Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Izrael Dávidot teszi királlyá
11 És gyûlének az izraeliták mindnyájanDávidhozHebronba,
mondván:
Ímé mi a te csontod és a te tested
vagyunk; 2Sám. 5,1.
2. Ezelõtt is, még mikor Saul volt a
király, te voltál az, aki az Izraelt ki- és bevezetéd,
és ezt mondotta a te Urad Istened
néked: Te legelteted az én népemet,
az Izraelt, és te leszel vezér az én népemen,
az Izraelen. Zsolt. 78,71.
3. Elmenének azért mindnyájan az Izrael
vénei a királyhoz Hebronba, és szövetséget
kötött Dávid velük Hebronban az
Úr elõtt; és királlyá kenték Dávidot Izrael
felett, az Úrnak Sámuel által való beszéde
szerint. 2Sám. 5,3. Róm. 8,31.
4. Elment akkor Dávid és az egész Izrael
Jeruzsálembe; ez Jebus, ott a jebuzeusok
voltak a föld lakosai.
Józs. 15,8. 2Sám. 5,6–9. Bír. 1,21. 19,10.
5. És mondának Jebus lakói Dávidnak:
Ide be nem jössz! De megvevé Dávid a
Sion várát; ez a Dávid városa;
6.Mert ezt mondotta Dávid: aki legelõször
egy jebuzeust levág, elöljáró és vezér
legyen. Felméne azért legelõször Joáb, a
Séruja fia; és lõn elöljáróvá.
7. Azután lakék Dávid a várban, azért
nevezék azt Dávid városának. 2Sám. 5,7.
8. És megépíté Dávid a várost Millótól
fogva egészen körül; Joáb pedigmegépíté
a városnak maradékát.
9. És folytonosan emelkedék Dávid;
mert a Seregek Ura volt õvele.
1Sám. 16,18. 2Sám. 3,1.
Dávid hõsei
10. Ezek pedig a hõsök elöljárói, akik
Dávid mellett voltak, akik erõsen forgolódának
vele az õ királyságáért egész Izraellel,
hogy királlyá válasszák õt Izrael felett,
az Úr beszéde szerint.
1Sám. 16,1. 12. 2Sám. 23,8.
11. Ezek szám szerint a hõsök, akik
Dávid körül voltak: Jásobeám, Hakmóni
fia, a harmincnak elöljárója; ez emelte fel
az õ kopjáját háromszáz ellen, akiket egyszerre
megsebesíte.
12. Ezután Eleázár, az ahóhita Dódó fia;
aki a három hõs közül egy volt.
13. Õ volt Dáviddal Pasdamimban, ahová
összegyûlének a filiszteusok viadalra.
Egy darab föld árpával volt tele, és a nép
elmenekült a filiszteusok elõl.
14. De õk megálltak ott annak a darab
földnek a közepén, ésmegtartották azt, és
megverték a filiszteusokat, és az Úr megszabadítá
õket nagy szabadítással.
Péld. 21,31.
15. Továbbá, mikor alámentek hárman
a harminc fõember közül Dávidhoz, a
kõsziklához, az Adullám barlangjába; a
filiszteusok pedig tábort jártak a Réfaim
völgyben. 1Sám. 22,1. 2Sám. 23,13.
16. Dávid az erõsségben volt akkor, a
filiszteusok hada pedig Betlehemnél.
17. Kívána Dávid vizet, ésmonda: Oh, ki
adhatna nékem innom a Betlehem kapuja
elõtt való forrásnak vizébõl! 2Sám. 23,15–17.
18. Akkor keresztülvágták magukat
hárman a filiszteusok táborán, és vizet
merítének a Betlehem forrásából, mely
a kapu elõtt volt, és felvitték, és mentek
Dávidhoz; de Dávid nem akart inni,
hanem kitölté azt az Úrnak.
19. Ésmonda: Távoztassa el tõlemaz én
Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e
férfiaknak vérét igyam-é meg, akik életüket
halálra vetették? Mert õk ezt életük
veszedelmével hozták. És semmiképpen
nem akart inni. Ezt cselekedé a három
hõs.
KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 10. 11. 439
20. És Abisai, a Joáb testvére volt e
háromnak elöljárója; õ ragadott dárdát
háromszáz ellen, akiket megsebesíte; és
õ volt a leghíresebb a három között.
2Sám. 23,18.
21. A három közül a kettõnél híresebb
volt, azért volt azok elöljárója; de azért
egymaga mégsem ért föl a hárommal.
2Sám. 23,19.
22. Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak
fia Kabséelbõl, aki nagy dolgokat
cselekedék; õ ölte meg Moáb két oroszlánját,
és õment alá a verembe, s öltemeg
az oroszlánt, mikor havas idõ volt.
2Sám. 23,20–22.
23. Ugyanez ölte meg az egyiptombeli
férfit, akinek magassága öt sing volt, és
oly dárda volt az egyiptombeli férfiú kezében,
mint a szövõ zugoly. Szembeszállt
vele egy pálcával, s kiragadá az egyiptombeli
ember kezébõl a dárdát, és saját dárdájával
általverte.
24. Ezeket cselekedte Benája, a Jojada
fia, aki híres volt a három hõs között.
25. Híres volt õ a harminc között, de azzal
a hárommal nem ért fel. És elöljáróvá
tette õt Dávid a tanácsosok között.
26. A seregnek pedig ezek vitézei: Asael,
a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia,
ki betlehembeli volt. 2Sám. 23,24.
27. Haróritból való Sammót, Pélomból
való Héles,
28. Tékoabeli Hira, Ikkés fia, anatótbeli
Abiézer,
29. Húsatbeli Sibbékai, ahóhitbeli Hirai.
30. Nétofátbeli Maharai, nétofátbeli Héled,
Bahána fia;
31. Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak
Gibea városából való; pirátonbeli Benája;
Bír. 12,15.
32. Húrai, a Gaás völgyébõl való; arbátbeli
Abiel;
33. Baharumi Azmávet, saálbonitbeli
Eliáhba;
34. Gisonbeli Hásem fiai: Jonatán, hararitbeli
Ságé fia.
35. Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál,
Úr fia,
36.Mekerátbeli Héfer, pélonbeli Ahija,
37. Kármelbõl való Hésró, Naárai, Ezbái
fia,
38. Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri
fia;
39. Sélek, Ammon nemzetségébõl való;
berótbeli Naárai, Joábnak, aki Séruja fia
volt, fegyverhordozója;
40. Itrébeli Hira, itrébeli Gáreb,
41. Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;
2Sám. 11,3.
42. Hadina, a Rúben nemzetségébõl
való Siza fia, ki a rúbeniták elöljárója volt,
és vele harmincan voltak.
43. Hanán, Maaka fia, és mitnibeli Jósafát,
44. Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel,
aroerbeli Hótám fiai.
45. Jidiháel, Simri fia, és az õ testvére,
Joha, tisibeli.
46.Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia,
Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetségébõl
való.
47. Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából
valók.
Dávid siklági hívei
12 Ezek azok, akik Dávidhoz mentek
Siklágba, mikor Saul, a Kis fia
miatt még számkivetésben volt, akik a
hõsöknek a harcban segítõi voltak.
1Sám. 27,6.
2. Ívesek, akik mind jobb-, mind balkézre
kõvel hajítanak és nyíllal lõnek vala,
akik Saul atyjafiai közül valók voltak, Benjámin
nemzetségébõl. Bír. 20,16.
3. Elöljáró volt Ahiézer és Joás, a gibeabeli
Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet
fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,
4. És a Gibeonbeli Ismája, a harminc
közül való hõs, akiknek elöljárójuk is volt;
Irméja, Jaháziel, Johanán és gederátbeli
Józabád,
5. Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és
hárufbeli Sefátja,
6. Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a
Kóré nemzetébõl való Jásobéám.
7. Joéla és Zebádja, a Gedorból való
Jérohám fiai.
8. A gáditák közül is menének Dávidhoz,
mikor a pusztában volt az erõsségben,
erõs és hadakozó férfiak, pajzsosok,
dárdások, akiknek orcájuk, mint az orosz-
440 KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 11. 12.
lánnak orcája és gyorsaságra hasonlók a
hegyen lakozó vadkecskékhez.
1Sám. 23,14. 2Sám. 17,10. 23,20.
9. Ézer az elsõ, Obádia második, Eliáb
harmadik,
10.Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,
11. Attai hatodik, Eliel hetedik,
12. Nyolcadik Johanán, kilencedik Elzabád,
13. Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.
14. Ezek voltak fõemberek a seregben
a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike
száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer
ellen!
15. Ezek azok, akik a Jordánon átmentek
az elsõ hónapban, noha az árvíz a partot
felülmúlta, és elûztékmindazokat, akik
a völgyben voltak napkelet felõl és napnyugat
felõl.
16. Jöttek Dávidhoz a Benjámin és a
Júda fiai közül is az erõsségbe.
17. És kiment Dávid elejükbe, és felelvén,
monda nékik: Hogyha békesség
okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre
legyetek, az én szívem egy lesz tiveletek;
ha pedig meg akartok csalni, hogy eláruljatok
az én ellenségeimnek, holott semmi
gonoszságot nem követtem el: lássa meg
a mi atyáink Istene és büntessen meg.
18. A Szellem pedig felindítá Amásait,
a harmincnak fejedelmét, s monda: Oh,
Dávid, tied vagyunk és teveled leszünk,
Isai fia! Békesség , békesség néked,
békesség a te segítõidnek is, mert megsegít
téged a te Istened! Magához fogadta
azért õket Dávid, és fõemberekké
tette õket a seregben.
19. Ennek feletteManasséból is hajlának
Dávidhoz, mikor a filiszteusokkal együtt
Saul ellenment harcolni; de nemsegítette
õket; mert tanácsot tartván, haza küldék
a filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi
fejünk veszésével fog visszamenni az õ
urához, Saulhoz. 1Sám. 29,2. 4.
20.Mikor visszatére Siklágba, hajlának
õhozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád,
Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és
Sillétai, akik a Manasse nemzetségébõl
való ezrek elöljárói voltak.
21. És ezek Dávidnak segítségül voltak
az ellenség seregei ellen; mert fejenként
mind erõs vitézek voltak, és vezérek a
seregben. 1Sám. 30,1.
22. Annak felette minden nap mentek
Dávidhoz, hogy segítségére legyenek
néki, míg serege naggyá lett, mint az
Istennek tábora.
23. Ezek pedig szám szerint a viadalhoz
készült elöljárók, akik Dávidhoz mentek
Hebronban, hogy õt Saul helyett az országban
királlyá válasszák, az Isten ígérete
szerint. 2Sám. 5,3.
24. A Júda fiai közül, akik pajzsot és kopját
viseltek hatezer-nyolcszáz volt harcra
készen.
25. A Simeon fiai közül vitéz férfiak a
viadalra, hétezer-száz.
26. A Lévi fiai közül négyezer-hatszáz
volt.
27. Jojada is, ki az Áron fiai között elöljáró
volt, és õvele háromezer-hétszáz.
28. És az ifjú Sádók, aki igen erõs volt,
és az õ atyja házából huszonkét fõember.
2Sám. 8,17.
29. A Benjámin fiai közül, akik Saul
atyjafiai voltak, háromezer; mert még
azok közül sokan hûségesen õrizték a
Saul házát.
30. Az Efraim fiai közül húszezer-nyolcszáz,
igen vitézek, akik az õ nemzetségükben
híres férfiak voltak;
31.Manassénak félnemzetségébõl pedig
tizennyolcezer, kik név szerint kijelöltetének,
hogy elmenjenek és Dávidot királlyá
válasszák.
32. Az Issakár fiai közül, akik felismerték
az idõ alkalmatos voltát, hogy tudnák,
mit kellene Izraelnek cselekednie, kétszáz
fõember és az õ rokonaik mind hallgatnak
vala beszédjükre. Eszt. 1,13.
33. A Zebulon fiai közül a harcra kimenõk,
minden hadiszerszámokkal felkészülve,
ötvenezren voltak, készek a
viadalra állhatatos szívvel.
34. A Naftali nemzetségébõl ezer fõember
volt; és õvelük pajzzsal s kopjával harminchétezer
volt.
35. A Dániták közül, akik a viadalhoz
készek voltak, huszonnyolcezer-hatszázan
voltak.
KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 12. 441
36. És az Áser fiai közül a hadakozók
és az ütközethez készek negyvenezren
voltak.
37. A Jordánon túl lakozók közül, azaz a
rúbeniták, gáditák és a Manasse nemzetségének
fele közül,minden viadalhoz való
szerszámokkal egyetemben, jöttek százhúszezren.
38.Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra
elkészülve, egy értelemmel mentek
Hebronba, hogy Dávidot az egész Izrael
felett királlyá válasszák, sõt ezeken kívül
is az egész Izrael egy szívvel azon volt,
hogy Dávidot királlyá válasszák.
39. És ott maradtak Dáviddal harmadnapig,
s esznek és isznak vala; mert az õ
atyjukfiai készítettek nékik;
40. És úgy a szomszédságukban levõk,
mintmások Issakárig, Zebulonig ésNaftaliig
hoznak vala kenyereket szamarakon,
tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget,
lisztet, fügét, aszúszõlõt, bort, olajat,
vágóbarmokat, juhokat számtalan sokat;
mert nagy öröm volt Izraelben.
Dávid elhozza a frigyládát
13 Tanácsot tarta pedig Dávid az ezredeknek
és századoknak fejeivel
és minden elöljárókkal. Péld. 15,22.
2. És monda Dávid Izrael egész gyülekezetének:
Ha néktek tetszik, és ha az
Úrtól, a mi Istenünktõl van: küldjünk el
mindenfelé a mi atyánkfiaihoz, akik otthon
maradtak Izrael minden tartományaiban,
s velük együtt a papokhoz és lévitákhoz,
az õ városaik és vidékeik szerint,
hogy õk is gyûljenek hozzánk.
1Sám. 4,4. 2Sám. 6,1. 2.
3. Hogy hozzuk ide a mi Istenünknek
ládáját mihozzánk, mert a Saul idejében
nem törõdtünk vele.
4. És monda az egész gyülekezet, hogy
úgy kell cselekedni; mert igaznak láttaték
e dolog az egész nép elõtt.
5. Összegyûjté azért Dávid mind az
Izrael népét Egyiptomnak Nílus folyóvizétõl
fogva egészen Hámátig, hogy az
Istennek ládáját elhozzák Kirját-Jeárimból.
2Sám. 6,1.
6. Felméne azért Dávid és vele az egész
Izrael Baalába vagy Kirját-Jeárimba,
amely Júdában van, hogy onnan elhozzák
az Úr Istennek ládáját, mely az Õ nevérõl
neveztetik, aki a kerubok közt ül.
Józs. 15,9. 60. 1Sám. 4,4.
7. És helyezteték az Isten ládáját az
Abinádáb házából egy új szekérre; Uzza
és Ahió vezetik vala a szekeret. 2Sám. 6,4.
8. Dávid pedig és az egész Izrael táncolnak
vala az Isten elõtt teljes erõvel, énekekkel,
citerákkal, hegedûkkel, dobokkal,
cimbalmokkal és kürtökkel. 2Sám. 6,5.
Uzza vétke
9.Mikor pedig jutottak a Kidon szérûjéhez,
Uzza reá tette kezét a ládára, hogy
megtartsa, mert az ökrök félre tértek.
2Sám. 6,6.
10. És az Úrnak haragja felgerjede Uzza
ellen, és õt megveré, hogy reá tevé kezét
a ládára, smeghalt ugyanott az Isten elõtt.
4Móz. 4,15.
11. Akkor Dávid igen megdöbbene,
hogy az Úr ily csapással sújtá Uzzát. Azért
azt a helyet mind e mai napig Péres-Uzzának
nevezik.
12. És félni kezde Dávid azon a napon
Istentõl,mondván:Miképpenmerjemmagamhoz
bevinni az Isten ládáját?!
13. És nem vitte be Dávid magához a
ládát a Dávid városába, hanem elhelyezé
azt a gitteus Obed-Edom házában.
14. És az Isten ládája Obed-Edom házában
volt háromhónapig; ésmegáldá azÚr
Obed-Edom házát és mindenét, valamije
volt. 1Móz. 30,27. 2Sám. 6,10. Péld. 10,22.
Dávid palotája, feleségei és gyermekei
14 Külde pedig Hírám, Tírusz királya
Dávidhoz követeket: cédrusfákat,
kõmíveseket és ácsmestereket, hogy néki
házat csináljanak. 2Sám. 5,11.
2. És megismeré Dávid, hogy az Úr õt
megerõsítette a királyságban Izrael felett,
mivelhogy igen felmagasztaltatott az õ
országa az Õ népéért, az Izraelért.
4Móz. 24,7.
3. Vett pedig Dávid még több feleséget
Jeruzsálemben, és nemze Dávid még
több fiakat és leányokat.
442 KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 12. 13. 14.
4. És ezek a neveik azoknak, akik születtek
néki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb,
Nátán és Salamon,
5. Ibhár, Elisua és Elpélet,
6. Nógah, Néfeg és Jáfia,
7. Elisáma, Beheljada és Elifélet.
8.Megértvén pedig a filiszteusok, hogy
Dávid királlyá kenetett fel az egész Izrael
felett, feljöttek mind a filiszteusok, hogy
megkeressékDávidot.Mely dolgotmikor
Dávid meghallott, azonnal ellenük ment.
2Sám. 5,17.
9. A filiszteusok pedig eljövén, elszéledének
a Réfaim völgyében.
10. Akkor Dávid megkérdé az Istent,
mondván: Felmenjek-é a filiszteusok ellen,
és kezembe adod-é õket? És monda
néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom
õket.
11. Felmenének azért Baál-Perásimba,
és ott Dávid õket megveré, és monda
Dávid: Isten úgy tört rá az én ellenségeimre
az én kezem által, mint ahogy
a vizek áttörik a gátat; azért nevezték azt
a helyet Baál-Perásimnak. Ésa. 28,21.
12. És ott hagyák az õ bálványisteneiket,
és Dávid megparancsolá, hogy megégessék
azokat.
13. Ismét feltámadának a filiszteusok és
a völgyben szétterjeszkedtek. 2Sám. 5,22.
14. Azért Dávid ismét megkérdé az
Istent, ésmonda az Isten néki:Nemenj fel
utánuk, hanem fordulj el tõlük, és menj
reájuk a szederfák irányában;
15. És mikor hallod a járás dobogását a
szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra;
mert az Isten elõtted megyen, hogy
megverje a filiszteusok táborát.
16. Dávid azért úgy cselekedék, amint
néki Isten meghagyta, és vágták a filiszteusok
táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig.
5Móz. 2,25. 11,25.
17. És elterjedt Dávid híre az országokban,
és az Úr adá a tõle való félelmet
minden pogányokra. 2Krón. 26,8.
A frigyládát Jeruzsálembe viszik
15 Csináltatott pedig Dávid magának
házakat az õ városában; és helyet
készített az Isten ládájának, és annak
sátort állított fel. Zsolt. 132,2--5.
2. Akkor monda Dávid: Nem szabad
másnak hordozni az Isten ládáját, hanem
csak a lévitáknak, mert az Úr õket választotta,
hogy hordozzák az Isten ládáját, és
néki szolgáljanak mindörökké.
4Móz. 4,2. 15. 5Móz. 10,8. 31,9. Józs. 3,3.
3. Összegyûjté azért Dávid Jeruzsálembe
az egész Izrael népét, hogy az Úr ládáját
az õ helyére vitesse, melyet számára
csináltatott. 1Kir. 8,1.
4. Összegyûjté Dávid az Áron fiait is és
a lévitákat.
5. A Kéhát fiai között fõ volt Uriel, és az
õ atyjafiai százhúszan voltak. 2Móz. 6,16. 18.
6. A Mérári fiai között Asája volt a fõ, és
az õ atyjafiai kétszázhúszan.
7. A Gerson fiai között Jóel volt a fõ, és
az õ atyjafiai százharmincan.
8. Az Elisáfán fiai között Semája volt a fõ,
és az õ atyjafiai kétszázan.
9. A Hebron fiai között Eliel volt a fõ, és
az õ atyjafiai nyolcvanan.
10. Az Uzziel fiai között fõ volt Amminádáb,
és az õ atyjafiai száztizenketten.
11. Hívatá akkor Dávid Sádók és Abjátár
papokat, a léviták közül pedig Urielt, Asáját,
Jóelt, Sémáját, Elielt és Amminádábot.
12. Ésmonda nékik: Ti vagytok a léviták
családfõi. Szenteljétek meg magatokat s a
ti atyátokfiait, és vigyétek az Úrnak, Izrael
Istenének ládáját arra a helyre, amelyet
készítettem számára. 2Móz. 19,10.
3Móz. 10,3. 1Sám. 7,1. 2Krón. 5,11. 29,5.
13.Minthogy kezdettõl fogva nem mûvelték
ezt, az Úr, a mi Istenünk csapást
bocsátott reánk, mert nem kerestük Õt
a rendtartás szerint.
14. Megszentelték azért magukat a
papok és a léviták, hogy vigyék az Úrnak,
Izrael Istenének ládáját.
15. És felvették a léviták fiai az Isten ládáját,
úgy, amintMózesmeghagyta az Úrnak
beszéde szerint, a rudakkal vállaikra.
2Móz. 25,14.
16. És monda Dávid a léviták fejedelmeinek,
hogy állítsanak az õ atyjukfiai közül
éneklõket, éneklõszerszámokkal, lantokkal,
citerákkal és cimbalmokkal, hogy énekeljenek
felemelt szóval, nagy örömmel.
Zsolt. 33,2. 68,25. 150,2--5.
17. Választák azért a léviták Hémánt,
a Jóel fiát, és az õ atyjafiai közül Asáfot, a
KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 14. 15. 443
Berekiás fiát, és a Mérári fiai közül, akik
azoknak atyjukfiai valának, Etánt, a Kúsája
fiát.
18. És õvelük együtt az õ atyjukfiait
másodrenden, Zakariást, Bént, Jeázielt,
Semirámótot, Jéhielt, Unnit, Eliábot,
Benáját, Maaséját, Mattitját, Elifélét, Miknéját,
Obed-Edomot és Jehielt, akik ajtónállók
voltak.
19. Éneklõk: Hémán, Asáf és Etán, réz
cimbalmokkal, hogy zengedezzenek;
20. Zakariás, Aziel, Semirámót, Jéhiel,
Unni, Eliáb, Maaséja és Benája lantokkal
a szüzek módjára;
21. Mattitja, Eliféle, Miknéja, Obed-
Edom, Jéhiel és Azaziás, hogy énekeljenek
citerákkal a nyolchúrú szerint.
22. És Kénániás volt a léviták vezére az
éneklésben, õ igazgatá az éneklést, mivel
tudós volt.
23. Berekiás és Elkána a láda elõtt való
ajtónállók valának:
24. Sébániás pedig és Jósafát, Nétanéel,
Amásai, Zakariás, Benája és Eliézer papok
kürtölnek vala az Isten ládája elõtt; Obed-
Edom és Jéhija, akik kapunállók valának,
a láda után mennek. 4Móz. 10,8. Zsolt. 81,3.
25. Dávid pedig s az Izrael vénei és az
ezredek vezérei, akik elmentek, hogy
felvigyék az Úr szövetségének ládáját
az Obed-Edom házából, nagy örömben
voltak. 2Sám. 6,12. 13. 1Kir. 8,1.
26. Lõn pedig,mikor az Istenmegsegíté
a lévitákat, akik az Úr szövetségének ládáját
vitték, áldozának hét tulokkal és hét
kossal. Jób 42,8.
27. Dávid pedig bíborból csinált ruhába
öltözvén, valamint a léviták mind, akik a
ládát viszik vala, az éneklõk is és Kénániás,
aki az éneklés vezére volt, énekelének,
Dávidon pedig gyolcsból csinált efód volt.
28. És az Úr szövetségének ládáját az
egész Izrael nagy örömmel vitte, kürtökkel,
trombitákkal, cimbalmokkal, lantokkal
és citerákkal zengedezvén. 4Móz. 23,1.
29.Mikor pedig immár az Úr szövetségének
ládája a Dávid városába jutott, Mikál
a Saul leánya kitekinte az ablakon, s
látván, hogy Dávid király táncol és vigad,
szívében megutálá õt. 2Sám. 6,14--16.
Dávid hálaéneke
a frigyláda elhelyezésekor
16 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját
és elhelyezték azt a sátor közepén,
amelyet Dávid annak számára felállított:
áldozának egészenégõ és hálaáldozatokkal
az Isten elõtt. 2Sám. 6,17--19.
2. Ésmikor Dávid elvégezte az egészenégõ
áldozatot és a hálaáldozatot, az Úr
nevében megáldá a népet.
3. És osztogatott minden izraelitának,
férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy
kenyeret, és egy-egy darab húst és egyegy
kalácsot.
4. És rendele az Úr ládája elé a léviták
közül szolgákat, akik hirdessék, tiszteljék
és dicsérjék az Urat, Izrael Istenét.
Zsolt. 9,1. 135,1.
5. Asáf volt a fõ, utána másodrenden
Zakariás, Jeíél, Semirámót, Jéhiel, Mattitja,
Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel
lantokkal és citerákkal, Asáf pedig cimbalmokkal
énekel vala;
6. Továbbá Benája és Jaháziel papok
kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének
ládája elõtt.
7. Azon a napon adottDávid elõször éneket
az Úrnak dicséretére Asáfnak és az õ
atyjafiainak kezébe. 2Sám. 23,1.
Dávid elsõ éneke a zsoltárosoknak
8. Dicsérjétek az Urat, hívjátok segítségül
az Õ nevét, hirdessétek minden
népek között az Õ nagy dolgait.
Zsolt. 105,1. 145,1.
9. Énekeljetek néki, mondjatok dicséretet
néki, beszéljetek minden csodálatos
dolgairól. Zsolt. 100,1.
10. Dicsekedjetek az Õ szent nevében;
örvendezzen szívük azoknak, akik az
Urat keresik.
11. Keressétek az Urat és az Õ erõsségét;
keressétek az Õ orcáját szüntelen.
Zsolt. 34,3. Ésa. 45,25. Ámós 5,6. 14.
12. Emlékezzetekmeg az Õ csodálatos
dolgairól, amelyeket cselekedett, az Õ
csodáiról és az Õ szájának ítéletirõl.
Zsolt. 111,2.
13. Oh Izraelnek, az Õ szolgájánakmagva!
Jákóbnak, az Õ választottjának fiai!
Zsolt. 89,29. 105,15.
444 KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 15. 16.
14. Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész
földön az Õ ítéletei!
15. Emlékezzetek meg örökké az Õ
szövetségérõl, és az Õ beszédérõl, amelyet
parancsolt, ezer nemzetségig;
1Móz. 17,2. 26,3.
16. Amelyet szerzett Ábrahámmal; és
az Izsáknak tett esküjérõl.
1Móz. 28,13. 35,11.
17. Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül,
Izraelnek örökkévaló szövetségül,
1Móz. 28,10--15.
18.Mondván: A Kánaán földjét néked
adom, hogy legyen néktek örökségtek.
19.Midõn ti szám szerint kevesen valátok,
igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
20.Mert járnak vala egyik nemzetségtõl
a másikhoz, és egyik országból más országba:
1Móz. 34,30.
21.Mégsem engedé senkinek õket bántani,
sõt még a királyokat is megbünteté
érettük. 1Móz. 12,17. 20,3.
22. Ezt mondván: Az én felkentjeimet
ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
Zsolt. 89,20--23. 105,15. 2Thess. 1,6.
23.Mindez egész föld énekeljen az
Úrnak, napról napra hirdessétek az Õ
üdvösségét. Zsolt. 47,1. 96,1. 1Tim. 1,15.
24. Beszéljétek a pogányok között az
Õ dicsõségét, minden népek között az
Õ csodálatos dolgait; Ésa. 12,4. Jer. 32,17.
25.Mert nagy az Úr és igen dicsérendõ,
és rettenetes minden istenek
felett; Zsolt. 89,6--8.
26.Mert a pogányoknak minden isteneik
csak bálványok, de az Úr teremtette
az egeket. 3Móz. 19,4. 1Kor. 8,4.
27. Dicsõség és tisztesség van Õelõtte,
erõsség és vigasság az Õ helyén.
28. Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei,
adjatok az Úrnak dicsõséget
és erõsséget! Zsolt. 8,1.
29. Adjatok az Úr nevének dicsõséget,
hozzatok ajándékot, és jöjjetek eleibe,
imádjátok az Urat a szentség ékességében.
30. Rettegjen az egész föld az Õ orcájától;
a föld kereksége is megerõsíttetik,
hogy ne ingadozzék.
31. Örüljenek az egek, és örvendezzen a
föld, ésmondják a pogányok között: az Úr
uralkodik! Ésa. 35,10. Luk. 2,13. Jel. 14,2.
32. Zengjen a tenger és az õ teljessége;
örvendezzen amezõ ésminden, ami azon
van. Zsolt. 96,11.
33. Akkor örvendezni kezdenek az erdõnek
fái az Úr elõtt,mikor eljövendmegítélni
a földet.
34. Tiszteljétek az Urat, mert igen jó,
mert az Õ irgalmassága örökkévaló.
Zsolt. 106,1. 107,1. 118,1. 136,1.
35. És mondjátok: Tarts meg minket,
üdvözítõ Istenünk, gyûjts össze minket,
és szabadíts meg a pogányoktól, hogy
a Te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk
a Te dicséretedben!
Zsolt. 106,47. Csel. 4,29--31.
36. Áldott legyen az Úr, Izrael Istene
öröktõl fogva mindörökké! És monda a
sokaság: Ámen! És dicséré az Urat.
37. Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének
ládájánál Asáfot és az õ atyjafiait,
hogy a láda elõtt szüntelen minden napon
szolgáljanak,
38. Obed-Edomot és az õ hatvannyolc
atyjafiát, Obed-Edom pedig a Jeditun fia,
és Hósát pedig ajtónállóknak.
39. Sádók papot pedig és az õ pap atyjafiait,
az Úr sátora elõtt hagyá a magaslaton,
mely Gibeonban volt; 1Kir. 3,4.
40. Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen
égõáldozattal az égõáldozatnak oltárán
minden reggel és este, és hogy mindent
aszerint cselekedjenek, amint megíratott
az Úr törvényében, melyet parancsolt
az Izraelnek,
41. Hémánt is és Jédutunt velük hagyá,
és többeket is választott, akik nevük szerintmegneveztettek,
hogy az Urat dicsérjék,
mert az Õ irgalmassága örökkévaló.
2Krón. 5,13. Ezsdr. 3,11. Neh. 9,17. Zsolt. 33,5.
86,5. 103,17. Jer. 33,11. Jóel 2,13. Luk. 6,36. Jak. 5,11.
42. És õvelük Hémánt és Jédutunt kürtökkel,
cimbalmokkal és az Isten énekének
szerszámaival. A Jédutun fiait pedig
kapunállókká tette.
43. Akkor eltávozék az egész nép, mindenki
az õ házához. Dávid pedig visszatért,
hogy az õ háznépét is megáldja.
Józs. 24,15. 2Sám. 6,19.
KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 16. 445
Dávid templomot akar építeni
17 Lõn pedig, mikor Dávid az õ házában
ült, monda Nátán prófétának:
Ímé, én cédrusfából csinált házban lakom,
azÚr szövetségének ládája pedig kárpitok
alatt. 2Sám. 7,1. Agg. 1,4. Csel. 7,46.
2. Akkor monda Nátán Dávidnak: Valami
a te szívedben van, cselekedd meg,
mert az Isten veled lesz.
3. Azon éjjel pedig lõn az Istennek szava
Nátánhoz, mondván:
4.Menj el, és mondd meg az én szolgámnak,
Dávidnak: Ezt mondja az Úr:
Ne te építs nékem házat lakásul;
5.Mert nem laktam én attól fogva házban,
mióta az Izrael fiait kihoztam, mind
e mai napig, hanem egy hajlékból más
hajlékba mentem és sátorból sátorba.
2Móz. 40,2.
6. Amely helyeken jártam az Izrael
egész népével, szólottam-é vagy egyszer
valakinek az Izrael bírái közül, akiknek
parancsoltam, hogy az én népemet legeltessék,
mondván: Miért nem csináltatok
nékem cédrusfából házat?
Az Úr ígérete Dávidnak és házának
7.Most azért ezt mondjad az én szolgámnak,
Dávidnak: Eztmondja a Seregek
Ura: Én választottalak téged a juhokmellõl
a pásztorkunyhóból, hogy légy vezére
az én népemnek, az Izraelnek,
1Sám. 16,11–13. Zsolt. 78,70.
8. És veled voltam mindenütt, valahová
mentél, minden ellenségeidet is a
te orcád elõl elvesztettem, ennek felette
oly hírt szereztem néked, amilyen hírük
a hatalmasoknak van, akik a földön
vannak;
9. Lakóhelyet is adtamaz én népemnek,
az Izraelnek és elplántálám õt; és lakik az
õ helyén, és ki nem mozdul többé, s nem
fogják az álnokságnak fiai sanyargatni,
mint azelõtt.
10. És attól az idõtõl fogva, hogy megparancsoltam,
hogy bírák legyenek az én
népem, az Izrael felett, minden te ellenségeidet
megaláztam, és azt is jelentém
néked, hogy az Úr házat épít néked.
2Sám. 7,11. Jer. 31,12. Ezék. 34,14.
11. És lészen,mikor betelnek a te életed
napjai, hogy a te atyáidhoz elmenj, a te
magodat feltámasztom teutánad, mely
a te fiaid közül való lesz, és az õ országát
megerõsítem.
1Kir. 2,10. 5,5.Mát. 1,6. Luk. 3,31.
12. Õ épít nékem házat, és megerõsítem
az õ királyiszékét mindörökké.
1Kir. 6,38. Zsolt. 89,20--37.
13. Én leszek néki atyja, õ pedig fiam
lészen, és az én irgalmasságomat tõle el
nem veszem, mint ahogy az elõttedvalótól
elvettem; 2Sám. 7,13–15.Mát. 3,17.
Márk 1,11. Luk. 3,22. 2Kor. 6,18. Zsid. 1,5.
14. Hanem megerõsítem õt az én házamban
és az én királyságomban mindörökké,
és az õ királyiszéke erõs lesz
mindörökké. Zsolt. 89,3. 4. 36. 110,1. Ésa. 9,7.
Ezék. 37,25. Dán. 2,44.Mik. 4,1.
Mát. 19,28. 25,31. Luk. 1,31--33. Zsid. 1,8.
15.Mind e beszédek szerint és mind e
látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
16. Beméne azért Dávid király, és leüle
az Úr elõtt, és monda: Ki vagyok én, oh
Uram Isten, s micsoda az én házam is,
hogy engem eddig juttattál?
1Móz. 32,10. 2Sám. 7,18. Jób 7,17.
17. Sõt, még ez is kevés volt elõtted,
oh Isten! Hanem ennek felette szóltál
jövendõt is a te szolgád háza felõl, és
mint magas rangú embert, úgy tekintettél
engem, Úr Isten!
18. És mit kérhetne Dávid többet tõled,
a Te szolgádnak tisztességére, holott Te
jól ismered a Te szolgádat? Ján. 21,17.
19. Oh Uram, a Te szolgádért és a Te
szíved szerint cselekedted mind e nagy
dolgokat, hogy kijelentetted mindezeket
a csodálatos dolgokat, Mát. 11,26. Ef. 1,11.
20. Oh Uram, nincsen senki hasonló
hozzád, és nincsen Isten náladnál több,
mind aszerint, amint füleinkkel hallottuk.
2Móz. 15,11. 5Móz. 33,26. Zsolt. 86,8. Jer. 32,17.
21. És kicsoda olyan, mint a Te néped,
az Izrael, egy nemzetség a földön, amelyért
elment volna az Isten, hogy megváltaná
magának népül; hogy magadnak
nagy és rettenetes nevet szerezz,
kiûzvén a pogányokat a Te néped elõl,
amelyet Egyiptomból megszabadítottál!
446 KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 17.
22. És az Izrael népét a Te népeddé
tetted mindörökké, és Te Uram, nékik
Istenük lettél.
23.Most azért Uram, a szó, amelyet
szóltál a Te szolgád felõl és az õ háza
felõl, erõsíttessék meg mindörökké, és
úgy cselekedjél, amint szóltál.
Zsolt. 33,4. 9. 89,34. Ésa. 14,24. 55,11. Ezék. 12,28.
24.Maradjon meg és magasztaltassék
fel a Te neved mindörökké, hogy mondhassák:
A Seregek Ura az Izrael Istene,
Istene Izraelnek; és Dávidnak, a Te szolgádnak
háza legyen állandó elõtted.
Ján. 12,28.
25. Minthogy Te, én Istenem, a Te
szolgádnak füle hallására megjelentetted,
hogy néki házat csinálsz: ez okáért indult
meg a Te szolgád, hogy könyörgene elõtted.
26.Most azért én Uram, Te vagy az
Isten, és Te szóltad e jó dolgot a Te
szolgád felõl. Tit. 1,3.
27.Most azért tessék néked megáldani
a Te szolgádnak házát, hogy legyen
állandó mindörökké elõtted; mivelhogy
Te, Uram, megáldottad, legyen azért
áldott mindörökké. Róm. 11,29.
Dávid gyõzelmei
18 Ezek után pedig megverte Dávid
a filiszteusokat, és megalázta õket,
és Gát városát faluival együtt elvette a
filiszteusok kezébõl. 2Sám. 8,1.
2. Amoábitákat ismegverte; és amoábiták
Dávidnak adófizetõ szolgái lettek.
4Móz. 24,17. Zsolt. 60,8.
3. Továbbá megverte Dávid Hámátban
Hadadézert is, Sóbának királyát,mikor elindult,
hogy az Eufrátesz folyóvízig vesse
birodalmának határát.
1Móz. 15,18. 5Móz. 11,24.
4. Dávid pedig nyert tõle ezer szekeret
és hétezer lovast és húszezer gyalogost;
és minden szekeres lovaknak inait elvagdaltatá
Dávid, és csak száz szekérbe valót
tartott meg azokból.
5. És mikor eljöttek Damaszkuszból a
szíriabeliek, hogy megsegítenék Hadadézert,
a Sóba királyát: levága Dávid a szíriabeliek
közül huszonkétezer férfit.
6. És rendelt Dávid tiszttartókat Szíriában,
ahol Damaszkusz van; és lettek a
szíriabeliek Dávidnak adófizetõ szolgái.
És megsegítette az Úr Dávidot mindenütt,
amerre csak ment.
Zsolt. 94,14. Ésa. 45,2. 3.
7. És fogta Dávid az aranypajzsokat,
amelyeket a Hadadézer szolgái viseltek,
és Jeruzsálembe vitte.
8. És hoza Dávid Tibhátból és Kúnból,
a Hadadézer városaiból igen sok rezet.
Abból csinálta Salamon a réztengert, az
oszlopokat és a rézedényeket.
2Sám. 8,8. 1Kir. 7,15. 2Krón. 4,12. 15. 16.
9.Mikor meghallotta pedig Tóhu, a
hamátbeli király, hogy Dávid megverte
Hadadézernek, a Sóba királyának egész
hadát:
10. Küldötte Dávid királyhoz az õ fiát,
Hadorámot, hogy köszöntse õt és megáldja,
mivelhogy megharcolt Hadadézerrel
és megverte õt; mert Tóhu is hadakozik
Hadadézer ellen. És külde Dávidnak
sok arany, ezüst és rézedényt,
2Sám. 1,1. 8,10--12.
11. És Dávid király ezeket is az Úrnak
szentelte, az ezüsttel és az arannyal
együtt, amelyet minden pogányoktól
nyert, az edomitáktól, a moábitáktól, az
Ammon fiaitól, a filiszteusoktól és amálekitáktól.
2Sám. 10,11. 12.
12. Abisai pedig, a Séruja fia, az edomiták
közül a Sónak völgyében megvert
tizennyolcezret.
13. És rendelt Edómban Dávid tiszttartókat,
és lettek az edómbeliek mind
Dávidnak szolgái. És megsegítette az
Úr Dávidot mindenütt, amerre csak
ment. 1Móz. 27,29. 4Móz. 24,18.
14. Így uralkodék Dávid az egész Izrael
felett, és ítéletet és igazságot szolgáltatott
egész népének.
15. Joáb pedig, Séruja fia, a sereg elöljárója
volt, Jósafát, az Ahilud fia pedig
emlékíró.
16. Sádók, az Ahitub fia és Abimélek,
az Abjátár fia voltak a papok; Sausa az
íródeák.
17. És Benája, a Jójada fia, a kereteusok
és peleteusok elöljárója volt; a Dávid fiai
pedig elsõk a király mellett. 2Sám. 8,16–18.
KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 17. 18. 447
Dávid bosszút áll az ammonitákon
követeinek megcsúfolásáért
19 Történt ez után, hogy meghalt
Náhás, az Ammon fiainak királya,
és uralkodék az õ fia helyette.
1Sám. 11,1. 2Sám. 10,1.
2. Ésmonda Dávid:Minden jóval leszek
aNáhás fiához,Hánunhoz;mert az õ atyja
is jól tett velem. Ezért Dávid követeket
külde õhozzá, akik vigasztalnák õt az õ
atyjának halála miatt; és elmenének a
Dávid szolgái az Ammon fiainak földjére
Hánunhoz, hogy õt vigasztalnák.
3. Akkor mondának az Ammon fiainak
fõemberei Hánunnak: Azt hiszed-é, hogy
Dávid atyád iránti tiszteletbõl küldött hozzád
vigasztalókat? Avagy nemazért jötteké
az õ szolgái hozzád, hogy a földet megvizsgálják,
elpusztítsák és kikémleljék?
4.Megfogatá azért Hánun a Dávid szolgáit
és azokat megnyiratá, és ruhájukat
félig elmetszeté az õ derekukig, és úgy
bocsátá el õket.
5. Elmenének pedig és értesíték Dávidot,
hogymi történt a férfiakkal. És külde
eléjük, mert azok a férfiak felette nagy
gyalázattal illettettek, és ezt üzené a
király: Maradjatok Jérikóban, míg szakállatok
megnõ, akkor jöjjetek hozzám.
2Sám. 10,5.
6. Látván pedig az Ammon fiai, hogy
tisztességtelen dolgot cselekedtek Dáviddal,
küldének Hánun és az Ammon fiai
ezer tálentum ezüstöt, hogy fogadjanak
szekereket és lovagokat Mézopotámiából,
szíriaiMaakából és Sóbából.
7. Fogadának azértmaguknak harminckétezer
szekeret, Maakának királyát is az
õ népével együtt, akik eljövének és tábort
járának Medeba elõtt. Az Ammon fiai is
öszszegyûlének az õ városaikból és jövének
az ütközetre. 4Móz. 21,30. Józs. 13,9.
8. AmitmikormeghallottDávid, elküldé
Joábot és a vitézek egész seregét.
9. És az Ammon fiai kimenvén, csatarendbe
állának a város kapuja elõtt; amely
királyok pedig segítségre jöttek, külön
voltak a mezõn.
10. Látván pedig Joáb, hogy mind elõl,
mind hátul ellenség állana, kiválaszta az
egész Izrael harcosai közül egynéhányat,
és a szíriabeliek ellen rendelé.
11. A nép többi részét pedig testvérére,
Abisaira bízá, és ezek az Ammon fiaival
állának szembe.
12. És monda: Ha a szíriabeliek rajtam
erõt vennének, légy segítségemre; ha
pedig az Ammon fiai rajtad vennének
erõt, én is megsegítlek.
13. Légy erõs, sõt legyünk bátrak mindnyájan
a mi népünkért és a mi Istenünk
városaiért; azÚr pedig cselekedje azt, ami
néki tetszik. Zsolt. 20,7. 34,22. 37,5. 40,4. 55,22.
Péld. 16,3. 28,25. Ésa. 30,18. Jer. 17,5--8.
14. Harcra indult azért Joáb és az õ hada
a szíriabeliek ellen, akik õelõtte megfutamodának.
15. Az Ammon fiai pedig mikor látták,
hogy megfutamodának a szíriabeliek: õk
is megfutamodának Abisai elõl, az õ testvére
elõl, és a városba menekültek; Joáb
pedig visszatért Jeruzsálembe.
16. Látván pedig a szíriabeliek, hogy
az Izrael elõttmegverettetének, követeket
küldének és kihozatták a szíriabelieket,
akik a folyóvízen túl laknak vala, és Sófák,
a Hadadézer seregeinek vezére volt
az elöljárójuk.
17.Mikor pedig hírül adták Dávidnak,
összegyûjté az egész Izraelt, és a Jordán
vizén átmenvén, hozzájuk érkezék és
csatarendbe állott ellenük. És mikor
csatarendbe állott Dávid a szíriabeliek
ellen, õk is megütköztek õvele.
18. De a szíriabeliek megfutamodtak
Izrael elõl, és levágott Dávid a szíriabeliek
közül hétezer szekeret és negyvenezer
gyalogot; annak felette Sófákot, a sereg
vezérét is megölte. Zsolt. 33,16. Péld. 21,31.
19.Mikor pedig látták a Hadadézer szolgái,
hogy Izrael elõtt legyõzetének: békét
kötöttek Dáviddal és szolgálának néki, és
nem akarták többször a szíriabeliek megsegíteni
az Ammon fiait.
Rabba városának bevétele
20 És lõn az esztendõnek fordulásával,
mikor a királyok harcba
menni szoktak, elindította Joáb a hadat,
és elpusztította az Ammon fiainak földjét.
448 KRÓNIKÁK I. KÖNYVE 19. 20.
És elmenvén megszállta Rabbát, Dávid
pedig Jeruzsálembenmaradt, és elfoglalta
Joáb Rabbát és elrontá azt.
2Sám. 12,26. Préd. 3,8.
2. És elvevé Dávid az õ királyuknak fejérõl
a koronát, mely egy tálentum arany
súlyú volt, s melyben drágakövek voltak.
És Dávid fejére tette azt, s a városból is
temérdek zsákmányt vitt el.
3. A város népét pedig kihozatá és fûrésszel
vágatá, és vasboronákkal és fejszékkel.
Így cselekedék Dávid az Ammon
fiainak minden városával; azután megtért
Dávid az egész néppel Jeruzsálembe.
2Sám. 12,30.
Három diadal a filiszteusokon
4. Ezután ismét had támadt Gézerben a
filiszteusok ellen; és akkor ölte meg a
husáti Sibbékai az óriások nemzetségébõl
való Sippait; és ilyen módon megaláztatának.
2Sám. 21,18.
5. Ismét lõn had a filiszteusok ellen,
amelyben megölé Elhanán, a Jáir fia a
gátbeli Láhmit, a Góliát atyjafiát; és az õ
dárdájának nyele hasonló volt a szövõk
zugolyfájához.
6. Ezek után ismét versengés támadt
Gátban, hol egymagas ember volt, akinek
hat-hat, vagyis huszonnégy ujja volt; ez is
óriás fia volt.
7. És szidalommal illeté Izraelt, és megölé
õt Jonatán, Dávid testvérének, Simeának
fia.
8. Ezek ugyanazon egy óriásnak fiai
voltak Gátban, akik elveszének Dávidnak
és az õ szolgáinak keze által.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 170
Tegnapi: 336
Heti: 170
Havi: 2 459
Össz.: 825 093

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 40.Krónikák I.könyve 11-20.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: ima izraelert - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »