Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

BÍRÁK KÖNYVE

Józsué halála után a törzsek
az Úr vezetését kérik a harcban
1 És lõn Józsué halála után, hogy megkérdék
az Izrael fiai az Urat, mondván:
Ki menjen legelõször közülünk a
kananeusra, hogy hadakozzék ellene?
2. Ésmonda az Úr: Júdamenjen! Ímé az
õ kezébe adtam azt a földet.
Júda törzse kölcsönös
hadi szövetséget köt Simeonnal
3. Ekkor monda Júda az õ atyjafiának,
Simeonnak: Jer velemegyütt a nékemsors
által jutott örökségbe, hogy hadakozzunk a
kananeus ellen, és én is elmegyek veled a
néked sors által jutott örökségbe. És Simeon
elméne vele. Márk 6,7. 1Kor. 12,26. Gal. 6,2.
258 BÍRÁK KÖNYVE 1.
4. És felméne Júda, és kezükbe adá az
Úr a kananeust és a perizeust, és levágtak
közülük Bézekben tízezer embert.
5. És találák Adonibézeket Bézekben, és
hadakozának ellene, és megverék a kananeust
és a perizeust. 5Móz. 9,1. Zsolt. 44,21.
6. És megfutamodott Adonibézek, de
ûzõbe vették, és elfogván õt, elvágták kezeinek
és lábainak hüvelykujjait.
7. Ekkor monda Adonibézek: Hetven király
szedeget asztalom alatt, akiknek elvágattamkezeik
és lábaik hüvelykujjait; amint
én cselekedtem, úgy fizetett nékemaz Isten.
Azután elvitték õt Jeruzsálembe, és ott
meghala. Zsolt. 109,16. Péld. 1,31.Márk 4,24.
8. Azután Jeruzsálem ellen hadakoztak a
Júda fiai, és elfoglalván azt, lakosait levágták
fegyvernek élivel, a várost pedig lángba
borították. Józs. 15,63.
9. Azután pedig alámenének a Júda fiai,
hogy harcoljanak a hegységen, a déli tartományban
és a lapályon lakó kananeus
ellen. Józs. 11,21.
10. És elment Júda a Hebronban lakó
kananeus ellen,Hebron neve azelõttKirját-
Arba volt, ésmegverték Sésait, Ahimánt és
Talmáit. Józs. 10,36. 14,15.
11.Onnan pedig méne Debir lakói ellen.
Debir neve pedig azelõtt Kirját-Széfer volt.
12. És monda Káleb: aki Kirját-Széfert
megveri és elfoglalja, annak feleségül adom
az én leányomat, Akszát. Józs. 15,15.
13. És elfoglalá azt Otniel, Kénáz fia,
Káleb öccse, és néki adá Akszát, az õ leányát
feleségül.
14. És lõn, hogy amikor eljöve az, bíztatá
õt, hogy kérjen mezõt az õ atyjától. Leszálla
azért a szamárról, Káleb pedig monda
néki:Mi bajod van? Józs. 15,18.
15. Õ pedig monda néki: Adj áldást
nékem: mert déli vidékre helyeztettél engem,
adjmost vízforrásokat is. És néki adá
Káleb a felsõ forrást és az alsó forrást.
A keneusok csatlakoznak Júdához
16. És Keneusnak, aMózes ipának fiai is
felmentek a pálmák városából a Júda fiaival
a Júda pusztájára, mely délre van Aradtól,
és elmentek és letelepedtek a nép között.
5Móz. 34,3. 1Sám. 15,6. 1Krón. 2,55. Jer. 35,2.
17. És elment Júda az õ atyjafiával, Simeonnal,
és megverék a Céfátban lakó kananeust,
és elpusztították azt, és elnevezték a
várost Hormának. 4Móz. 21,3. Józs. 19,4.
18. Azután elfoglalta Júda Gázát és annak
határát, Askelont és annak határát, Ekront
és annak határát. Józs. 11,22.
19. Vala pedig az Úr Júdával, és kiûzé a
hegység lakóit; de a völgy lakóit nemlehetett
kiûzni, mert vas szekereik voltak.
20. És Kálebnek adták Hebront, amint
meghagyta Mózes, és kiûzé onnan Anák
három fiát. 4Móz. 14,24. Józs. 14,13. 15,13.
Jeruzsálem lakossága
21.De a jebuzeust, Jeruzsálemnek lakóját
nem ûzték el a Benjámin fiai, és ezért
lakik a jebuzeus a Benjámin fiaival Jeruzsálemben
még máig is. 2Sám. 5,6.
József háza elfoglalja Bételt
22. És felméne a József háza is Bétel ellen,
és az Úr volt õvele.
23. És kikémlelteté a József háza Bételt.
A város neve pedig régenten Lúz volt.
1Móz. 28,19. Józs. 2,1. 7,2.
24. És látának a kémek egy férfiút, aki a
városból jött, és mondának néki: Mutasd
meg a város bejárását, és irgalmasságot
cselekszünk veled. Józs. 2,12.
25. És mikor ez megmutatta nékik a város
bejárását, a várost fegyver élére hányták;
de azt a férfiút és egész házanépét elbocsáták.
26. És elment az a férfiú a hitteusok földjére,
és várost épített, és elnevezé azt Lúznak.
Ez annak neve mind e mai napig.
Az el nem ûzött kananeus népek
27. És nem ûzte el Manassé a lakosokat
sem Bét-Seánból és annak mezõvárosaiból,
sem Taanakból és mezõvárosaiból,
sem Dórból és mezõvárosaiból, sem a Jibleámnak
és mezõvárosainak lakosait, sem
Megiddónak és mezõvárosainak lakosait.
És a kananeusnak tetszett ott lakni azon a
földön. Józs. 17,11. 21,25.
28. És mikor Izrael megerõsödött, adófizetõjévé
tette a kananeust; de elûzni nem
ûzte el.
29. És Efraim sem ûzte ki a kananeust,
aki Gézerben lakott; hanema kananeus ott
lakott közöttük Gézerben. Józs. 16,10.
30. Zebulon semûzte el semKitron lakosait,
sem Nahalólnak lakóit, hanem közöttük
lakozott a kananeus, és adófizetõikké
lettek. Józs. 19,15.
31. Áser sem ûzte el sem Akkó, sem Szidón,
sem Ahláb, sem Akzib, sem Helba,
sem Afik, sem Rehob lakóit.
32. És ott lakott Áser a kananeusok, a
föld lakói között, mert nem ûzte el õket.
33.Naftali sem ûzte el sem Bét-Semes
lakosait, sem Bét-Anat lakóit, hanem ott
lakott a kananeusok, a föld lakói között, és
Bét-Semes és Bét-Anat lakói adófizetõikké
lettek. Józs. 19,38. Zsolt. 106,34. 35.
34. Az emoreusok pedig felszorították a
Dán fiait a hegységbe,mert nemengedték
meg, hogy lejöjjenek a völgybe.
35. És az emoreusoknak tetszett ott lakni
a Héresz hegységen, Ajalonban és Saalbimban;
de mikor a József házának keze
rájuk nehezedett, adófizetõkké lettek.
36. Az emoreusok határa pedig az Akrabbim
hágójától és Sélától fölfelé volt.
4Móz. 34,4. Józs. 15,3.
Az Úr angyala szól Izrael fiaihoz
2 Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból
Bókimba, és monda: Én vezettelek
fel titeket Egyiptomból, és hoztalak
benneteket erre a földre, amely felõl megesküdtem
a ti atyáitoknak, és mondék:
Nem bontom fel az én szövetségemet
tiveletek soha örökké.
1Móz. 16,7. 2Móz. 3,1--6. Ján. 1,51.
2. Csakhogy ti se kössetek szövetséget
ennek a földnek lakosival, rontsátok le az õ
oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én
szómra.Miért cselekedtétek ezt?
3. Annak okáért aztmondom:Nemûzöm
el õket elõletek, hanem legyenek néktek
mint tövisek a ti oldalaitokban, és az õ
isteneik legyenek tinéktek tõr gyanánt.
4Móz. 33,55. Józs. 23,13. 2Kor. 12,7.
4. És lõn, hogy mikor az Úrnak angyala
ezeketmondá az Izraelminden fiainak: felemelé
a nép az õ szavát és síra.
5. És elnevezték azt a helyet Bókimnak,
és áldozának ott az Úrnak.
Józsué halála és temetése
6. És elbocsátá Józsué a népet, és elmenének
az Izrael fiai, mindenki a saját örökségébe,
hogy bírják a földet.
7. És a nép az Urat szolgálta Józsuénak
egész életében, és a véneknekminden napjaiban,
akik hosszú ideig éltek Józsué után,
akik látták az Úrnak minden dolgait, melyeket
cselekedett Izraellel.
8. Ésmeghalt Józsué, aNún fia, azÚr szolgája,
száztíz esztendõs korában. Józs. 24,29.
9. És eltemeték õt örökségének határában,
Timnat-Héreszben, az Efraimhegyén,
északra a Gaas hegyétõl.
10. És az az egész nemzetség gyûjteték
az õ atyáihoz, és támadott más nemzetség
õ utánuk, amely nemismerte semaz Urat,
sem az Õ cselekedeteit, melyeket cselekedett
Izraellel. Gal. 4,8. 2Thess. 1,8. Tit. 1,16.
Támaszta az Úr bírákat Izraelben
11. És gonoszul cselekedtek az Izrael fiai
az Úrnak szemei elõtt, mert a Baáloknak
szolgáltak.
12. És elhagyák az Urat, atyáik Istenét,
aki kihozta õket Egyiptom földjébõl, és
más istenek után jártak, a pogány népek
istenei közül, akik körülöttük voltak, és
azok elõtt hajtották meg magukat, és haragra
ingerelték az Urat.
2Móz. 20,5. Józs. 24,20. 1Krón. 28,9.
13. És elhagyták az Urat, és szolgáltak
Baálnak és Astarótnak.
14. És felgerjedett az Úrnak haragja Izrael
ellen, és adá õket a ragadozók kezébe, és
elragadozák õket, és adá õket a körülöttük
való ellenségeik kezébe, ésmég csakmegállani
sem bírtak ellenségeik elõtt.
15. Ahova csak kivonultak, mindenütt ellenük
volt az Úr keze rontásukra, amint
megmondotta az Úr, és amint megesküdt
az Úr nékik. És igen megnyomorodának.
16. És támasztott azÚr bírákat, akikmegszabadíták
õket szorongatóiknak kezébõl.
17.De bíráikra sem hallgattak, hanem
más istenekkel paráználkodtak, és azoknak
hajtották meg magukat, és hamar letértek
az útról, amelyen atyáik jártak, kik
az Úrnak parancsára hallgattak; õk nem
cselekedtek így.
BÍRÁK KÖNYVE 1. 2. 259
18.Mert mikor bírákat támasztott az Úr
nékik, az Úr maga volt a bíróval, és megszabadította
õket ellenségeik kezébõl a
bíró egész idejére, mert megindult az Úr
panaszaikon,melyeket emeltek elnyomóik
és szorongatóik miatt. Józs. 1,5. Zsolt. 106,44.
19.De mihelyt a bíró meghalt, visszatértek,
és jobban megromlottak, mint atyáik;
más istenek után jártak, azoknak szolgáltak,
és azok elõtt hajtották meg magukat,
föl nem hagytak cselekedeteikkel és nyakas
magaviseletükkel.
20. Ezért felgerjedett az Úrnak haragja
Izrael ellen, ésmonda:Mivelhogy általhágta
ez a nemzetség az én szövetségemet,
melyet atyáiknak parancsoltam, és nem
hallgatott az én szavamra:
21. Én semûzök ki többé senkit semelõlük
azon pogányok közül, akiket meghagyott
Józsué, amikor meghalt;
22.Hanemazok által kísértemIzraelt, ha
vajon megtartják-é az Úrnak útját, járván
azon, amiképpen megtartották az õ atyáik,
avagy nem?
23. Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat,
és nemis ûzte ki hamar, és nem
adta õket Józsué kezébe.
Az Izraelben megmaradt pogányok
3 Ezek pedig a pogányok, akiket meghagyott
az Úr, hogy azok által kísértse
Izraelt, azokat, akik nem ismerték a Kánaánért
való harcokat, Ján. 2,24. 1Kor. 11,19.
2. Csak azért, hogy az Izrael fiainak nemzetségei
megismerjék, hogy tanítsa õket
hadakozásra, csak azokat, akik azelõtt ezt
nem tudták: 1Móz. 22,1.
3. Afiliszteusok öt fejedelemsége, a kananeusokmindnyájan,
és a szidóniusok,meg
a hivveusok, akik a Libánon hegyén laknak,
a Baál-Hermon hegyétõl fogva Hamat
bemeneteléig. Józs. 13,13.
4. Kik azért hagyattakmeg, hogymegkísértse
általuk azÚr Izraelt, hogymeglássa,
vajon engedelmeskednek-é az Úr parancsolatainak
melyeket parancsolt az õ atyáiknakMózes
által?
5. Így az Izrael fiai a kananeusok, hitteusok,
emoreusok, perizeusok, hivveusok és
jebuzeusok között laktak, Zsolt. 106,35.
6. És azok leányait vettékmaguknak feleségül,
a saját leányaikat pedig odaadták
azok fiainak, és szolgálák azoknak isteneit.
Otniel legyõzi Arámot
7. És gonoszul cselekedtek az Izrael fiai
az Úr szemei elõtt, és elfelejtkezének az
Úrról, az õ Istenükrõl, és a Baáloknak és
Aseráknak szolgáltak. 2Móz. 34,13.
8. Ezért felgerjedett az Úrnak haragja az
Izrael ellen, és adá õket Kusán-Risataimnak,
Mezopotámia királyának kezébe, és
nyolc évig szolgáltak az Izrael fiaiKusán-Risataimnak.
Hab. 3,7.
9. Ekkor az Úrhoz kiáltának az Izrael fiai,
és az Úr szabadítót támasztott az Izrael fiainak,
aki megszabadítá õket: Otnielt, Kénáz
fiát, Káleb öccsét.
1Sám. 12,10. Neh. 9,27. Zsolt. 22,5. 106,44. 107,13.
10. És az Úrnak Szelleme volt õrajta, és
bíráskodott Izraelben, és amint kiméne a
hadra, az Úr kezébe adta Kusán-Risataimot,
Mezopotámia királyát, és ránehezült
keze Kusán-Risataimra. 1Sám. 11,6.
11. És megnyugovék a föld negyven esztendeig,
és meghalt Otniel, a Kénáz fia.
Ehúd legyõzi Moábot
12.De az Izrael fiai ismét gonoszul cselekedének
az Úr szemei elõtt, és megerõsítette
az Úr Eglont, Moáb királyát Izrael ellen,
azért, mert gonoszul cselekedtek az
Úrnak szemei elõtt. 1Sám. 12,9.
13. Ez magához gyûjtötte Ammonnak és
Amáleknek fiait, és elment, és megverte
Izraelt, és elfoglalták a pálmák városát.
14. És szolgálák az Izrael fiai Eglont, a
Moáb királyát tizennyolc esztendeig.
15. Ekkor megint az Úrhoz kiáltottak Izrael
fiai, és az Úr szabadítót támasztott nékik:
Ehudot, Gérának fiát, ki Jemininek
volt a fia, aki balkezes volt. És mikor az Izrael
fiai ajándékot küldének általa Eglonnak,
Moáb királyának, Zsolt. 78,34.
16. Ehud szerzemagának egy kétélû kardot,
egy singnyi hosszút, és azt az õ ruhája
alatt a jobb tomporára övezé.
17. És bemutatá az ajándékot Eglonnak,
Moáb királyának. Eglon pedig igen kövér
ember volt.
260 BÍRÁK KÖNYVE 2. 3.
18. És lõn, hogy mikor elvégezé az ajándék
bemutatását, elbocsátá az embereket,
akik az ajándékot vitték.
19.Õ maga pedig visszatért a Gilgál közelében
lévõ kõbányáktól és monda: Titkos
beszédem van veled, óh király! És ez
monda: Hallgass! és kimenének elõle
mindnyájan, kik állanak vala körülötte.
20. És Ehud akkorment be hozzá,mikor
éppen az õ hûsölõ felházában ültmagányosan,
és monda Ehud néki: Istennek beszéde
van nálamtehozzád. És fölkele az a királyi
székbõl.
21. Akkor kinyújtá Ehud az õ bal kezét,
és kirántá kardját a jobb tomporáról, és beleüté
azt annak hasába.
22. És beméne még a markolatja is a vasa
után és berekeszté a háj a fegyver vasát,
mert nemvonta ki a kardot annak hasából,
sõt átment annak vékonyán.
23. Általméne pedig Ehud a csarnokon,
minekutána bevonta maga után a felház
ajtait, és bezárta. 1Sám. 24,2.
24. Amint õ kiméne, jövének annak szolgái,
és láták, hogy ímé a felház ajtai be vannak
zárva, és mondának: Bizonyára szükségét
végzi a hûsölõ kamarájában.
25.De mikor váltig várakoztak és ímé
nem nyitotta meg a felház ajtaját, fogák a
kulcsot és megnyiták: és ímé az õ uruk ott
feküdt a földön halva.
26. Ehud pedig elmenekült,míg azok késedelmezének,
és elhaladván a kõbányák
mellett, Szeirába futott.
27. És amikor odamegérkezett, kürtjébe
fújt az Efraim hegyén, és alámenének õvele
az Izrael fiai a hegyrõl, és õ elõttük.
28. És monda nékik: Jertek utánam,
mert kezetekbe adta az Úr a ti ellenségeteket,
Moábot. És levonultak õutána, és elfoglalák
a Jordán réveit, melyekMoáb felé
vezettek, és nem engedtek azokon senkit
általkelni. Józs. 2,7. 1Sám. 17,47.
29. És leöltek a moábiták közül akkor
mintegy tízezer embert, mind erõs és vitéz
férfiakat, úgyhogy egy sem menekült
el. 30. Így aláztatottmegMoáb abban az idõben
Izrael keze alatt. És megnyugovék a
föld nyolcvan esztendeig.
Sámgár legyõzi a filiszteusokat
31.Õutána pedig Sámgár, Anátnak fia
volt bíró, aki hatszáz filiszteus férfiút ölt
meg egy ökörösztökével, és megszabadítá
õ is Izraelt.
Bárák legyõzi Siserát
4 De az Izrael fiai az után is gonoszul
cselekedének az Úrnak szemei elõtt,
mikor Ehud meghalt.
2. Azért adá õket az Úr Jábinnak, a Kánaán
királyának kezébe, akiHásorban uralkodott;
seregének vezére pedig Sisera volt. Ez
a pogányok városában, Harósetben lakott.
3. És kiáltának az Izrael fiai az Úrhoz,
mert kilencszáz vas szekere volt, és húsz
esztendeig zsarnokoskodott az Izrael fiai
felett erõszakkal. Zsolt. 106,42.
4. Ebben az idõben Debora, a prófétanõ,
a Lappidot felesége volt bíró Izraelben.
Jóel 2,28. Róm. 16,2. 1Kor. 1,27. Gal. 3,28.
5. És õ a Debora-pálmája alatt lakott Ráma
és Bétel között, az Efraim hegyén, és
ide jöttek fel hozzá az Izrael fiai törvényre.
6. És elkülde és hívatá Bárákot, az Abinoám
fiát, Kedes-Naftaliból, és monda néki:
Avagy nemparancsolta-émeg azÚr, Izraelnek
Istene: Menj és vonulj fel a Tábor hegyére,
és végy magadhoz tízezer embert a
Naftali és a Zebulon fiai közül? Zsid. 11,32.
7. És ellened kihozom a Kison patakjához
Siserát, Jábin hadvezérét, az õ szekereit
és seregét, és kezedbe adom õt.
8. Ésmonda néki Bárák: Ha velemjössz,
elmegyek; de ha nem jössz el velem, én
sem megyek. Zsolt. 83,9.
9. Ki felele: Elmenvén elmegyek teveled,
csakhogy nem a tied lesz a dicsõség az útban,
amelyre mégy, mert asszony kezébe
adja az Úr Siserát. És felkele Debora, és elméne
Bárákkal Kedes felé.
10.Összegyûjté annak okáért Bárák Zebulont
ésNaftalit Kedesbe, és elvivemagával
tízezer embert, és elméne vele Debora
is. 2Móz. 11,8. 1Kir. 20,10.
11. A keneus Héber pedig elvált a keneusoktól,
Hobábnak, aMózes ipának fiaitól,
és sátorát a Saanaim tölgyesénél vonta fel,
mely Kedes mellett van.
rész 1,16. 4Móz. 10,29. 24,21.
BÍRÁK KÖNYVE 3. 4. 261
12.Hírül vitték pedig Siserának, hogy
Bárák, az Abinoám fia felvonult a Tábor
hegyére.
13. Egybegyûjté azért Siseraminden szekereit,
a kilencszáz vas szekeret, és egész
népét, mely vele volt, a pogányok városából,
Harósetbõl a Kison patakjához.
14. Ésmonda Debora Báráknak: Kelj fel,
mert ez a nap az, amelyen kezedbe adja az
Úr Siserát!Hiszmaga azÚr vezet téged!És
alájöve Bárák a Tábor hegyérõl, és a tízezer
ember õutána. Zsolt. 68,6. Ésa. 52,12.
15. És megrettenté az Úr Siserát minden
szekereivel és egész táborával fegyvernek
élivel Bárák elõtt, annyira, hogy Sisera leugrott
szekerérõl, és gyalog futott.
16. Bárák pedig a szekereket és a tábort
egész Harósetig, a pogányok városáig ûzé,
és Siserának egész tábora elhulla fegyvernek
éle miatt, még csak egyetlen egy sem
maradt meg. Józs. 10,10. Zsolt. 83,9. 10.
Jáhel megöli Siserát
17. Sisera pedig gyalog futott Jáhelnek,
a keneus Héber feleségének sátoráig,
mert béke volt Jábin között, Hásor királya
között, és a keneus Héber háznépe között.
Zsolt. 107,40.
18. És kiméne Jáhel Sisera elé, ésmonda
néki: Jöjj be Uram, jöjj be hozzám, ne félj!
És betére õhozzá a sátorba, és betakará õt
lasnakkal.
19. Az pedig monda néki: Adj kérlek innom
egy kis vizet, mert szomjúhozom. És
megnyita ez egy tejes tömlõt, és ada néki
inni, és betakará õt. rész 5,25.
20. És az annak felettemonda néki: Állj a
sátor ajtajába, és ha valaki jönne és kérdezne,
és eztmondaná: Van-é itt valaki?mondjad:
Nincsen!
21. Ekkor Jáhel, a Héber felesége vevé a
sátorszöget, és pörölyt vett kezébe, és beméne
õhozzá halkan, és beveré a szöget
halántékába, úgyhogy beszegezõdék a
földbe. Amaz pedig nagy fáradtság miatt
mélyen aludt, és így meghala.
22. És ímé, amint Bárák ûzve keresné Siserát,
Jáhel kiméne elébe, és monda néki:
Jöszte és megmutatom néked az embert,
akit keresel. És beméne õhozzá, és ímé Sisera
ott feküdt halva, és a szög halántékában.
23. Így alázá meg Isten azon a napon
Jábint, a Kánaán királyát az Izrael fiai elõtt.
24. Az Izrael fiainak keze pedigmind jobban
ránehezedék Jábinra, a Kánaán királyára,
mígnem kiirtják Jábint, a Kánaán
királyát. Neh. 9,24. Zsolt. 18,47.
Debora éneke
5 Énekelt pedig Debora és Bárák, az
Abinoám fia azon a napon, mondván:
2.Hogy a vezérek vezettek Izraelben,
hogy a nép önként kele föl: áldjátok az
Urat!
3.Halljátokmeg királyok, figyeljetek fejedelmek!
Én, én az Úrnak éneket mondok,
dicséretet zengek az Úrnak, az Izrael
Istenének.
4. Uram, mikor Szeirbõl kijöttél, mikor
lépdelél Edóm mezejérõl: megrendült a
föld, csepegett az ég, a fellegek is víztõl
áradának. 5Móz. 33,2. Ésa. 64,3. Hab. 3,3.
5. A hegyek megrendültek az Úrnak
orcája elõtt, még ez a Sínai is, az Úrnak,
az Izrael Istenének színe elõtt. 5Móz. 4,11.
6. Sámgárnak, az Anat fiának napjaiban,
Jáhel idejében pihentek az utak, és az útonjárók
tekervényes ösvényekre tértek.
7.Megszûntek a kerítetlen helyek Izraelben,
megszûntek végképpen, mígnem
én, Debora felkeltem, felkeltem Izrael
anyjaként. Ésa. 33,8. 49,23. Gal. 3,28.
8. Új isteneket ha választott a nép, mindjárt
kigyúlt a harc a kapuk elõtt; de pajzs és
dárda avagy láttatott-é a negyvenezereknél
az Izrael között? 5Móz. 32,16. 1Sám. 13,19. 22.
9. Szívemazoké, kik parancsolnak Izraelben,
kik a nép közül önként ajánlkoztak:
áldjátok az Urat!
10. Kik ültök fehér szamarakon, kik ültök
a szõnyegeken, és akik gyalog jártok:mind
énekeljetek!
11. Az íjászok szavával a vízmerítõk között,
ott beszéljék az Úrnak igazságát, az õ
faluihoz való igazságit Izraelben. Akkor újra
a kapukhoz vonul az Úr népe!
12. Kelj fel, kelj fel Debora! Serkenj fel,
serkenj fel,mondj éneket! Kelj fel Bárák és
fogva vigyed foglyaidat, Abinoám fia!
262 BÍRÁK KÖNYVE 4. 5.
13. Akkor lejött a hõsök maradéka; az
Úrnak népe lejött hozzám a hatalmasok
ellen.
14. Efraimból, kiknek gyökere Amálekben,
utánad Benjámin, a te néped közé;
Mákirból jöttek le vezérek, és Zebulonból,
kik a vezéri pálcát tartják.
15. És Issakár fejedelmei Deborával, és
mint Issakár, úgy Bárák a völgybe rohan
követõivel. Csak a Rúben patakjainál vannak
nagy elhatározások.
16.Miértmaradtálülve ahodályban?Hogy
hallgasd nyájad bégetéseit?! Rúben patakjainál
nagyok voltak az elhatározások!
17. Gileád a Jordánon túl pihen. Hát Dán
miért idõzik hajóinál?Áser a tenger partján
ül és nyugszik öbleinél. Józs. 13,25. 19,29.
18.De Zebulon, az halálra elszánt lelkû
nép, és Naftali, a mezõség magaslatain!
19. Királyok jöttek, harcoltak; akkor harcoltak
a Kánaán királyai Taanaknál,Megiddó
vizénél; de egy darab ezüstöt sem vettenek.
Zsolt. 44,12.
20. Az égbõl harcoltak, a csillagok az õ
helyükbõl vívtak Siserával! Józs. 10,11.
21. A Kison patakja seprette el õket;
az õs patak, a Kison patakja! Végy erõt én
lelkem!
22. Akkor csattogtak a lovak körmei a
futás miatt, lovagjaik futásai miatt.
23. ÁtkozzátokMéroztmond azÚr követe,
átkozva átkozzátok annak lakosait!Mert
nemjöttek azÚrnak segítségére, azÚrnak
segélyére vitézei közé. 1Sám. 17,47.
24.De áldott legyen az asszonyok felett
Jáhel, a keneus Héber felesége, a sátorban
lakó nõk felett legyen áldott! Luk. 1,28.
25. Az vizet kért, õ tejet adott, fejedelmi
csészében nyújtott tejszínét.
26. Balját a szegre, jobbját pedig a munkások
pörölyére nyújtotta, és ütötte Siserát,
szétzúzta fejét, és összetörte, általfúrta
halántékát,
27. Lábainál leroskadt, elesett, feküdt,
lábai között leroskadt, elesett; ahol leroskadt,
ott esett el megsemmisülve.
28. Kinézett az ablakon, és jajgatott Siserának
anyja a rostélyzat mögül: Miért késik
megjönni szekere? Hol késlekednek
kocsijának gördülései?
29. Fejedelemasszonyinak legokosabbjai
válaszolnak néki; Õ egyre csak azok szavait
ismételgeti:
30. Vajon nem zsákmányra találtak-é, s
mostan osztozkodnak? Egy-két leánytminden
férfiúnak; a festett kelmék zsákmányát
Siserának; tarka szövetek zsákmányát, tarkán
hímzett öltözeteket, egy színes kendõt,
két tarka ruhát nyakamra, mint zsákmányt.
2Móz. 15,9.
31. Így vesszenek elminden Te ellenségeid,
Uram! De akik Téged szeretnek,
tündököljenek mint a kelõ nap az õ erejében!
És megnyugovék a föld negyven
esztendeig. 2Sám. 23,4. Zsolt. 19,5. 58,11.83,9.
Izrael Midián kezébe kerül,
miután ismét elhagyja az Urat
6 És gonoszul cselekedének az Izrael
fiai az Úrnak szemei elõtt, azért adá
õket az Úr a midiániták kezébe hét esztendeig.
Hab. 3,7.
2. És hatalmat vett a midiániták keze az
Izraelen, és a midiánitáktól való féltükben
készítették maguknak az Izrael fiai azokat
a barlangokat, rejtekhelyeket és erõsségeket,
amelyek a hegységben vannak.
3.Mert ha vetett Izrael, mindjárt ott termettek
a midiániták, az amálekiták és a
Napkeletnek fiai, és rájuk törtek.
4. És táborba szálltak ellenük, és pusztították
a földnek termését egész addig,
amerre Gázába járnak, és nem hagytak
élésre valót Izraelben, sem juhot, sem ökröt,
sem szamarat. Jer. 5,17.Mik. 6,15.
5.Mert barmaikkal és sátoraikkal vonultak
föl; csapatosan jöttek, mint a sáskák,
úgyhogy sem nékik maguknak, sem tevéiknek
nem volt száma, és ellepték a földet,
hogy elpusztítsák azt.
6.Mikor azért igen megnyomorodott az
Izrael a midiániták miatt, az Úrhoz kiáltottak
az Izrael fiai. Hós. 5,15.
7.Mikor pedig kiáltottak az Izrael fiai az
ÚrhozMidián miatt:
Az Úr emlékezteti Izraelt a szövetségre
8. Prófétát küldött az Úr az Izrael fiaihoz,
ésmonda nékik: Azt mondja az Úr, Izrael
Istene: Én vezettelek fel titeket Egyip-
BÍRÁK KÖNYVE 5. 6. 263
tomból, és hoztalak ki titeket a szolgálatnak
házából,
9. És én mentettelek meg benneteket
az egyiptombeliek kezébõl, és minden
nyomorgatóitoknak kezükbõl, akiket kiûztem
elõletek, és néktek adtam az õ
földjüket.
10. Ésmondék néktek: Én, azÚr, vagyok
a ti Istenetek; ne féljétek az emoreusok
isteneit, kiknek földjén laktok; de ti nem
hallgattatok az én szómra.
2Kir. 17,35–38. Jer. 10,2.
Az Úr elhívja Gedeont
11. És eljöve az Úrnak angyala, és leüle
ama cserfa alatt, amelyOfrában van, amely
az Abiézer nemzetségébõl való Joásé vala,
és az õ fia Gedeon éppen búzát csépelt a
pajtában, hogy megmentse a midiániták
orcája elõl. Józs. 17,2.
12. Ekkor megjelenék néki az Úrnak
angyala, ésmonda néki: Az Úr veled, erõs
férfiú!
13. Gedeon pedig monda néki: Kérlek
uram, ha velünk van az Úr, miért ért bennünket
mindez? És hol vannak minden Õ
csoda dolgai, amelyekrõl beszéltek nékünk
atyáink, mondván: Nem az Úr hozott-é fel
minket Egyiptomból?! Most pedig elhagyott
minket az Úr, és adott a midiániták
kezébe. 2Krón. 15,2. Zsolt. 89,49. Ésa. 59,1.
14. És az Úr hozzá fordula, és monda:
Menj el ezzel a te erõddel, és megszabadítod
IzraeltMidián kezébõl. Nemde, én küldelek
téged? 1Móz. 28,15.
Józs. 1,9. 1Sám. 12,11. Csel. 5,20. Zsid. 11,32.
15. És monda néki: Kérlek uram, miképpen
szabadítsaménmeg Izraelt? Ímé az én
nemzetségem a legszegényebb Manasséban,
és én vagyok a legkisebb atyámnak
házában.
16. Ésmonda néki azÚr: Én leszek veled,
ésmegveredMidiánt,mint egy embert.
17.Õ pedig monda néki: Ha kegyelmet
találtam a Te szemeid elõtt, kérlek, adj
nékem valamely jelt, hogy Te szólasz énvelem.
2Móz. 3,12. 4,1. Józs. 1,5.
18. El ne menj kérlek innen, míg vissza
nem jövök hozzád, és ki nem hozom az én
áldozatomat, és le nem teszem elõdbe. Az
pedig monda: Én itt leszek, míg visszatérsz.
1Móz. 18,3.
19. Gedeon pedig elment, és elkészített
egy kecskegödölyét és egy efa lisztbõl kovásztalan
pogácsákat, és betette a húst egy
kosárba, és a hús levét fazékba, és kivitte
hozzá a cserfa alá, és felajánlotta néki.
20. És monda néki az Isten angyala: Vegyed
a húst és a kovásztalan kenyereket,
és rakd erre a kõsziklára, és a hús levét
öntsd rá. És úgy cselekedett. 1Kir. 18,33.
21. Ekkor kinyújtá az Úrnak angyala pálcájának
végét, mely kezében volt, és megérinté
a húst, és a kovásztalan kenyeret; és
tûz jött ki a kõsziklából, és megemészté a
húst és a kovásztalan kenyereket. Az Úrnak
angyala pedig eltûnt az õ szemei elõl.
22. Látván pedig Gedeon, hogy az Úrnak
angyala volt az,monda Gedeon: Jaj nékem
Uram, Istenem! Mert az Úrnak angyalát
láttam színrõl színre!
rész 13,22. 1Móz. 16,13. 32,30. 2Móz. 33,20.
23. És monda néki az Úr: Békesség néked!
Ne félj, nem halsz meg! Dán. 10,19.
24. És épített ott Gedeon oltárt az Úrnak,
és nevezte azt Jehova Salomnak, azaz:
az Úr a békesség, mely mind e mai
napig megvan az Abiézer nemzetségének
városában, Ofrában.
Gedeon lerombolja a Baál oltárát
25. És lõn ugyanazon éjjel, hogy monda
az Úr néki: Végy egy tulkot atyádnak ökrei
közül, és egy másik tulkot, amely hétéves,
és rontsd le a Baál oltárát, amely a te atyádé
és a berket, amely amellett van, vágd ki.
26. És építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek,
ennek a megerõsített helynek tetején
alkalmatos helyen, és vedd a második tulkot,
és áldozd meg égõáldozatul a berek
fájával, amelyet kivágsz.
27. Ekkor Gedeon tíz férfiút vett maga
mellé az õ szolgái közül, és akképpen
cselekedék, amint megmondotta néki az
Úr.Demiután félt atyjának háznépétõl és a
városnak férfiaitól ezt nappal cselekedni,
éjszaka tevé meg. Ján. 3,2.
28.Mikor aztán felkeltek reggel a városnak
férfiai, ímemár össze volt törve a Baál
oltára, és levágva a mellette levõ berek, és
264 BÍRÁK KÖNYVE 6.
a második tulok égõáldozatul azon az oltáron,
amely építteték.
29. És mondának egyik a másikának: Ki
cselekedte ezt? És mikor utána kérdezõsködtek
és tudakozódtak, azt mondották:
Gedeon, a Joás fia cselekedte ezt a dolgot.
30. Akkor mondának a városnak férfiai
Joásnak: Add ki fiadat, meg kell halnia,
mert lerontotta a Baál oltárát és mert kivágta
a berket, amely mellette volt.
Ján. 16,2. Csel. 26,9.
31. Joás pedigmondamindazoknak, akik
körülötte állának: Baálért pereltek ti? Avagy
ti oltalmazzátok-é õtet?Valaki perel õérette,
ölettessék meg reggelig. Ha isten õ, hát
pereljen õ maga, hogy oltára lerontatott!
32. És azon a napon elnevezték õt Jerubbaálnak,
mondván: Pereljen õvele Baál,
mert lerontotta az õ oltárát. Hós. 9,10.
Gedeon sereget gyûjt Midián ellen
33. És mikor az egészMidián és Amálek
és a napkeletiek egybegyûlének, és általkeltek
a Jordánon, és tábort jártak a Jezréel
völgyében: Józs. 17,16.
34. Az Úrnak Szelleme megszállotta
Gedeont, és megfúván a harsonákat, egybehívá
az Abiézer házát, hogy õt kövesse.
35. És követeket külde egész Manasséba,
és egybegyûle az is õutána; és követeket
külde Aserbe és Zebulonba és Naftaliba,
és feljövének eleikbe. 2Krón. 24,20.
36. És monda Gedeon az Istennek: Ha
csakugyan az én kezem által akarod megszabadítani
Izraelt, amiképpen mondottad,
37. Íme egy fürt gyapjat teszek a szérûre,
és ha csak maga a gyapjú lesz harmatos,
míg az egész föld száraz lesz: errõl megtudom,
hogy valóban az én kezem által
szabadítod meg Izraelt, amint mondottad.
38. És úgy lett.Mert mikor másnap reggel
felkelt, és megszorítá a gyapjat, harmatot
facsart ki a gyapjúból, egy tele csésze
vizet.
39. És monda Gedeon az Istennek: Ne
gerjedjen fel a te haragod ellenem, hogy
még egyszer szólok. Hadd tegyek kísérletet,
kérlek, még egyszer e gyapjúval. Legyen,
kérlek, szárazság csak a gyapjún, és
harmat az egész földön.
40. És úgy cselekedék Isten azon az éjszakán,
és lõn szárazság csak magán a
gyapjún, míg az egész földön harmat lett.
2Móz. 8,22. 9,26.Márk 16,20. Zsid. 11,32.
Gedeon seregét
háromszázra csökkenti az Úr
7 Felkelt pedig jó reggel Jerubbaál, ez
Gedeon, és az egész nép, mely vele
volt, és táborba szálltak a Haród kútjánál,
és a Midián tábora tõle északra volt, a
Móré halomtól fogva, a völgyben.
2. Ésmonda az Úr Gedeonnak: Több ez a
nép, mely veled van, hogysem kezébe adhatnám
Midiánt; Izrael még dicsekednék
velem szemben, mondván: Az én kezem
szerzett szabadulást nékem! 5Móz. 8,17. 9,4.
1Sám. 17,47. Zsolt. 33,16--18. 44,6. Péld. 25,6.
Ésa. 10,13. 1Kor. 1,29. 2Kor. 4,7. 10,17. Ef. 2,8. 9.
3. Azért kiálts a népnek füle hallatára,
mondván: Aki fél és retteg, térjen vissza, és
menjen el a Gileád hegységrõl. És visszatértek
a nép közül huszonkétezren, és csak
tízezren maradtak ott. 5Móz. 20,8.
4.És monda az Úr Gedeonnak: Még ez a
nép is sok; vezesd õket le a vízhez, és ott
megpróbálomõket néked, és amelyikrõl azt
mondomnéked:Ezmenjenel veled, azmenjen
el veled; de bármelyikrõl azt mondom:
Ez nemenjen el veled, az ne ismenjen.
5. És levezette a népet a vízhez, és monda
az Úr Gedeonnak: Mindazokat, akik
nyelvükkel nyalnak a vízbõl,mint ahogyan
nyal az eb, állítsd külön, valamint azokat is,
akik térdeikre esnek, hogy igyanak.
6. És lõn azoknak száma, akik kezükkel
szájukhoz véve nyaldosák a vizet, háromszáz
férfiú; a nép többi része pedig mind
térdre esve ivott.
7. Ésmonda azÚrGedeonnak: E háromszáz
férfiú által szabadítlak meg titeket,
akik nyaldosták a vizet, és adom Midiánt
kezedbe; a többi nép pedigmenjen el,mindenki
a maga helyére. 1Sám. 14,6.
8. És õk kezükbe vették a népnek útravalóját
és kürtjeit. Az Izrael többi férfiait
pedig mind elküldte, mindegyiket a maga
hajlékába, és csak a háromszáz férfiút tartotta
meg. A Midián tábora pedig alatta feküdt
a völgyben.
BÍRÁK KÖNYVE 6. 7. 265
Az ellenséges katona álma
9. Ésmonda néki az Úr azon az éjszakán:
Kelj fel, menj alá a táborba, mert kezedbe
adtam õket. 1Móz. 46,2. 3.Mát. 1,20.
10.Ha pedig félsz lemenni, menj le te és
Púra, a te szolgád a táborba.
11. És hallgasdmeg,mit beszélnek, hogy
annak utána megerõsödjenek a te kezeid,
ésmenj alá a táborba. És lement õ és Púra,
az õ szolgája a fegyveresek szélsõ részéhez,
akik a táborban voltak. 1Sám. 14,9.
12. És a midiániták és az amálekiták és a
napkeletiek minden fiai úgy feküdtek a
völgyben,mint a sáskák sokasága, és tevéiknek
nem volt száma sokaságuk miatt,
mint a fövenynek, mely a tenger partján
van.
13.Mikor pedig Gedeon odament, ímé
az egyik férfiú éppen álmát beszélte el a
másiknak, és monda: Ímé álmot álmodtam,
hogy egy sült árpakenyér hengergett
alá a midiániták táborára, és mikor a sátorig
jutott,megütötte azt, úgyhogy eldõlt, és
felfelé fordította azt, és a sátor ledõlt.
14. A másik aztán felele és monda: Nem
egyéb ez, mint Gedeonnak, a Joás fiának,
az Izraelbõl való férfiúnak fegyvere, az õ
kezébe adta az IstenMidiánt és egész táborát.
1Móz. 20,8. Ésa. 41,14. 15. 1Kor. 1,27.
Gedeon legyõzi az ellenséget
15. Ésmikor hallottaGedeon az álomnak
elbeszélését és annak magyarázatát, meghajtá
magát, és visszatért az Izrael táborába,
ésmonda: Keljetek fel,mert kezetekbe
adta az Úr aMidián táborát.
16. És a háromszáz embert három csapatba
osztá el, és mindegyiknek kezébe
egy-egy kürtöt adott, és üres korsókat és
fáklyákat e korsókba.
17. És monda nékik: Rám figyeljetek,
és úgy cselekedjetek. És ímé én bemegyek
a tábornak szélibe, és akkor, amint
én cselekszem, ti is úgy cselekedjetek.
18.Ha én a kürtbe fúvok és mindazok,
akik velemvannak, akkor ti is fújjátokmeg
a kürtöket az egész tábor körül, és ezt kiáltsátok:
az Úrért és Gedeonért!
19. És lement Gedeon, és az a száz férfiú,
aki vele volt, a tábor széléhez a középsõ
éjjeli õrség kezdetén, amikor éppen az
õrség felváltatott, és kürtöltek a kürtökkel
és összetörték a korsókat, amelyek kezükben
voltak.
20. És kürtöltmind a háromcsapat a kürtökkel,
és összetörték a korsókat, és bal
kezükben tartották a fáklyákat, jobb kezükben
pedig a kürtöket, hogy kürtöljenek, és
kiáltának: Fegyverre! Az Úrért és Gedeonért!
21. Ésmindegyik ott állott amaga helyén
a tábor körül. Erre az egész tábor futásnak
eredt, és kiáltozott, és menekült.
22. Ésmikor a háromszáz ember belefújt
kürtjébe, fordítá az Úr kinek-kinek fegyverét
az õ felebarátja ellen az egész táborban,
és egész Bét-Sittáig futott a tábor, Cerera
felé, Abelmehola határáig, Tabbaton túl.
1Sám. 14,20. 2Krón. 20,23. Ésa. 9,4. 2Kor. 4,7.
23. És egybegyûjtettek az Izrael férfiai
Naftaliból, Áserbõl és az egész Manasséból,
és úgy ûzték a midiánitákat.
24. És követeket küldött Gedeon az
egész Efraim hegységbe, ezt üzenvén: Jöjjetek
alá amidiániták ellen és foglaljátok el
elõttük a vizeketBétbaráig, és a Jordánt.És
egybegyûle Efraimnakminden férfia, és elzárák
a vizeket Bétbaráig, és a Jordánt is.
25. És elfogákMidiánnak két fejedelmét,
Orebet és Zéebet, és megölék Orebet az
Oreb kõszikláján, és Zéebet megölék a
Zéeb pajtájában, és ûzték a midiánitákat.
Orebnek és Zéebnek fejét pedig elvitték
Gedeonnak a Jordánon túl. Zsolt. 83,11.
A féltékeny efraimiak
8 És mondának az Efraim férfiai néki:
Miért cselekedted azt mivelünk, hogy
el nemhívtálminket,mikor aMidián ellen
való hadakozásra indultál? És erõsen feddõzének
vele. 2Sám. 19,41.
2.Õ pedig monda nékik: Vajon cselekedtem-
é én olyan dolgot,mint ti? Nemtöbbet
ér-é Efraimszõlõmezgerlése,mint Abiézer
egész szüretje?
3. Kezetekbe adta az Isten Midiánnak
fejedelmeit, Orebet és Zéebet; hát mit
cselekedhettem én olyat, mint ti?! Akkor
lecsendesedék az õ felháborodásuk,mikor
e beszédet mondotta.
266 BÍRÁK KÖNYVE 7. 8.
Gedeon üldözi Midiánt a Jordánon túl
4.Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ére,
átkele azzal a háromszáz férfiúval, akik
vele voltak, az üldözéstõl kifáradottan.
5. Ésmonda a Sukkót férfiainak:Adjatok,
kérlek, e népnek, mely engem követ,
kenyeret, mert fáradtak, én pedig ûzöm
Zébát és Sálmunát,Midiánnak királyait.
6. Ésmondának Sukkót elõjárói: Zébának
és Sálmunának öklétmár kezedben tartodé,
hogy kenyeret adjunk a te seregednek?
7. Gedeon pedig monda: Ha kezembe
adja az Úr Zébát és Sálmunát, a pusztának
tüskéivel és csalánjaival csépelem meg
testeteket.
8. És felmenvén onnan Pénuelbe, hasonlóképen
szóla azoknak is, és Pénuel férfiai
éppen úgy feleltek néki, amint feleltek a
Sukkót férfiai. 1Móz. 32,30. 1Kir. 12,25.
9. És szóla a Pénuel férfiainak is, mondván:
Mikor békességben visszatérek, lerontom
ezt a tornyot. 1Kir. 22,27.
10. Zéba pedig és Sálmuná Kárkorban
voltak, és az õ seregük velük, mintegy
tizenötezren, mind akik megmaradtak a
napkeletieknek egész táborából. Az elesettek
száma százhúszezer fegyverfogható
férfiú volt.
11. És felméne Gedeon a sátorban lakók
útján keletre Nobahtól és Jogbehától, és
szétverte a tábort, pedig a tábor biztonságban
érezte magát. Péld. 17,18–19. 1Thess. 5,3.
12. És Zéba és Sálmuná elfutottak; de õ
utánuk ment, és elfogta a Midián két királyát:
Zébát és Sálmunát, és szétszórta az
egész tábort. Zsolt. 83,11.
Gedeon igazságot szolgáltat
13.Mikor pedig Gedeon, a Joás fia, viszszatért
a harcból a Heresz hágójától:
14.Megfogott egy gyermeket a sukkótbeliek
közül, és tudakozódott tõle. Ez
pedig felírta néki Sukkótnak elõjáróit és
véneit, hetvenhét férfiút.
15.Mikor aztán a Sukkót férfiaihozment,
monda: Ímhol Zéba és Sálmuná, akikmiatt
gúnyolódtatok velem, mondván: Vajon
Zéba és Sálmuná öklét már kezedben
tartod-é, hogy kenyeret adjunk kifáradott
embereidnek?
16. És elõfogá a város véneit, és a pusztának
töviseit és csalánjait vévén, megtanítá
azokkal Sukkótnak férfiait.
17. Azután Pénuel tornyát rontá le, és a
város férfiait ölte meg. 1Kir. 12,25.
18. És monda Zébának és Sálmunának:
Milyenek voltak azok a férfiak, akiket a
Tábor hegyénmegöltetek? Õk pedigmondának:
Mint amilyen te vagy, olyanok voltak
õk is, és mindegyik olyan orcájú, mint
egy-egy királyfi. Zsolt. 89,12.
19. És monda: Az én atyámfiai, az én
anyámnak fiai voltak azok. Él az Úr! Ha
életben hagytátok volna õket, én semölnélek
meg titeket!
20. Ésmonda Jéternek, az õ elsõszülöttjének:
Kelj fel, öld meg õket.De a fiú nem
húzta ki kardját, mert félt, mivelhogy még
gyermek volt.
21. És monda Zéba és Sálmuná: Kelj fel
te és te öljmegminket,mert amilyen a férfiú,
olyan az õ ereje. És felkele Gedeon, és
megölé Zébát és Sálmunát, és elvevé az õ
tevéiknek nyakán levõ ékességeket.
22. És mondának az Izrael férfiai Gedeonnak:
Uralkodjál felettünk te és a te fiad
és a te fiadnak fia, mert megszabadítottál
bennünket a midiániták kezébõl.
23. És monda nékik Gedeon: Én nem
uralkodom felettetek, sem az én fiam nem
fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik felettetek!
1Sám. 8,7. 10,19. Zsolt. 89,18. Hós. 13,10.
Gedeon bálványimádása és halála
24. Azután monda nékik Gedeon: Egyet
kívánok csak tõletek, hogy adja nékem
mindegyikõtök a zsákmányul ejtett fülönfüggõket;
mert arany fülönfüggõik voltak
azoknak, mivelhogy izmaeliták voltak.
1Móz. 25,13. 37,25.
25. Ésmondának: Örömest néked adjuk.
És leterítettek egy ruhát, ésmindenki arra
dobá a fülönfüggõket, melyeket prédául
ejtett.
26. Az arany fülön függõknek pedig,
amelyeket elkért, súlya ezerhétszáz arany
siklus volt, amaz ékességeken, függõkön
és bíborruhákon kívül, amelyek a Midián
királyain voltak, és az aranyláncok nélkül,
amelyek tevéik nyakán voltak.
BÍRÁK KÖNYVE 8. 267
27. És készíte abból Gedeon efódot, és
helyezteté azt a maga városában, Ofrában,
és ott paráználkodott azután az egész Izrael,
és lõn ez Gedeonnak és házanépének
tõrbeejtésére. Zsolt. 106,39.
28. Így aláztattak meg a midiániták az Izrael
fiai elõtt, és nem is emelték fel az után
már fejüket, és megnyugovék a föld negyven
esztendeig Gedeon idejében.
29. És hazatért Jerubbaál, a Joás fia, és
megtelepedett otthon.
30. És Gedeonnak volt hetven fia, kik az
õ ágyékából származtak, mert sok felesége
volt néki.
31. És az õ ágyasa is, aki Sikemben volt,
szült néki egy fiat, és nevezé azt Abiméleknek.
32. És meghala Gedeon, a Joás fia, késõ
vénségében, és eltemetteték atyjának, Joásnak
sírjába, Ofrában, Abiezer városában.
33. Lõn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon,
elfordulának az Izrael fiai az Úrtól,
és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-
Beritet tevék istenükké.
34. És nem emlékezének meg az Izrael
fiai az Úrról, az õ Istenükrõl, aki õketmegszabadította
minden ellenségeik kezébõl
köröskörül. Zsolt. 78,11. 106,13--21.
35. És nem cselekedének irgalmasságot
a Jerubbaál Gedeon házával mind ama jók
szerint, amelyeket õ tett az Izraellel.
Abimélek királysága Sikemben
9 És elméne Abimélek, a Jerubbaál fia
Sikembe, az õ anyjának atyjafiaihoz, és
beszélt velük, valamint az õ anyja atyjának
egész nemzetségével, mondván:
2.Mondjátok meg, kérlek, Sikem minden
férfiának hallatára, melyik jobb néktek,
hogy hetven férfiú uralkodjék-é rajtatok,
Jerubbaálnak minden fia, vagy pedig
csak egy ember uralkodjék felettetek? És
emlékezzetekmeg arról, hogy én a ti csontotok
és a ti testetek vagyok. 1Móz. 29,14.
3. És elmondották anyjának testvérei róla
mind e beszédeket Sikem minden férfiainak
füle hallatára, és Abimélek felé hajlott
az õ szívük,mert aztmondták: Atyánkfia õ!
4. És adának néki hetven ezüstpénzt
a Baál-Beritnek házából, és ezzel holmi
henyélõ és hiábavaló embereket fogadott
magának Abimélek, akik õt követék.
5. És elméne atyjának házáhozOfrába, és
megölé testvéreit, Jerubbaál fiait, a hetven
férfiút egy kövön, és csak Jótám maradt
meg, Jerubbaálnak legkisebb fia, mert ez
elrejtõzött. 2Kir. 11,1. 2.
6. És összegyülekezék Sikemnek egész
polgársága, és Millónak egész háza, és elmenének
és királlyá választák Abiméleket
az alatt a magas tölgy alatt, amely Sikemben
áll. Józs. 24,25--26.
Jótám példázata és átka
7.Mikor pedig ezt elbeszélték Jótámnak,
elment és megállott a Garizim hegy tetején,
és nagy felszóval kiálta, és így szóla
hozzájuk: Hallgassatok rám, Sikem férfiai,
hogy reátok is hallgasson az Isten!
8. Egyszer elmenvén elmentek a fák,
hogy királyt válasszanak maguknak, és
mondának az olajfának: Uralkodjál felettünk!
2Kir. 14,9.
9.De az olajfa így felelt nékik: Elhagyjam
az én olajomat, amellyel tisztelnek Istent és
embereket, és elmenjek, hogy ingadozzam
a fák felett? Zsolt. 104,15.
10. Akkor a fügefának szólottak a fák: Jer
el te, és uralkodjál rajtunk!
11.De a fügefa is azt mondta nékik:
Elhagyjam-é édességemet és jó gyümölcseimet,
és elmenjek, hogy ingadozzam a
fák felett?
12. Azután a szõlõtõnek mondták a fák:
Jer el te, uralkodjál rajtunk.
13. Azonban a szõlõtõ is azt mondta
nékik: Elhagyjam-é mustomat, amely isteneket
és embereket vidámít, és elmenjek,
hogy ingadozzam a fák felett?
14.Mondának végre a fák mindnyájan
a galagonyabokornak: Jer el te, uralkodjál
rajtunk.
15. És monda a galagonyabokor a fáknak:
Ha igazán királlyá kentek engem magatok
felett, jöjjetek el, nyugodjatok az én
árnyékomban: de hogyha nem, jöjjön tûz
ki a galagonyabokorból, és égesse meg a
Libanonnak cédrusait. Ésa. 2,13. 37,24.
16.Hát ti is most igazán és becsületesen
cselekedtetek-é, hogy Abiméleket tettétek
268 BÍRÁK KÖNYVE 8. 9.
királlyá, és jól cselekedtetek-é Jerubbaállal
és házanépével, és úgy bántatok-é vele,
amint megérdemelte?
17.Mert érettetek harcolt atyám, ésmég
életével is semmit nemgondolván,mentett
meg titeket aMidiánnak kezébõl.
18. Ti pedigmost felkeltetek az én atyámnak
háza ellen, és megöltétek gyermekeit,
hetven férfiút egy kövön, és királlyá választottátok
Sikem férfiai felett Abiméleket, az
õ szolgálójának fiát, mert atyátokfia!
19.Ha igazán és becsületesen cselekedtetek
Jerubbaállal és az õ házával a mai
napon, örüljetekAbiméleknek, és örüljön õ
is néktek; Ésa. 8,6. Fil. 3,3.
20.De hogyha nem, jöjjön tûz ki Abimélekbõl,
és eméssze meg Sikem férfiait és
Milló házát, és származzék tûz Sikemférfiaiból
és Milló házából, és eméssze meg
Abiméleket!
21. És elfutott Jótám, és elmenekült, és
elment Beérbe az õ atyjafia, Abimélek elõl,
és ott telepedett meg.
Viszály Abimélek és Sikem között
22.Mikor pedig uralkodék Abimélek
Izrael felett három esztendeig:
23. Egy gonosz szellemet bocsátott Isten
Abimélek és Sikem férfiai közé, és pártot
ütöttek Sikem férfiai Abimélek ellen,
24.Hogy eljöjjön a Jerubbaál hetven fián
elkövetett kegyetlenség büntetése, és szálljon
az õ vérük Abimélekre, testvérükre, aki
megölte õket, és Sikem férfiaira, akik az õ
kezeit megerõsítették, hogy megölje az õ
atyjafiait. 1Kir. 2,32. Eszt. 9,25.Mát. 23,35.
25. És lest vetének néki a Sikem férfiai a
hegyeknek tetején, és kiraboltak mindenkit,
aki elmentmellettük az úton,mely dolgot
megmondták Abiméleknek.
26. És eljött Gaál, Ebed fia és az õ atyjafiai,
és bementek Sikembe, és bízának
õhozzá Sikem férfiai.
27. Annyira, hogy kimenvén a mezõre,
leszüretelték szõlõiket,mindjárt ki is taposták,
és örömünnepet ültek, és bementek az
õ istenüknek házába, és ettek és ittak, és
szidalmazták Abiméleket.
28. És monda Gaál, Ebed fia: Kicsoda
Abimélek és kicsoda Sekem, hogy szolgáljunk
néki? Nem Jerubbaál fia-é õ, és nem
Zebul-é az õ kormányzója? Ti szolgáljátok
Hámornak, Sekem atyjának férfiait; de miért
szolgálnánk mi? 2Móz. 5,2. 1Sám. 25,10.
29. Csak volna az én kezemben e nép,
majd elûzném Abiméleket. És monda Abiméleknek:
Öregbítsd meg seregedet, és
jöjj ki! 2Sám. 15,4. 1Kir. 20,11.
30.Mikor pedig meghallotta Zebul, a
városnak kormányzója, Gaálnak, az Ebed
fiának beszédét, nagy haragra gyulladt,
31. És követeket küldött Abimélekhez
Tormába, ezt üzenvén: Ímé Gaál, az Ebed
fia és az õ testvérei Sikembe jöttek, és fellázítják
a várost ellened.
32.Most azért készülj fel éjszaka, te és a
te néped, mely veled van, és állj lesbe a
mezõn.
33. És reggel, napfelkeltekor korán kelj
fel, és törj a városra, és mikor õ és az õ
népe kivonul ellened: cselekedjél vele aszerint,
amint akarod.
34. És felkelt Abimélek és az egész nép,
amely vele volt, éjszaka, és lesbe állottak
Sikem ellen négy csapatban.
35. És kijöttGaál, azEbed fia ésmegállott
a város kapujának nyílásában. És felkelt
Abimélek is,meg a nép is,mely vele volt, a
lesbõl.
36. És amint meglátta Gaál a csapatot,
monda Zebulnak: Ímé nép jön alá a hegyeknek
tetejérõl. Zebul pedig monda
néki: A hegyek árnyékát nézed férfiaknak.
37.De Gaál csak folytatta beszédét, és
monda: Ímé egy másik csapat meg az ország
közepébõl jön alá; a harmadik csapat
pedig a jós-tölgyfa útján jön.
38. Ekkor monda néki Zebul: Hol van
most szád, mellyel mondád: Kicsoda Abimélek,
hogy szolgáljunk néki? Nem ez a
nép-é az, amelyet kisebbítettél? No, most
vonulj ki ellene, és harcolj vele. 2Kir. 14,8.
39. És kivonult Gaál Sikem polgárainak
élén, és megütközött Abimélekkel.
40. De Abimélek megfutamította, úgyhogy
elmenekült elõle, és sok sebesült elesett
a kapu bejáratáig.
41. Abimélek pedig Arumában maradt,
és Zebul elûzte Gaált és atyjafiait, hogy ne
lakjanak Sikemben.
BÍRÁK KÖNYVE 9. 269
42. És lõn, hogy másnap kiméne a nép a
mezõre, ésmegmondták ezt Abiméleknek.
43. És az vette az õ népét, és három
csapatra osztotta el, és lesbe állott amezõn;
és látta, hogy ímé a nép jön ki a városból.
Rájuk támadt, és megverte õket.
44. És Abimélek és az a csapat, amely vele
volt,megtámadta ésmegszállotta a város
kapuját; a másik két csapat pedig megtámadtamind
amezõn levõket, ésmegverte
õket.
45. És Abimélek egész nap vívta a várost,
mígnem bevette a várost, és a népet, mely
benne volt, leölte: a várost pedig lerombolta,
és behinté azt sóval. 5Móz. 29,23.
1Kir. 12,25. Zsolt. 9,16. 11,6. 119,119. Péld. 2,22.
46.Mikor pedig ezt meghallották Sikem
tornyának minden férfiai, az El-Berit isten
házának várába mentek.
47. És mikor Abiméleknek elmondották,
hogy Sikem tornyának minden férfiai ott
gyûltek össze: Zsolt. 68,14.
48. Felment Abimélek a Sálmon hegyére,
õ és az egész nép, mely vele volt, és fejszét
vett kezébe, és faágakat vágott le, és
azokat felszedte, és vállára rakta, ésmonda
a népnek, amely vele volt: amit láttatok,
hogy cselekedtem, ti is azt tegyétek gyorsan,
mint én.
49. Erre az egész népbõl mindenki vágottmagának
ágakat, és követtékAbiméleket,
és lerakták a fát a vár körül, és tûzzel
rájuk gyújtották a várat, úgyhogy meghaltak
a Sikem tornyának minden férfiai, közel
ezer férfi és asszony.
Abimélek halála
50. Abimélek pedig elment Tébesbe, és
táborba szállott Tébes ellen, és bevette azt.
51.De egy erõs torony volt a város közepén,
és odamenekült minden férfi és aszszony,
és a városnak minden lakosa; ezt
magukra zárták, és a toronynak padlására
mentek fel. 2Móz. 14,4.
52. És Abimélek odament a toronyig, és
ostromalá vette azt, és egészen a torony ajtajáig
közeledett, hogy azt tûzzel égesse fel.
53. Akkor egy asszony egy malomkõdarabot
gördített le Abimélek fejére, és bezúzta
koponyáját. 2Sám. 11,21. 1Kor. 1,27.
54. Ki mindjárt odahívta fegyverhordozó
apródját, ésmonda néki: Vond ki kardodat,
és ölj meg engem, hogy ne mondják felõlem:
Asszony ölte meg õt! És keresztülszúrta
õt az apród, és meghalt. 1Sám. 31,4.
55.Mikor pedig az Izrael férfiai látták,
hogy Abimélek meghalt, mindenki visszatért
a maga helyére. Róm. 2,6. Gal. 6,7.
56. Így fizetett meg Isten Abiméleknek
azért a gonoszságért, melyet atyja ellen
elkövetett, hogy megölte hetven testvérét.
57. És a Sikem férfiainak fejére is visszahárított
Isten minden rosszat, és reájuk
szállott Jótámnak, a Jerubbaál fiának átka.
Tóla és Jáir bíráskodása
10 Támada pedig Abimélek után az
Izrael megszabadítására Tóla, Puának,
aDodó fiának fia, Issakár nemzetségébõl
való, aki Sámirban lakott, az Efraim
hegységben.
2. És bíráskodék Izraelben huszonhárom
esztendeig, és meghala, és eltemetteték
Sámirban.
3.Õutána következett Jáir, a gileádbeli,
és ítélé Izraelt huszonkét esztendeig.
4. Ennek harminc fia volt, kik harminc
szamárcsikón nyargaltak, és volt nékik
harminc városuk, melyeket mind e mai
napig Jáir faluinak neveznek, melyek Gileád
földjén vannak. 5Móz. 3,14.
5. És meghalt Jáir, és eltemeték Kámonban.
Izrael újabb hûtlensége és bûnhõdése
6. De az Izrael fiai újra gonoszul cselekedtek
az Úrnak szemei elõtt, mert
szolgáltak a baáloknak és Astarótnak, és
Szíria és Szidón és Moáb isteneinek, és
az Ammon fiai isteneinek, és a filiszteusok
isteneinek, és elhagyták az Urat, és nem
szolgáltak néki. Zsolt. 106,36.
7. Felgerjedett azért az Úrnak haragja
Izrael ellen, és adá õket a filiszteusoknak
és az Ammon fiainak kezükbe. 1Sám. 12,9.
8. És ezek szorongatták és nyomorgatták
az Izrael fiait attól az évtõl fogva tizennyolc
esztendõn keresztül, Izraelnekminden fiait
akik a Jordánon túl voltak az emoreusoknak
földjén, mely Gileádban van.
270 BÍRÁK KÖNYVE 9. 10.
9. És átkeltek az Ammon fiai a Jordánon,
hogy hadakozzanak Júda és Benjámin ellen
és az Efraim háza ellen, és felette igen
szorongattaték az Izrael.
10. Akkor az Úrhoz kiáltottak az Izrael
fiai, mondván: Vétkeztünk ellened, mert
elhagytuk ami Istenünket, és szolgáltunk a
Baáloknak. 1Sám. 12,10.
11. Az Úr pedig monda az Izrael fiainak:
Nemde én szabadítottalak-é meg benneteket
az egyiptombeliektõl, az emoreusoktól,
az Ammon fiaitól, a filiszteusoktól,
12. És a szidónbeliektõl, az amálekitáktól
és a maonitáktól, mikor titeket szorongattak,
és ti hozzám kiáltottatok, megszabadítottalak
titeket az õ kezükbõl?
rész 5,19. Zsolt. 106,42.
13. És ti mégis elhagytatok engem, és
idegen isteneknek szolgáltatok; annak
okáért többé nem szabadítlak meg titeket
ezután. 5Móz. 32,15. Jer. 2,13.
14.Menjetek és kiáltsatok azokhoz az
istenekhez, akiket választottatok, szabadítsanak
meg azok benneteket a ti nyomorúságtoknak
idején. 2Kir. 3,13.
15. Felelének pedig az Izrael fiai az Úrnak:
Vétkeztünk, cselekedjél úgy velünk,
amint jónak látszik a Te szemeid elõtt, csak
most az egyszer szabadíts még meg, kérünk!
1Sám. 3,18.
16. És elvetettékmaguktól az idegen isteneket,
és szolgáltak azÚrnak. Ésmegesett
az Õ szíve az Izrael nyomorúságán.
17. És összegyülekeztek az Ammon fiai,
és táborba szállottak Gileádban, és összegyûltek
az Izrael fiai is, és Mispában táboroztak.
1Móz. 31,49. Zsolt. 106,44.
18. És Gileád népe és fejedelmei egyik a
másikától kérdezgették: Ki az a férfiú, aki
megkezdi a harcot az Ammon fiai ellen?
Legyen az feje Gileád összes lakóinak!


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 123
Tegnapi: 362
Heti: 1 327
Havi: 5 030
Össz.: 812 367

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 24.Bírák könyve 1-10.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »