Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Atália királynõ Júdában
11 És Atália, Aházia anyja, mikor
látta, hogy fia meghalt, felkelt és
az egész királyi magot megölette.
2Krón. 22,10.
2. De Jóseba, Jórám király leánya, Aházia
húga, fogá Joást, Aházia fiát, és ellopván
õt a király fiai közül, akiket megöltek,
elrejté az õ dajkájával együtt az ágyasházban;
és elrejték õt Atália elõl úgy, hogy ez
nem öletteték meg.
3. És elrejtve volt Joás õvele együtt azÚr
házában hat esztendeig, és Atália uralkodott
az országban. Zsolt. 12,8.
4. A hetedik esztendõben azonban elküldött
Jójada, és magához hivatta a káriánusok
és a testõrök csapatainak vezéreit,
és bevitte õket magával az Úr házába, és
szövetséget kötött velük, és megesküdteté
õket az Úr házában, és megmutatta
nékik a király fiát. 2Krón. 23,1.
5. És megparancsolta nékik, mondván:
Ezt kell cselekednetek: közületek a harmadrész,
akik szombaton jönnek õrségre,
tartsa a király házának õrizetét;
1Krón. 9,22–25.
6. A harmadrésze legyen a Súr kapuban,
és a harmadrésze a testõrök háta mögött
való kapuban, és nagy szorgalmatossággal
õrizzétek e házat, hogy senki reánk ne
üthessen.
7. Az a két rész pedig közületek, az
egész, amely szombaton az õrszolgálatból
kilép, vigyázzon az Úr házának megõrzésére
a királyhoz vezetõ részen.
8. És vegyétek körül a királyt, mindenki
kezében fegyverével, és aki a sorokba benyomul,
ölettessék meg, és a király körül
legyetek kijövetelekor és bemenetelekor.
9. És a csapatok vezérei úgy cselekedtek,
amint meghagyta nékik Jójada pap; és
mindegyikmagamellé vette az õ embereit,
azokat, akik bementek szombaton az
õrségre, azokkal együtt, akiket felváltottak
szombaton, és Jójada paphoz mentek.
10. És a pap a csapatok vezéreinek azokat
a kopjákat és pajzsokat adta oda, amelyek
Dávid királyéi voltak és az Úr házában
voltak. 2Sám. 8,7. 11.
11. És a testõrök ott állottak a király
körül, mindegyik fegyverrel kezében, a
ház jobb szárnyától a bal szárnyáig, az
oltár és a szenthely felé.
12. És kivezeté Jójada a király fiát, és
fejébe tevé a koronát, és kezébe adá a
bizonyságtételt, és királlyá tevék õt és felkenék;
és kezeikkel tapsolván, kiáltának:
Éljen a király! 5Móz. 17,14. Zsolt. 19,7. 78,5.
13.Mikor pedig Atália meghallotta a
testõröknek és a községnek kiáltását,
bement a néphez az Úr házába.
14. És mikor szétnézett, ímé a király ott
állott az emelvényen, amint szokás, és a
király elõtt állottak a fejedelmek és a trombitások,
és az egész föld népe ujjongott,
és trombitáltak. Akkor megszaggatá Atália
az õ ruháit, és kiáltván, monda: Összeesküvés!
Összeesküvés!
2Krón. 6,13. 34,31. Péld. 29,2.Mát. 21,9.
15. De parancsola Jójada pap a csapatok
vezéreinek, a sereg hadnagyainak, és
monda nékik: Vezessétek ki õt a sorok
között, és ha valaki õt követné, öljétek
meg fegyverrel.Mert azt mondta a pap:
Ne ölettessék meg az Úr házában.
16. És utat nyitottak néki, és õ arra az
útra ment, amerre a lovakat vezetik be a
király házába, és ott megölték. 1Móz. 9,6.
2Móz. 21,14. 3Móz. 24,17. 4Móz. 35,30.
Bír. 1,7. Péld. 11,31.Mát. 26,52. Jak. 2,13. Jel. 13,10.
17. És kötést tett Jójada az Úr, a király és
a nép között, hogy õk az Úrnak népe lesznek;
és külön a király és a nép között.
5Móz. 29,1. 2Sám. 5,3.
18. És elment az egész föld népe a Baál
templomába, és azt lerombolta, és oltárait
és bálványait teljesen összetörte, és Mattánt,
a Baál papját az oltárok elõtt ölték
meg. És a pap gondviselõket rendele az
Úr házában. 5Móz. 12,3. 2Krón. 23,17.
19. És maga mellé vévén a csapatok vezéreit,
a káriánusokat és a testõröket és az
egész föld népét, elvitték a királyt az Úr-
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 10. 11. 407
nak házából, ésmenének a testõrök kapujának
útján a király házához. És Joás üle
a királyok székébe.
20. És örvendezett mind az egész föld
népe, és megnyugovék a város, miután
megölték Atáliát fegyverrel a király háza
mellett. Péld. 11,10.
21. Joás hétesztendõs volt, mikor uralkodni
kezdett.
Joás országlása,
a templom kijavítása
12 Jéhunak hetedik esztendejében
tették Joást királlyá, és negyven
esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az
õ anyjának pedig Sibja volt neve, aki Beersebából
való volt. 2Krón. 24,1.
2. És cselekedék Joás kedves dolgot
az Úr szemei elõtt mindaddig, amíg
Jójada pap oktatá õt;
3. Azonban a magaslatok oltárai nem
rontattak le, a népmégmindig ott áldozott
és tömjénezett a magaslatok oltárain.
1Kir. 15,14. 22,43.
4. És megparancsolá Joás a papoknak,
hogy minden pénzt, amely Istennek
szenteltetik és az Úr házába bevitetik,
mind a megszámlálás pénzét és a személyek
váltságának pénzét, mind pedig,
amelyet valaki szabad akaratja szerint
az Úr házához bevisz, 2Móz. 30,13.
5. Vegyék magukhoz a papok, mindegyik
amaga ismerõsétõl, és építsékmeg
az Úr házának romlásait mindenütt, ahol
romlást látnak rajta.
6. De mikor Joás király huszonharmadik
esztendejéig sem építették meg a papok
az Úr házának romlásait, 2Krón. 24,5.
7. Elõhivatta Joás király Jójada papot a
többi papokkal együtt, és monda nékik:
Miért nem építitek meg az Úr házának
romlásait? Ez után ne vegyétek a pénzt
magatokhoz a ti ismerõseitektõl, hanem
az Úr háza romlásainak építésére adjátok
azt.
8. És a papok beleegyeztek, hogy többé
semmi pénzt nem vesznek el a néptõl, de
mégsem javították ki a ház romlásait.
9. És Jójada pap vett egy ládát, és annak
a fedelén csinált egy nyílást, és helyezteté
azt az oltár mellé jobb felõl, amely felõl az
Úr házába bemennek, hogy abba töltsenek
a papok, a templomküszöbinek õrizõi
minden pénzt, amelyet az Úr házába hoznak.
Luk. 21,1.
10. És mikor látták, hogy sok pénz van
a ládában, felment a király íródeákja a
fõpappal együtt, csomóba kötötték és
megszámlálták a pénzt, amely az Úr házában
találtatott.
11. És a megmért pénzt a munka vezetõinek
kezeibe adták, akik az Úr házához
voltak rendelve, és ezek kiadták azt az
ácsoknak és építõknek, akik a házon dolgoztak,
2Sám. 8,17.
12. És a kõmíveseknek és a kõfaragóknak,
fa és faragott kõ vásárlására, az Úr
háza romlásainak kijavítására, és mindarra,
ami a ház javítására szükséges volt.
13. De abból a pénzbõl, amelyet bevittek
azÚr házába, nemcsináltattak azÚr házához
sem ezüst poharakat, sem késeket,
sem medencéket, sem trombitákat, sem
valami egyéb arany vagy ezüst edényt.
2Krón. 24,14.
14. Hanem a munkásoknak adták azt,
és csak az Úr házát javították ki abból.
1Kor. 4,2.
15. Számot sem vettek azoktól az emberektõl,
akiknek keze által kiadták a pénzt
a munkásoknak, mert híven jártak el.
2Kor. 8,20.
16. De a vétekért és a bûnért való pénzt
nem vitték be az Úr házába; az a papoké
lett. 3Móz. 5,15.
17. Ebben az idõben jött fel Hazáel,
Szíria királya, és megszállotta Gátot, és
be is vette azt; azután megfordult Hazáel,
hogy Jeruzsálem ellen menjen.
3Móz. 7,7. 4Móz. 18,9.
18. De Joás, Júda királya vevé mind a
megszentelt ajándékokat, amelyeket az õ
atyái, Josafát, Jórám és Aházia, Júda királyai
az Úrnak szenteltek, és amelyeket õ
maga szentelt néki, és minden aranyat,
amely találtaték mind az Úr házának,
mind pedig a király házának kincsei
között, és elküldé Hazáelnek, Szíria királyának,
és az elment Jeruzsálem alól.
rész 16,8. 18,15. 1Kir. 15,18.
408 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 11. 12.
19. Joásnak egyéb dolgai és minden
cselekedetei pedig, vajon nincsenek-é
megírva a Júda királyainak krónikakönyvében?
20. Fellázadván pedig az õ szolgái, pártot
ütének ellene, és megölték Joást Bét-
Millóban, amerre Sillába megy az ember.
21. Jozakár, a Simeát fia, és Jozadáb, a
Sómer fia, az õ szolgái ölték meg õt, és
meghalt és eltemették õt az õ atyáival, a
Dávid városában. És Amásia, az õ fia lett
helyette a király.
Joáház uralma Izraelben
13 Joásnak, az Aházia fiának, Júda
királyának huszonharmadik esztendejében
lett király Joáház, a Jéhu fia
Izraelen Samariában tizenhét esztendeig.
2Krón. 25,17.
2. És gonoszul cselekedék az Úr szemei
elõtt, és követé Jeroboámnak, a Nébát
fiának bûneit, aki bûnbe ejté az Izraelt, és
nem szakadt el azoktól.
3. És felgerjedt azÚr haragja Izrael ellen,
és adá õket Hazáelnek, a Szíria királyának
kezébe, és Benhadádnak, a Hazáel fiának
kezébe, az õ életének minden idejében.
5Móz. 4,24. 6,13. 11,16. 28,15.
Bír. 2,14. Zsolt. 7,11. Ésa. 42,8. Náh. 1,3--6.
4. De könyörgött Joáház az Úrnak, és
meghallgatá õt az Úr; mert megtekintette
az Izrael nyomorúságát, hogy miképp
nyomorgatja õket Szíria királya.
5. És az Isten szabadítót küldött Izraelnek,
aki megmentette õket a szíriabeliek
hatalmától, hogy az Izrael fiai lakhassanak
az õ sátoraikban, mint azelõtt.
rész 14,27. Neh. 9,27.
6. De mégsem távoztak el a Jeroboám
házának bûneitõl, aki bûnbe ejté az Izraelt,
hanem azokban jártak; sõt az Asera is
helyén maradt Samariában;
7. Pedig nem hagyattatott meg Joáháznak
több nép, mint ötven lovag, tíz szekér
és tízezer gyalogos; a többit mind megölte
Szíria királya, és olyanná tette, mint
a cséplõ pora.
8. Joáház egyéb dolgai pedig és minden
cselekedetei és az õ ereje, vajon nincsenek-
é megírva az Izrael királyainak krónikakönyvében?
9. És elaluvék Joáház az õ atyáival, és
eltemették õt Samariában; és az õ fia, Joás
uralkodék helyette.
Joás király Izraelben
10. Joásnak, a Júda királyának harminchetedik
esztendejében lett a király Joás,
a Joáház fia, Izraelen Samariában, tizenhat
esztendeig.
11. És gonoszul cselekedék az Úr szemei
elõtt, és nem távozék el Jeroboámnak,
a Nébát fiának semmi bûnétõl, aki az
Izraelt bûnbe ejté, hanem azokban járt.
12. Joásnak egyéb dolgai pedig és valamit
cselekedett és az õ erõssége, amellyel
Amásia, a Júda királya ellen harcolt, vajon
nincsenek-é megírva az Izrael királyainak
krónikakönyvében?
13. És elaluvék Joás az õ atyáival, és
Jeroboám ült az õ királyiszékébe; és eltemetteték
Joás Samariában, az Izrael királyai
mellé.
Elizeus jövendölése halálos ágyán
14. És megbetegedett Elizeus olyan betegséggel,
amelybe bele is halt, és lement
hozzá Joás, az Izrael királya, és orcájára
borulván sírt és monda: Édes atyám,
édes atyám! Izrael szekerei és lovagjai!
15. És monda néki Elizeus: Végy kézívet
és nyilakat. És õ kézívet és nyilakat vett
kezébe.
16. Akkor monda az Izrael királyának:
Fogd meg kezeddel a kézívet. És õ megfogván
azt kezével, Elizeus is rátette kezeit
a király kezeire; 1Móz. 49,24.
17. És monda: Nyisd ki az ablakot napkelet
felõl. És mikor kinyitotta, monda
Elizeus: Lõjj! És lõtt. Akkor monda: Az
Úrnak gyõzedelmes nyila ez, gyõzedelmes
nyíl a szíriabeliek ellen; mert megvered
a szíriabelieket Afekben a megsemmisülésig.
1Kir. 20,26.
18.Monda azután: Vedd fel a nyilakat.
És felvette. Õ pedig monda az Izrael királyának:
Lõjj a földbe! Belelõtt a földbe háromszor;
azután abbahagyta. 2Móz. 17,11.
19. Akkor megharaguvék reá az Isten
embere, és monda: Ötször vagy hatszor
kellett volna lõnöd, akkor megverted
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 12. 13. 409
volna a szíriabelieket amegsemmisülésig;
de így már csak háromszor vered meg a
szíriabelieket.
20. Azután meghalt Elizeus, és eltemették.
A moábita portyázó csapatok pedig
az országba törtek a következõ esztendõben.
rész 5,2. 24,2.
21. És történt, hogy egy embert temettek,
és mikor meglátták a csapatokat,
gyorsan odatették azt az embert az Elizeus
sírjába; de amint odajutott és hozzáért
az Elizeus csontjaihoz, megelevenedett
és lábaira állott. Mát. 27,52.
22. Hazáel pedig, Szíria királya nyomorgatá
az Izraelt Joáház minden napjaiban.
1Móz. 13,16.
23. De megkegyelmezett az Úr nékik,
és megkönyörült rajtuk, és hozzájuk
tért az Õ szövetségéért, amelyet kötött
Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal, és
nem akarta õket elveszíteni, sem el
nem vetette õket az Õ orcája elõl mind
ezideig. 2Móz. 2,24. 25. 32,13.
24. És meghalt Hazáel, Szíria királya, és
az õ fia, Benhadád lett helyette a király.
25. És visszavevé Joás, a Joáház fia
Benhadádnak, a Hazáel fiának kezébõl a
városokat, amelyeket erõvel elvett Joáháznak,
az õ atyjának kezébõl. Háromszor
veré meg õt Joás, és visszaszerezte Izrael
városait.
Amásia király Júdában
14 Joásnak, a Joáház fiának, Izrael
királyának második esztendejében
kezdett uralkodni Amásia, Joásnak,
a Júda királyának fia. 2Krón. 25,1.
2. Huszonöt esztendõs volt, mikor uralkodni
kezdett, és huszonkilenc esztendeig
uralkodott Jeruzsálemben. Az õ anyjának
pedig Joáddán volt a neve, Jeruzsálembõl
való.
3. És kedves dolgot cselekedett az Úr
szemei elõtt, de mégsem annyira, mint
Dávid, az õ atyja, hanem csak úgy tett
mindent, mint az õ atyja, Joás.
4.Mert a magaslatokat nem rontották
le, hanem a nép még mindig ott áldozott
és ott tömjénezett a magaslatokon.
1Kir. 15,14. 22,43.
5.Mikor az után a birodalom kezében
megerõsödött, megölte az õ szolgáit, akik
a királyt, az õ atyját megölték.
6. De a gyilkosok fiait nem ölte meg,
amint meg van írva a Mózes törvénykönyvében,
amelyben az Úr megparancsolta
és megmondotta: Meg ne ölettessenek
az atyák a fiakért, se a fiak meg
ne ölettessenek az atyákért; mindenki
a saját bûnéért haljon meg. 5Móz. 24,16.
7. Ugyanõ megvert az edomiták közül
tízezret a Sós völgyben; és bevette Sélát
ostrommal, és ezt nevezé Jokteélnek
mind e mai napig. Józs. 15,38. 2Sám. 8,13.
8. Akkor követeket küldött Amásia Joáshoz,
a Joáház fiához, aki Jéhunak, az Izrael
királyának volt a fia, ezt üzenvén: Jere,
nézzünk egymás szemébe! Péld. 17,14.
9. És elkülde Joás, Izrael királya Amásiához,
Júda királyához, ezt válaszolván:
A bogáncskóró,mely a Libánonon van, elküldött
a Libánon cédrusfájához, ezt üzenvén:
Add a te leányodat az én fiamnak feleségül;
de a mezõ vadja, amely a Libánonon
van, átszaladt a bogáncskórón, és eltapodta
azt. Bír. 9,8. 1Kir. 4,33.
10. Megverted az edomitákat, azért
fuvalkodtál fel szívedben. Elégedjél meg
a dicsõséggel és maradj otthon; miért
akarsz a szerencsétlenséggel harcra kelni,
hogy elessél magad is és Júda is veled
együtt? 5Móz. 8,14. Péld. 26,17. Ezék. 28,2. 17.
11. De Amásia nemhallgatott reá, és felvonult
Joás, Izrael királya, és szembeszállottak
egymással, õ és Amásia, Júda királya
Bét-Semesnél, amely Júdában van.
Józs. 21,16.
12. De megveretett Júda Izraeltõl, és
kiki elfutott az õ sátorába.
13. És Amásiát, Júda királyát, Joásnak,
az Aházia fiának fiát is elfogta Joás, Izrael
királya Bét-Semesnél; és Jeruzsálemellen
ment, és lerontotta Jeruzsálem kerítését,
az Efraim kapujától egész a szegletkapuig,
négyszáz singre. Jer. 31,38. Zak. 14,10.
14. És elvitt minden aranyat, minden
ezüstöt és minden edényt, amely találtatott
az Úr házában és a király házának kincsei
között, és kezeseket is vévén, visszatért
Samariába. 1Kir. 7,51.
410 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 13. 14.
15. Joás egyéb dolgai pedig, amelyeket
cselekedett, és az õ erõssége, és miképpen
hadakozott Amásia, a Júda királya ellen,
vajon nincsenek-é megírva az Izrael
királyainak krónikakönyvében?
16. És elaluvék Joás az õ atyáival, és eltemetteték
Samariában az Izrael királyaival
együtt; és az õ fia, Jeroboám uralkodék
õhelyette.
17. Amásia pedig, Joásnak, a Júda királyának
fia, Joásnak, a Joáház fiának, az
Izrael királyának halála után még tizenöt
esztendeig élt. 2Krón. 25,25.
18. És Amásiának egyéb dolgai vajon
nincsenek-é megírva a Júda királyainak
krónikakönyvében?
19. És pártot ütöttek ellene Jeruzsálemben,
és Lákisba menekült; de utána küldtek
Lákisba, és megölték ott. Józs. 10,31.
20. És visszahozták õt lovakon, és eltemetteték
Jeruzsálemben, a Dávid városában
az õ atyáival.
21. És az egész Júda népe vevé Azáriát,
aki tizenhat esztendõs volt, és õt tette
királlyá, az õ atyja, Amásia helyett.
22. Õ építé meg Elátot, amelyet visszavett
Júdának az után, hogy a király elaludt
az õ atyáival. 5Móz. 2,8.
Izraelben Jeroboám a király
23. Amásiának, Joásnak, a Júda királya
fiának tizenötödik esztendejétõl fogva
uralkodott Jeroboám, Joásnak, az Izrael
királyának fia Samariában, negyvenegy
esztendeig.
24. És gonoszul cselekedék az Úr szemei
elõtt, mert Jeroboámnak, a Nébát fiának
semmi bûnétõl el nem távozott, aki
bûnbe ejtette az Izraelt.
25.Õ szerezte vissza az Izrael határát
Emáttól fogva a pusztasági tengerig, az Úrnak,
Izrael Istenének beszéde szerint, amelyet
szólott az õ szolgája, Jónás próféta, az
Amittai fia által, aki Gát-Kéferbõl való volt.
4Móz. 13,21. 34,8. 5Móz. 3,17. Józs. 9,13. Jón. 1,1.
26.Mert megtekintette az Úr az Izrael
igen nagy nyomorúságát, hogy a berekesztetett
és az elhagyatott is semmi és
nincs senki, aki az Izraelt megszabadítaná.
5Móz. 32,36.
27. És nem mondta azt az Úr, hogy az
Izrael nevét eltörli az ég alól; annak okáért
megszabadította õket Jeroboám, a
Joás fia által. rész 13,5.
28. Jeroboám egyéb dolgai pedig és
minden cselekedetei és az õ erõssége,
hogy miképpen hadakozott, és mi módon
nyerte vissza Damaszkuszt és a Júdához
tartozó Hámátot az Izraelnek, vajon nincsenek-
é megírva az Izrael királyainak
krónikakönyvében? 2Sám. 8,6. 1Kir. 11,24.
29. És elaluvék Jeroboám az õ atyáival,
Izrael királyaival, és helyette uralkodék az
õ fia, Zakariás.
Júda királya Azária
15 Jeroboámnak, az Izrael királyának
huszonhetedik esztendejében kezdett
uralkodni Azária, Amásiának, a Júda
királyának fia.
2. Tizenhat esztendõs volt, mikor uralkodni
kezdett, és ötvenkét esztendeig uralkodott
Jeruzsálemben, és az õ anyjának
neve Jekólia, Jeruzsálembõl való.
3. És kedves dolgot cselekedék az Úr
szemei elõtt mind aszerint, amint az õ
atyja, Amásia cselekedett;
4. Csakhogy a magaslatok nem rontattak
le, a nép még ott áldozott és tömjénezett
a magaslatokon.
5. Ésmegverte az Úr a királyt,mert bélpoklos
lett egész halála napjáig, és külön
házban lakott, és Jótám, a király fia kormányozta
a házat, és õ szolgáltatott törvényt
a föld népének. 3Móz. 13,46.
4Móz. 12,10. 2Krón. 26,19. Zsolt. 78,31. Ésa. 6,1.
6. Azáriának egyéb dolgai pedig és minden
cselekedetei, vajon nincsenek-é megírva
a Júda királyainak krónikakönyvében?
7. És elaluvék Azária az õ atyáival, és eltemeték
õt az õ atyáival a Dávid városában,
és az õ fia, Jótám, uralkodék õhelyette.
2Krón. 26,23.
Zakariás Izraelben a király
8. Azáriának, a Júda királyának harmincnyolcadik
esztendejében kezdett
uralkodni Zakariás, a Jeroboám fia Izraelen,
Samariában hat hónapig.
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 14. 15. 411
9. És gonoszul cselekedék az Úr szemei
elõtt, miképpen az õ atyái cselekedtek.
Nem hagyta el Jeroboámnak, a Nébát fiának
bûneit, aki vétekbe ejtette az Izraelt.
10. És összeesküdött ellene Sallum, a
Jábes fia, és megölte õt a nép szeme láttára,
és megölvén õt, õ uralkodott helyette.
Jób 18,5. Zsolt. 1,4. 52,3. 5. 119,118.
Péld. 2,22. 10,6. 13,9. 21,12. Préd. 8,12. Hós. 1,4.
11. Zakariásnak egyéb dolgai pedig, ímé
meg vannak írva az Izrael királyainak
krónikakönyvében.
12. Ez az Úr beszéde, amit Jéhu felõl
szólott, mondván: A te fiaid negyedízig
ülnek Izrael trónján. És így történt.
Jób 23,13. Ésa. 40,8.Mát. 24,35.
Sallum
13. Sallum, a Jábes fia lett a király Uzziának,
Júda királyának harminckilencedik
esztendejében, de csak egy hónapig uralkodott
Samariában; Mát. 1,8.
14.Mert Menáhem, a tirsabeli Gádi
fia feljött, és Samariába ment, és megölte
Sallumot, a Jábes fiát Samariában, ésmegölvén
õt, õ uralkodott helyette. 1Kir. 14,17.
15. Sallumnak egyéb dolgai pedig és
összeesküvése, amelyet csinált, ímé meg
vannak írva az Izrael királyainak krónikakönyvében.
16. Akkor verte le Menáhem Tifsáhot
és mindazokat, akik benne voltak, és
egész határát Tirsától fogva, mert nem
bocsátották be, azért veré le, és még a
terhes asszonyokat is mind felhasogatá
benne. 1Kir. 4,24. Hós. 13,16.
17. Azáriának, Júda királyának harminckilencedik
esztendejétõl fogva uralkodott
Menáhem, a Gádi fia Izraelen tíz esztendeig
Samariában.
18. És gonoszul cselekedék az Úr szemei
elõtt; nem hagyta el Jeroboámnak,
a Nébát fiának bûneit teljes életében, aki
vétekbe ejtette az Izraelt.
19. És rátört Púl, Asszíria királya az
országra, és Menáhem Púlnak ezer tálentum
ezüstöt adott azért, hogy legyen néki
segítséggel az õ birodalmának megerõsítésében.
20. És Menáhem adót vetett Izraelben
a gazdagokra, ötven ezüstsiklust minden
egyes emberre, hogy azt Asszíria királyának
adja, és visszatért Asszíria királya, és
nem maradt ott az országban.
21.Menáhem egyéb dolgai pedig és
minden cselekedetei, vajon nincsenek-é
megírva az Izrael királyainak krónikakönyvében?
22. És elaluvék Menáhem az õ atyáival,
és uralkodék az õ fia, Pekája õhelyette.
Pekája
23. És Azáriának, Júda királyának ötvenedik
esztendejében kezdett uralkodni
Pekája, a Menáhem fia, Izraelen Samariában
két esztendeig.
24. És gonoszul cselekedék azÚr szemei
elõtt, nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát
fiának bûneitõl, aki vétekbe ejtette az
Izraelt.
25. És pártot ütött ellene Péka, a Remália
fia, az õ hadnagya, és megölte õt
Samariában, a király házának palotájában,
Argóbbal és Arjéval és ötven emberrel
a gileádbeliek fiai közül, és megölte õt,
és õ lett helyébe a király.
26. Pekája egyéb dolgai pedig és minden
cselekedetei, ímé meg vannak írva
az Izrael királyainak krónikakönyvében.
Péka, az asszíriai fogság kezdete
27. Azáriának, Júda királyának ötvenkettedik
esztendejében kezdett uralkodni
Péka, a Remália fia, Izraelen Samariában
húsz esztendeig. 2Krón. 28,6. Ésa. 7,1.
28. És gonoszul cselekedék azÚr szemei
elõtt; nem távozék el Jeroboámnak, a
Nébát fiának bûneitõl, aki vétekbe ejtette
az Izraelt.
29. Pékának, az Izrael királyának idejében
jött el Tiglát-Piléser, Asszíria királya,
és foglalta el Hijont, Abélt, Bet-Maakát,
Jánoát, Kédest, Hásort, Gileádot, Galileát
és a Naftali egész földjét, és hurcolta el
õket Asszíriába. 1Krón. 5,26. Ésa. 9,1.
30. De Hósea, az Ela fia, pártot ütött
Péka, a Remália fia ellen, levágta és megölte
õt, és õ lett helyébe a király Jótámnak,
az Uzzia fiának huszadik esztendejében.
412 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 15.
31. Pékának egyéb dolgai pedig és minden
cselekedetei, ímé meg vannak írva az
Izrael királyainak krónikakönyvében.
Hós. 10,3. 7. 15.
Júda, Jótám király
32. Pékának, a Remália fiának, az Izrael
királyánakmásodik esztendejében kezdett
uralkodni Jótám, Uzziának, a Júda királyának
fia. 1Krón. 3,12. 2Krón. 27,1.Mát. 1,9.
33. Huszonöt esztendõs volt, amikor
uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig
uralkodott Jeruzsálemben. Az õ anyjának
Jérusa volt a neve, a Sádók leánya.
34. És kedves dolgot cselekedék az Úr
szemei elõtt, mind aszerint, amint az õ
atyja, Uzzia cselekedék;
35. Csak a magaslatokat nem rontották
le;még ott áldozott és tömjénezett a nép a
magaslatokon. Õ építettemeg az Úr házának
felsõ kapuját.
36. Jótámnak egyéb dolgai pedig és
minden cselekedetei, vajon nincsenek-é
megírva a Júda királyainak krónikakönyvében?
2Krón. 23,20.
37. Ebben az idõben kezdte az Úr ráküldeni
Júdára Récint, Szíria királyát, és
Pékát, a Remália fiát. 2Krón. 28,5. 6. Ésa. 7,1.
38. És elaluvék Jótám az õ atyáival, és
eltemetteték az õ atyáival, Dávidnak, az õ
atyjának városában, és Aház, az õ fia, uralkodék
õhelyette.
Aház király Júdában
16 Pékának, a Remália fiának tizenhetedik
esztendejében kezdett
uralkodni Aház, Jótámnak, a Júda királyának
fia. 2Krón. 28,1.
2. Húszesztendõs volt Aház, mikor uralkodni
kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodott
Jeruzsálemben; de nem azt cselekedé,
ami az Úrnak, az õ Istenének
tetszett volna, amint Dávid, az õ atyja,
3. Hanem az Izrael királyainak útjukon
járt,még az õ fiát is átvitte a tûzön, a pogányok
utálatosságai szerint, akiket az Úr az
Izrael fiai elõtt kiûzött. 3Móz. 18,21.
5Móz. 12,31. 18,10. 2Krón. 28,3. 33,6.
Zsolt. 106,37. Ésa. 1,1. Jer. 7,31. Ezék. 16,20.
4. És ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon
és a halmokon ésminden zöld
fa alatt. 1Kir. 14,23.
5. Abban az idõben jött fel Récin, Szíria
királya, és Péka, a Remália fia, az Izrael
királya, Jeruzsálemet vívatni, és körülzárták
Aházt, de nem tudták legyõzni.
Ésa. 7,1. 4.
6. Akkor nyerte vissza Récin, Szíria királya
Elátot a szíriabelieknek, és irtotta ki
a zsidókat Elátból; és szíriabeliek jövének
Elátba, és ott laknak mind e mai napig.
7. És követeket küldött Aház Tiglát-Piléserhez,
Asszíria királyához, ezt üzenvén:
Te szolgád és a te fiad vagyok; jöjj fel
és szabadítsmeg engemSzíria királyának
kezébõl és az Izrael királyának kezébõl,
akik reám támadtak.
8. És vevé Aház az ezüstöt és aranyat, és
amely találtaték az Úr házában és a király
házának kincsei között, és ajándékba küldé
Asszíria királyának.
9. És engedett néki Asszíria királya, és
feljövén Asszíria királya Damaszkusz ellen,
bevette azt, és a benne levõket Kirbe
hurcolta; Récint pedig megölte.
Ésa. 22,6. Ámós 1,5.
10. És eleibe ment Aház Tiglát-Pilésernek,
Asszíria királyának Damaszkuszba,
és mikor meglátta Aház király azt az oltárt,
amely Damaszkuszban volt, elküldte
Aház király annak az oltárnak hasonlatosságát
és képét minden felszerelésével
Uriás paphoz. Ésa. 8,2.
11. És megépítette Uriás pap az oltárt
arra a formára, amelyet Aház király
Damaszkuszból küldött, és elkészíté azt
Uriás pap, mire Aház király visszajött
Damaszkuszból.
12. És mikor megjött a király Damaszkuszból
és meglátta a király az oltárt: az
oltárhoz ment a király és áldozott rajta,
2Krón. 26,16. 19.
13. Ésmeggyújtotta az õ égõáldozatát és
ételáldozatát, és áldozott italáldozattal is,
és az õ hálaáldozatainak vérét elhintette
az oltár körül.
14. És a rézoltárt, amely az Úr elõtt
állott, elviteté a ház elõl, hogy ne álljon az
õ oltára és az Úr háza között, és helyezteté
azt az oltár szegletéhez észak felõl.
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 15. 16. 413
15. És megparancsolta Aház király
Uriás papnak, mondván: E nagy oltáron
gyújtsd meg a reggeli égõáldozatot és az
esteli ételáldozatot, a király égõáldozatát
is az õ ételáldozatával együtt, az egész föld
népének is mind égõáldozatát, mind ételáldozatát,
mind italáldozatát, és az égõáldozat
minden vérét és egyéb áldozatnak
minden vérét akörül hintsed el; a rézoltár
felõl pedig még majd gondolkozom.
2Móz. 29,39--41. Hós. 4,12.
16. És Uriás pap mind aszerint cselekedék,
amint Aház király megparancsolta.
17. És letörte Aház király a talpak oldalait,
és lehányta azokról a mosdómedencéket;
a tengert is ledobta a rézökrökrõl,
amelyeken állott, és kõtalapzatra tette.
1Kir. 7,27. 2Krón. 28,24.
18. És áthelyezte a szombati hajlékot,
amelyet a házban építettek, és a király külsõ
bejáró helyét az Úr házában, Asszíria
királya miatt.
19. Aháznak egyéb dolgai pedig, amelyeket
cselekedett, vajon nincsenek-é megírva
a Júda királyainak krónikakönyvében?
20. És elaludt Aház az õ atyáival, és eltemetteték
az õ atyáival a Dávid városában,
és uralkodék helyette az õ fia, Ezékiás.
Hóseás, az utolsó király Izraelben
17 Aháznak, a Júda királyának tizenkettedik
esztendejében kezdett
uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában
Izraelen, kilenc esztendeig.
2. És gonoszul cselekedék az Úr szemei
elõtt; de nem annyira, mint Izrael ama királyai,
akik elõtte éltek.
3. Ez ellen jött fel Salmanassár, Asszíria
királya, és szolgájává lett Hóseás, és adót
fizetett néki. rész 18,9.
4. De mikor Asszíria királya megtudta,
hogyHóseás pártot ütött ellene és követeket
küldött Suához, Egyiptom királyához,
az évenkénti adót pedig nem küldötte
meg Asszíria királyának: elfogatta õt
Asszíria királya és börtönbe vetette.
5. És felméne az asszíriai király az egész
ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt
három esztendeig ostromolta.
6. És Hóseásnak kilencedik esztendejében
bevette Asszíria királya Samariát, és
elhurcolta az Izraelt Asszíriába; és Halában
ésHáborban a Gózán folyómellett, és
aMédek városaiban telepítette le õket.
3Móz. 26,32. Hós. 13,16.
Az asszíriai fogság
Izrael hûtlensége miatt
7. Ez pedig azért történt, mert az Izrael
fiai vétkeztek az Úr ellen, az õ Istenük
ellen, aki õket kihozta Egyiptom földjébõl,
a fáraónak, az egyiptomi királynak kezébõl,
és idegen isteneket tiszteltek.
8. És jártak a pogányok szokásai szerint,
akiket az Úr kiûzött az Izrael fiai elõl, és
úgy cselekedtek, mint az Izrael királyai.
3Móz. 18,3.
9. És alattomban oly dolgokat cselekedtek
az Izrael fiai, amelyek ellenére voltak
az Úrnak, az õ Istenüknek, és építettek
maguknak magaslatokat minden városaikban,
az õrtornyoktól a kerített városokig.
Ezék. 8,12.
10. És emeltek maguknak faragott képeket
és Aserákat minden magas halmokon
és minden zöld fa alatt.
2Móz. 34,13. 1Kir. 14,23. Ésa. 57,5.Mik. 5,14.
11. És ott tömjéneztek minden magaslaton,
mint a pogányok, akiket az Úr kiûzött
elõlük, és gonosz dolgokat cselekedtek,
amelyekkel az Urat haragra indították.
12. És a bálványoknak szolgáltak, akik
felõl az Úr azt parancsolta nékik: Ezt ne
cselekedjétek. 2Móz. 20,3. 5Móz. 4,19.
13. És mikor bizonyságot tett az Úr
Izraelben és Júdában minden prófétája és
minden látnoka által, ezt mondván: Térjetekmeg
a ti gonosz utatokról, és õrizzétek
meg az én parancsolataimat és rendeléseimet,
az egész törvény szerint, amelyet
parancsoltam a ti atyáitoknak; és amelyet
ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a
próféták által:
4Móz. 12,5. 1Sám. 9,9. 28,6. Jer. 18,11. 25,5.
14. Akkor nem engedelmeskedtek, hanem
megkeményítették az õ nyakukat
atyáik makacssága szerint, akik nem hittek
az Úrban, az õ Istenükben.
4Móz. 14,22. 5Móz. 31,27.
414 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 16. 17.
15. Sõt megvetették az Õ rendeléseit és
szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, és
az Õ bizonyságtételeit, amelyekkel megintette
õket, és hiábavalóságot követvén,
maguk is hiábavalókká lettek, és a körültök
való pogányok után indultak, akik
felõl pedig azt parancsolta nékik az Úr,
hogy azokat ne utánozzák. 5Móz. 12,30.
29,25. 32,12. 1Kir. 16,13. Zsolt. 115,8. Róm. 1,21.
16. És elhagyták az Úrnak, az õ Istenüknek
minden parancsolatját, és öntött képeket
csináltak maguknak, két borjút és
készítettek Aserát, és meghajlottak az ég
minden seregei elõtt, és a Baált tisztelték.
17. És átvitték fiaikat és leányaikat a
tûzön, jövendõket mondtak és varázslást
ûztek, és magukat teljesen eladták a bûnnek
az Úr bosszantására. 3Móz. 18,21.
5Móz. 18,10. 1Kir. 21,20.
Ésa. 2,6. 50,1. 57,5. Jer. 7,31. Ezék. 16,20.
18. Azért igen megharaguvék az Úr Izraelre,
és elveté õt színe elõl; és semmi nem
maradtmeg, hanemcsak a Júda nemzetsége
egyedül. 1Kir. 11,13.
19. Sõt még a Júda sem õrizte meg
az Úrnak, az õ Istenének parancsolatait,
hanem az Izrael szerzésiben jártak, úgy
cselekedvén, mint azok. Jer. 3,8.
20. Elidegenült azért az Úr az egész
Izrael magvától, és megsanyargatta õket,
és a kóborlók kezébe adta õket, mígnem
mind elvetette az Õ szemei elõl;
21.Mert elszakasztotta Izraelt a Dávid
házától, és királlyá tevék Jeroboámot, a
Nébát fiát. És Jeroboám elcsalta az Izraelt
az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette õket.
1Kir. 11,11. 12,20. 28.
22. És az Izrael fiai követték Jeroboám
minden bûnét, amelyeket elkövetett, és
nem távoztak el azoktól;
23.Míglen elveté az Úr az Õ színe elõl
az Izraelt, amint megmondotta minden Õ
szolgái, a próféták által. Így hurcoltatott el
fogságra az Izrael az õ földjébõl Asszíriába
mind e mai napig. 1Kir. 14,16.
A samaritánusok eredete
24. És más népet telepített be Asszíria
királya Babilóniából, Kutából, Avából,
Hámátból és Sefárvaimból, és beszállítá
õket Samaria városaiba az Izrael fiai
helyett, akik birtokba vették Samariát, és
annak városaiban laktak. Ezsdr. 4,10.
25. És történt ott lakásuk kezdetén, hogy
nem az Urat félték, és az Úr oroszlánokat
bocsátott reájuk, amelyek többetmegöltek
közülük. Ef. 2,12.
26.Mondának azért Asszíria királyának:
A pogányok, akiket idehoztál és Samaria
városaiba telepítettél, nem tudják e föld
Istene tiszteletének módját, azért oroszlánokat
bocsátott az rájuk, amelyek megölik
õket, mert nem tudják e föld Istene tiszteletének
módját.
27. Parancsola azért Asszíria királya,
mondván: Vigyetek oda egyet a papok
közül, akiket onnét elhoztatok, aki menjen
el és lakjék ott, és tanítsa meg õket ama
föld Istene tiszteletének módjára. Bír. 17,13.
28. És elméne egy a papok közül, akiket
Samariából elvittek, és lakék Bételben, és
megtanította õket, hogy miképp tiszteljék
az Urat.
29. De azért mindegyik nép külön isteneket
csinált magának, és behelyezték
azokat a magaslatok házaiba, amelyeket a
samaritánusok építettek, mindegyik nemzetség
a maga városában, melyben lakott.
30. A Babilonból való férfiak csinálták
a Sukkót-Benótot, a Kutból való férfiak
csinálták a Nérgelt, és a Hámátból való
férfiak az Asimát csinálták;
31. A háveusok pedig a Nibeházt és a
Tartákot csinálták, míg a sefárvaimbeliek
tûzzel égették meg az õ magzatjaikat az
Adraméleknek és Anaméleknek, a sefárvaimbeliek
isteneinek. 1Móz. 18,21. 5Móz. 12,31.
32. De miután az Urat is tisztelték, a
magaslatokra papokat állítottak a maguk
tömegébõl, akik õérettük áldoztak a magaslatok
házaiban. 1Kir. 12,31.
33. Így tisztelték az Urat és szolgálták az
õ isteneiket is, ama népek szokása szerint,
akik közül elhozták õket. Ésa. 29,13. Sof. 1,5.
34. És mind e mai napig az õ régi szokásuk
szerint cselekszenek; nem tisztelik
igazán az Urat, és nem cselekszenek az
õ rendeléseik és szokásuk szerint, sem
pedig ama törvény és parancsolat szerint,
amelyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak,
akiknek az Izrael nevet adta.Luk. 9,52. Ján. 4,9.
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 17. 415
35. És akikkel az Úr szövetséget kötött,
és megparancsolta nékik, mondván: Ne
tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok
õket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok
nékik; 2Móz. 20,5. Bír. 6,10.
36. Hanem csak az Urat tiszteljétek,
Õt imádjátok és néki áldozzatok, aki
titeket kihozott az Egyiptom földjébõl
nagy erõvel és kinyújtott karral.
2Móz. 6,6. 9,15. 14,15. 5Móz. 10,20.
37. És õrizzétek meg az Õ rendeléseit,
ítéleteit, törvényét és parancsolatját, amelyeket
megírt néktek, azokat cselekedvén
minden idõben, és idegen isteneket ne
tiszteljetek; 5Móz. 5,32.
38. És el ne felejtkezzetek a kötésrõl,
amelyet veletek tettem, és ne tiszteljetek
idegen isteneket; 5Móz. 4,23.
39. Hanem az Urat tiszteljétek, a ti
Isteneteket, és Õ megszabadít titeket
minden ellenségetek kezébõl.
40. De ezek nem engedelmeskedtek,
hanem elõbbi szokásaik szerint cselekedtek.
41. Így tisztelték ezek a pogányok az
Urat és szolgálták az õ bálványaikat, és
így cselekedtek az õ fiaik és unokáik is,
amint az õ eleik cselekedtek, mind e mai
napig. Józs. 24,14. Luk. 16,13. Ján. 4,24. Jel. 3,15.
Júdában Ezékiás a király
18 És Hóseásnak, az Ela fiának, az
Izrael királyának harmadik esztendejében
kezdett uralkodni Ezékiás, Aháznak,
a Júda királyának fia. 2Krón. 29,1.
2. Huszonöt esztendõs volt, mikor uralkodni
kezdett, és huszonkilenc esztendeig
uralkodott Jeruzsálemben; anyjának
neve Abi, a Zakariás leánya.
3. És kedves dolgot cselekedék az
Úr szemei elõtt, amint az õ atyja, Dávid
cselekedett.
4. Õ rontotta le a magaslatokat, törte el
az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte
össze az érckígyót is, amelyet Mózes
csinált; mert mindaz ideig az Izrael fiai jó
illatot tettek annak, és nevezék azt Néhustánnak.
4Móz. 21,9. 2Krón. 31,1.
5. Egyedül az Úrban, Izrael Istenében
bízott, és õutána nem volt hozzá hasonló
Júda minden királyai között sem
azok között, akik õelõtte voltak.
Jób 13,15. Zsolt. 13,5.
6.Mert az Úrhoz ragaszkodott, és el
nem hajlott Õtõle, és megõrizte az Õ
parancsolatait, amelyeket az Úr Mózesnek
parancsolt. 5Móz. 10,20. Józs. 23,8.
7. És vele volt az Úr mindenütt, és
ahova csak ment, elõmenetele volt. És
elszakadt Asszíria királyától, és nem szolgált
néki. 1Sám. 18,5. 2Krón. 15,2. Zsolt. 60,12.
8.Megverte a filiszteusokat is egész
Gázáig és határukat, az õrtornyoktól a
kerített városokig. 1Krón. 4,41. Ésa. 14,29.
9. Ezékiás királynak negyedik esztendejében,
amely Hóseásnak, az Ela fiának,
az Izrael királyának hetedik esztendeje,
feljött Salmanassár, Asszíria királya Samaria
ellen, és megszállotta azt;
10. És elfoglalta három esztendõ múlva,
Ezékiás hatodik esztendejében, ez Hóseásnak,
az Izrael királyának kilencedik
esztendeje, ekkor vették be Samariát.
11. És elhurcolta Asszíria királya az
Izraelt Asszíriába, és letelepíté Halába,
Háborba, a Gózán folyó mellé, és a médeusok
városaiba;
12. Azért, mert nem hallgattak az Úrnak,
az õ Istenüknek szavára, hanem
megszegték az Õ szövetségét, mindazokat,
melyeket Mózes, az Úr szolgája parancsolt;
sem nem hallgattak rájuk, sem
nem cselekedték azokat. 1Kir. 9,6. Dán. 9,6.
Sénahérib megtámadja Jeruzsálemet
13. Ezékiás királynak pedig tizennegyedik
esztendejében feljött Sénahérib, Asszíria
királya Júdánakminden kerített városa
ellen, és elfoglalta azokat.
2Krón. 32,1. Ésa. 36,1.
14. Akkor elküldött Ezékiás, Júda királya
Asszíria királyához Lákisba, ezt üzenvén:
Vétkeztem, térj el én rólam; amit rám
vetsz, elviselem! És Asszíria királya Ezékiásra,
Júda királyára háromszáz tálentum
ezüstöt és harminc tálentum aranyat vetett
ki.
15. És Ezékiás odaadottminden ezüstöt,
amely találtatott az Úr házában és a király
házának kincsei között. 2Krón. 28,21.
416 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 17. 18.
16. Ugyanebben az idõben fosztotta
meg Ezékiás az Úr templomának ajtajait
és az ajtók félfáit, amelyeket Ezékiás, Júda
királya maga boríttatott be, és odaadta
azokat Aszszíria királyának.
17. És Asszíria királya mégis odaküldte
Tartánt, Rabsárist és Rabsakét Lákisból
Ezékiás királyhoz igen nagy haddal Jeruzsálembe,
és felmenének és jutának Jeruzsálembe,
és feljövén és odaérvén, megállának
a felsõ halastó zsilipjénél, amely
a ruhafestõ útja mellett van. Ésa. 36,2.
18. És kihívaták a királyt. És kiméne
hozzájuk Eliákim, a Hilkia fia, ki a király
házának gondviselõje volt, és Sebna, az
íródeák, és Joáh, az Asáf fia, az emlékíró.
19. És monda nékik Rabsaké: Mondjátok
meg Ezékiásnak: Ezt mondja a király,
Asszíria nagy királya:Micsoda bizodalom
ez, amelyben te bizakodtál?
2Krón. 32,10. Zsolt. 118,8. 9.
20. Azt mondád: csak szóbeszéd; tanács
és erõ kell a hadakozáshoz; vajon kihez
bíztál, hogy fellázadtál ellenem? Ezsdr. 4,15.
21. Ímé, ebben a törött nádszálban bizakodol,
Egyiptomban,melyhez aki támaszkodik,
bemegy az õ kezébe és átlyukasztja?
Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindenekhez,
akik õhozzá bíznak! Ezék. 29,6.
22. Vagy azt akarjátok nékem mondani:
Mi az Úrban, a mi Istenünkben bízunk;
hát nem Õ az, akinek magaslatait és oltárait
lerontotta Ezékiás, és mind Júdának,
mind Jeruzsálemnek megparancsolta: Ez
oltár elõtt imádkozzatok Jeruzsálemben?
2Krón. 31,1. 32,12.
23. Nosza, fogadj hát az én urammal,
Asszíria királyával: Én néked kétezer lovat
adok, ha tudsz rájuk adni annyi lovast.
24. Hogy verhetnél hát vissza az én
uram legkisebb hadnagyai közül csak
egyet is, és hogyan bízhatsz Egyiptomhoz
a szekerek és a lovagok miatt?
25. Vajon az Úr tudta nélkül jöttem-é fel
e hely ellen, hogy azt elveszítsem? Az Úr
mondta nékem: Menj fel e föld ellen, és
veszesd el azt! Ésa. 7,17. 10,5--9.
26. És monda Eliákim, a Hilkia fia, és
Sebna és Joáh Rabsakénak: Beszélj, kérlek,
a te szolgáiddal szíriai nyelven, mert
jól értjük; és ne beszélj velünk zsidóul e
nép füle hallatára, amely a kõfalon van.
27. És felele nékik Rabsaké: Vajon a te
uradhoz, vagy tehozzád küldött-é engem
az én uram, hogy elmondjam e dolgokat,
avagy nem inkább e férfiakhoz-é, akik a
kõfalon ülnek, hogy az után veletek együtt
egyék meg a saját ganéjukat, és igyák
meg a saját vizeletüket?
28. És odaállott Rabsaké, és hangosan
kezdett zsidóul beszélni, mondván: Halljátok
meg a királynak, Asszíria nagy királyának
beszédét!
29. Azt mondja a király: Meg ne csaljon
titeket Ezékiás; mert nem szabadíthat
meg titeket az õ kezébõl. 2Krón. 32,15.
30. És ne biztasson titeket Ezékiás az
Úrral, ezt mondván: Kétség nélkül megszabadít
minket az Úr, és nem adatik e
város az asszíriai király kezébe.
31. Ne hallgassatok Ezékiásra; mert
így szól Asszíria királya: Békéljetek meg
velem, és jöjjetek ki hozzám, és ki-ki
egyék az õ szõlõjébõl és fügefájáról, és
igyék az õ kútjának vizébõl;
32.Míg eljövök és elviszlek titeket a
ti földetekhez hasonló földre, gabonás és
boros földre, kenyeres és szõlõs földre,
olajfás és mézes földre, hogy élhessetek
és meg ne haljatok. Ne higgyetek Ezékiásnak,
mert félrevezet benneteket, mikor
azt mondja: Az Úr megszabadít minket!
33. Vajon megszabadították-é a pogányok
istenei, mindegyik a maga földjét
Asszíria királyának kezébõl? Ésa. 10,10. 11.
34. Hol vannak Hámátnak és Arpádnak
istenei? Hol Sefárvaimnak, Hénának és
Hivvának istenei? És Samariát is megszabadították-
é az én kezembõl? Jer. 49,23.
35. Kicsoda a földön való minden istenek
közül, aki megszabadíthatta volna
az õ földjét az én kezembõl, hogy az Úr
is kiszabadíthatná Jeruzsálemet az én
kezembõl? Zsolt. 2,2. 4. 50,21. 59,7. 8. 73,8. 9.
Ésa. 10,5--15. 42,8. Dán. 3,15. Róm. 1,21--23.
36. De a nép csak hallgatott, és nem felelt
néki egy igét sem; mert a király megparancsolta,
mondván: Ne feleljetek néki.
37. És elment Eliákim, a Hilkia fia, a
király házának gondviselõje, és Sebna,
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 18. 417
az íródeák, és Joáh, az Asáf fia, az emlékíró
Ezékiáshoz megszaggatott ruhákban,
és elmondták néki Rabsaké beszédét.
Ésa. 33,7.
Ezékiás követeket küld Ésaiáshoz
19 Mikor pedig ezeket hallotta Ezékiás
király, megszaggatta az õ
ruháit, és zsákba öltözék, és bement az
Úr házába. Zsolt. 3,4. 8. 27,14. 37,5--40.
55,16. 145,18. Péld. 16,3. Ésa. 37,1.
2. És elküldte Eliákimot, a király házának
gondviselõjét, és Sebnát, az íródeákot,
és a papoknak véneit, akik zsákba öltöztek,
Ésaiás prófétához, az Ámós fiához;
Zsolt. 69,11.
3. És mondának néki: Ezt mondja Ezékiás:
E nap nyomorúságnak, szidalmazásnak
és káromlásnak napja; mert a fiak a
szülésre jutottak, de nincs erõ szüléshez.
4. Netalán az Úr, a te Istened meghallotta
Rabsakénak minden beszédét, akit
elküldött az õ ura, Asszíria királya, hogy
szidalommal illesse az élõ Istent és káromló
beszédekkel, amelyeket az Úr, a te
Istened meghallott: könyörögj azért azokért,
akik még megmaradtak.
Jer. 33,6. Csel. 5,31. 10,43.
5. És elmenének az Ezékiás király szolgái
Ésaiáshoz.
6. És monda nékik Ésaiás: Ezt mondjátok
a ti uratoknak: Ezt mondja az Úr:
Ne félj a beszédektõl, amelyeket hallottál,
amelyekkel szidalmaztak engem Asszíria
királyának szolgái. 2Móz. 14,13.
7. Ímé, én oly szellemet adok belé,
hogy hírt hallván, visszatér az õ földjére
és fegyverrel vágatom le õt az õ földjében.
Jer. 51,1.
Sénahérib újabb felhívása,
Ezékiás imádsága
8. És mikor visszatért Rabsaké, Asszíria
királyát Libna ellen harcolva találta, mert
meghallotta, hogy Lákisból elment.
9. És hallván Tirháka felõl, a szerecsen
király felõl, ezt mondván: Ímé kijött,
hogy hadakozzék ellened; visszafordult
és követeket küldött Ezékiáshoz, ezt
üzenvén: 1Sám. 23,27.
10. Így szóljatok Ezékiásnak, a Júda királyának,
mondván:Meg ne csaljon téged
a te Istened, akiben bízol, ezt mondván:
Nem adatik Asszíria királyának kezébe
Jeruzsálem.
11. Ímé hallottad,mit cselekedtek Asszíria
királyai minden országokkal, elvesztvén
azokat; és te megszabadulhatsz-é?
12. Vajon megszabadították-é a pogányok
istenei azokat, akiket elvesztettek
az én atyáim: Gózánt, Aránt, Résefet és
az Eden fiait, akik Telasárban voltak?
13. Hol van Hámát királya, Arpád királya
és Sefárvaim város királya? Héna és
Hivva?
14. És elvevé Ezékiás a levelet a követek
kezébõl, és elolvasá azt, és felment az Úr
házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr
elõtt; Ésa. 37,14.
15. És imádkozék Ezékiás az Úr elõtt, és
monda: Uram, Izrael Istene! Aki a kérubok
között lakol, Te vagy egyedül e föld
minden országainak Istene, Te teremtetted
a mennyet és a földet;
1Sám. 4,4. 1Kir. 18,39. Zsolt. 80,1. 96,5. Ésa. 44,6.
16. Hajtsd hozzám, Uram, a Te füledet
és halld meg; nyisd fel Uram, a Te szemeidet
és lásd meg, és halldmeg a Sénahérib
beszédét, aki ideküldött, hogy szidalommal
illesse az élõ Istent. Zsolt. 31,2.
17. Igaz, Uram, Asszíria királyai elpusztították
a pogányokat és azok országait.
18. És az õ isteneiket a tûzbe hányták;
de azok nem voltak istenek, hanem csak
emberi kéz alkotásai, fa és kõ, azért vesztették
el õket. Zsolt. 115,4.
19.Most azonban, mi Urunk, Istenünk,
szabadíts meg, kérlek, minket
az õ kezébõl, hogy megismerje e föld
minden országa, hogy Te, az Úr, vagy
az egyetlen Isten! Zsolt. 83,18.
20. Akkor elküldött Ésaiás, az Ámós fia,
Ezékiáshoz, ezt mondván: Azt mondja
az Úr, Izrael Istene: A te könyörgésedet,
Asszíria királya, Sénahérib felõl, meghallgattam.
Zsolt. 65,2.
21. Ez az, amit az Úr õfelõle mondott:
Megutál téged és megcsúfol téged Sionnak
szûz leánya, utánad fejét hajtogatja
Jeruzsálem leánya. Zsolt. 22,7. 8. JerSir. 2,13.
418 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 18. 19.
22. Kit szidalmaztál és kit gyaláztál? És
ki ellen emelted fel a te szódat, vagy ki
ellen emelted fel a te szemeidet a magasságba?
Az Izrael Szentje ellen!
Zsolt. 61,22. Ésa. 5,24. Jer. 51,5.
23. Követeid által gúnyoltad az Urat, és
mondád: Szekereim sokaságával meghágom
a hegyek magasságait, a Libánon
oldalait, és levágom magas cédrusait,
legfelségesebb ciprusfáit, és bemegyek
csúcsának lakóhelyébe, kertes erdejébe.
24. Ástam és ittam idegen vizeket, és
kiszárítom lábaim talpával Egyiptom
minden folyóvizét.
25. Avagy nem hallottad? Régen megcsináltam,
õs idõktõl elvégeztem ezt!
Most csak véghezvittem, hogy puszta kõhalmokká
döntsd össze az erõs városokat;
Ésa. 10,5. 45,7.
26. És hogy a benne lakók erejükben
megfogyatkozzanak, megrontassanak és
megszégyenüljenek, és olyanok legyenek
mint a mezõ füve, fiatal paréj, a háztetõ
füve és mint a kalászhajtás elõtt elszáradt
gabona. Zsolt. 129,6.
27. És ismerem a te ülésedet, és járásodat,
kelésedet, és ellenem való tombolásodat;
Zsolt. 139,1.
28. A te ellenem való tombolásodért és
a te elbizakodásodért, amely felhatott füleimbe,
az én karikámat orrodba vetem,
és zabolámat szádba, és visszaviszlek
azon az úton, amelyen eljöttél.
Jób 41,2. Ezék. 29,4. 38,4. Ámós 4,2.
29. Tenéked pedig, Ezékiás, legyen ez
jeled: Ez esztendõben táplál a hulladék
termése, amásodik esztendõben, amimagától
terem; de a harmadik esztendõben
már vettek és arattok, szõlõket plántáltok
és azok gyümölcsét eszitek.
1Sám. 2,23. Ésa. 7,11. Luk. 2,12.
30. És a Júda házából a kiszabadult
és a megmaradt gyökeret ver alól, és
gyümölcsöt terem felül.
Ján. 15,7. Ef. 3,17--19. Kol. 2,7.
31.Mert Jeruzsálembõl fog származni
a maradék, és a megszabadult a Sion
hegyérõl; a Seregek Urának buzgó szerelme
cselekszi ezt! Ésa. 9,7.
32. Azért azt mondja az Úr Asszíria királya
felõl: Be nem jön e városba, és nyilat
sem lõ bele, sem pajzs nem ostromolja
azt, sem sáncot nem ás mellette.
33. Azon az úton, melyen jött, tér vissza,
de e városba be nem jön, azt mondja az
Úr.
34. És megoltalmazom e várost, hogy
megtartsam azt, énérettem és Dávidért,
az én szolgámért. 1Kir. 11,13.
35. És azon az éjszakán kijött az Úrnak
angyala, és levágott az asszíriabeli táborban
száznyolcvanötezret, és mikor jó reggel
felkeltek, ímé mindenütt holttestek
hevertek. 2Krón. 32,21. Ésa. 37,36.
36. És elindult, és elment, és visszafordult
Sénahérib, Asszíria királya, ésNinivében
maradt. 1Móz. 10,11. Sof. 2,13. 3,3.
37. És lõn, mikor õ a Nisróknak, az õ
Istenének templomában imádkozék, Adramélek
és Sarézer, az õ fiai, levágták õt
fegyverrel: maguk pedig elszaladtak az
Ararát földjébe, és az õ fia, Esárhaddon
uralkodék helyette. Ezsdr. 4,2.
Ezékiás betegsége és gyógyulása
20 Ebben az idõben halálosan megbetegedett
Ezékiás, és hozzá menvén
Ésaiás próféta, az Ámós fia, monda
néki: Azt mondja az Úr: Rendeld el házadat,
mert meghalsz és nem élsz. Ésa. 38,1.
2. Akkor arccal a falhoz fordult, és
könyörgött az Úrnak, mondván:
3. Oh Uram, emlékezzél meg róla, hogy
hûséggel és tökéletes szívvel jártam elõtted,
és hogy azt cselekedtem, ami jó volt
a Te szemeid elõtt. És sírt Ezékiás nagy
sírással. 1Móz. 17,1. 1Kir. 3,6. Neh. 13,22.
4. Azonban Ésaiás még alig ért a város
közepére,mikor azÚr beszéde lõn õhozzá,
mondván: Zsolt. 39,12. 56,8. 65,2.
5.Menj vissza és mondd meg Ezékiásnak,
az én népemfejedelmének: Aztmondja
az Úr, Dávidnak, a te atyádnak Istene:
Meghallgattam a te imádságodat, láttam
a te könnyhullatásodat, ímé én meggyógyítlak
téged, harmadnapra felmégy
az Úr házába; Zsolt. 103,3. 107,6. 20.
Ésa. 53,4. 5. Jer. 33,6.Mát. 8,17. 1Pét. 2,24.
6. És a te idõdet tizenöt esztendõvel
meghosszabbítom, és megszabadítlak
téged és e várost Asszíria királyának
KIRÁLYOK II. KÖNYVE 19. 20. 419
kezébõl, és megoltalmazom e várost
énérettemés Dávidért, az én szolgámért,
2Móz. 23,26. Jób 5,26. Zsolt. 91,14--16.
7. Ésmonda Ésaiás:Hozzatok egy kötés
száraz fügét ide. És hozának, és azt a kelevényre
kötötték, és meggyógyult.
8. És mikor azt kérdezé Ezékiás Ésaiástól:
Mi lesz a jele, hogy meggyógyít
engem az Úr, és hogy harmadnapra felmehetek
az Úr házába?
9. Felele Ésaiás: Ez legyen jeled az Úrtól,
hogy Õ megcselekszi ezt a dolgot,
amelyrõl szólott néked: Elõremenjen-é az
árnyék tíz grádiccsal, vagy visszatérjen-é
tíz grádiccsal?
10. És felele Ezékiás: Könnyû az árnyéknak
tíz grádiccsal alábbszállani. Ne úgy,
hanem menjen hátra az árnyék tíz grádiccsal.
Ésa. 38,7. 8.
11. És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz,
és visszatéríté az árnyékot Aház napóráján,
azokon a grádicsokon, amelyeken
már aláment, tíz grádiccsal. Józs. 10,13.
Ezékiás hiúsága és halála
12. Ebben az idõben küldött Berodák-
Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak
fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak;
mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg
volt. Ésa. 39,1.
13. És meghallgatá õket Ezékiás, és
megmutatta nékik az õ egész kincsesházát,
az ezüstöt, az aranyat, a fûszereket,
a drága kenetet és az õ fegyveres házát és
mindent, ami csak találtatott az õ kincstáraiban,
és nem volt semmi az õ házában
és egész birodalmában, amit meg nem
mutatott volna Ezékiás.
14. Ekkor jött Ésaiás próféta Ezékiás
királyhoz, és monda néki: Mit mondtak
ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád?
És felele Ezékiás: Messze földrõl jöttek,
Babilóniából.
15. És monda: Mit láttak a te házadban?
Felele Ezékiás: Mindent láttak, ami csak
van az én házamban, és nem volt semmi
az én tárházamban, amit nékik meg ne
mutattam volna.
16. Akkor monda Ésaiás Ezékiásnak:
Halld meg az Úrnak beszédét:
17. Ímé eljön az idõ, amikormindaz, ami
a te házadban van, és amit eltettek a te
atyáid e mai napig, elvitetik Babilóniába,
és semmi sem marad meg, azt mondja
az Úr. 3Móz. 26,33. Jer. 27,21. 52,17.
18. És a te fiaid közül is, akik tõled származnak
és születnek, elhurcoltatnak és
udvariszolgák lesznek a babilóniai király
udvarában.
19. Ezékiás pedig monda Ésaiásnak: Jó
az Úr beszéde, amelyet szóltál: Ésmonda:
Nem merõ jóság-é, ha békesség és hûség
lesz az én napjaimban? 1Sám. 3,18. Zsolt. 39,9.
20. Ezékiásnak egyéb dolgai pedig és
minden erõssége, és hogy miképpen
csinálta a tavat és a vízcsöveket, amelyekkel
a vizet a városba vezette, vajon nincsenek-
é megírva a Júda királyainak
krónikakönyvében? Neh. 3,16.
21. És elaluvék Ezékiás az õ atyáival,
és az õ fia,Manasse uralkodék helyette.
Manasse király
21 Manasse tizenkét esztendõs volt,
mikor uralkodni kezdett, és ötvenöt
esztendeig uralkodott Jeruzsálemben,
és az õ anyjának Hefsiba volt a neve.
2Krón. 33,1.
2. És gonoszul cselekedett az Úr szemei
elõtt, a pogányok utálatossága szerint,
akiket az Úr kiûzött az Izrael fiai elõl:
3.Mert újra megépítette a magaslatokat,
amelyeket Ezékiás, az õ atyja lerontott,
és oltárokat emelt a Baálnak, és állított
Aserát, mint ahogy Aháb, az Izrael
királya cselekedett, és imádta az összes
mennyei seregeket és azoknak szolgált.
rész 18,4. 5Móz. 4,19. 1Kir. 16,32.
4. És oltárokat is épített az Úr házában,
amely felõl azt mondotta az Úr: Jeruzsálemben
helyeztetem az én nevemet!
5. Oltárokat épített az egész mennyei
seregnek, az Úr házánakmind a két pitvarában.
2Sám. 7,13. 1Kir. 8,29. 9,3. Jer. 32,34.
6. És átvitte a fiát a tûzön, és igézést és
jegymagyarázást ûzött és ördöngösöket
és titokfejtõket tartott; sok gonosz dolgot
cselekedék az Úr szemei elõtt, hogy Õt
haragra ingerelje. 3Móz. 18,21. 5Móz. 18,10.
420 KIRÁLYOK II. KÖNYVE 20. 21.
7. És az Asera-bálványt, amelyet készített,
bevitte abba a házba, amely felõl azt
mondotta az Úr Dávidnak és az õ fiának,
Salamonnak: Ebben a házban és Jeruzsálemben,
amelyet magamnak választottam
Izraelnek minden nemzetségei közül,
helyeztetem az én nevemet mindörökké;
1Kir. 9,3. Zsolt. 132,14. Jer. 31,34.
8. És ki nem mozdítom többé Izrael
lábát errõl a földrõl, amelyet adtam az õ
eleiknek, ha szorgalmatosan az én parancsolataim
szerint cselekszenek, és az
egész törvény szerint, amelyet nékik
Mózes, az én szolgám parancsolt.
9. Õk azonban nem engedelmeskedtek,
mert tévelygésbe ejté õket Manasse,
hogy még gonoszabbul viseljék magukat
azoknál a pogányoknál, akiket az Úr
kivesztett az Izrael fiai elõl. Péld. 29,12.
10. Akkor szóla az Úr az Õ szolgái, a
próféták által, mondván:
11.Mivelhogy Manasse, Júda királya
ezeket az utálatosságokat cselekedte,
gonoszabb dolgokat cselekedvén mindazoknál,
amelyeket az õelõtte való emoreusok
cselekedtek, és Júdát is vétekbe ejtette
az õ bálványai által: 1Kir. 21,26. Jer. 15,4.
12. Azért eztmondja az Úr, Izrael Istene:
Íme, én oly veszedelmet hozok Jeruzsálemre
és Júdára, hogy mindenkinek, aki
azt hallja, megcsendül bele mind a két füle.
1Sám. 3,11. Jer. 19,3.
13. És kiterjesztem Jeruzsálemre a Samaria
mérõzsinórját és az Aháb házának
mértékét; és kitörlöm Jeruzsálemet, mint
kitörlik a tálat, és kitörölve leborítják azt,
Ésa. 34,11. JerSir. 2,8. Ámós 7,7.
14. És elhagyom az én örökségem maradékát,
és adom õt ellenségei kezébe, és
zsákmánya és ragadománya lesz minden
ellenségeinek;
15. Azért, mert gonoszul cselekedtek
énelõttem, és engem haragra ingereltek
az õ atyáiknak Egyiptomból való kijövetelük
napjától fogva, mind e mai napig.
16. És Manasse nagyon sok ártatlan
vért is ontott ki, úgyhogy Jeruzsálemminden
felõlmegtelt vele, azon a vétkén kívül,
amellyel vétekbe ejtette Júdát, gonoszul
cselekedvén az Úr szemei elõtt. 1Móz. 9,6.
Zsolt. 106,38. Péld. 6,16. Ésa. 59,3. 7. Jóel 3,19.
17.Manassénak egyéb dolgai pedig és
minden cselekedetei és az õ vétke, amelyet
cselekedett, vajon nincsenek-émegírva
a Júda királyainak krónikakönyvében?
2Krón. 33,2.
18. És elaluvékManasse az õ atyáival, és
eltemetteték az õ háza mellett lévõ kertben,
az Uzza kertjében, és az õ fia, Amon
uralkodék helyette. 2Krón. 33,20.
Amon király
19. Amon huszonkét esztendõs volt,
mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig
uralkodott Jeruzsálemben; az õ anyjának
neve Mésullémet volt, a jótbabeli
Hárus leánya. 2Krón. 33,21–23.
20. És gonoszul cselekedék azÚr szemei
elõtt,mint cselekedettManasse, az õ atyja.
21. És tökéletesen azon az úton járt,
amelyen járt az õ atyja, és szolgált a bálványoknak,
akiknek szolgált atyja, és azokat
imádta.
22. És elhagyta az Urat, atyái Istenét,
és nem járt az Úrnak útjában. Bír. 2,12.
23. És pártot ütöttek Amon ellen amaga
szolgái, és megölték a királyt az õ házában.
1Kir. 11,33. 2Krón. 33,24. 25.
24. De a föld népe levágta mindazokat,
akik pártot ütöttek Amon király ellen, és
a föld népe királlyá tevé az õ fiát, Jósiást,
helyette.
25. Amonnak egyéb dolgai pedig, amelyeket
cselekedett, vajon nincsenek-é
megírva a Júda királyainak krónikakönyvében?
26. És eltemeték õt az õ sírjába, Uzza
kertjében, és fia, Jósiás lett a király õhelyette.
Mát. 1,10.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 185
Tegnapi: 336
Heti: 185
Havi: 2 474
Össz.: 825 108

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 37.A királyokról írott II.könyv 11-21.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: ima izraelert - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »