Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Elihu elsõ beszéde
32 Miután ez a három ember megszûnt
vala felelni Jóbnak, mivel õ
igaz vala önmaga elõtt:
556 JÓB KÖNYVE 31. 32.
2. Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia,
aki Búztól való vala, a Rám nemzetségébõl.
Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az
igazabbnak tartotta magát Istennél.
1Móz. 22,21.
3.De felgerjedt haragja az õ hárombarátja
ellen is, mivelhogy nem találják vala el
a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
4. Elihu azonban várakozott a Jóbbal
való beszéddel, mert amazok öregebbek
valának õnála.
5. De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet
a három férfiú szájában, akkor gerjede
föl az õ haragja.
6. És felele a Búztól való Elihu, Barakeél
fia, és monda: Napjaimra nézve én még
csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek,
azért tartózkodtam és féltem tudatni
veletek véleményemet.
7. Gondoltam: Hadd szóljanak a napok;
és hadd hirdessen bölcsességet az évek
sokasága!
8. Pedig a szellem az az emberben és
a Mindenható lehelése, ami értelmet
ad néki! 1Kir. 3,12. 4,29. Péld. 2,6.
Préd. 2,26. Dán. 1,17.Mát. 11,25. Jak. 1,5.
9. Nem a nagyok a bölcsek, és nem a
vének értik az ítéletet. 1Kor. 1,21. 26.
10. Azt mondom azért: Hallgass reám,
hadd tudassam én is véleményemet!
11. Ímé, én végigvártam beszédeiteket,
figyeltem, amíg okoskodtatok, amíg
szavakat keresgéltetek.
12. Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot
egyikõtök sem cáfolá meg, sem beszédére
meg nem felelt. Péld. 18,13.
13. Ne mondjátok azt: Bölcsességre
találtunk, Isten gyõzheti meg õt és
nem ember! Jer. 9,23.
14.Mivel ellenem nem intézett beszédet,
nem is a ti beszédeitekkel válaszolok
hát néki.
15.Megzavarodának és nem feleltek
többé; kifogyott belõlük a szó.
16. Vártam, de nem szóltak, csak álltak
és nem feleltek többé.
17. Hadd feleljek hát én is magamért,
hadd tudassam én is véleményemet!
18.Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat
engem a bennem levõ szellem.
19. Ímé, bensõm olyan, mint az új bor,
amelynek nyílása nincsen; miként az új
tömlõk, csaknem szétszakad.
20. Szólok tehát, hogy levegõhöz jussak;
felnyitom ajkaimat, és felelek.
21.Nem leszek személyválogató senki
iránt; nemhízelkedemegy embernek sem;
22. Mert én hízelkedni nem tudok;
könnyen elszólíthatna engem a Teremtõm!
Csel. 12,22. 23.
Elihu ellentmond Jóbnak
33 No, azért halldmeg csak Jób az én
szavaimat, és vedd füledbeminden
beszédemet!
2. Ímé, megnyitom már az én szájamat,
és a beszéd nyelvem alatt van már.
3. Igaz szívbõl származnak beszédeim,
tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
1Thess. 1,3.
4. Az Istennek Szelleme teremtett
engem, és a Mindenhatónak lehelete
adott nékem életet. 1Móz. 2,7.
5. Ha tudsz, cáfolj meg; készülj fel ellenem
és állj elõ!
6. Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint
te; sárból formáltattam én is.
7. Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson;
kezemnemlészen súlyos rajtad.
8. Csak az imént mondtad fülem hallatára,
hallottam a beszédnek hangját:
9. Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül:
mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.
10. Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének
tart engem!
11. Béklyóba veti lábaimat, és õrzi minden
ösvényemet.
12. Ímé, ebben nincsen igazad, azt felelem
néked, mert nagyobb az Isten az embernél!
Préd. 7,20.
13. Miért perelsz vele? Azért, hogy
egyetlen beszédedre sem felelt?
rész 40,2. Ésa. 45,9.
14. Hiszen szól az Isten egyszer vagy
kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15. Álomban, éjjeli látomásban, mikor
mély álom száll az emberre, és mikor
ágyasházukban szenderegnek;
rész 36,10. 4Móz. 12,6.
JÓB KÖNYVE 32. 33. 557
16. Akkor nyitja meg az emberek fülét,
és megpecsételi megintetésükkel.
Mát. 2,12. 19. 22.
17. Hogy eltérítse az embert a rossz
cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet
a férfi elõl.
18. Visszatartja a romlástól, és életét
hogy azt fegyver ne járja át.
19. Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában,
és csontjainak szüntelen való
háborgásával. Zsid. 12,6.
20. Úgy, hogy az õ ínye undorodik az
ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.
21. Húsa szemlátomást aszik le róla;
csontjai, amelyeket látni nem lehetett,
kiülnek. Zsolt. 102,5.
22. És lelke közelget a sírhoz, s élete
a halál angyalaihoz.
23. Ha van mellette magyarázó angyal,
egy az ezer közül, hogy az emberrel
tudassa kötelességét;
24. És az Isten könyörül rajta, és azt
mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne
szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Róm. 3,24. 10,7.
25. Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra
kezdi ifjúságának napjait. 2Kir. 5,14. Ef. 5,30.
26. Imádkozik Istenhez és Õ kegyelmébe
veszi, hogy az Õ színét nézhesse
nagy örömmel, és az embernek visszaadja
az õ igazságát. Ésa. 50,4. 5.
27. Az emberek elõtt énekel és mondja:
Vétkeztem és az igazat elferdítettem
vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Péld. 28,13. Luk. 15,22. Róm. 6,21. 1Ján. 1,9.
28. Megváltotta életemet a sírba
szállástól, és egész valóm a világosságot
nézi. Ésa. 38,17.
29. Ímé, mindezt kétszer, háromszor
cselekszi Isten az emberrel,
30. Hogy megmentse életét a sírtól,
hogy világoljon az élet világosságával.
Zak. 9,1.
31. Figyelj Jób, és hallgass meg engem;
hallgass, hadd szóljak én!
32. Ha van mit mondanod, cáfolj meg;
szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
2Krón. 11,2. 4.
33. Ha pedig nincs, hallgass meg
engem, hallgass és megtanítlak téged a
bölcsességre! Zsolt. 34,11.
Elihu második beszéde
Isten az ítéletet el nem fordítja
34 És szóla Elihu, és monda:
2. Halljátok meg bölcsek az én
szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám
füleiteket!
3.Mert a fül próbálja meg a szót, mint
az íny kóstolja meg az ételt.
4. Keressük csak magunk az igazságot,
értsük meg magunk között, mi a jó?
5.Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok,
de Isten megtagadja igazságomat.
6. Igazságom ellenére kell hazugnak
lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
7.Melyik ember olyan, mint Jób, aki
issza a csúfolást, mint a vizet.
8. És egy társaságban forog a gonosztevõkkel,
és az istentelen emberekkel jár!
9.Mert azt mondja: Nem használ az
az embernek, ha Istennel békességben
él. Mal. 3,14.
10. Azért, ti tudós emberek, hallgassatok
meg engem! Távol legyen Istentõl
a gonoszság, és a Mindenhatótól az
álnokság!
1Móz. 18,21. 5Móz. 32,4. 2Krón. 19,7. Róm. 9,14.
11. Sõt inkább, amint cselekszik az
ember, úgy fizet néki, és mindenki az õ
útja szerint találja meg, amit keres.
Péld. 24,12. Jer. 32,19.Mát. 16,27.
Róm. 2,6. 2Kor. 5,10. 1Pét. 1,17. Jel. 22,12.
12. Bizonyára az Isten nem cselekszik
gonoszságot, a Mindenható el nem
ferdíti az igazságot!
13. Kicsoda bízta reá a földet és ki
rendezte az egész világot?
14. Ha csak Õmagára volna gondja,
életadó szellemét és leheletét magához
vonná: Zsolt. 104,29. Préd. 12,7.
15. Elhervadna együtt minden test
és az ember visszatérne a porba.
16. Ha tehát van eszed, halld meg ezt,
és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek
szavára!
17. Vajon, aki gyûlöli az igazságot, kormányozhat-
é? Avagy az ellenállhatatlan
igazat kárhoztathatod-é? 1Móz. 18,28.
18. Aki azt mondja a királynak: Te
semmirevaló! És a fõembereknek: Te
gonosztevõ!
558 JÓB KÖNYVE 33. 34.
19. Aki nem nézi a fejedelmek személyét
és a gazdagot a szegénynek fölibe
nem helyezteti; mert mindnyájan az Õ
kezének munkája. 5Móz. 10,17.
20. Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor
felriadnak a népek és elenyésznek,
a hatalmas is eltûnik kéz nélkül!
21.Mert Õ szemmel tartja mindenkinek
útját, és minden lépését jól látja.
22.Nincs sötétség és nincs a halálnak árnyéka,
ahova elrejtõzhessék a gonosztevõ;
23. Mert nem sokáig kell szemmel
tartania az embert, hogy az Isten elé
kerüljön ítéletre! Ezsdr. 9,13.
24.Megrontja a hatalmasokat vizsgálat
nélkül, és másokat állít helyükbe.
25. Ekképpen felismeri cselekedeteiket,
és éjjel is ellenük fordul és szétmorzsoltatnak.
26. Gonosztevõk gyanánt tapodja meg
õket olyan helyen, ahol látják.
27. Akik azért távoztak el, és azért nem
gondoltak egyetlen útjával sem,
28. Hogy a szegény kiáltását hozzájuk
juttatja, és Õ a nyomorultak kiáltását
meghallja. 2Móz. 22,23. 5Móz. 24,14. Jak. 5,4.
29. Ha Õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja
Õt? Ha elrejti orcáját, ki láthatja meg azt?
Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;
Péld. 17,1. Préd. 4,6. Ésa. 30,15. 32,17. 2Thess. 3,12.
30. Hogy képmutató ember ne uralkodjék,
és ne legyen tõre a népnek.
31. Bizony az Istenhez így való szólani:
Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
32. Amit át nem látok, arra Te taníts
meg engem; ha gonoszságot cselekedtem,
többet nem teszem!
33. Avagy te szerinted fizessen-é csak
azért,mert eztmegveted, és hogy te szabd
meg és nem én? Nos, mit tudsz?Mondd!
34. Az okos emberek azt mondják majd
nékem, és a bölcs férfiú, aki reám hallgat:
35. Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás
nélkül valók.
36. Oh, bárcsak megpróbáltatnék Jób
mind végiglen, amiért úgy felel, mint az
álnok emberek!
37. Mert vétkét gonoszsággal tetézi,
csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
Elihu harmadik beszéde
35 Tovább is felele Elihu, és monda:
2. Azt gondolod-é igaznak, ha így
szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint
Istené?
3. Hogyha ezt mondod: Mi hasznod
belõle? Mivel várhatok többet, mintha
vétkezném?
4. Én megadom rá néked a feleletet, és
barátaidnak teveled együtt.
5. Tekints az égre és lásd meg; és nézd
meg a fellegeket,milyenmagasan vannak
feletted!
6. Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene;
ha megsokasítod bûneidet, mit ártasz
néki?
7. Ha igaz vagy,mit adsz néki, avagymit
kap a te kezedbõl? Péld. 9,12. Róm. 11,35.
8. Az olyan embernek árt a te gonoszságod,
mint te vagy, és igazságod az ilyen
ember fiának használ.
9. A sok erõszak miatt kiáltoznak; jajgatnak
a hatalmasok karja miatt; 2Móz. 2,23.
10. De egy sem mondja: Hol van Isten,
az én Teremtõm, aki hálaénekre indít
éjszaka; Zsolt. 42,8. Ésa. 30,29. 51,3.
11. Aki többre tanít minket a mezei
vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég
madarainál? Zsolt. 8,6. 1Ján. 5,20.
12. Akkor azután kiálthatnak, de Õ nem
felel a gonoszok kevélysége miatt; Péld. 1,28.
13.Mert a hiábavalóságot Isten meg
nem hallgatja, a Mindenható arra nem
tekint.
14. Hátha még azt mondod: Te nem
látod Õt; az ügy elõtte van és te reá vársz!
15.Most pedig,mivel nembüntet haragja,
és nem figyelmez a nagy álnokságra:
16. Azért tátja fel Jób hívságra a száját,
és szaporítja a szót értelem nélkül.
Elihu utolsó beszéde
Isten hatalmas és igazságos
36 És folytatá Elihu, és monda:
2. Várj még egy kevéssé, majd
felvilágosítlak, mert az Istenért még van
mit mondanom.
3. Tudásomat messzünnen veszem, és
az én Teremtõmnek igazat adok.
JÓB KÖNYVE 34. 35. 36. 559
4. Mert az én beszédem bizonyára
nem hazugság; tökéletes tudású ember
áll melletted.
5. Ímé, az Isten hatalmas, mégsem
vet meg senkit; hatalmas erõben és
bölcsességben.
6. Nem tartja meg a gonosznak életét,
de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7. Nem veszi le az igazról szemeit, sõt
a királyok mellé, a trónra ülteti õket
örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Zsolt. 33,18. 113,7. 8.
8. És ha béklyókba veretnek, és fogva tartatnak
a nyomorúság kötelein: Zsolt. 107,10.
9. Tudtukra adja cselekedetüket, és
vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtuk.
10.Megnyitja füleiket a feddõzésnek
ésmegparancsolja, hogy a vétekbõl megtérjenek:
Józs. 1,8. Zsolt. 35,27. 118,25.
11. Ha engednek és szolgálnak néki,
napjaikat gazdagságban töltik el, és
esztendeiket gyönyörûségekben.
Ésa. 1,19. Ján. 12,26.
12. Ha pedig nem engednek, fegyverrel
veretnek által, és tudatlanságbanmúlnak ki.
13. De az álnok szívûek haragot táplálnak,
nemkiáltanak,mikormegkötözi õket.
14. Azért ifjúságukban halnak meg, és
életük a paráznákéhoz hasonló.
15. A nyomorultat megszabadítja az õ
nyomorúságától, és a szorongattatással
megnyitja fülüket.
16. Téged is kiszabadítana az ínség
torkából tág mezõre, ahol nincs szorultság,
és asztalod étke kövérséggel lenne
rakva;
17. De ha gonosz ítélettel vagy tele,
úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18. Csakhogy a harag ne ragadjon téged
csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson
el.
19. Ad-é valamit a te gazdagságodra?
Semaranyra, semsemmiféle erõfeszítésre!
20. Ne kívánjad az éjszakát, amely népeket
mozdít ki helyükbõl.
21. Vigyázz! Ne pártolj a bûnhöz, noha
azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22. Ímé, mily fenséges az Isten az Õ
erejében; kicsoda az, aki úgy tanítson,
mint Õ? Ésa. 40,13. Róm. 11,34. 1Kor. 2,16.
23. Kicsoda szabta meg az Õ útjait, vagy
kimondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
5Móz. 32,4.
24. Legyen rá gondod, hogy magasztaljad
az Õ cselekedetét, amelyrõl énekelnek
az emberek! Zsolt. 92,5. Jel. 15,3.
25.Minden ember azt szemléli; a halandó
távolról is látja. Róm. 1,19.
26. Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük
Õt! Esztendeinek száma sem
nyomozható ki. Zsolt. 90,2. 1Kor. 13,12. Zsid. 1,12.
27. Hogyha magához szívja a vízcseppeket,
ködébõl mint esõ cseperegnek alá,
28. Amelyet a fellegek özönnel öntenek,
és hullatnak le temérdek emberre.
29. De sõt értheti-é valaki a felhõ szétoszlását,
az Õ sátorának zúgását?
30. Ímé, szétterjeszti maga körül az Õ
világosságát, és megvilágítja a tenger
mélységeit. Jak. 5,17. 18.
31.Mert ezek által ítéli meg a népeket,
ád eledelt bõségesen. Csel. 14,17.
32. Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli
a lázadó ellen.
33. Az Õ dörgése ad hírt felõle, mint
a barom a közeledõ viharról. Zsolt. 104,14.
Elihu beszéde Isten hatalmasságáról
37 Ezért remeg az én szívem, és
csaknem kiszökik helyébõl.
2. Halljátok meg figyelmesen az Õ
hangjának dörgését, és a zúgást, amely
az Õ szájából kijön!
3. Az egész ég alatt szétereszti azt, és
villámát is a földnek széléig. Zsolt. 29,3.
4. Utána hang zendül, az Õ fenségének
hangjával mennydörög, s nem tartja
vissza azt, ha szava megzendült.
5. Isten az Õ szavával csodálatosan
mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik,
úgyhogy nem érthetjük. Jel. 15,3.
6.Mert azt mondja a hónak: Essél le
a földre! És a záporesõnek és a zuhogó
zápornak: Szakadjatok. Zsolt. 147,16.
7. Minden ember kezét lepecsételi,
hogy megismerje minden halandó, hogy
az Õ mûve. Zsolt. 111,2.
8. Akkor a vadállat az õ tanyájára húzódik,
és az õ barlangjában marad.
560 JÓB KÖNYVE 36. 37.
9. Rejtekébõl elõjön a vihar, és az északi
szelektõl a fagy.
10. Isten lehelete által támad a jég, és
szorul össze a víznek szélessége.
11.Majd nedvességgel öntözi meg a
felleget, s áttöri a borulatot az Õ villáma.
12. És az köröskörül forog az Õ vezetése
alatt, hogy mindazt megtegyék, amit parancsol
nékik, a föld kerekségének színén.
13. Vagy ostorul, ha földjének úgy kell,
vagy áldásul juttatja azt.
14. Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és
gondold meg az Istennek csodáit.
15.Megtudod-é, mikor rendeli azt rájuk
az Isten, hogy villanjon az Õ felhõjének
villáma?
16. Tudod-é, hogy miként lebegnek a
felhõk, vagy a tökéletes tudásnak csodáit
érted-é?
17.Miképpen melegülnek át ruháid,
mikor nyugton van a föld a déli széltõl?
18. Vele együtt terjesztetted-é ki az eget,
amely szilárd, mint az acéltükör?
19.Mondd meg nékünk, mit szóljunk
néki? A sötétség miatt semmit sem kezdhetünk.
20. Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná
valaki: bizony vége volna!
21. Bár az égen ragyog, néha nem látják
a napot, de szél fut át rajta és kiderül.
22. Észak felõl aranyszínû világosság
támad, Isten körül félelmetes dicsõség.
23.Mindenható! Nem foghatjuk meg
Õt; nagy az Õ hatalma és ítélõ ereje, és a
tiszta igazságot el nem nyomja.2Móz. 33,20.
Ezék. 18,23. 33,11.Mik. 7,19.Mát. 11,27.
Ján. 1,12. 18. 1Tim. 1,15. 6,16. 2Tim. 1,10. 2Pét. 3,9.
24. Azért rettegjék Õt az emberek; a
kevély bölcsek közül nemlátÕegyet sem.
Az Úr elsõ beszéde a forgószélbõl
38 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl,
és monda: Ezék. 1,4.
2. Ki az, aki elhomályosítja az örök
rendet tudatlan beszéddel? Náh. 1,3.
3.Nosza övezd fel,mint férfiú derekadat,
én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
4. Hol voltál, mikor a földnek alapot
vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami
okosat! Zsolt. 104,5. Péld. 8,29. 30,4.
5. Ki határozta meg mértékeit, ugyan
tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõzsinórt?
6.Mire bocsátották le oszlopait, avagy
ki vetette fel szegeletkövét;
7.Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok,
és Istennek minden fiai vigadozának?
8. És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert,
amikor elõtûnt, az anyaméhbõl kijött;
1Móz. 1,9. Zsolt. 33,7. 104,9. Péld. 8,29. Jer. 5,22.
9.Mikor ruházatává a felhõt tettem,
takarójául pedig a sûrû homályt?
10. Mikor reávontam törvényemet,
zárat és ajtókat veték eléje:
11. És azt mondám: Eddig jöjj és ne
tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
12. Parancsoltál-é a reggelnek, amióta
megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a
helyét?
13. Hogy belefogózzék a földnek széleibe,
és lerázassanak a gonoszok róla.
14. Hogy átváltozzék mint a megpecsételt
agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.
15.Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk,
és a fölemelt kar összetöressék?
16. Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-
é a mélységnek fenekét?
17. Megnyíltak-é néked a halálnak
kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
18. Áttekintetted-é a föld szélességét,
mondd meg, ha mindezt jól tudod?
19.Melyik út visz oda, hol a világosság
lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
20. Hogy visszavinnéd azt az õ határába,
és hogy megismernéd lakása útjait.
21. Tudod te ezt, hiszenmár akkormegszülettél;
napjaidnak száma nagy!
22. Eljutottál-é a hónak tárházához;
vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?
23. Amit fenntartottam a szükség idejére,
a harc és háború napjára? 1Móz. 9,18.
Józs. 10,11. Ésa. 30,30. Ezék. 13,11. 13. Jel. 16,21.
24.Melyik út visz oda, ahol szétoszlik
a világosság, és szétterjed a keleti szél a
földön?
25. Ki hasított nyílást a záporesõnek, és
a mennydörgõ villámnak utat?
26. Hogy aláessék az ember nélkül való
földre, a pusztaságra, hol senki sincsen;
JÓB KÖNYVE 37. 38. 561
27. Hogy megitasson pusztát, sivatagot,
és hogy sarjasszon zsenge pázsitot?
Zsolt. 107,35.
28. Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a
harmat cseppjeit? Zsolt. 147,8. Jer. 14,22.
29. Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az
ég daráját kicsoda szülte? Zsolt. 147,16.
30.Miként rejtõznek el a vizek mintegy
kõ alá, ésmint zárul be amély vizek színe?
31. Összekötheted-é a Fiastyúk szálait;
a Kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Ésa. 40,26. Ámós 5,8.
32. A Hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ
idejében, avagy a Göncölszekeret forgathatod-
é fiával együtt?
33. Ismered-é az ég törvényeit, vagy te
határozod-é meg uralmát a földön?
Jer. 31,35. 36.
34. Felemelheted-é szavadat a felhõig,
hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?
35. Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy
elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt
vagyunk?
36. Ki helyezett bölcsességet a bensõ
részekbe, vagy ki adott a szívnek értelmet?
Zsolt. 51,6. Préd. 2,26.
37. Ki számlálta meg a bárányfelhõket
bölcsességgel, és ki üríti ki az égnek
tömlõit;
38.Mikor a por híg sárrá változik, és
a göröngyök összetapadnak?
39. Vadászol-é prédát a nõstény oroszlánnak,
és az oroszlánkölykök éhségét
kielégíted-é;
40.Mikor meglapulnak tanyáikon, és a
bokrok közt lesben vesztegelnek?
41. Ki szerez a hollónak eledelt, mikor
a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak,
mert nincs mit enniük?
Zsolt. 147,9.Mát. 6,26.
Isten visel gondot
minden teremtményérõl
39 Tudod-é a kõszáli zergék ellésének
idejét; megvigyáztad-é a szarvasok
fajzását?
2.Megszámláltad-é a hónapokat, ameddig
vemhesek; tudod-é az ellésük idejét?
3. Csak összegörnyednek, megszülik
magzataikat, vajúdásaiktól megszabadulnak.
Jer. 2,24. Hós. 8,9.
4. Fiaik meggyarapodnak, a legelõn
nagyra nõnek, elszélednek és nemtérnek
viszsza hozzájuk.
5. Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat,
ki oldozta el e szamárnak kötelét,
6. Amelynek házául a pusztát rendelém,
és lakóhelyéül a sós földet?
Jer. 2,24. Hós. 8,9.
7. Kineveti a városbeli sokadalmat, nem
hallja a hajcsár kiáltozását.
8. A hegyeken szedeget, az õ legelõjén
mindenféle zöld gazt felkeres.
9. Akar-é szolgálni néked a bölény?
Avagy meghál-é a te jászolodnál?
4Móz. 23,22. 5Móz. 33,17.
10. Odakötheted a bölényt a barázdához
kötelénél fogva? Vajon boronálja-é a
völgyeket utánad?
11. Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy
az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
12. Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja,
és szérûdre betakarítja?
13. Vígan leng a struccmadár szárnya:
vajon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
14. Hiszen a földön hagyja tojásait, és
a porral költeti ki!
15. És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja,
és a mezei vad eltaposhatja azokat.
16. Fiaival oly keményen bánik, mintha
nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba
vész, nem bánja; JerSir. 4,3. Ef. 1,18.
17.Mert Isten a bölcsességet elfeledtette
vele, értelmet pedig nem adott néki.
18. De hogyha néki ereszkedik, kineveti
a lovat és lovagját.
19. Te adsz-é erõt a lónak, avagy a
nyakát sörénnyel te ruházod-é fel?
20. Felugraszthatod-é, mint a sáskát?
Tüsszögése dicsõ, félelmetes!
21. Lábai vermet ásnak, örvend erejének,
a fegyver elé rohan.
22. Neveti a félelmet; nem remeg, nem
fordul meg a fegyver elõl;
23. Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja
és a dárda:
24. Tombolva, nyihogva kapálja a földet,
és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
25. A trombitaszóra nyerítéssel felel;
messzirõl megneszeli az ütközetet, a
vezérek lármáját és a csatazajt.
562 JÓB KÖNYVE 38. 39.
26. A te értelmed miatt van-é, hogy az
ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
27. A te rendelésedre száll-é fent a sas,
és rakja-é fészkét a magasban? Jer. 49,16.
28. A kõsziklán lakik és tanyázik, a
sziklák párkányain és bérctetõkön.
29. Onnét kémlel ennivaló után, messzire
ellátnak szemei.
30. Fiai vért szívnak, és ahol dög van,
mindjárt ott terem. Mát. 24,28.
Az Úr második beszéde a forgószélbõl
40 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és
monda:
2. Aki pert kezd a Mindenhatóval,
cáfolja meg, és aki az Istennel feddõdik,
feleljen néki! Ésa. 45,9.
3. És szóla Jób az Úrnak, és monda:
4. Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek
néked? Kezemet a szájamra teszem.
5. Egyszer szóltam, de már nem szólok,
avagy kétszer, de nem teszem többé!
6. Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélbõl,
és monda: Zsolt. 50,3.
7. Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat;
én kérdezlek, te pedig taníts engem!
8. Avagy semmivé teheted-é te az én
igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem
azért, hogy te igaz légy? Zsolt. 51,4. Róm. 3,4.
9. És van-é ugyanolyan karod, mint az
Istennek, mennydörgõ hangon szólasz-é,
mint Õ? Zsolt. 29,3.
10. Ékesítsd csak fel magadat fénnyel
ésméltósággal, ruházd felmagadat dicsõséggel
és fenséggel! Zsolt. 93,1. 104,1.
11. Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss
meg minden kevélyt és alázd meg õket!
12. Láss meg minden kevélyt és törd
meg õket, és a gonoszokat az õ helyükön
tipord le!
13. Rejtsd el õket együvé a porba, orcájukat
kösd be mélységes sötéttel:
14. Akkor én is dicsõítlek, hogy megtartott
téged a te jobb kezed!
15. Nézd csak a behemótot, amelyet én
teremtettem, amiként téged is, fûvel él,
mint az ökör!
16. Nézd csak az erejét az õ ágyékában,
és az õ erõsségét hasának izmaiban!
17. Kiegyenesíti farkát, mint valami
cédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
18. Csontjai érccsövek, lábszárai, mint
a vasrudak.
19. Az Isten alkotásainak remeke ez,
az õ teremtõje adta meg néki fegyverét.
20. Mert füvet teremnek számára a
hegyek, és amezõminden vadja ott játszadozik.
Zsolt. 104,14.
21. Lótuszfák alatt heverész, a nádak
ésmocsarak búvóhelyein.
22. Befedezi õt a lótuszfák árnyéka,
és körülveszik õt a folyami fûzfák.
23. Ha árad is a folyó, nem siet; bizton
van, ha szájához a Jordán csapna is.
24.Megfoghatják-é õt szemei láttára,
vagy átfúrhatják-é az orrát tõrökkel?!
Ami az ég alatt van, mind enyém!
41 Kihúzhatod-é a leviatánt horoggal,
leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2. Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát
szigonnyal átfurhatod-é? Ésa. 37,29.
3. Vajon járul-é elõdbe sok könyörgéssel,
avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
4. Vajon szövetséget köt-é veled, hogy
fogadd õt örökös szolgádul?
5. Játszhatol-é vele,miként egymadárral;
gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
6. Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy
a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
7. Tele rakhatod-é nyársakkal a bõrét,
avagy szigonnyal a fejét?
8. Vesd rá a kezedet, demegemlékezzél,
hogy a harcot nem ismételed.
9. Ímé, az õ reménykedése csalárd;
puszta látása is halálra ijeszt!
10. Nincs oly merész, aki õt felverje.
Ki hát az, aki velem szállna szembe?
11. Ki adott nékem elébb, hogy azt viszszafizessem?
Ami az ég alatt van, mind
enyém! Zsolt. 24,1. Róm. 11,35. 1Kor. 10,26.
12.Nemhallgathatomel testének részeit,
erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
13. Ki takarhatja fel ruhája felszínét;
két sor foga közé kicsoda hatol be?
14. Ki nyitotta fel orcájának ajtait? Fogainak
sorai körül rémület lakik!
JÓB KÖNYVE 39. 40. 41. 563
15. Büszkesége a csatornás pajzsok,
összetartva mintegy szorító pecséttel.
16. Egyik szorosan a másikhoz lapul,
hogy közéje levegõ se megy.
17. Egyik a másikhoz tapad, egymást
tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
18. Tüsszentése fényt sugároz ki, és
szemei, mint a hajnal szempillái.
19. A szájából szövétnekek jönnek ki,
és tüzes szikrák omlanak ki.
20. Orrlyukaiból gõz lövell elõ, mint a
forró fazékból és üstbõl.
21. Lehelete meggyújtja a holt szenet,
és a szájából láng lövell elõ.
22. Nyakszirtjén az erõ tanyáz, elõtte
félelem ugrándozik.
23. Testének részei egymáshoz tapadtak;
kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24. Szíve kemény, mint a kõ, oly kemény,
mint az alsó malomkõ.
25. Hogyha felkél, hõsök is remegnek;
ijedtükben veszteg állnak.
26. Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne,
legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27. Annyiba veszi a vasat,mint a pozdorját,
az acélt, mint a korhadt fát.
28. A nyíl vesszõje el nemûzi õt, a paritytyakövek
pozdorjává változnak rajta.
29. Pozdorjának tartja a buzogányütést
is, és kineveti a bárd suhogását.
30. Alatta éles cserepek vannak; mint
szeges borona hentereg az iszap felett.
31. Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat,
a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
32.Maga után világos ösvényt hagy,
azt hinné valaki, a tenger megõszült.
33. Nincs e földön hozzá hasonló, amely
úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34. Lenézminden nagy állatot, õ a király
minden ragadozó felett.
Jób töredelme
42 Jób pedig felele az Úrnak, és
monda:
2. Tudom, hogy Temindentmegtehetsz,
és senki téged el nem fordíthat attól, amit
elgondoltál. 1Móz. 18,14.Mát. 19,26.
3. Ki az, mondod, aki gáncsolja az örök
rendet tudatlanul?Megvallomazért, hogy
nem értettem; csodadolgok ezek nékem,
és fel nem foghatom. Zsolt. 40,5. 131,1.
4. Hallgass hát, kérlek, én hadd beszéljek;
én kérdezlek, Te pedig taníts meg
engem!
5. Az én fülemnek hallásával hallottam
felõled, most pedig szemeimmel látlak
téged. Róm. 10,17. Ef. 1,17. 18.
6. Ezért hibáztatom magam és bánkódom
a porban és hamuban! 2Krón. 26,5.
Ésa. 1,18. Jer. 33,6.Mik. 7,19. Csel. 5,31.
7.Miután pedig e szavakat mondotta
vala az Úr Jóbnak, szóla a Témánból való
Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened
és két barátod ellen, mert nem szóltatok
felõlem igazán, mint az én szolgám, Jób.
8.Most azért vegyetek magatokhoz hét
tulkot és hét kost, és menjetek el az én
szolgámhoz Jóbhoz, és áldozzatok magatokért
égõáldozatot; Jób pedig, az én
szolgám, imádkozzék tiérettetek; mert
csak az õ személyére tekintek, hogy retteneteset
ne cselekedjem veletek, mivelhogy
nem szóltatok felõlem igazán, mint
az én szolgám Jób. 1Móz. 20,17. 4Móz. 23,1.
Mát. 5,24. Jak. 5,16. 1Ján. 5,16.
9. Elmenének azért a Témánból való
Elifáz, a Sukhból való Bildád és a Naamából
való Cófár, és úgy cselekedének,
amiképpen mondotta vala nékik az Úr,
és az Úr tekinte Jóbnak személyére.
10. Azután eltávolítá Isten Jóbról a
csapást, miután imádkozott vala az õ
barátaiért, és kétszeresen visszaadá az
Úr Jóbnak mindazt, amije volt.
5Móz. 8,18. 30,3.
Zsolt. 14,7. 35,27. 118,25. 2Kor. 8,9. 9,8.
11. És beméne hozzá minden fiútestvére
és minden leánytestvére és minden
elõbbi ismerõse, és kenyeret ettek õvele
együtt az õ házában; sajnálkozának felette
és vigasztalták õt mindama nyomorúság
miatt, amelyet az Úr reá bocsátott vala,
ésmindegyik ada néki egy-egy pénzt, és
mindegyik egy-egy aranyfüggõt.
12. Az Úr pedig jobban megáldá a Jób
életének végét, mint kezdetét, mert lett
néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje,
ezer igás ökre és ezer szamara.
Zsolt. 115,14. 2Kor. 9,10. Gal. 6,9. Jak. 5,11.
564 JÓB KÖNYVE 41. 42.
Jóbnak vénségére magot ád az Úr
13. És lett néki hét fia és három leánya.
Zsolt. 45,9. 89,36.
14. És az elsõnek neve vala Jémima,
amásodiké Kecziha, a harmadiké Kéren-
Happuk.
15. És nemtaláltatnak vala olyan szép leányok,
mint a Jób leányai, abban az egész
tartományban, és az õ atyjuk örökséget
is ada nékik az õ fiútestvéreik között.
16. Jób pedig él vala ezután száznegyven
esztendeig, és látja vala az õ fiait és unokáit
negyedízig. Péld. 3,16.
17. És meghala Jób jó vénségben és
betelve az élettel.
1Móz. 25,8. Zsolt. 91,16. 92,14.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 57
Tegnapi: 200
Heti: 57
Havi: 3 979
Össz.: 797 228

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 52.Jób könyve 32-42.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »