Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

A táborégés
11 És lõn, hogy panaszkodék a nép az
Úr hallására, hogy rosszul van dolga.
És meghallá az Úr, és haragra gerjede,
és felgyullada ellenük az Úrnak tüze és
megemészté a tábornak szélét. 5Móz. 9,22.
2. Kiálta azért a nép Mózeshez, és könyörge
Mózes az Úrnak, és megszûnék a
tûz. Jak. 5,16.
3. És nevezé azt a helyet Taberának;
mert felgyulladt ellenük az Úrnak tüze.
A nép húst kíván
4.De a gyülevész nép, amely köztük volt,
kívánságba esék, és Izrael fiai is újra siránkozni
kezdének, ésmondának: Kicsoda ád
nékünk húst ennünk? 2Móz. 12,38.
5. Visszaemlékezünk a halakra, amelyeket
ettünk Egyiptomban ingyen, az ugor-
MÓZES IV. KÖNYVE 10. 11. 155
156 MÓZES IV. KÖNYVE 11.
kákra és dinnyékre, a párhagymákra,
vereshagymákra és a foghagymákra.
Mát. 6,24--34. Róm. 8,7. Fil. 3,19.
6.Most pedig a mi lelkünk eleped, mindennek
híjával lévén; szemünk elõtt nincs
egyéb, mint manna.
7. A manna pedig olyan volt mint a kóriándrum
magva, a színe pedig mint a bdelliomnak
színe. 1Móz. 2,12.
8. Kiomol vala pedig a nép, és szedik vala
a mannát, és õrlik vala kézimalmokban,
vagy megtörik vala mozsárban, és megfõzik
vala fazékban, és csinálnak vala abból
pogácsákat: az íze pedig olyan vala,mint az
olajos kalácsé.
9.Mikor pedig a harmat leszáll vala a
táborra éjjel, a manna is mindjárt leszáll
vala arra.
10. És meghallá Mózes, hogy sír a nép,
az õ nemzetsége szerint, mindenki az õ
sátorának nyílása elõtt; és igen felgerjede
az Úr haragja, és nem tetszék az Mózesnek.
11. És monda Mózes az Úrnak: Miért
nyomorítád meg a Te szolgádat? és miért
nem találék kegyelmet a Te szemeid elõtt,
hogy ez egész népnek terhét énreám vetéd?
5Móz. 1,12.
12. Avagy tõlem fogantatott-e mindez
egész nép? Avagy én szültem-é õt, hogy azt
mondod nékem:Hordozd õt a te kebleden,
amiképpen hordozza a dajka a csecsemõt,
arra a földre, amely felõlmegesküdtél az õ
atyáinak? Ésa. 40,11. 49,23. 1Thess. 2,7.
13.Hol vegyek én húst, hogy adjam azt
mindez egész népnek? Mert reám sírnak,
mondván: Adj nékünk húst, hadd
együnk! 2Kir. 4,43.Mát. 15,33.
14.Nem viselhetem én magam mindez
egész népet; mert erõm felett van.
2Móz. 18,18.
15.Ha így cselekszel velem, kérlek ölj
meg engem, ölj meg, ha kedves vagyok
elõtted, hogy ne lássam az én nyomorúságomat.
1Kir. 19,4. Jón. 4,3. Sof. 3,5.
A hetven elõljáró felkenetése
16.Monda azért azÚrMózesnek:Gyûjts
egybe nékem hetven férfiút Izrael vénei
közül, akikrõl tudod, hogy vénei a népnek
és annak elõjárói, és vidd õket a gyülekezet
sátorához, és álljanak ott veled.
17. Akkor alászállok, és szólok ott veled,
és elszakasztok abból a Szellembõl,
amely terajtad van, és teszem õreájuk,
hogy viseljék teveled a népnek terhét, és
ne viseljed te magad. 1Móz. 11,5. 2Móz. 19,20.
1Sám. 10,6. 2Kir. 2,5. Jób 32,8. 38,36. Jóel 2,28.
18. A népnek pedig mondd meg: Készítsétek
el magatokat holnapra, és húst esztek;
mert sírtatok az Úr hallására, mondván:
Kicsoda ád nékünk húst ennünk?
Mert jobban volt nékünk dolgunk Egyiptomban.
Azért azÚr ád néktek húst és enni
fogtok. 2Móz. 16,7. 19,10. Csel. 7,39.
19.Nemcsak egy napon esztek, semkét
napon, sem öt napon, sem tíz napon, sem
húsz napon;
20.Hanemegy egész hónapig,míglen kijön
az orrotokon, és utálatossá lesz elõttetek;
mivelhogy megvetettétek az Urat, aki
közöttetek van; és sírtatok Õelõtte mondván:
Miért jöttünk ide ki Egyiptomból?
21. ÉsmondaMózes: Hatszázezer gyalogos
e nép, amely között én vagyok, és Te
azt mondod: Húst adok nékik, és esznek
egy egész hónapig?!
22.Nemde juhok és ökrök vágattatnak-é,
hogy elég legyen nékik? Vagy a tengernek
minden hala összegyûjtetik-é, hogy elég
legyen nékik? 2Kir. 7,2.
23. Akkor monda az Úr Mózesnek:
Avagy megrövidült-é az Úrnak keze?
Majd meglátod: beteljesedik-é néked
az én beszédem vagy nem?
Ésa. 50,2. Ezék. 12,25. 24,14.
24. Kiméne azért Mózes, és elmondá a
népnek azÚr beszédét, és összegyûjte hetven
férfiút a nép vénei közül, és állatá õket
a sátor körül.
25. Akkor leszálla az Úr felhõben, és szóla
néki, és elszakaszta abból a Szellembõl,
amely õrajta volt, és adá a hetven vén férfiúra.
Mihelyt pedig megnyugovék õrajtuk
a Szellem, menten prófétálának, de nem
többé. 1Sám. 10,5. Jóel 2,28. Csel. 2,17. 1Kor. 14,1.
26. Két férfiú azonban elmaradt a táborban;
egyiknek neve Eldád, a másiknak
neve Médád, és ezeken is megnyugodott
a Szellem; mert azok is az összeírottak
közül valók, de nemmentek el a sátorhoz,
és mégis prófétálának a táborban.
27. Elfutamodék azért egy ifjú, és megjelenté
Mózesnek, és monda: Eldád és
Médád prófétálnak a táborban.
28. Akkor felele Józsué, aNún fia,Mózes
szolgája, az õ választottai közül való, ésmonda:
Uram,Mózes, tiltsd meg õket!
29. És felele néki Mózes: Avagy érettem
buzgólkodol-é? Vajha az Úrnak minden
népe próféta volna, hogy adná az Úr az
Õ Szellemét õreájuk. 1Kor. 14,5.
30. Ezután visszatéreMózes a táborba, õ
és az Izrael vénei.
A fürjek
31. És szél jöve ki az Úrtól, és hoza fürjeket
a tengertõl, és bocsátá a táborra egynapi
járásnyira egy felõl, és egynapi járásnyira
más felõl a tábor körül, és mintegy
két sing magasságnyira a földnek színén.
32. Akkor felkele a nép és azon az egész
napon, és egész éjjel, és az egész következõ
napon gyûjtének maguknak fürjeket, aki
keveset gyûjtött is, gyûjtött tíz hómert, és
kiteregeték azokatmaguknak a tábor körül.
33. A hús még foguk között volt, és meg
sem emésztették, amikor az Úrnak haragja
felgerjede a népre ésmegveré azÚr a népet
igen nagy csapással. Zsolt. 78,30.
34. És elnevezék azt a helyet Kibrót-taavának:
mert ott temeték el a mohó népet.
35. Kibrót-taavától elméne a népHaserótba;
és ott voltak Haserótban.
Miriám poklossága
12 Miriám pedig és Áron szólának
Mózes ellen a kúsita asszony miatt,
akit feleségül vett,mert kúsita asszonyt vett
feleségül. 2Móz. 2,21.
2. És mondának: Avagy csakMózes által
szólott-é az Úr? Avagy nem szólott-é mi
általunk is? És meghallá az Úr. 1Móz. 29,33.
2Kir. 19,4. Zsolt. 94,9. Ésa. 37,4. Ezék. 35,12.
3. Az az ember pedig, Mózes, igen
szelíd volt, minden embernél inkább,
akik e föld színén vannak.
Mát. 21,5. 1Tim. 6,11. 2Tim. 2,25. 1Pét. 3,4.
4.Mindjárt monda azért az Úr Mózesnek,
Áronnak és Miriámnak: Menjetek ki
ti hárman a gyülekezetnek sátorába; és
kimenének õk hárman.
5. Akkor leszálla az Úr felhõnek oszlopában,
és megálla a sátornak nyílásánál; és
szólítá Áront és Miriámot, és kimenének
mindketten.
6. És monda: Halljátok meg most az én
beszédeimet: Ha valaki az Úr prófétája
közöttetek, énmegjelenek annak látásban,
vagy álomban szólok azzal.
1Móz. 46,2. Zsolt. 105,26.Mát. 1,20. Luk. 1,11.
7.Nem így az én szolgámmal,Mózessel,
aki az én egész házamban hû. Zsid. 3,2.
8. Szemtõl szembe szólok õvele, és nyilvánvaló
látásban; nem homályos beszédek
által, hanem az Úrnak hasonlatosságát
látja. Miért nem féltetek hát szólani
az én szolgám ellen, Mózes ellen?
2Móz. 33,11. 5Móz. 34,10. 1Kor. 13,12. 2Pét. 2,10.
9. És felgyullada az Úr haragja õreájuk,
és elméne.
10. És a felhõ is eltávozék a sátor felül,
és íméMiriámpoklos volt, fejérmint a hó;
és rátekinte Áron Miriámra, és ímé poklos
volt. 5Móz. 24,9. 2Kir. 5,27. 2Krón. 26,19.
11.Monda azért ÁronMózesnek:Kérlek
Uram, ne tulajdonítsad nékünk e bûnt;
mert bolondul cselekedtünk és vétkeztünk!
12. Kérlek, ne legyen olyanMiriám mint
a holt, amelynek húsa félig megemésztetik,
mikor kijõ az õ anyjának méhébõl.
Zsolt. 88,4.
13. Kiálta azért Mózes az Úrhoz, mondván:
Isten, kérlek, gyógyítsd meg õt!
14. Az Úr pedig monda Mózesnek: Ha
csak az atyja pökött volna is az õ orcájára,
avagy nemkellene-é szégyenkeznie hetednapig?
Rekesztessék ki hét napig a táboron
kívül, és az után hívassék vissza.
15. Kirekeszteték azértMiriáma táboron
kívül hét napig. És a nép nem indula tovább,
míg vissza nem hívatékMiriám.
5Móz. 24,9. 2Krón. 26,20. Zsid. 12,9.
16. Az után pedig elindula a nép Haserótból,
és tábort ütének Párán pusztájában.
Mózes kémeket küld Kánaánba
13 ÉsszólaazÚrMózesnek,mondván:
2. Küldj férfiakat, hogy kémleljék
meg a Kánaán földjét, amelyet én adok
MÓZES IV. KÖNYVE 11. 12. 13. 157
Izrael fiainak; az õ atyáiknak mindegyik
törzsébõl egy-egy férfiút küldjetek, mind
olyat, aki fõember közöttük. 5Móz. 1,22.
3. Elküldé azért õket Mózes Párán pusztájából
az Úr rendelése szerint; és azok a
férfiak mindnyájan fõemberek voltak Izrael
fiai között.
4. Ezek pedig azoknak nevei: A Rúben
nemzetségébõl Sámmua, a Zakkúr fia.
5. A Simeon nemzetségébõl Safát, a Hóri
fia. 6. A Júda nemzetségébõl Káleb, a Jefunné
fia.
7. Az Izsakár nemzetségébõl Igál, a József
fia.
8. Az Efraim nemzetségébõl Hósea, a
Nún fia.
9. A Benjámin nemzetségébõl Pálti, a
Rafú fia.
10. A Zebulon nemzetségébõl Gaddiel, a
Szódi fia.
11. A József nemzetségébõl, a Manasse
nemzetségébõl Gaddi, a Szúszi fia.
12. A Dán nemzetségébõl Ammiél, a
Gemálli fia.
13. Az Áser nemzetségébõl Szetúr, a
Mikaél fia.
14. A Naftali nemzetségébõl Nahbi, a
Vofszi fia.
15. A Gád nemzetségébõl Géuel, a Máki
fia. 16. Ezek ama férfiaknak nevei, akiket elküldöttMózes
a földnek megkémlelésére.
És nevezéMózesHóseát, aNún fiát Józsuénak.
2Móz. 17,9. Csel. 7,45. Zsid. 4,8.
17. Ésmikor elküldé õketMózes a Kánaán
földjének megkémlelésére, monda nékik:
Menjetek fel erre dél felõl, és hágjatok
fel a hegyre. Józs. 15,3. Bír. 1,9. 19,15.
18. És nézzétek meg a földet, hogy milyen
az; és a népet, amely lakozik azon:
erõs-é az vagy erõtlen, kevés-é az vagy
sok?
19. Ésmilyen a föld, amelyben lakozik az:
jó-é az vagy hitvány; ésmilyenek a városok,
amelyekben lakozik: táborokban vagy
erõsségekben lakozik-é?
20. És milyen a föld: kövér-é az, vagy
sovány; van-é abban élõfa vagy nincs?
És legyetek bátorságosok, és szakasszatok
a földnek gyümölcsébõl. Azok a napok
pedig a szõlõzsendülés napjai voltak.
21. Felmenének azért, ésmegkémlelék a
földet a Cin pusztájától fogva mind Rehóbig,
odáig, ahol Hamátba mennek.
22. És felmenének dél felõl, és jutának
Hebronig; valának pedig ott Ahimán, Sésai
és Talmai, az Anák fiai: Hebron pedig hét
esztendõvel építtetett elébb, mint az egyiptomi
Coán. Józs. 15,14. Zsolt. 78,12. Ésa. 19,11.
23.Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig,
lemetszének ott egy szõlõvesszõt egy
szõlõfürttel, és ketten vitték azt rúdon; és a
gránátalmákból és a fügékbõl is szakasztának.
Bír. 16,4.
24. Azt a helyet elnevezék Eskol völgyének;
a szõlõfürtért, amelyet lemetszettek
onnét Izrael fiai.
25. És visszatérének a föld megkémlelésébõl
negyven nap múlva.
26. Ésmenének, és jutánakMózeshez és
Áronhoz, és Izrael fiainak egész gyülekezetéhez,
Párán pusztájába, Kádesbe; és hírt
vittek nékik és az egész gyülekezetnek, és
megmutaták nékik a földnek gyümölcsét.
27. Így beszélének néki, és ezt mondták:
Elmentünk arra a földre, amelyre küldöttél
minket, és bizonyára tejjel és mézzel folyó
az, és ez annak gyümölcse! 2Móz. 3,8. 33,3.
28. Csakhogy erõs az a nép, amely lakja
azt a földet, és a városok erõsítve vannak,
és felette nagyok; sõt még Anák fiait is láttuk
ott. 5Móz. 1,28. 9,1. 2.
29. Amálek lakik a dél felõl való földön,
és hitteus, jebuzeus és emoreus lakik a
hegyeken; a tenger mellett és a Jordán
partján pedig kananeus lakik. 2Móz. 17,8.
30. És jóllehet Káleb csendesíté aMózes
ellen háborgó népet, és azt mondja vala:
Bátran felmehetünk, és elfoglalhatjuk azt
a földet, mert kétség nélkül megbírunk
azzal; Józs. 14,7. Zsolt. 60,12. 118,10. Ésa. 11,10.
31.Mindazáltal a férfiak, akik felmentek
vele, azt mondják vala: Nem mehetünk fel
az ellen a nép ellen, mert erõsebb az nálunknál.
Ámós 2,9.Mát. 23,13.
32. És rossz hírét vitték annak a földnek,
amelyet megkémleltek, Izrael fiaihoz,
mondván: Az a föld, amelyen általmentünk,
hogy megkémleljük azt, olyan föld, amely
158 MÓZES IV. KÖNYVE 13.
megemészti az õ lakóit; az egész nép is,
amelyet láttunk azon, szálas emberekbõl áll.
33. És láttunk ott óriásokat is, az óriások
közül való Anáknak fiait, és olyanok valánk
a magunk szemében, mint a sáskák, és az
õ szemeikben is olyanok valánk.
A nép zúgolódása és bûnhõdése
14 És felemelé szavát az egész gyülekezet,
és síra a nép azon az éjszakán.
5Móz. 28,68. Zsolt. 106,25.
2. Ésmindnyájan zúgolódánakMózes ellen
és Áron ellen Izrael fiai, és monda nékik
az egész gyülekezet:Vajhamegholtunk
volna Egyiptom földjén! Vagy ebben a
pusztában vajha meghalnánk!
3.Miért is visz be minket az Úr arra a
földre? Hogy fegyver miatt hulljunk el?
Feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek?
Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk
Egyiptomba?
4. Ésmondának egymásnak: Szerezzünk
elõttünk járót, és térjünk vissza Egyiptomba.
Neh. 9,17.
5. Akkor arccal leborulának Mózes és
Áron Izrael fiai gyülekezetének egész községe
elõtt.
6. Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a
Jefunné fia, akik a földnek kémlelõi közül
valók voltak, meghasogaták ruháikat.
7. És szólának Izrael fiai egész gyülekezetének,
mondván: A föld, amelyen általmentünk,
hogy megkémleljük azt, igenigen
jó föld. 5Móz. 10,15. 2Sám. 15,25.
8.Ha az Úrnak kedve telik bennünk,
akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk
adja azt, mely tejjel és mézzel folyó
föld. 1Kir. 10,9. Zsolt. 22,8. 147,10. Ésa. 62,4.
9. Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen,
se ne féljetek annak a földnek népétõl;
mert õk nekünk csak olyanok, mint a
kenyér; eltávozott tõlük az õ oltalmuk,
de az Úr velünk van: ne féljetek tõlük!
10.Mikor pedig az egész gyülekezet
azon tanakodék, hogy megkövezze õket:
megjelenék azÚrnak dicsõsége a gyülekezet
sátorában Izrael minden fiának.
11. És monda az Úr Mózesnek: Meddig
gyaláz engemez a nép?Meddig nemhisznek
nékem, mind ama csodatételeim
mellett sem, amelyeket cselekedtem
közöttük? Zsolt. 78,22. Ján. 12,37. Zsid. 3,8.
12.Megverem õket döghalállal, és elvesztem
õket; téged pedig nagy néppé
teszlek, és õnálánál erõsebbé. 2Móz. 32,10.
13. És mondaMózes az Úrnak: Ha meghallják
az egyiptombeliek, mert közülük
hoztad fel e népet a Te hatalmad által:
14. Elmondják majd e föld lakosainak,
akik hallották, hogy Te,Uram, e nép között
vagy, hogy szemtõl szembemegjelentetted
magadat Te, Uram, és hogy a Te felhõd
megállott õrajtuk, és felhõoszlopban jársz
Te õelõttük nappal, éjjel pedig tûzoszlopban.
2Móz. 15,14. Neh. 9,12.
15.Hogyha mind egyig elveszted e népet,
így szólanak majd e népek, amelyek
hallották a Te híredet, mondván:
16.Mivelhogy nem vihette be az Úr e
népet a földre, amely felõl megesküdött
nékik, azért öldöste le õket a pusztában.
Józs. 7,9.
17.Most azért hadd magasztaltassék
fel az Úrnak ereje, amiképpen szólottál,
mondván:
18. Az Úr késedelmes a haragra, nagy
irgalmasságú, megbocsát hamisságot és
vétket, de a bûnöst nem hagyja büntetlenül;
megbünteti az atyák álnokságait a fiakban
harmad és negyed íziglen. 5Móz. 23,5.
Neh. 13,2. Ésa. 3,10. 43,25. Jer. 31,30. 33.
Ezék. 18,19--22. Róm. 12,14. Gal. 3,13. 6,7. 1Ján. 1,9.
19. Kérlek, kegyelmezz meg e nép hamisságának
a te irgalmasságod nagy volta
szerint, amiképpen megbocsátottál e
népnek Egyiptomtól fogva mind eddig.
20. És monda az Úr: Megkegyelmeztem
a te beszéded szerint. Jak. 5,16. 1Ján. 5,14.
21.De bizonnyal élek én, és betölti az
Úr dicsõsége az egész földet. Zsolt. 72,19.
Ésa. 11,9. 61,11. Ezék. 18,3. Zsid. 2,14. Jel. 11,15.
22.Hogymindazok az emberek, akik látták
az én dicsõségemet és csodáimat, amelyeket
cselekedtem Egyiptomban és e
pusztában, és megkísértettek engem immár
tízszer, és nem engedtek az én szómnak:
Zsolt. 95,11.
23.Nem látják meg azt a földet, amely
felõl megesküdtem az õ atyáiknak; senki
nem látja azt azok közül, akik gyaláztak
engem. Ezék. 20,15.
MÓZES IV. KÖNYVE 13. 14. 159
24.De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy
más szellem volt vele, és tökéletességgel
követett engem, beviszem õt arra
a földre, amelyre bement, és örökségül
bírja azt az õ magva. Józs. 14,8.Mát. 5,5.
25. De Amálek és Kananeus lakik a
völgyben; holnap forduljatokmeg, és induljatok
a pusztába a Vörös tenger útján.
26. Szóla annak felette az Úr Mózesnek
és Áronnak, mondván:
27.Meddig tûrjek e gonosz gyülekezetnek,
amely zúgolódik ellenem? Hallottam
Izrael fiainak zúgolódásait, akik zúgolódnak
ellenem! Mát. 17,77. Zsid. 3,17.
28.Mondd meg nékik: Élek én, azt
mondja az Úr, hogy éppen úgy cselekszem
veletek, amiképpen szólottatok az
én füleim hallására! Zsolt. 106,26. Zsid. 3,18.
29. E pusztában hullanak el a ti holttesteitek,
és pedig mindazok, akik megszámláltattak
a ti teljes számotok szerint, húszesztendõstõl
fogva és azon felül, akik zúgolódtatok
ellenem.
30. És nem mentek be arra a földre,
amelyre nézve felemeltem az én kezemet,
hogy lakosokká teszlek abban titeket;
Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún
fiát kivéve. 5Móz. 36,38. Zsid. 3,18.
31. De kicsinyeiteket, akik felõl azt
mondtátok, hogy prédára lesznek; õket
beviszem, ésmegismerik azt a földet, amelyet
megutáltatok. Zsolt. 106,24.
32. A ti holttesteitek azért a pusztában
hullanak el.
33. A ti fiaitok pedig, mint a pásztorok,
bujdosnak e pusztában negyven esztendeig,
és viselik a ti paráználkodásaitoknak
büntetését, míglen megemésztetnek a ti
holttesteitek e pusztában. Zsolt. 107,40.
34. A napok száma szerint, amelyeken
megkémleltétek a földet, tudniillik negyven
napon, egy-egy napért egy-egy esztendõ,
negyven esztendeig hordozzátok a ti
hamisságotoknak büntetését, ésmegismeritek
az én elfordulásomat. Zsolt. 77,8. 95,10.
35. Én, az Úr, szólottam. Bizonyára ezt
mûvelem az egész gonosz gyülekezettel,
amely összegyülekezett ellenem; ebben a
pusztában emésztetnek meg, és ugyanott
halnak meg. 1Kir. 8,56. Ezék. 4,6. Zsid. 4,1.
36. A férfiak azért, akiket elküldött
Mózes a földnek megkémlelésére, és
visszatérének és felzúdíták ellene az egész
gyülekezetet, rossz hírt terjesztvén arról a
földrõl: Jer. 28,16. 17. 29,32.
37. Azok a férfiak azért, akik rossz hírt
terjesztének a földrõl, meghalának az Úr
elõtt csapás által. 1Kor. 10,10. Zsid. 3,17. Júd. 5.
38. Csak Józsué, a Nún fia, és Káleb, a
Jefunné fiamaradának életben ama férfiak
közül, akik elmentek a földetmegkémlelni.
39. Amint pedig elbeszélé Mózes e beszédeket
Izrael fiainak, a nép felette igen
keserge. Péld. 19,3.Mát. 8,12. Zsid. 12,17.
40. És felkelének reggel, és felmenének
a hegy tetejére, mondván: Ímé készek vagyunk
elmenni a helyre, amelyrõl szólott
az Úr, mert vétkeztünk. Mát. 7,21. Luk. 13,25.
41. És monda Mózes: Miért hágjátok át
ilyen módon az Úr akaratát, holott nem sikerülhet
az néktek. Ésa. 50,1. 2. Jer. 2,37.
42. Fel ne menjetek, mert nem lesz
közöttetek az Úr, hogy el ne hulljatok a ti
ellenségeitek elõtt. 5Móz. 1,42. Zsolt. 44,1--3.
43.Mert az amálek és a kananeus van ott
elõttetek, és fegyver által hulltok el.Mivelhogy
elfordultatok az Úrtól, nem is lesz az
Úr veletek. Bír. 16,20.
44.Mindazáltal merészkedének felmenni
a hegy tetejére; de az Úr szövetségének
ládája és Mózes meg sem mozdulának a
táborból.
45. Alászálla azért az amálek és a kananeus,
aki lakik vala azon a hegyen, ésmegverék
õket, és vágák õket mind Hormáig.
Áldozati rendelkezések
15 Szóla pedig azÚrMózesnek,mondván:
2. Szólj Izrael fiainak, és mondd nékik:
Mikor bementek a ti lakóföldetekre, amelyet
én adok néktek. 3Móz. 23,10.
3. És tûzáldozatot akartok készíteni az
Úrnak, egészen égõ- vagy véresáldozatot,
vagy fogadás teljesítése végett, vagy szabad
akarat szerint, vagy a ti ünnepiteken,
hogy tulok- vagy juhfélébõl kedves illatot
készítsetek az Úrnak: 2Kor. 2,15. Fil. 4,18.
4. Akkor, aki áldozza az õ áldozatát, vigyen
az Úrnak ételáldozatul egy tizedrész
160 MÓZES IV. KÖNYVE 14. 15.
efa lisztlángot, egy negyedrész hin olajjal
elegyítve. 3Móz. 2,1. 6,14.
5. Italáldozatul pedig egy negyedrész hin
bort adj az egészenégõ- vagy véresáldozathoz,
egy-egy bárány mellé.
6. Vagy ha kossal áldozol, készíts ételáldozatul
két tizedrész efa lisztlángot megelegyítve
egy hin olajnak harmadrészével;
7. Italáldozatul pedig egy hin bornak
harmadrészét. Így viszel az Úrnak jó illatú
áldozatot.
8.Hogyha fiatal tulkot akarsz készíteni
egészenégõ- vagy véresáldozatul fogadás
teljesítése végett, vagy hálaáldozatul az
Úrnak: 3Móz. 7,11.
9. Akkor vígy a fiatal tulokkal egyetemben
ételáldozatul három tizedrész efa lisztlángot,
megelegyítve egy hin olajnak felével.
10. Italáldozatul pedig vígy fel fél hin
bort; kedves illatú tûzáldozat ez az Úrnak.
11. Ekképpen cselekedjetek mindegyik
ökörnél, mindegyik kosnál, mind a juhoknak,
mind a kecskéknek bárányainál.
12. A barmok száma szerint, amelyeket
áldozatra készítetek: így cselekedjetek
mindegyikkel, az õ számuk szerint.
13.Minden bennszülött így cselekedjék
ezekkel, hogy kedves illatú tûzáldozatot
vigyen az Úrnak.
14.Ha pedig jövevény tartózkodik nálatok,
vagy lesz köztetek a ti nemzetségeitek
szerint, és kedves illatú tûzáldozatot készít
az Úrnak: amiképpen ti cselekedtek, akképpen
cselekedjék az is.
15.Oh, község! Néktek és a köztetek
lakozó jövevénynek egy rendtartástok
legyen; örökkévaló törvény legyen a ti
nemzetségeiteknél, hogy az Úr elõtt olyan
legyen a jövevény, mint ti. 2Móz. 12,49.
16. Egy törvényetek legyen, és egy szabályotok
néktek és a jövevénynek, amely
közöttetek lakik.
17. Szóla azután az Úr Mózesnek, mondván:
18. Szólj Izrael fiainak, és mondd meg
nékik: Mikor bementek a földre, amelyre
én viszlek be titeket:
19. Akkor, ha majd esztek a földnek
kenyerébõl, adjatok felemelt áldozatot az
Úrnak. Józs. 5,11. 12.
20. A ti tésztátok zsengéjét lepényként
mutassátok fel áldozatul; mint a szérûrõl
felemelt áldozatot, úgy mutassátok fel azt.
21. A ti tésztátok zsengéjébõl adjatok az
Úrnak felemelt áldozatot, a ti nemzetségeitek
szerint.
Szándékos és nem szándékos bûnök
22. És hamegtévelyedtek, és nemcselekszitekmegmind
e parancsolatokat, amelyeket
szólott az ÚrMózesnek; 1Ján. 2,1.
23.Mindazokat, amelyeket parancsolt
az Úr néktek Mózes által, az naptól fogva,
amelyen parancsolta azokat az Úr, és azután
a ti nemzetségeiteknek is:
24. Akkor, hogyha a gyülekezet tudtán
kívül esik a tévedés, az egész gyülekezet
áldozzék egy fiatal tulkot egészenégõ áldozatul,
kedves illatul az Úrnak, és étel- és
italáldozatot is hozzá szokás szerint, és egy
kecskebakot bûnért való áldozatul.
25. És végezzen engesztelést a pap Izrael
fiainak egész gyülekezetéért, és megbocsáttatik
nékik, mert tévedés volt az; õk
pedig vigyék be az õ áldozatukat tûzáldozatul
az Úrnak, és a bûnért való áldozatukat
az Úr elé az õ tévedésükért.
Dán. 9,24. Zsid. 2,17. 5,2. 10,10--12.
Róm. 5,11. 1Ján. 1,7. 2,1. 2. Jel. 1,5.
26. És megbocsáttatik Izrael fiai egész
gyülekezetének, és a közöttük tartózkodó
jövevénynek; mert az egész nép tévedésben
volt.
27.Hogyha csak egy ember vétkezik tévedésbõl:
áldozzék egy esztendõs kecskét
bûnért való áldozatul. 3Móz. 4,27. 28.
28. A pap végezzen engesztelést azért a
tévedõ emberért, aki tévedésbõl vétkezett
az Úr elõtt, és ha engesztelést szerez néki,
megbocsáttatik néki.
29. A bennszülöttnek Izrael fiai között és
a jövevénynek, aki közöttük tartózkodik:
egy törvényetek legyen néktek a felõl, aki
tévedésbõl cselekszik.
30.De amely ember felemelt kézzel cselekszik,
akár bennszülött akár jövevény, az
Urat illeti az szidalommal, vágassék ki azért
az az õ népe közül; Róm. 10,16. Zsid. 10,26.
31.Mivelhogy azÚrnakszavátmegvetette,
és az õ parancsolatját megszegte, kiirtat-
MÓZES IV. KÖNYVE 15. 161
ván kiirtassék az az ember, az õ hamissága
legyen õrajta. 2Sám. 12,9. Péld. 13,13. Ezék. 18,19.
32.Mikor pedig Izrael fiai a pusztában
voltak, találának egy férfiat, ki fát szedeget
szombatnapon.
33. És elvitték, akik találták azt fát szedegetni,
Mózeshez és Áronhoz és az egész
gyülekezethez.
34. És õrizet alá adák azt, mert nem volt
kijelentve, mit kelljen vele cselekedni.
35. És monda az Úr Mózesnek: Halállal
lakoljon az a férfi, kövezze õt agyon az
egész gyülekezet a táboron kívül.
2Móz. 31,15. 1Kir. 21,13. Csel. 7,58. Gal. 3,5.
36. Kivitte azért õt az egész gyülekezet
a táboron kívül, és agyon kövezék õt, és
meghala, amiképpen parancsolta az Úr
Mózesnek.
A ruhabojtok
37. És szóla az ÚrMózesnek, mondván:
38. Szólj Izrael fiainak, ésmondjad nékik,
hogy készítsenek maguknak bojtokat az õ
ruháik szegleteire az õ nemzetségeik
szerint, és tegyenek a szeglet bojtjára kék
zsinórt. 5Móz. 22,12.Mát. 23,5.
39. És arra való legyen néktek a bojt,
hogy mikor látjátok azt, megemlékezzetek
az Úrnak minden parancsolatjáról,
hogy megcselekedjétek azokat; és ne
nézzetek a ti szívetek után, és a ti szemeitek
után, amelyek után ti paráználkodtok.
40.Hogy megemlegessétek, és megcselekedjétek
minden én parancsolatomat,
és legyetek szentek a ti Istenetek elõtt.
41.Én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki
kihoztalak titeket Egyiptomföldjébõl, hogy
legyek néktek Istenetekké. Én vagyok az
Úr, a ti Istenetek. 1Thess. 5,8. 1Pét. 1,15.
Kóré, Dátán és Abirám lázadása
16 Kóré pedig az Ichár fia, aki a Lévi
fiának, Kéhátnak fia volt; és Dátán
és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Pélet
fia, akik Rúben fiai voltak, fogták magukat;
rész 26,9. Júd. 11.
2. És támadának Mózes ellen, és velük
Izrael fiai közül kétszáz és ötven ember,
akik a gyülekezetnek fejedelmei voltak,
tanácsbeli híres neves emberek.
3. És gyülekezénekMózes ellen és Áron
ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok
magatoknak, holott az egész gyülekezet,
ezek mindnyájan szentek, és közöttük
van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat
az Úr gyülekezete fölé?
4. És mikor hallá eztMózes, arcra borula,
2Móz. 19,6. 29,45. Zsolt. 106,16.
5. És szóla Kórénak és az õ egész gyülekezetének,
mondván: Reggel megmutatja
azÚr, ki az övé és ki a szent, és kit fogadott
magához; mert akit magának választott,
magához fogadja azt. Zsolt. 105,26. 2Tim. 2,19.
6. Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak
tömjénezõket,Kóré és az õ egész
gyülekezete! 3Móz. 10,3.
7. És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá
füstölõ szert az Úr elõtt holnap, és az a férfiú
legyen szent, akit kiválaszt az Úr. Sokat
tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!
8. És monda Mózes Kórénak: Halljátok
meg, kérlek, Lévi fiai:
9. Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket
Izrael Istene külön választott Izrael gyülekezetétõl,
hogy magához fogadjon titeket,
hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában,
hogy álljatok e gyülekezet elõtt,
és szolgáljatok néki? 1Sám. 18,23. Ésa. 7,13.
10. És hogy magának fogadott tégedet,
és minden atyádfiát, a Lévi fiait teveled;
hanem még a papságot is kívánjátok?
11. Azért hát te és a te egész gyülekezeted
az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert
Áron micsoda, hogy ellene zúgolódtok?
12. Elkülde azután Mózes, hogy hívják
elõ Dátánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok
pedig felelének: Nem megyünk fel!
13. Avagy kevesled-é azt, hogy felhoztál
minket a tejjel ésmézzel folyó földrõl, hogy
megölj minket a pusztában; hanem még
uralkodni is akarsz rajtunk? 2Móz. 2,14.
14. Éppen nemtejjel ésmézzel folyó földre
hoztál be minket, sem szántóföldet és
szõlõt nemadtál nékünk örökségül! Avagy
ki akarod-é szúrni az emberek szemeit?
Nem megyünk fel! Csel. 20,33. 2Kor. 7,2.
15.Megharaguvék azért Mózes igen, és
monda az Úrnak: Ne tekints az õ áldozatukra!
Egy szamarat sem vettem el tõlük,
és egyet sem bántottam közülük. 1Sám. 12,3.
162 MÓZES IV. KÖNYVE 15. 16.
16. Azután monda Mózes Kórénak: Te
és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr
elõtt; te és azok és Áron, holnap.
17. Ésmindenki vegye az õ tömjénezõjét,
és tegyetek abba füstölõszert, és vigyétek
az Úr elé, ki-ki az õ tömjénezõjét; kétszáz
és ötven tömjénezõt. Te is, és Áron is,mindenki
a saját tömjénezõjét.
18. Vevé azért mindenki az õ tömjénezõjét,
és tevének abba tüzet, és rakának arra
füstölõszert, és megállának a gyülekezet
sátorának nyílása elõtt,Mózes is és Áron.
19. Kóré pedig összegyûjtötte ellenük az
egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának
nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsõsége
az egész gyülekezetnek. 2Móz. 16,7. 10.
20. És szóla azÚrMózesnek ésÁronnak,
mondván:
21. Válljatok külön e gyülekezettõl, hogy
megemésszemõket egy szempillantásban.
1Móz. 19,17. 2Móz. 32,10. Csel. 2,40. Jel. 18,4.
22.Õk pedig arcukra borulának, ésmondának:
Isten,minden test szellemének Istene!
Nemegy férfiú vétkezett-é, és az egész
gyülekezetre haragszol-é? Sof. 12,1. Zsid. 12,9.
23. Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2Sám. 24,17. Ésa. 57,16.
24. Szólj a gyülekezetnek, mondván:
Menjetek el a Kóré, Dátán és Abirám hajléka
mellõl köröskörül.
25. Felkele azért Mózes, és elméne Dátán
és Abirám felé, követék õt Izrael vénei.
26. És szóla a gyülekezetnek, mondván:
Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek
sátorai mellõl, és semmit ne illessetek
abból, ami az övék, hogy el ne vesszetek az
õ bûneik miatt. Ésa. 52,11. Csel. 2,40. 2Kor. 6,17.
27. És elmenének a Kóré, Dátán és Abirám
hajlékai mellõl köröskörül; Dátán pedig
és Abirám kimenének, megállván az õ
sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal
és kisdedeikkel. 1Móz. 19,12. Péld. 16,18.
28. Akkor mondaMózes: Ebbõl tudjátok
meg, hogy az Úr küldött engem, hogy
cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem
magamtól indultam: 5Móz. 18,22. Ján. 5,30.
29.Ha úgy halnakmeg ezek, amintmeghalmindenmás
ember, és hamindenmás
ember büntetése szerint büntettetnekmeg
ezek: akkor nem az Úr küldött engem.
30. Ha pedig az Úr valami új dolgot
cselekszik, és a föld megnyitja az õ száját,
és elnyeli õket, és mindazt, ami az övék,
és elevenen szállanak alá a pokolba: akkor
megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek
az Urat. Zsolt. 55,15. Ésa. 28,21. Jel. 9,2.
31. És lõn, amint elvégezé mind e beszédeket,
meghasada a föld alattuk.
32. És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé
õket és az õ háznépeiket: és minden
embert, akik Kórééi voltak, és minden
jószágukat. 5Móz. 11,6. 1Krón. 6,22. Zsolt. 106,17.
33. És alászállának azok és mindaz, ami
az övék, elevenen a pokolra: és befedezé
õket a föld, és elveszének a község közül.
34. Az izraeliták pedig, akik körülöttük
voltak, mind elfutának azoknak kiáltására;
mert azt mondják vala: netalán elnyel minket
a föld! 3Móz. 10,2. 5Móz. 4,24.
35. És tûz jöve ki az Úrtól, ésmegemészté
ama kétszáz és ötven férfiút, akik füstölõszerekkel
áldoznak vala. Zsolt. 106,18.
36. Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván:
Ésa. 66,15. Zsid. 12,29. Jel. 20,9.
37.Mondd meg Eleázárnak, Áron pap
fiának, hogy szedje ki a tömjénezõket a
tûzbõl, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert
megszenteltettek a tömjénezõk;
38. Ezeknek tömjénezõi, akik a maguk
élete ellen vétkeztek. És csináljanak azokból
vékonyra vert lapokat az oltár beborítására.
Mivelhogy járultak azokkal az Úr elé,
és megszenteltettek: legyenek jegyül Izrael
fiainak. Ezék. 14,8. Zsid. 2,10. 2Pét. 2,6.
39. Felszedé azért Eleázár pap a réz tömjénezõket,
amelyekkel a megégettek járultak
oda, és vékonyra verette azokat az oltár
beborítására. 1Kir. 13,1. Péld. 20,2.
40. Emlékeztetõül Izrael fiainak,hogy senki
idegen, aki nem az Áron magvából való,
ne járuljon az Úr elé füstölõszerrel füstölögtetni,
hogy úgy ne járjon,mint Kóré ésmint
az õ gyülekezete, amiképpenmegmondotta
néki az ÚrMózes által. Zsid. 5,4.
41. És másnap felzúdula Izrael fiainak
egész gyülekezete Mózes ellen és Áron
ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak
népét! Mát. 5,11. Csel. 21,28. 2Kor. 6,8.
42.Mikor pedig egybegyûle a gyülekezetMózes
ellen és Áron ellen, akkor fordu-
MÓZES IV. KÖNYVE 16. 163
lának a gyülekezet sátora felé: és ímé, befedezte
azt a felhõ, és megjelenék az Úrnak
dicsõsége. 2Móz. 40,34. 3Móz. 9,23.
43.Mózes azért és Áron menének a
gyülekezet sátora elé.
44. És szóla az ÚrMózesnek, mondván:
45.Menjetek ki e gyülekezet közül, hogy
megemésszemõket egy szempillantásban;
õk pedig arcukra borulának. Mát. 26,39.
46. És monda Mózes Áronnak: Fogd a
tömjénezõt, és tégy abba tüzet az oltárról,
és rakj reá füstölõszert, és vidd hamar a
gyülekezethez, és végezz engesztelést értük,
mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdõdött
a csapás. Józs. 22,18. Zsolt. 106,29.
47. Vevé azért Áron a tömjénezõt, amint
mondotta Mózes, és futa a község közé,
és ímé elkezdõdött a csapás a nép között.
És füstölõ áldozatot tett, és engesztelést
szerze a népnek. 1Sám. 6,19. 2Sám. 24,1.
48. És megálla a megholtak között és
élõk között; és megszûnék a csapás.
49. És akik megholtak e csapás alatt,
tizennégyezer-hétszázan voltak; azokon
kívül, akik megholtak a Kóré dolgáért.
50. És visszatéreÁronMózeshez a gyülekezet
sátorának nyílásához. Így szûnékmeg
a csapás. Mát. 20,28. 1Thess. 1,10. Zsid. 7,24.
Áron vesszeje kivirágzik
17 És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2. Szólj Izrael fiainak, és végy tõlük
egy-egy vesszõt az õ atyáiknak háza
szerint; az õ atyáik házának valamennyi
fejedelmétõl tizenkét vesszõt; és kinekkinek
a nevét írd fel az õ vesszejére.
3. Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére:
mert egy vesszõ esik az õ atyjuk házának
fejéért. 2Móz. 25,22. 29,42.
4. És tedd le azokat a gyülekezet sátorában
a bizonyság ládája elé, ahol megjelenek
néktek. 3Móz. 16,2. 1Kir. 8,10--12.
5. És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje,
akit elválasztok, kihajt; így hárítom el
magamról Izrael fiainak zúgolódásait, amelyekkel
zúgolódnak ellenetek.
6. Szóla azért Mózes Izrael fiainak, és
adának nékimindaz õ fejedelmeik egy-egy
vesszõt egy-egy fejedelemért; az õ atyáiknak
háza szerint tizenkét vesszõt; az Áron
vesszeje is azok között a vesszõk között
volt.
7. És letevéMózes a vesszõket az Úr elé
a bizonyság sátorában. 2Móz. 38,21. Csel. 7,44.
8. És lõnmásnap, hogy beméneMózes a
bizonyság sátorába; és ímé kihajtott a Lévi
házából való Áronnak vesszeje, és hajtást
hajtott, és virágot növelt, és mandulát érlelt.
Ésa. 4,2. 9,7. 35,1. 2. Ezék. 17,24.
9. És kihozáMózesmindazokat a vesszõket
az Úr színe elõl mind az Izrael fiai elé,
és miután megnézték, vevé mindenki a
saját vesszejét.
10. És monda az Úr Mózesnek: Vidd
vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája
elé, hogy õriztessék ott a lázadó fiaknak
jegyül, hogy megszûnjék az ellenem való
zúgolódásuk, hogy meg ne haljanak.
Zsid. 9,4.
11. És megcselekedé Mózes; amint parancsolta
az Úr néki, akképpen cselekedék.
12. És szólának Izrael fiai Mózesnek,
mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi
mindnyájan elveszünk!
13. Valaki közel járul az Úrnak sátorához,
meghal. Avagy mindenestõl elpusztulunk-
é?!
A papok felelõssége a szenthelyért
18 És monda az Úr Áronnak: Te és
a te fiaid, és a te atyádnak háza teveled,
hordozzátok a szent hajlék körül
való hamisság büntetését. Te és a te fiaid
teveled, hordozzátok a ti papságtok hamisságának
büntetését.
2. A te atyádfiait, Lévinek törzsét, a te
atyádnak nemzetségét is vedd magad
mellé, melletted legyenek, és néked szolgáljanak;
te pedig és a te fiaid veled, szolgáljatok
a bizonyság sátora elõtt.
1Móz. 29,34.
3. És ügyeljenek a te ügyedre és az
egész sátornak ügyére; de a szenthajlék
edényeihez és az oltárhoz ne járuljanak,
hogy meg ne haljanak mind õk, mind ti.
4. És melletted legyenek, és ügyeljenek
a gyülekezet sátorának ügyére, a sátornak
minden szolgálata szerint; de idegen
ne járuljon tihozzátok. 2Móz. 27,21. 30,7.
164 MÓZES IV. KÖNYVE 16. 17. 18.
5. Ügyeljetek azért a szenthajléknak
ügyére, és az oltárnak ügyére, hogy ne
legyen ezután harag Izrael fiai ellen.
6.Mert ímé én választottam a ti atyátokfiait,
a lévitákat Izrael fiai közül, mint az
Úrnak adottakat, néktek ajándékul, hogy
szolgáljanak a gyülekezet sátorának szolgálatában.
1Sám. 6,19. Zsid. 9,3. 6.
7. Te pedig és a te fiaid teveled, ügyeljetek
a ti papságotokramindenben, amik az oltárhoz
tartoznak, és a függönyön belül vannak,
hogy azokban szolgáljatok; a ti papságotoknak
tisztét adtam néktek ajándékul,
azért az idegen, aki odajárul, haljonmeg.
A papok javadalma
minden szentelt áldozat
8. Szóla azután az Úr Áronnak: Ímé, én
néked adtam az én felemelt áldozataimra
való ügyelést is, valamit Izrael fiai nékem
szentelnek, néked és a te fiaidnak adtam
azokat felkenetési díjul, örökkévaló rendelés
szerint. 2Móz. 40,13. 15.
9. Ez legyen tiéd a legszentségesebbekbõl,
amelyek tûzzel meg nem égettetnek:
Minden õ áldozatuk, akár ételáldozatuk,
akár bûnért való áldozatuk, akár pedig
vétekért való áldozatuk, amiket nékem
adnak, mint legszentségesebbek, tiéid
legyenek és a te fiaidé.
10. A legszentségesebb helyen egyed
meg azt, csak a férfiak egyék azt; szentség
legyen tenéked.
11. Ez is tiéd legyen, mint felemelt áldozat
az õ ajándékukból, Izrael fiainak minden
meglóbált áldozataival együtt; néked
adtam azokat és a te fiaidnak, és a te leányaidnak,
akik veled vannak, örökkévaló
rendelés szerint; mindenki, aki tiszta a te
házadban, eheti azt: 2Móz. 29,28.
12. Az olajnak minden kövérjét, és minden
kövérjét a mustnak és gabonának,
azoknak zsengéit, amelyeket az Úrnak adnak,
tenéked adtam. 2Móz. 23,19. 5Móz. 18,4.
13.Mindennek elsõ gyümölcsei az õ földjükön,
amelyeket az Úrnak visznek, tiéid
legyenek; mindenki, aki tiszta a te házadban,
egye azokat. 5Móz. 18,4. 5.
14.Minden, ami teljesen Istennek szenteltetik
Izraelben, tiéd legyen. 3Móz. 27,28.
15.Minden, ami az élõ állatok közül az
anyaméhet megnyitja, amelyet az Úrnak
visznek,mind emberekbõl smind barmokból
a tiéd legyen; csakhogy az embernek
elsõszülöttét váltasd meg, és a tisztátalan
állatnak elsõszülöttét is megváltassad.
16. Amelyek pedig váltságosok, egy hónapostól
kezdve váltasdmeg a te becslésed
szerint, öt ezüstsikluson a szent siklus szerint:
húsz géra az. 2Móz. 30,13. Ezék. 45,12.
17.De a tehénnek elsõ fajzását, vagy a
juhnak elsõ fajzását, vagy a kecskének elsõ
fajzását meg ne váltasd; mert szentelni
valók azok; a vérüket hintsd az oltárra, és
azoknak kövérét füstölögtesd el kedves
illatú tûzáldozatul az Úrnak. 5Móz. 15,19.
18. Azoknak húsa pedig tiéd legyen, amiképpen
a meglóbált szegy, és amint a jobb
lapocka is tiéd lesz. 3Móz. 7,31.
19.Minden felemelt áldozatot a szent dolgokból,
amelyeket az Úrnak áldoznak Izrael
fiai, néked adtam örökkévaló rendelés
szerint, és a te fiaidnak, és a te leányaidnak,
akik veled vannak; sónak szövetsége ez,
örökkévaló az Úr elõtt, néked és a te magodnak
veled.
Lévi fiainak öröksége
20.Monda pedig az Úr Áronnak: Az õ
földjükbõl örökséged nem lesz, sem osztályrészed
nem lesz néked közöttük: Én
vagyok a te osztályrészed és a te örökséged
Izrael fiai között. 5Móz. 10,9. 14,27.
Józs. 13,14. 33. 18,7. Zsolt. 16,5. Ezék. 44,28.
21. De ímé, a Lévi fiainak örökségül
adtamminden tizedet Izraelben; az õ szolgálatukért
való osztályrész ez, amellyel
teljesítik õk a gyülekezet sátorának szolgálatát.
Neh. 10,37. 12,44. Zsid. 7,5. 8.
22. És ne járuljanak ezután Izrael fiai a
gyülekezetnek sátorához, hogy ne vétkezzenek,
és meg ne haljanak. 3Móz. 22,9.
23.De a léviták teljesítsék a gyülekezet
sátorának szolgálatát, és õk viseljék az õ
bûnüket; örökkévaló rendelés legyen a ti
nemzetségeiteknél, hogy Izrael fiai között
ne bírjanak örökséget.
24.Mivelhogy Izrael fiainak tizedét,
amit felemelt áldozatul visznek fel az
Úrnak, adtam a lévitáknak örökségül:
MÓZES IV. KÖNYVE 18. 165
azért végeztem õfelõlük, hogy Izrael fiai
között ne bírjanak örökséget. 5Móz. 10,9.
A léviták áldozata a tizedbõl
25. És szóla az ÚrMózesnek, mondván:
26. A lévitáknak pedig szólj, és mondd
meg nékik: Mikor beszeditek Izrael fiaitól
a tizedet, amelyet örökségetekül adtam
néktek azoktól, akkor áldozzatok abból felemelt
áldozatot az Úrnak; a tizedbõl tizedet.
Neh. 10,38.
27. És ez a ti felemelt áldozatotok olyanul
tulajdoníttatik néktek, mint a szérûrõl való
gabona, és mint a sajtóból kiömlõ bor.
28. Így vigyetek ti is felemelt áldozatot az
Úrnak minden ti tizedetekbõl, amelyet
beszedtek Izrael fiaitól, és adjatok abból az
Úrnak felemelt áldozatot Áronnak, a papnak.
29.Minden ti ajándékotokból vigyétek a
felemelt áldozatokat az Úrnak, mindenbõl
a kövérjét, ami abból szentelni való.
30.Mondd meg azt is nékik: Mikor a
kövérjét áldozzátok abból, olyanul tulajdoníttatik
az a lévitáknak, mintha a szérûrõl
és sajtóból adnák. Mát. 10,10.
31.Megehetitek pedig azt minden helyen,
ti és a ti házatok népe; mert jutalmatok
ez néktek a gyülekezet sátorában való
szolgálatokért. 1Kor. 9,19. 2Kor. 12,13.
32. És nem lesztek bûnösök amiatt, ha
abból a kövérjét áldozzátok: és Izrael fiainak
szent dolgait semfertõztetitekmeg, és
meg sem haltok. Gal. 6,6. 1Thess. 5,12. 13.
A tisztító víz
19 Szóla azután az Úr Mózesnek és
Áronnak, mondván:
2. Ez a törvény rendelése, amelyet parancsolt
az Úr, mondván: Szólj Izrael fiainak,
hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet,
épet, amelyben ne legyen hiba, amelynek
nyakán iga nem volt. Ésa. 53,4--6. Gal. 4,4.
3. És adjátok azt Eleázárnak, a papnak,
és õ vitesse ki azt a táboron kívül, és öljék
meg azt õelõtte. Zsid. 13,11. Jel. 1,5.
4. És vegyen Eleázár, a pap annak vérébõl
az õ ujjával, és hintsen a gyülekezet
sátorának eleje felé annak vérébõl hétszer.
5. Azután égessékmeg azt a tehenet az õ
szemei elõtt; annak bõrét, húsát, és vérét a
ganéjával együtt égessék meg. Ésa. 52,15.
6. Akkor vegyen a pap cédrusfát, izsópot
és karmazsint, és vesse a tehénnek égõ
részei közé. 3Móz. 14,4. 6. Ezék. 36,25.
7. És mossa meg a pap az õ ruháit, az õ
testét is mossa le vízzel, és az után menjen
be a táborba, és tisztátalan legyen a pap estvéig.
3Móz. 11,25. 15,5.
8. Az is, aki megégeti azt, mossa meg az
õ ruháit vízzel, és az õ testét ismossa le vízzel,
és tisztátalan legyen estvéig.
9. Valamely tiszta ember pedig szedje fel
annak a tehénnek hamvát, és helyezze el azt
a táboron kívül tiszta helyre, hogy legyen az
Izrael fiai gyülekezetének szolgálatára a tisztulásnak
vizéhez; bûnért való áldozat ez.
10. És az, aki felszedi a tehénnek hamvát,
mossa meg az õ ruháit, és tisztátalan legyen
estvéig; és legyen ez Izrael fiainak
és a köztük tartózkodó jövevénynek örök
rendelésül. Zsid. 9,13.
11. Aki illeti akármely embernek a holttestét,
és tisztátalanná lesz hét napig:
Ésa. 52,11. Róm. 5,12. 2Kor. 6,17. Ef. 2,1.
12. Az olyan tisztítsa meg magát azzal a
vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta
lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát
harmadnapon és hetednapon, akkor nem
lesz tiszta. 3Móz. 21,1. JerSir. 4,14. Agg. 2,13.
13. Valaki holtat illet, bármely embert aki
megholt, ésmeg nemtisztítjamagát, az beszennyezi
az Úrnak hajlékát; és irtassék ki
az az ember Izraelbõl mivelhogy tisztulásnak
vize nemhintetett õreá, tisztátalan lesz;
még rajta van az õ tisztátalansága.
14. Ez legyen a törvény, mikor valaki
sátorban hal meg. Mindaz, aki bemegy a
sátorba, és mindaz, aki ott van a sátorban,
tisztátalan legyen hét napig.
15.Minden nyitott edény is, amelyen
nincs lezárható fedél, tisztátalan.
16. És mindaz, aki illet a mezõn fegyverrel
megöltet, vagy megholtat, vagy emberi
csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét
napig.
17. És vegyenek a tisztátalanért a bûnért
való megégetett áldozatnak hamvából, és
töltsenek arra élõ vizet edénybe.
166 MÓZES IV. KÖNYVE 18. 19.
18. Valamely tiszta ember pedig vegyen
izsópot, és mártsa azt vízbe, és hintse meg
a sátort és minden edényt, és minden
embert, akik ott lesznek; és azt is, aki a
csontot, vagy amegöltet, vagy amegholtat,
vagy a koporsót illette. Zsolt. 51,7.
19.Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant
harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa
meg õt hetednapon; azután mossa
meg az õ ruháit, mossa le magát is vízzel,
és tiszta lesz estve.
20.Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és
nem tisztítja meg magát, az irtassék ki a
község közül; mivelhogy az Úrnak szenthelyét
beszennyezte, a tisztulásnak vize
nem hintetett õreá, tisztátalan az. Gal. 3,10.
21. Ez legyen õnáluk örök rendelésül:
mindaz, aki hinti a tisztulásnak vizét, mossa
meg az õ ruháit; mindaz, aki illeti a tisztulásnak
vizét, tisztátalan legyen estvéig.
22. És valamit illet a tisztátalan, tisztátalan
legyen az; és az is, aki illeti azt, tisztátalan
legyen estvéig. Agg. 2,13.
Miriám halála
20 És eljutának Izrael fiai, az egész
gyülekezet Cin pusztájába az elsõ
hónapban és megtelepedék a nép Kádesben,
és meghala ott Miriám, és eltemetteték
ott. 2Móz. 15,20.
Víz fakad a kõsziklából
2.De nem volt vize a gyülekezetnek,
összegyûlének azértMózes és Áron ellen.
3. És feddõzék a nép Mózessel, és szólának
mondván: Vajha holtunk volna meg,
mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr
elõtt! 2Móz. 17,1. JerSir. 4,9.
4. És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét
e pusztába, hogy meghaljunk itt mi,
és a mi barmaink?
5. És miért hoztatok fel minket Egyiptomból,
hogy e rossz helyre hozzatokminket,
hol nincs vetés, sem füge, sem szõlõ,
sem gránátalma, és inni való víz sincsen!
6. Elmenének azért Mózes és Áron a
gyülekezetnek színe elõl, a gyülekezet sátorának
nyílása elé, és arcukra borulának;
és megjelenék nékik az Úrnak dicsõsége.
7. És szóla az ÚrMózesnek, mondván:
8. Vedd ezt a vesszõt, és gyûjtsd össze a
gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és
szóljatok ím e kõsziklának az õ szemeik
elõtt, hogy adjon vizet; és fakassz vizet
nékik e kõsziklából, és adj inni a gyülekezetnek
és az õ barmaiknak.
Neh. 9,15. Zsolt. 78,15. 16. Ésa. 43,20.
9. Vevé azért Mózes azt a vesszõt az Úrnak
színe elõl, amint parancsolta néki.
10. És összegyûjték Mózes és Áron a
gyülekezetet a kõszikla elé, és monda nékik:
Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy
e kõsziklából fakasszunk-é néktek vizet?
11. És felemelé Mózes az õ kezét, és
megüté a kõsziklát az õ vesszejével két
ízben; és sok víz ömle ki, és ivott a gyülekezet
és az õ barmai. 5Móz. 8,19. Jak. 1,2.
Mózes és Áron hitetlensége
12. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak:
Mivelhogy nemhittetek nékem, hogy
megdicsõítettetek volna engem Izrael fiainak
szemei elõtt: azért nem viszitek be e
községet a földre, amelyet adtam nékik.
5Móz. 3,26. Ezék. 20,41. 36,23. 1Pét. 3,15.
13. Ezek a versengésnek vizei, amelyekért
feddõztek Izrael fiai az Úrral; és megdicsõítette
magát õbennük. Zsolt. 95,8.
Edóm nem engedi át Izraelt
14. És külde Mózes követeket Kádesbõl
Edóm királyához, kik így szólának: Ezt
mondja a te atyádfia az Izrael: Te tudod
mindazt a nyomorúságot, amely rajtunk
esett: 5Móz. 23,7. Bír. 11,16. 17. Abd. 10. 12.
15.Hogy a mi atyáink alámentek Egyiptomba,
és sok ideig laktunk Egyiptomban,
és hogy nyomorgatának minket az egyiptombeliek,
és a mi atyáinkat.
16. És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta
ami szónkat, és angyalt külde és kihozottminket
Egyiptomból; és ímé Kádesben
vagyunk a te határodnak végvárosában.
17.Hadd mehessünk át a te földeden!
Nemmegyünk át semmezõn, semszõlõn,
és kútvizet sem iszunk; az országúton
megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem
balra, míg általmegyünk a te határodon.
18. Felele pedig Edóm: Nem mehetsz át
az én földemen, hogy fegyverrel ne menjek
ellened!
MÓZES IV. KÖNYVE 19. 20. 167
19. És mondának néki Izrael fiai: A járt
úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk,
én és az én barmaim, megadom
annak az árát. Nincs egyéb szándékom,
csak hogy gyalog mehessek át.5Móz. 2,6. 28.
20. Az pedig monda: Nem mégy át. És
kiméne ellene Edóm sok néppel és nagy
erõvel. Bír. 11,17.
21.Mivel nem akará Edóm megengedni
Izraelnek, hogy általmenjen az õ országán:
azért eltére Izrael tõle. 5Móz. 2,27. 29.
Áron halála
22.Majd elindulának Kádesbõl, és jutának
Izrael fiai, az egész gyülekezet a Hór
hegyére.
23. És szóla azÚrMózesnek ésÁronnak,
a Hór hegyénél, Edóm földjének határán,
mondván:
24. Áron az õ népeihez temetteték: mert
nem megy be a földre, amelyet Izrael fiainak
adtam, mivelhogy ellenszegültetek az
én szómnak a versengésnek vizénél.
1Móz. 25,8. Ésa. 57,1. 2. Zsid. 12,23.
25. Vedd Áront és Eleázárt, az õ fiát, és
vezesd fel õket a Hór hegyére.
26. És vetkeztesd le Áront az õ ruháiból,
és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az õ fiát;
mert Áron meghal ott és az õ népéhez
temettetik. 5Móz. 32,50.
27. És úgy cselekedék Mózes, amint
parancsolta az Úr, és felmenének a Hór
hegyére az egész gyülekezet láttára.
28. És Mózes levetkezteté Áront az õ ruháiból,
és felöltözteté azokba Eleázárt, az õ
fiát. ÉsmeghalaÁron ott a hegynek tetején,
Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyrõl.
29. És látá az egész gyülekezet, hogy
meghalt Áron, és siratá Áront harminc
napig Izraelnek egész háza. 5Móz. 34,8.
A rézkígyó
21 Mikor pedig meghallotta a kananeus,
Arad királya, aki lakozik
vala dél felõl, hogy jön Izrael a kémek
után: megütközék Izraellel, és foglyokat
ejte közülük. rész 33,40. Bír. 1,16.
2. Fogadást tett azért Izrael az Úrnak, és
monda:Ha valóban kezembe adod e népet,
eltörlöm az õ városait. 1Móz. 28,20.
3. Ésmeghallgatá az Úr Izraelnek szavát,
és kézbe adá a kananeust, és eltörlé õket,
és azoknak városait. És nevezé azt a helyet
Hormának.
4. És elindulának a Hór hegyétõl a Vörös
tengerhez vezetõ úton, hogy megkerüljék
Edóm földjét. És a népnek türelme elfogyott
útközben. 2Móz. 6,9.
5. És szóla a nép Isten ellen és Mózes
ellen:Miért hoztatok felminket Egyiptomból,
hogy meghaljunk e pusztában? Mert
nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány
eledelt utáljuk. Zsolt. 78,19. Péld. 27,27.
6. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes
kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan
meghalának Izrael népébõl. 1Kor. 10,9.
7. Akkorméne a népMózeshez, ésmondának:
Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr
ellen és ellened; imádkozzál azÚrhoz, hogy
vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék
Mózes a népért. 1Sám. 12,19. 1Kir. 13,6.
Zsolt. 78,34. Ésa. 26,16. Hós. 5,15. Csel. 8,24.
8. És monda az Úr Mózesnek: Csinálj
magadnak tüzes kígyót, és tûzd fel azt póznára:
és ha valaki megmarattatik, és feltekint
arra, életben marad. Ján. 3,14.
9. Csinála azért Mózes rézkígyót, és
feltûzé azt póznára. És lõn, hogy ha a
kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte
a rézkígyóra, életben marada.
Izrael tovább
vándorol a pusztában
10. Azután elindulának Izrael fiai, és
tábort ütének Obótban.
11. Obótból is elindulának, és tábort
ütének Hije-Abarimban, abban a pusztában,
amelyMoáb elõtt volt napkelet felõl.
12.Onnét elindulának, és tábort ütének
Zéred völgyében. 5Móz. 2,13.
13.Onnét elindulának, és tábort ütének
az Arnon vizén túl, amely van a pusztában,
és kijön az emoreus határából. Mert az
Arnon Moábnak határa moáb között és
emoreus között. 5Móz. 2,24. Józs. 12,2. Bír. 11,18.
14. Azért van szó az Úr hadainak könyvében:
Vahébrõl Szúfában, és a patakokról
Arnonnál,
15. És a patakok folyásáról, amely Ar
város felé hajol ésMoáb határára dûl.
168 MÓZES IV. KÖNYVE 20. 21.
16. És onnét Béérbe menének. Ez az a
kút, amelynél mondotta az Úr Mózesnek:
Gyûjtsd össze a népet, és adok nékik vizet.
17. Akkor éneklé az Izrael ez éneket: Jöjj
fel, óh kút! Énekeljetek néki!
18. Kút, amelyet fejedelmek ástak; a nép
elõkelõi vájtak, kormánypálcával, vezérbotjaikkal.
És a pusztából Matanába menének.
Ésa. 33,22.
19. És Matanából Nahaliélbe, és Nahaliélbõl
Bámótba.
20. Bámótból pedig abba a völgybe,
amely Moáb mezején van, onnan a Piszga
tetejére, amely a sivatagra néz.
Szíhon legyõzése
21. És külde Izrael követeket Szíhonhoz,
az emoreusok királyához, mondván:
5Móz. 2,26. Bír. 11,19.
22. Hadd mehessek át a te földeden!
Nem hajlunk mezõre, sem szõlõre, kútvizet
sem iszunk; az országúton megyünk,
míg átmegyünk a te határodon.
23.De nem engedé Szíhon Izraelnek,
hogy átmenjen az õ határán, sõt egybegyûjté
Szíhon minden népét, és kiméne Izrael
ellen a pusztába, és jöve Jahácba; és megütközék
Izraellel. 5Móz. 2,32. 29,7.
24. És megveré õt Izrael fegyvernek élivel,
és elfoglalá annak földjét Arnontól Jabbókig,
az Ammon fiaiig; mert erõs volt az
Ammon fiainak határa. 5Móz. 29,7. Józs. 12,1. 2.
24,8. Neh. 9,22. Zsolt. 135,10. 136,19. Ámós 2,9.
25. És elfoglalá Izrael mind e városokat,
ésmegtelepedék Izrael az emoreusokminden
városában, Hesbonban és annak minden
városában;
26.Mert Hesbon Szíhonnak, az emoreusok
királyának városa volt, ki is hadakozott
Moábnak elõbbi királyával, és elvett minden
földet annak kezébõl Arnonig.
27. Azért mondják a példabeszédmondók:
Jöjjetek Hesbonba! Építtessék és
erõsíttessék Szíhon városa!
28.Mert tûz jött ki Hesbonból, láng
Szíhon városából;megemésztette Art,Moábnak
városát, Arnon magaslatainak urait.
29. Jaj nékedMoáb! Elvesztél Kámosnak
népe! Futásra adta õ fiait, leányait fogságra
Szíhonnak, az emoreus királynak.
30. De mi lövöldöztük õket, elveszett
Hesbon Dibonig, és elpusztítottuk Nofáig,
amelyMedebáig ér. 2Kir. 23,13. Ésa. 15,1. 4.
Óg legyõzése
31.Megtelepedék azért Izrael az emoreusok
földjén.
32. És elkülde Mózes, hogy megkémleljék
Jázert, és bevevék annak városait, és
kiûzé az emoreust, aki ott volt. Jer. 48,22.
33.Majd megfordulának, és felmenének
a Básánba vivõ úton. És kijöve Óg, Básán
királya ellenük, õ és egész népe, hogymegütközzenek
Hedreiben. Józs. 13,12.
34. Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne
félj tõle, mert a te kezedbe adtam õt, és
egész népét, és az õ földjét. És úgy cselekedjél
vele, amiképpen cselekedtél Szíhonnal,
az emoreusok királyával, aki lakik vala
Hesbonban. 5Móz. 3,2. Zsolt. 135,10. 136,20.
35.Megverék azért õt és az õ fiait és
egész népét annyira, hogy egy sem marada
belõle; és elfoglalák az õ földjét.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 74
Tegnapi: 200
Heti: 74
Havi: 3 996
Össz.: 797 245

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 14.Az izraeliták megszámlálásáról való könyv 11-21.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »