék fel a vért, és
hintsék a vért köröskörül az oltárra, amely
a gyülekezet sátorának nyílásánál van.
6. Azután vonja le az égõáldozat bõrét,
azt pedig vagdalja el tagjaira.
7. És az Áron pap fiai gerjesszenek tüzet
az oltáron, és rakjanak fát a tûzre.
8. Azután rakják az Áron fiai, a papok, a
tagokat: a fejet és a kövérjét a fára, amely
az oltáron lévõ tûzön van.
9. A belét pedig és lábszárait mossa
meg vízben, és füstölögtesse el a pap az
egészet az oltáron egészenégõ áldozatul.
Ez a tûzáldozat kedves illatú az Úrnak.
Juhfélék áldozata
10. Ha pedig a juhfélékbõl: bárányokból
vagy kecskékbõl akar valaki áldozni égõáldozatul,
hímmel és éppel áldozzék.
11. És ölje meg azt az oltár északi oldalánál
az Úr elõtt, az Áron fiai pedig, a
papok, hintsék annak vérét az oltárra
köröskörül.
12. Azután vagdalja el azt tagjaira, a fejével
és kövérjével együtt, a pap pedig rakja
azokat a fára, amely az oltáron lévõ tûzön
van.
13. A belet és a lábszárakat mossa meg
vízben, a pap pedig áldozzameg az egészet
és füstölögtesse el az oltáron égõáldozatul.
Ez a tûzáldozat kedves illatú az Úrnak.
Áldozni madárfélébõl
14. Ha pedig madárfélébõl akar áldozni
égõáldozatul az Úrnak, gerlicékbõl vagy
galambfiakból áldozzék. Luk. 2,24.
15. És vigye azt a pap az oltárhoz, és
tekerje ki annak a fejét, és füstölögtesse el
az oltáron, a vérét pedig bocsássa ki az
oltár falára.
16. A begyét pedig rútságával egyben
vegye ki, és vesse azt az oltár keleti oldalára,
a hamu helyére.
17. És hasítsameg azt a szárnyain, de el
ne szakassza egymástól, és füstölögtesse
el azt a pap az oltáron a fán, amely a tûzön
van, égõáldozatul. Tûzáldozat ez, kedves
illatú az Úrnak. 1Móz. 15,10.
108 MÓZES III. KÖNYVE 2. 3.
Az ételáldozat fajtái
2 Mikor valaki ételáldozatot akar áldozni
az Úrnak, lisztlángból áldozzék, és
öntsön arra olajat, és tömjént is tegyen arra.
2. És vigye azt az Áron fiaihoz, a papokhoz,
és vegyen ki abból egy tele marokkal;
annak lisztlángjából és olajából, az
egész tömjénével együtt, és füstölögtesse
el a pap az oltáron annak emlékeztetõ
részéül. Ez a tûzáldozat kedves illatú az
Úrnak.
3. Ami pedig megmarad az ételáldozatból,
Ároné és az õ fiaié legyen; szentséges
áldozat ez az Úrnak tûzáldozatai között.
4. Hogyha pedig ételáldozatot kemencében
sültbõl akar áldozni valaki lisztlángból,
olajjal elegyített kovásztalan lepényei,
vagy olajjal megkent kovásztalan
pogácsái legyenek.
5. Ha pedig a te áldozatod serpenyõben
sült ételáldozat, olajjal elegyített kovásztalan
lisztlángból legyen.
6. Darabold azt el, és önts reá olajat,
ételáldozat ez.
7. Ha pedig a te ételáldozatod rostélyon
sült, lisztlángból, olajjal készíttessék.
8. És vidd el az ételáldozatot, ami ezekbõl
készült, az Úrnak, és azt a papnak
bemutatván, az vigye azt el az oltárhoz.
9. És vegyen a pap az ételáldozatból
emlékeztetõ részt, és füstölögtesse el az
oltáron; tûzáldozat ez, kedves illatú az
Úrnak.
10. Ami pedigmegmarad az ételáldozatból,
Ároné és az õ fiaié legyen; szentséges
áldozat ez az Úrnak tûzáldozatai között.
11. Semmi ételáldozat, amit az Úrnak
áldoztok, kovásszal ne készüljön; mert
kovászból és mézbõl semmit se füstölögtethettek
az Úrnak a tûzáldozatok között.
Márk 8,15. Luk. 12,1. 1Kor. 5,8. Gal. 5,9.
12. Zsengeáldozatul felvihetitek azokat
az Úrnak, de az oltárra nem juthatnak fel
kedves illatul. Márk 9,49. Kol. 4,6.
13.Minden te ételáldozatodat pedig sózd
meg sóval, és a te ételáldozatodból soha
el ne maradjon a te Istened szövetségének
sója; minden te áldozatodhoz sót adj.
14. Ha zsengékbõl való ételáldozatot
áldozol az Úrnak, tûznél pergelt kalászból,
és zsenge gabonadarából áldozzad
a te zsengéidnek áldozatát. Péld. 3,9.
15. Adj hozzá olajat, és tégy reá tömjént;
ételáldozat ez.
16. A pap pedig füstölögtesse el annak
emlékeztetõ részét a darából és olajból,
az egész tömjénnel együtt. Tûzáldozat
ez az Úrnak.
A hálaáldozat fajtái
3 Hogyha hálaáldozattal áldozik valaki,
ha tulokfélébõl, akár hímmel,
akár nõsténnyel áldozik: ép barmot
vigyen az Úr elé.
2. És tegye a kezét az õ áldozatának fejére,
és öljemeg azt a gyülekezet sátorának
nyílásánál, és Áron fiai, a papok, öntsék
a vért köröskörül az oltárra. 2Móz. 29,10.
Ésa. 53,4. 2Kor. 5,21. Zsid. 9,28. 1Pét. 2,24. 3,18.
3. Azután vigyen a hálaáldozatból tûzáldozatot
az Úrnak: a kövérjét, amely a
belet takarja, ésmindazt a kövérjét, amely
a belek között van.
4. A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget,
amely a véknyaknál van, és a májon
lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.
5. Füstölögtessék el azt Áron fiai az oltáron
az égõáldozattal együtt a tûzön lévõ
fán: tûzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.
6. Hogyha pedig valaki juhfélébõl áldozik
hálaáldozatot az Úrnak, akár hím,
akár nõstény legyen, épekkel áldozzék.
7. Ha bárányt visz õ az õ áldozatául,
vigye azt az Úr elébe. 2Kor. 5,21. Zsid. 7,26.
8. És tegye a kezét az õ áldozatának fejére,
azután ölje meg azt a gyülekezet sátora
elõtt, és az Áron fiai öntsék a vérét az
oltárra köröskörül. 1Pét. 1,19.
9. Azután áldozzék az Úrnak e hálaáldozatból
tûzáldozatot: a kövérjét, a farkát
egészen, amelyet a hátagerézdi végénél
vágjon el, és a belét takaró kövérjét, és
minden kövérjét, amely a belek közt van.
10. A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget,
amely a véknyaknál van, és amájon
lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.
11. És füstölögtesse el azt a pap az oltáron:
tûzáldozati eledel ez az Úrnak.
12. Hogyha kecskével áldozik valaki,
azt is az Úr elé vigye.
13. És tegye kezét annak fejére, és ölje
meg azt a gyülekezetnek sátora elõtt, és
öntsék az Áron fiai annak vérét az oltárra
körül.
14. És áldozzék abból tûzáldozatot az
Úrnak: a kövérjét, amely betakarja a belet,
és mindazt a kövérjét, amely a belek között
van.
15. A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget,
amely a véknyaknál van, és amájon
lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.
16. És füstölögtesse el azokat a pap az
oltáron tûzáldozati eledelül, kedves illatul.
A kövérje mind az Úré legyen.
17. Örökkévaló rendtartás legyen a ti
nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken:
semmi kövért és semmi vértmeg ne
egyetek! 5Móz. 12,16. Róm. 14,20. 23.
A fõpap vétekáldozata
4 Szóla ismét azÚrMózesnek,mondván:
2. Szólj az Izrael fiainak, mondván: Ha
valaki tévedésbõl vétkezik az Úrnak valamely
parancsolata ellen, úgy amint nem
kellene cselekednie, és a parancsolatok
közül valamelyiknek ellene cselekszik:
3. Ha a felkent pap vétkezik, a népnek
romlására: hozzon az õ bûnéért, amelyet
elkövetett, egy tulkot, fiatal ép marhát az
Úrnak bûnáldozatul. Zsid. 5,3.
4. És vigye a tulkot a gyülekezet sátorának
nyílásához, az Úr elé, és tegye a kezét
a tuloknak fejére, és a tulkot ölje meg az
Úr elõtt.
5. És vegyen a felkent pap a tuloknak
vérébõl, és vigye be azt a gyülekezet sátorába.
4Móz. 19,4. 2Kor. 5,19. Zsid. 9,13.
6. És mártsa be a pap az õ ujját a vérbe,
és hintsen a vérbõl hétszer az Úr elõtt a
szent hajléknak függönye felé. Róm. 3,24.
7. És tegyen a pap a vérbõl az Úr elõtt
a fûszerekbõl való füstölõ oltár szarvaira,
amely ott van a gyülekezet sátorában; a
tulok vérét pedig mind öntse az egészenégõ
áldozat oltárának aljára, amely a gyülekezet
sátorának nyílásánál van. Ef. 2,13.
8. Azután a tuloknak, amely bûnáldozatra
való, minden kövérjét szedje ki belõle: azt
a kövérjét, amely betakarja a belet, és
mindazt a kövérjét, ami a belek között van.
9. A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget,
amely a véknyaknál van, és amájon
lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el,
10. Amiképpen kiszedik a hálaáldozatra
való tulokból; és füstölögtesse el azokat a
pap az égõáldozatnak oltárán.
11. A tuloknak pedig bõrét és minden
húsát, fejével és lábszáraival együtt, bélit
és ganéját, 2Móz. 29,14. 4Móz. 19,5.
12. És mind az egész tulkot vigye ki a
táboron kívül tiszta helyre, ahová a hamut
öntik: és égesse el azt a fán, tûzben; ott
égessék meg, ahová a hamut öntik.
Zsid. 13,11.
Az egész nép vétekáldozata
13. Hogyha pedig az Izrael fiainak egész
közönsége megtéved, és a gyülekezet
elõtt rejtve marad e dolog; és valami olyat
cselekszenek az Úrnak valamelyik parancsolatja
ellen, amit nem kellett volna cselekedni,
és bûnösökké lesznek:
14.Mikor kitudódik a bûn, amelyet elkövettek:
akkor áldozzék a gyülekezet
egy tulkot, fiatalmarhát a bûnért, és vigye
azt a gyülekezetnek sátora elé.
15. És a gyülekezet vénei tegyék kezeiket
a tuloknak fejére az Úr elõtt, és ölje
meg a tulkot a pap az Úr elõtt. 2Móz. 29,10.
Ésa. 53,6.Mát. 8,17. Zsid. 9,28. 1Pét. 2,24.
16. Azután vigyen be a felkent pap a
tulok vérébõl a gyülekezet sátorába.
17. Ésmártsa be a pap az õ ujját a vérbe,
és hintsen abból hétszer az Úr elõtt a függöny
felé. Zsid. 9,12--14.
18. És tegyen a vérbõl az oltár szarvaira
is, amely az Úr elõtt, a gyülekezet sátorában
van; a vért pedig mind öntse az
egészenégõ áldozat oltárának aljára, amely
a gyülekezet sátorának nyílása elõtt van.
19.Minden kövérjét pedig szedje ki
belõle, és füstölögtesse el az oltáron.
A bûnért való áldozat
20. És úgy cselekedjék azzal a tulokkal,
mint a bûnért való tulokkal cselekvék, úgy
cselekedjék vele, és engesztelést szerez
számukra a pap, és megbocsáttatik nékik.
21. És vigye ki a tulkot a táboron kívül,
és égesse el azt,miként elégette az elsõ tulkot.
A gyülekezet bûnéért való áldozat ez.
MÓZES III. KÖNYVE 3. 4. 109
Vezetõ ember vétekáldozata
22. Ha fejedelem vétkezik, és cselekszik
valamit az Úrnak, az õ Istenének parancsolata
ellen, amit nemkellett volna cselekedni,
és bûnössé lesz tévedésbõl:
23. Ha tudtára esik néki a bûne, amelyet
elkövetett, akkor vigyen áldozatul egy ép
kecskebakot,
24. És tegye kezét a baknak fejére, és
ölje meg azt azon a helyen, ahol megölik
az egészenégõ áldozatot, az Úr elõtt;
bûnért való áldozat ez.
25. És vegyen a pap a bûnért való áldozatnak
vérébõl az õ ujjával, és tegyen az égõáldozat
oltárának szarvaira; a vérét pedig
öntse az égõáldozatok oltárának aljára.
26. A kövérjét pedig mind füstölögtesse
el az oltáron,mint a hálaáldozatnak kövérjét.
Így szerezzen néki a pap engesztelést
az õ bûnéért, és megbocsáttatik néki.
A közember vétekáldozata
27. Ha pedig a föld népe közül vétkezik
valaki tévedésbõl, mivelhogy az Úrnak
valamelyik parancsolatja ellen olyat cselekszik,
amit nem kellett volna cselekedni,
és bûnössé lesz; 4Móz. 15,27. Préd. 7,20.
28. Ha tudtára esik néki az õ bûne, amelyet
elkövetett: vigyen áldozatul az õ bûnéért,
amelyet elkövetett, egy ép nõstény
kecskét.
29. És tegye a kezét a bûnért való áldozat
fejére, és ölje meg a bûnért való áldozatot
az egészenégõ áldozat helyén.
30. És vegyen a pap annak vérébõl az
ujjával, és tegyen az égõáldozat oltárának
szarvaira, a vérét pedig mind öntse az
oltárnak aljára.
31. Azután vegye el minden kövérjét,
amint elveszik a hálaáldozatnak kövérjét:
és füstölögtesse el a pap az oltáron, kedves
illatul az Úrnak. Ekképpen szerezzen
néki engesztelést a pap, és megbocsáttatik
annak. Ésa. 53,7. Ján. 1,29. 1Pét. 1,19.
32. Ha pedig bárányt visz az õ bûnért
való áldozatául, nõstényt és épet vigyen.
33. És tegye a kezét annak a bûnért való
áldozatnak fejére, és ölje meg azt bûnért
való áldozatul azon a helyen, aholmegölik
az egészenégõ áldozatot.
34. És vegyen a pap a bûnért való áldozat
vérébõl az ujjával, és tegyen az égõáldozat
oltárának szarvaira; a vért pedig
mind öntse az oltárnak aljára.
35. Azután vegye el minden kövérjét,
amint elveszik a hálaáldozatra való báránynak
kövérjét, és füstölögtesse el azokat a
pap az oltáron az Úrnak tûzáldozataival.
Ekképpen szerezzen néki engesztelést a
pap az õ bûnéért, amelyet elkövetett, és
megbocsáttatik néki. Róm. 5,11. 1Ján. 1,7. 2,2.
A jóvátételi áldozat fajtái
5 Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta
a káromló beszédet, és bizonyság
lehetne, hogy látta, vagy tudja: ha
meg nem jelenti azt, de hordozza az õ
vétségének terhét; Péld. 29,24.
2. Vagy ha valaki illet akármely tisztátalan
dolgot, akár tisztátalan vadnak, akár
tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek
holttestét, és nem tud arról, hogy
tisztátalanná lesz és vétkezik;
3. Vagy ha illeti az ember tisztátalanságát,
akármi tisztátalanságát, amely tisztátalanná
tesz, és nemtudta azt, hanemaz
után értette meg, hogy vétkezett;
4. Vagy ha valaki hirtelenkedve tesz
esküt az õ ajkaival rosszra vagy jóra, vagy
akármi az, amire hirtelenkedve esküszik
az ember, ha nem tudott arról, de az után
megértette, hogy azok közül valamelyikben
vétkezett: Márk 6,23. Csel. 23,12.
5. Akkor, mivelhogy vétkezett ezek közül
valamelyikben, valljameg, hogymi az,
amiben bûnössé lett;
6. És vigyen az õ vétkéért az Úrnak, az õ
bûnéért, amelyet elkövetett, egy nõstény
bárányt vagy kecskét a nyájból, bûnért
való áldozatul. Ekképpen szerezzen néki
engesztelést a pap az õ bûnéért.
7. Ha pedig nincsen egy bárányhoz való
módja: vigyen az õ vétkéért való áldozatra
két gerlicét vagy két galambfiat az Úrnak,
az egyiket bûnért való áldozatul, a másikat
egészenégõ áldozatul.
8. És vigye azokat a paphoz; az pedig
áldozza meg elõször azt, amely bûnért
való áldozat, és tekerje ki annak fejét
nyakszirtjénél, úgy, hogy el ne szakassza.
110 MÓZES III. KÖNYVE 4. 5.
9. És hintsen a bûnért való áldozat vérébõl
az oltár oldalára, a többi vért pedig
nyomják ki az oltár aljára; bûnért való
áldozat ez.
10. A másikat készítse el egészenégõ
áldozatul, úgy, amint szokás; ekképpen
szerez néki engesztelést a pap az õ bûnéért,
amelyet elkövetett, ésmegbocsáttatik
néki.
11. Ha pedig nincs módja két gerlicéhez
vagy két galambfihoz sem: vigyen áldozatul
az, aki vétkezett, egy efa lánglisztnek
tizedrészét bûnért való áldozatul; ne tegyen
ahhoz olajat, és ne adjon ahhoz tömjént,
mert bûnért való áldozat ez.
12. És vigye azt a paphoz, ésmarkolja ki
abból a pap teli marokkal az emlékeztetõ
részét, és füstölögtesse el az oltáron az
Úrnak tûzáldozataival. Bûnért való áldozat
az.
13. Így szerezzen néki engesztelést a pap
az õ bûnéért, amelyet elkövetett valamivel
ama bûnök közül, és megbocsáttatik néki.
És legyen a papé, mint az ételáldozat.
Jóvátételi áldozat
az Úr elleni hûtlenségért
14. Azután szóla az Úr Mózesnek,
mondván:
15. Ha valaki hûtlenséget követ el, és
tévedésbõl vétkesen elvesz az Úrnak
szentelt dolgokból: vigyen az õ vétkéért
való áldozatot az Úrnak, egy ép kost a
nyájból, amint te becsülöd, ezüstsiklusokban,
a szent siklus szerint, vétekért való
áldozatul. Ezsdr. 10,19.
16. És amit vétkesen elvett a szent dologból,
azt fizessemeg, és tegye hozzá az ötödrészét,
és adja azt a papnak. Így szerez
néki engesztelést a pap a vétekért való
áldozat kosával, és megbocsáttatik néki.
4Móz. 5,7. Zsid. 9,13. 14.
17.Hogyha vétkezik valaki, és cselekszik
valamit az Úrnak valamely parancsolata
ellen, amit nem kell cselekedni, ha nem
tudta is: vétkessé lesz, és hordozza az õ vétségének
terhét: Zsolt. 19,12. Luk. 12,48. Zsid. 5,2.
18. Vigyen azért a nyájból egy ép kost a
paphoz, a te becslésed szerint, bûnért való
áldozatul, és szerezzen néki engesztelést a
pap az õ tévedéséért, amellyel tudatlanságból
tévedett, és megbocsáttatik néki.
19. Bûnért való áldozat ez, mivelhogy
bûnt követett el az Úr ellen. Ésa. 53,10.
Jóvátételi áldozat
a felebarát megkárosításáért
6 Szóla ismét azÚrMózesnek,mondván:
2.Mikor vétkezik valaki, és hûtlenséget
követ el az Úr ellen, tudniillik eltagadja
felebarátjának reábízott vagy kezébe
adott holmiját, vagy megrabolja vagy zsarolja
felebarátját; 4Móz. 5,6. Csel. 5,4. Kol. 3,9.
3. Vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja,
vagy valamimiatt hamisan esküszik,
akármi is az, amit az ember úgy cselekszik,
hogy vétkezik vele: 2Móz. 22,11. Zak. 5,4.
4.Mivelhogy azért bûnössé lett és vétkezett,
térítse vissza az elrablottat, amit rabolt,
vagy a zsaroltat, amit zsarolt, vagy a
reá bízottat, ami reá bízatott, vagy az elveszettet,
amit megtalált;
5. Vagy akármi legyen, amire hamisan
esküdött, fizesse meg azt teljes értéke
szerint, és hozzátoldva az ötödrészét, adja
azt annak, akié volt, bûnbevallásának napján.
4Móz. 5,7. 2Sám. 12,6. Luk. 19,8.
6. Az õ bûnéért pedig vigyen az Úrnak a
nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed
szerint, bûnért való áldozatul. Ef. 5,27.
7. Így szerezzen néki engesztelést a pap
az Úr elõtt, és megbocsáttatik néki mindaz,
amit cselekedett, és amiben vétkezett.
Az égõáldozat bemutatása
8. Szóla ismét azÚrMózesnek,mondván:
9. Parancsolj Áronnak és az õ fiainak,
mondván: Ez az egészenégõ áldozat törvénye:
Legyen az egészenégõ áldozat az
oltáron levõ tüzelõhelyen egész éjszaka,
mind reggelig, és az oltárnak tüze égve
maradjon azon.
10. A pap öltse fel az õ gyolcs ruháját, és
a gyolcs lábravalót is öltse fel az õ testére,
és szedje el a hamut, amivé égette a tûz
az égõáldozatot az oltáron, és töltse azt az
oltár mellé. 2Móz. 28,39--43. Ezék. 44,17.
11. Azután vesse le azt a ruháját, és öltözzék
más ruhába, és vigye ki a hamut
a táboron kívül, tiszta helyre.
MÓZES III. KÖNYVE 5. 6. 111
12. Az oltáron lévõ tûz pedig égve maradjon
azon, el ne aludjék, hanemégessen
fát rajta a pap minden reggel, és rakja reá
az egészenégõ áldozatot, és azon füstölögtesse
el a hálaáldozat kövérjét is.
13. A tûz szüntelen égve maradjon az
oltáron, és el ne aludjék. Dán. 7,10.
Az ételáldozat
bemutatásának törvénye
14. Ez pedig az ételáldozatnak törvénye:
az Áron fiai áldozzák azt az Úr elõtt az
oltáron. 4Móz. 15,4.
15. És vegyen valaki közülük az ételáldozat
lisztlángjából egy marokkal, és
annak olajából is, a tömjént pedig, amely
az ételáldozathoz való, mind; és égesse el
az oltáron; annak emlékeztetõ része kedves
illat az Úr elõtt.
16. Ami pedig megmarad belõle, egyék
meg Áron és az õ fiai, kovásztalanul egyék
meg, szenthelyen, a gyülekezet sátorának
pitvarában egyék meg azt.
17. Ne süssék azt kovásszal, mert nékik
adtam azt, részükrõl az én tûzáldozataimból;
igen szentséges az, mint a bûnért és
vétekért való áldozat. 2Móz. 29,37.
18. Az Áron fiai közülminden férfiú egye
azt. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti
nemzetségeiteknél az Úrnak tûzáldozatai
felõl. Valaki illeti azokat, szent legyen.
Áron és fiai felavatási áldozata
19. Szóla ismét azÚrMózesnek,mondván:
20. Ez Áronnak és az õ fiainak áldozatuk,
amelyet az Úrnak áldozzanak, mikor
felkenik õket: Egy efa lisztlángnak tizedrészemindenkor
ételáldozatul, fele reggel,
fele pedig este. 2Móz. 16,36. 29,2.
21. Serpenyõben készíttessék, olajjal
összegyúrva vidd el azt, az ételáldozati
süteményeket darabokban áldozd az Úrnak
kedves illatul.
22. Amely pap az õ helyébe kenetik fel
az õ fiai közül, az mûvelje ezt. Örökkévaló
rendtartás ez, az Úrnak mindenestõl füstölögtessék
el.
23.Mert a pap minden ételáldozatának
mindenestõl meg kell égettetni, nem kell
abból semmit megenni. rész 2,1–10.
A vétekáldozat bemutatása
24. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
25. Szólj Áronnak és az õ fiainak, mondván:
Ez a bûnért való áldozat törvénye:
amely helyen meg szokták ölni az egészenégõ
áldozatot, azon a helyen öljék
meg a bûnért való áldozatot az Úr elõtt;
igen szentséges az. Zsolt. 93,5.
26. Amely pap megáldozza azt a bûnért,
az egyemeg azt, a szenthelyen egyemeg,
a gyülekezet sátorának pitvarában.
27. Valami annak a húsát érinti, szent
legyen, és ha annak vérébõl valami a
ruhájára esik valakinek, azt, amire a vér
esett, mosd meg szenthelyen. 2Móz. 30,29.
28. És a cserépedényt, amelyben azt
fõzték, törjék el; hogyha pedig ércfazékban
fõzték, súrolják meg, és mossák meg
vízzel.
29. A papok között minden férfiú eheti
azt; igen szentséges az.
30. Valamely bûnért való áldozat vérébõl
bevisznek a gyülekezet sátorába, a
szenthelyen való engesztelés végett, az
meg nem ehetõ: tûzzel égettessék meg.
rész 16,27. Zsid. 13,11.
A jóvátételi áldozat bemutatása
7 Ez pedig a vétekért való áldozatnak
törvénye; igen szentséges az.
2. Amely helyenmegölik az egészenégõ
áldozatot, ott öljék meg a vétekért való
áldozatot is, és a vérét hintsék az oltárra
köröskörül.
3. A kövérjét pedig áldozzák meg mind,
a farkát is, és amely kövér a belet takarja.
4. A két veséjét és a rajtuk lévõ kövérséget,
amely a véknyaknál van, úgyszintén
a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt
szedje ki.
5. És füstölögtesse el azokat a pap az
oltáron tûzáldozatul az Úrnak. Vétekért
való áldozat ez.
6. A papok között minden férfiú eheti azt,
szenthelyen egyékmeg; igen szentséges az.
7. Amilyen a bûnért való áldozat, olyan
a vétekért való áldozat is, egy törvényük
van nékik. Azé a papé az, aki engesztelést
szerez vele.
112 MÓZES III. KÖNYVE 6. 7.
Az Úr rendelése
a papok áldozati részérõl
8. Ha a pap egészenégõ áldozatot áldoz
valakiért, az égõáldozat bõre, amelyet
megáldoz, azé a papé legyen.
9.Minden ételáldozat is, amelyet kemencében
sütnek és minden, amit rostélyon
vagy serpenyõben készítenek, a papé
legyen, aki azt áldozta.
10. Az olajjal elegyített és száraz ételáldozat
is mind az Áron fiaié legyen közösen,
egyiké úgy, mint a másiké.
A hálaáldozat bemutatása
11. Ez pedig a hálaáldozat törvénye,
amelyet áldoznak az Úrnak.
12.Ha dicsõítésül áldozza azt valaki, a
dicsõítés áldozatával együtt áldozzék olajjal
elegyített kovásztalan lepényeket, és olajjal
megkent kovásztalan pogácsákat, és lisztlángból
gyúrt, olajjal elegyített lepényeket.
13. A lepényeken kívül kovászos kenyeret
is vigyen áldozatául, dicsõítõ hálaáldozatával
együtt. rész 2,12.
14. És mindezekbõl az áldozatokból
áldozzék egyet-egyet az Úrnak felmutatott
áldozatul; és legyen azé a papé, aki a
hálaáldozatnak vérét elhinti.
15. És az õ dicsõítõ hálaáldozatának
húsát, az õ áldozásának napján egyék
meg; ne hagyjon abból reggelig.
16. Hogyha fogadásból vagy szabad akaratból
áldozza valaki az õ áldozatát, amely
napon áldozza azt, azon a napon egyék
meg az õ áldozatát; ami pedig megmarad
abból, másnap egyék meg.
17. Ami pedig annak az áldozatnak húsából
tovább is megmarad, harmadnapon
tûzzel égettessék meg.
18.Mert ha az õ hálaadó áldozatának
húsából harmadnapon eszik valaki, nem
lesz az kedves; aki áldozta azt, annak nem
számíttatik az az õ javára, sõt utálatos lesz;
és valaki eszik abból, hordozza az õ vétségének
terhét. 1Móz. 4,4. 4Móz. 18,27.
Péld. 15,8. 21,27. Préd. 5,1. Jer. 6,20. Ámós 5,22.
19. Azt a húst pedig, amely valami tisztátalanhoz
ér, meg ne egyék, hanem tûzzel
égessék meg. Ami különben a húst illeti,
mindenki ehetik húst, aki tiszta;
20. De az, aki eszik a békeáldozatnak
húsából, amely az Úré, noha az õ tisztátalansága
rajta van, az ilyen ember gyomláltassék
ki az õ népe közül. 1Móz. 17,14.
21. Ha valaki akármi tisztátalanhoz ér,
tisztátalan emberhez, vagy tisztátalan baromhoz,
vagy akármihez, ami tisztátalan
utálatosság, és eszik a hálaadó áldozatnak
húsából, amely az Úré, gyomláltassék ki
az az ember az õ népe közül.
Étkezési tilalmak
22. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
23. Szólj az Izrael fiainak, mondván:
Az ökörnek, a báránynak és a kecskének
semmi kövérjét meg ne egyétek.
24. A hullott állatnak kövérje, és a vadtól
megszaggatottnak kövérje, akármi munkához
felhasználható, de enni meg ne
egyétek!
25.Mert akárki egyék is az afféle állatoknak
kövérjébõl, amelyekbõl tûzáldozatot
visznek azÚrnak, az az ember, aki ilyet
eszik, gyomláltassék ki az õ népe közül.
26. És semmi vért se egyetek meg
bármely lakhelyeteken: se madárnak, se
baromnak vérét. 1Móz. 9,4. 5Móz. 12,16.
1Sám. 14,33. Ezék. 44,7. 15. Csel. 15,20.
27. Valakimegeszik valamiféle vért, az az
ember gyomláltassék ki az õ népe közül.
28. Szóla ismét azÚrMózesnek,mondván:
29. Szólj az Izrael fiainak, mondván: aki
hálaáldozattal áldozik az Úrnak, maga
vigye az Úrnak az õ áldozatát az õ hálaáldozatából.
30. Amaga keze vigye azÚrnak tûzáldozatát:
a kövérjét a szegyével együtt vigye
el, a szegyét azért, hogy meglóbálják azt
az Úr elõtt. 2Móz. 29,24. 4Móz. 6,20.
31. A pap pedig füstölögtesse el azt a
kövért az oltáron, a szegye pedig legyen
Ároné és az õ fiaié.
32. A jobb lapockát is a papnak adjátok
a hálaadó áldozatból, hogy azt felmutassa.
33. Aki Áron fiai közül a hálaáldozat
vérét és kövérjét megáldozza, a jobb
lapocka annak a része legyen.
34.Mert ameglóbált szegyet és a felmutatott
lapockát elveszem Izrael fiaitól az õ
MÓZES III. KÖNYVE 7. 113
hálaadó áldozataikból, és adom azokat
Áron papnak és az õ fiainak, örökre kiszabott
részül, az Izrael fiaitól. 2Móz. 29,28.
35. Ez az Áron felkenetési része, és az õ
fiainak felkenetési része azÚrnak tûzáldozataiból,
a naptól fogva, amelyen elõállítá
õket, hogy papi szolgálatot tegyenek az
Úrnak;
36. Amelyet parancsolt az Úr, hogy
adják nékik az Izrael fiai, amely napon
felkente õket, örökre kiszabott részül az
õ nemzetségükben. Zsid. 7,18. 8,1--13. 10,1--12.
37. Ez az egészenégõ áldozatnak, az
ételáldozatnak, a bûnért és a vétekért való
áldozatnak, a felavatási áldozatnak és a
hálaáldozatnak törvénye,
38. Amelyet parancsolt az ÚrMózesnek
a Sínai hegyen, amely napon parancsolta
az Izrael fiainak a Sínai pusztában, hogy
áldozzanak az Úrnak.
Áronnak és fiainak pappá szentelése
8 Szóla továbbá az Úr Mózesnek,
mondván:
2. Vegyed Áront és az õ fiait is vele, és az
öltözeteket, a kenetnek olaját és a bûnért
való áldozati tulkot, két kost és egy kosár
kovásztalan kenyeret. 2Móz. 29,1.
3. És az egész gyülekezetet gyûjtsd
egybe a gyülekezet sátorának nyílásához.
4. Akképpen cselekedék Mózes, amint
az Úr parancsolta néki, és egybegyûle a
gyülekezet a gyülekezet sátorának nyílásához.
5. AkkormondaMózes a gyülekezetnek:
Ez az, amit az Úr parancsolt cselekedni.
6. És elõállatá Mózes Áront és az õ fiait,
ésmegmosá õket vízzel. 2Móz. 30,19.
Zsolt. 26,6. Ésa. 52,11. Ezék. 36,25.
1Kor. 6,11. Ef. 5,26. Zsid. 9,9--14. 10,22. Jel. 1,5. 6.
7. És reá adá Áronra a köntöst, és felövezé
õt az övvel, és reáveté a palástot,
az efódot is reáadá, és felövezé az efód
övével, és megerõsíté azt rajta. 2Móz. 28,4.
8. És feltevé arra a hósent, és betevé a
hósenbe az Urimot és a Tummimot.
2Móz. 28,30. 4Móz. 27,21. 5Móz. 33,8. 1Sám. 28,6.
9. Azután feltevé fejére a süveget, és elõl
odatevé a süvegre az aranylapot, a szent
koronát, amint parancsolta az Úr Mózesnek.
2Móz. 29,6. Zak. 3,5. 6,11.
10. Vevé Mózes a kenetnek olaját is,
és megkené a hajlékot minden bennevalóval
egybe, és felszentelé azokat.
11. És hinte abból az oltárra is hétszer,
és felkené az oltárt és annak minden edényét,
a mosdómedencét is a lábával
együtt, hogy azokat megszentelje.
12. Az Áron fejére is tölte a kenetnek
olajából, és megkené õt, hogy felszentelje
õt. 2Móz. 29,7. 30,30. Zsolt. 133,2. Ésa. 61,1.
13. És elõállatá Mózes az Áron fiait is,
és felöltözteté azokat is az õ köntöseikbe,
és felövezé õket övvel, felköté nékik a
süvegeket is, amint az Úr parancsolta
Mózesnek.
A papszentelési áldozatok
14. Azután elõhoza egy tulkot a bûnért
való áldozatra, és Áron az õ fiaival egybe a
bûnért való áldozat tulkának fejére tevé az
õ kezét. Zsolt. 51,19. 66,15. Ezék. 43,19. Zsid. 9,13.
15. És miután megölték azt, vett Mózes
annak vérébõl, és tett az ujjával az oltárnak
szarvaira köröskörül, és megtisztítá
az oltárt, a többi vért pedig önté az oltárnak
aljára; és felszentelte azt, hogy engesztelést
szerezzen rajta. 2Móz. 29,12. Zsid. 9,22.
16. Azután vevé mindazt a kövérséget,
amely annak a bélin volt, és a máj hártyáját,
a két veséjét és azoknak kövérségét,
és elfüstölögtetéMózes azokat az oltáron.
17. A tulkot pedig, azaz annak bõrét, húsát
és ganéját megégeté tûzzel a táboron
kívül, amint az Úr parancsoltaMózesnek.
18. Azután elõállatá az égõáldozatra való
kost, és Áron és az õ fiai rátevék kezeiket
a kos fejére.
19. Ésmegölék azt;Mózes pedig elhinté
a vért az oltárra köröskörül.
20. És a kost tagjaira vagdalák, és
Mózes elfüstölögteté annak a fejét, a tagjait
és a kövérjét.
21. A beleket pedig és a lábszárakatmegmosta
vízben, és elfüstölögteté Mózes az
egész kost az oltáron. Kedves illatú égõáldozat
ez, tûzáldozat ez az Úrnak, amint
megparancsolta az ÚrMózesnek.
22. Azután elõállatá a másik kost is, a
felavatási kost, és rátevék Áron és az õ fiai
kezeiket a kos fejére.
114 MÓZES III. KÖNYVE 7. 8.
23. És megölék azt; Mózes pedig vett
annak vérébõl, és tett abból az Áron jobb
fülének cimpájára, és jobb kezének hüvelykére
és jobb lábának hüvelykére.
24. Elõállatá az Áron fiait is, és tettMózes
a vérbõl azok jobb fülének cimpájára, és
jobb kezüknek hüvelykére és jobb lábuknak
hüvelykére; azután odatölté Mózes a
vért az oltárra köröskörül. Zsid. 9,18--24.
25. És vevé a kövérjét és a farkát és
mindazt a kövérjét, amely a bélen van, továbbá
a máj hártyáját, és a két vesét azoknak
kövérjével egybe, és a jobb lapockát;
26. És a kovásztalan kenyerek kosarából,
amely azÚr elõtt volt, vett egy kovásztalan
lepényt, egy olajos kalácsot, és egy
pogácsát, és raká azokat a kövérségekre
és a jobb lapockára;
27. És tevé mindezeket az Áron kezeire
és az õ fiainak kezeire, és meglóbáltatá
azokat az Úr elõtt.
28. Azután elvevé azokat Mózes az õ
kezeikbõl, és elfüstölögteté az oltáron az
egészenégõ áldozattal egybe. Felavatási
áldozatok ezek, kedves illatú tûzáldozatok
az Úrnak.
29. Elvevé pedig Mózes a szegyet, és
meglóbálá azt az Úr elõtt; a felavatási kosból
a Mózes része lett ez, amint megparancsolta
az ÚrMózesnek. 2Móz. 29,26.
30. Azután vett Mózes a kenetnek olajából
és a vérbõl, amely az oltáron volt, és
meghinté Áront és az õ ruháit, az õ fiait és
az õ fiainak ruháit õvele együtt, és megszentelé
Áront és az õ ruháit, és az õ fiait
és az õ fiainak ruháit õvele együtt.
Áron és fiai hét napig
a szent sátorban lakoznak
31. És monda Mózes Áronnak és az õ
fiainak: Fõzzétekmeg a húst a gyülekezet
sátorának nyílásánál, és ott egyétek meg
azt és a kenyeret, amely a felavatási áldozat
kosarában van, amiképpen megparancsoltam,
mondván: Áron és az õ fiai egyék
meg azt. 2Móz. 29,32.
32. Ami pedig megmarad a húsból és
kenyérbõl, tûzzel égessétek meg.
33. De a gyülekezet sátorának nyílásán
ki ne menjetek hét napig, addig a napig,
amelyen betelnek a ti felavatástoknak
napjai, mert hét nap avat fel benneteket
az Úr.
34. Amiképpen e napon cselekedett,
úgy parancsolta az Úr hogy cselekedjünk,
hogy néktek engesztelést szerezzünk.
35. A gyülekezet sátorának nyílásánál
maradjatok éjjel és nappal hét napig, és
tartsátok meg, amit megtartani rendelt az
Úr, hogymeg ne haljatok;mert így parancsolta
nékem. 1Kir. 2,3. Ezék. 48,11.
36. Áron azért és az õ fiai mind akképpen
cselekedének, amint megparancsolta
nékik az ÚrMózes által.
Áron áldozatához leszáll az Úr tüze
9 És lõn a nyolcadik napon, hogy szólítá
Mózes Áront és az õ fiait, és Izraelnek
véneit.
2. És monda Áronnak: Végy egy borjút,
fiatal bikát bûnért való áldozatul, és egy
kost egészenégõ áldozatul, épek legyenek,
és vidd az Úr elé.
3. Szólj Izrael fiainak, mondván: Vegyetek
egy kecskebakot bûnért való áldozatul,
és egy esztendõs borjút és bárányt,
épek legyenek, egészenégõ áldozatul.
4. És egy ökröt és egy kost hálaáldozatul,
hogy megáldozzátok az Úr elõtt, és
olajjal elegyített ételáldozatot; mert ma
az Úr megjelenik néktek.
5. Elvitték azért, amiket Mózes parancsolt,
a gyülekezet sátora elé, és odajárula
az egész gyülekezet, és megálla ott az Úr
elõtt.
6. ÉsmondaMózes: Ez a dolog, amelyet
az Úr parancsolt: cselekedjétek meg, és
megjelenik néktek az Úr dicsõsége.
7. Áronnak pedig monda Mózes: Járulj
az oltárhoz, és készítsd el a te bûnért való
áldozatodat és egészenégõ áldozatodat,
és végezz engesztelést magadért és a
népért. Készítsd el a nép áldozatát is, és
végezz engesztelést érettük is, amint
megparancsolta az Úr. Zsid. 5,3. 7,27. 9,7.
8. Járula azért Áron az oltárhoz, ésmegölé
a borjút, amely az övé, bûnért való
áldozatul.
9. Áron fiai pedig odavitték õhozzá a
vért, és õ bemártá az ujját a vérbe, és tett
MÓZES III. KÖNYVE 8. 9. 115
abból az oltár szarvaira, a többi vért pedig
kiönté az oltár aljához.
10. A kövérjét pedig és a veséket és a
máj hártyáját elfüstölögteté a bûnért való
áldozatból az oltáron, amint az Úr parancsoltaMózesnek.
11. A húst pedig és a bõrt tûzzel égeté
meg a táboron kívül.
12. Azután megölé az egészenégõ áldozatot,
Áron fiai pedig odavitték õhozzá a
vért, és õ elhinté azt az oltáron köröskörül.
13. Az egészenégõ áldozatot is odavitték
hozzá darabonként, a fejével együtt, és
elfüstölögteté az oltáron.
14. És megmosá a belet és a lábszárakat,
és elfüstölögteté az oltáron az egészenégõ
áldozattal egybe.
15. Azután megáldozá a nép áldozatát;
vevé ugyanis a bûnért való áldozat bakját,
amely a népé, és megölé azt, és megáldozá
azt bûnért való áldozatul, mint az elõbbit.
Ésa. 53,10. 2Kor. 5,21. 1Pét. 2,24. Jel. 1,5.
16. Azután elõhozá az egészenégõ áldozatot,
és elkészíté azt szokás szerint.
17. Elõhozá az ételáldozatot is, és vett
abból egy teli marokkal, és elfüstölögteté
az oltáron a reggeli egészenégõ áldozaton
kívül.
18. Azután megölé az ökröt és a kost
hálaadó áldozatul a népért, és Áron fiai
odavitték õhozzá a vért, és elhinté azt az
oltáron köröskörül.
19. Az ökörbõl és a kosból való kövérségeket
pedig, a farkat, a béltakarót, a
veséket és a máj hártyáját;
20. Odahelyezték e kövérségeket a
szegyekre, és elfüstölögteté e kövérségeket
az oltáron.
21. De a szegyeket és a jobb lapockát
meglóbálá Áron az Úr elõtt, amint parancsoltaMózes.
22. Azután felemelé kezeit Áron a népre,
ésmegáldá azt és leszálla,miután elvégezte
a bûnért való áldozatot, az egészenégõ
áldozatot és a hálaáldozatot.
23. És beméne Mózes és Áron a gyülekezetnek
sátorába, azután kijövének és
megáldák a népet, az Úrnak dicsõsége
pedig megjelenék az egész népnek.
24. Tûz jöve ugyanis ki az Úr elõl, és
megemészté az oltáron az égõáldozatot
és a kövérségeket. És látá ezt az egész
nép, és ujjongának és arcra esének.
1Móz. 4,4. 15,17. Ezsdr. 3,11. 1Kir. 18,39.
Nádáb és Abihu bûne és bûnhõdése
10 Nádáb pedig ésAbihu,Áronnak fiai,
vették egyen-egyen az õ tömjénezõjüket,
és tettek azokba szenet és raktak
arra füstölõ szert, és vittek az Úr elé idegen
tüzet, amelyet nem parancsolt nékik.
2. Tûz jöve azért ki az Úr elõl, és megemészté
õket, és meghalának az Úr elõtt.
4Móz. 16,35. 2Sám. 6,7.
3. És monda Mózes Áronnak: Ez az,
amit szólt az Úr, mondván: Akik hozzám
közel vannak, azokban kell megszenteltetnem,
és az egész nép elõtt megdicsõíttetnem.
Ésa. 52,11. Ezék. 20,41.
4. Áron pedig mélyen hallgata. Szólítá
azért Mózes Misáelt és Elsafánt, Uzzielnek,
az Áron nagybátyjának fiait, és monda
nékik: Jertek ide, vigyétek ki atyátokfiait
a szenthely elõl, a táboron kívül.
2Móz. 6,18. 4Móz. 3,19. Csel. 5,6.
5. És odamenének, és kivitték õket az
õ köntöseikben a táboron kívül, amint
szólottMózes.
Áron és fiai gyászt nem ölthetnek
6. Azután monda Mózes Áronnak és az
õ fiainak, Eleázárnak és Itamárnak: Fejeteket
meg ne meztelenítsétek, ruháitokat
meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok
és haragra ne gerjedjen az Úr az
egész gyülekezet ellen; a ti atyátokfiai
pedig, Izraelnek egész háza sirassák az
égést, amelyet égetett az Úr.
7. A gyülekezet sátorának nyílásán se
menjetek ki, hogy meg ne haljatok;
mert az Úr kenetének olaja van rajtatok.
És cselekvének aMózes beszéde szerint.
Rendelkezések a szolgálatot
végzõ papok számára
8. Áronnak pedig szóla az Úr, mondván:
9. Bort és szeszes italt ne igyatok te
és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet
sátorába, hogy meg ne haljatok.
116 MÓZES III. KÖNYVE 9. 10.
Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben.
Péld. 20,1. 31,5. Ésa. 28,7.
10. Hogy különbséget tehessetek a
szent és közönséges között, a tiszta és
tisztátalan között. Fil. 1,10.
11. És hogy taníthassátok Izrael fiait
mindazokra a rendelésekre, amelyeket az
Úr szólott nékikMózes által.
12.Mózes pedig szóla Áronnak és az õ
megmaradt fiainak, Eleázárnak és Itamárnak:
Vegyétek az ételáldozatot, amely
megmaradt az Úrnak tûzáldozatiból, és
egyétekmeg azt kovásztalan kenyerekkel
az oltár mellett; mert igen szentséges az.
2Móz. 29,2. 4Móz. 18,9.
13. Azért egyétek azt a szenthelyen,
mert kiszabott részed, és fiaidnak is kiszabott
része az, az Úrnak tûzáldozatiból;
mert így parancsolta nékem.
14. A meglóbált szegyet pedig, és a felmutatott
lapockát egyétek meg tiszta
helyen, te, és a te fiaid és leányaid is veled,
mert kiszabott részül adattak azok néked
s kiszabott részül a te fiaidnak is, Izrael
fiainak hálaadó áldozataiból. 2Móz. 29,24.
15. A felmutatott lapockát és meglóbált
szegyet a tûzáldozat kövérségeivel együtt
vigyék be, hogy meglóbálják az Úr elõtt,
ez lesz a te kiszabott részed, és veled a te
fiaidé örökké, amintmegparancsolta azÚr.
16. Azután szorgalmatosan tudakozódék
Mózes a bûnáldozatra való bak felõl,
de ímé elégett az. Haragra gerjede azért
Eleázár és Itamár ellen, Áronnak megmaradt
fiai ellen, mondván:
17.Miért nem ettétek meg a bûnért
való áldozatot a szenthelyen? Hiszen igen
szentséges az, és néktek adta azt az Úr a
gyülekezet vétkének hordozásáért, hogy
engesztelést szerezzetek annak azÚr elõtt.
18. Ímé, nem vitetett be annak vére a
szenthely belsejébe, meg kellett volna
azért ennetek a szenthelyen, amint megparancsoltam.
rész 6,26.
19. Áron pedig szólaMózesnek: Ímé,ma
áldoztákmeg az õ bûnért való áldozatukat
és egészenégõ áldozatukat az Úr elõtt,
engem pedig ilyen keserûségek értek:
Ha megettem volna ma a bûnért való
áldozatot, vajon jó lett volna-é az Úr elõtt?
20.Mikor ezt hallotta Mózes, jónak tetszék
ez néki.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 52
Tegnapi: 133
Heti: 1 635
Havi: 5 338
Össz.: 812 675

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 10.Mózes III.könyve A léviták egyházi szolgálatáról 1-10.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »