Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

ZSOLTÁROK KÖNYVE

ELSÕ KÖNYV
Az engedelmesek üdve,
az istentelenek veszte
1 Áldott ember az, aki nemjár gonoszok
tanácsán, bûnösök útján meg nem áll,
és csúfolódók székébe nem ül;
Zsolt. 26,4. 5.
Péld. 4,11. Jer. 15,17. Csel. 4,25.
2.Hanem az Úr törvényében van gyönyörûsége,
és az Õ törvényérõl gondolkodik
éjjel és nappal. Józs. 1,8. Zsolt. 119,14.
3. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé
ültetett fa, amely megadja gyümölcsét
a maga idejében, és levele nem hervad
el; és minden munkájában sikeres lészen.
Zsolt. 128,2. Jer. 17,8. 1Tim. 4,8.
4.Nemúgy az istentelenek, hanem,mint
a polyva, amit szétszór a szél.
Zsolt 35,5. Ésa. 17,13.
5. Azért az istentelenek nem állhatnak
meg az ítéletben; sema bûnösök az igazak
gyülekezetében.
6.Mert az Úr ismeri az igazak útját; az
istentelenek útja pedig elvész.
Náh. 1,7. Ján. 10,14. 2Tim. 2,19.
Jövendölés a Krisztus királyságáról
2 Miért dühösködnek a pogányok, és
gondolnak hiábavalóságot a népek?
Csel. 4,25–27.
2. A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek
együtt tanácskoznak azÚr ellen és
az Õ felkentje ellen, mondván:
Zsolt. 45,7. 105,15. Ján. 1,41.
3. Szaggassuk le az õ bilincseiket, és dobjuk
le magunkról köteleiket! Luk. 19,14.
4. Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja
õket. Zsolt. 11,4. 37,13.
5.Majd szól nékik haragjában, és megrettenti
õket gerjedelmében:
6. Én kentem ám fel az én királyomat a
Sionon, az én szent hegyemen!
7. Kihirdetem az Úr végzését: Az Úr
mondá nékem: Én fiam vagy Te; én ma
nemzettelek téged. Zsolt. 89,27.
Mát. 3,17. Ján. 1,18. Csel. 13,33. Zsid. 1,4. 5. 5,5.
8. Kérjed tõlem és odaadom néked
a pogányokat örökségül, és birtokodul
a föld határait.
Zsolt. 82,8. Dán. 7,13. 14. Ján. 17,4. 5.
9.Összetöröd õket vasvesszõvel: széjjelzúzod
õket, mint cserépedényt.
Zsolt. 89,23. 110,5. 6.Mát. 21,44. Jel. 12,5.
10. Azért, királyok, legyetek eszesek, és
okuljatok földnek bírái!
11. Szolgáljátok az Urat félelemmel, és
örüljetek reszketéssel.
12. Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék
és el ne vesszetek az úton,mert
hamar felgerjed az Õ haragja. Boldogok
mindazok, akik Õbenne bíznak!
Jer. 17,7. Ján. 5,22. 23.
Dávid zsoltára, fia,
Absolon elõl való futásakor
3 Uram! Mennyire megsokasodtak
szorongatóim! Sokan vannak a reám
támadók! 2Sám. 15,3. Zsolt. 25,19.
JÓB KÖNYVE 42. — ZSOLTÁROK KÖNYVE 1. 2. 3. 565
ZSOLTÁROK KÖNYVE
566 ZSOLTÁROK KÖNYVE 3. 4. 5. 6.
2. Sokan mondják felõlem: Nincs számára
segítség Istennél. Szela. 2Sám. 16,8.
3. De Te, oh Uram! Pajzsom vagy
nékem, dicsõségem, aki felmagasztalja
az én fejemet. Zsolt. 5,12. 27,6. 28,7.
4. Felszóval kiálték az Úrhoz, és Õ
meghallgatott engem, az Õ szentsége
hegyérõl. Szela. Zsolt. 4,3. 34,4. 43,3.
5. Én lefekszem és elalszom; felébredek,
mert az Úr támogat engem.
3Móz. 26,6. Zsolt. 4,8. 127,2. Péld. 3,24.
6. Nem félek sok ezernyi néptõl sem,
amely köröskörül felállott ellenem.
7. Kelj fel Uram, tarts meg engem
Istenem, mert Te verted arcul minden
ellenségemet; az istentelenek fogait
összetörted. Zsolt. 23,4. 27,3.
8. Az Úré az üdvösség; legyen a Te
népeden a Te áldásod. Szela.
Ésa. 43,11. Hós. 13,4.
Esti imádság
(Az éneklõmesternek: a neginótra,
Dávid zsoltára.)
4 Mikor kiáltok, hallgass meg engem,
megigazultságomnak Istene; szorultságomban
tág tért adtál nékem; könyörülj
rajtam, és halld meg az én imádságomat!
Zsolt. 5,1. 1Pét. 3,12.
2. Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban
az én dicsõségem? Meddig szerettek
hiábavalóságot, és kerestek hazugságot?
Szela.
3. Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé
választott az Úr; meghallja az Úr, ha
hozzá kiáltok! 2Tim. 2,19. 2Pét. 2,9.
4. Haragudjatok, de ne vétkezzetek:
beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban
és csillapodjatok! Szela.
Zsolt. 77,6. 119,11. Ef. 4,26.
5. Igazságnak áldozatával áldozzatok,
és bízzatok az Úrban. Zsolt. 37,3.
6. Sokanmondják: Kicsoda láttat velünk
jót? Hozd fel reánk orcádnak világosságát,
oh Uram! Zsolt. 80,3.
7. Nagyobb örömöt adsz így szívembe,
mint amikor sok az õ búzájuk és boruk.
Zsolt. 97,11. Ésa. 9,3. Csel. 14,17.
8. Békességben fekszem le és legott
elalszom; mert Te, Uram, egyedül adsz
nékem bátorságos lakozást.
5Móz. 12,10. Zsolt. 3,5. 127,2. Ján. 14,27. Fil. 4,7.
Könyörgés Isten igaz ítéletéért
(Az éneklõmesternek: a nehilótra,
Dávid zsoltára.)
5 Uram, figyelmezz szavaimra; értsd
meg az én sóhajtásomat! Zsolt. 4,1.
2. Figyelj az én kiáltásom szavára, én
Királyom és én Istenem, mert én hozzád
imádkozom!
3. Uram, jó reggel hallgasd meg az én
szómat; jó reggel készülök hozzád és
vigyázok. Zsolt. 59,16.
4.Mert nem olyan Isten vagy Te, aki
hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik
Tenálad gonosz. Mal. 2,17.
5. Nem állhatnak meg szemeid elõtt a
kevélyek, gyûlölsz Te minden bûnt cselekedõt.
Zsolt. 1,5. Hab. 1,13.
6. Elveszted, akik hazugságot szólnak;
a vérszopó és álnok embert utálja az Úr.
Csel. 5,10.
7. Én pedig a Te kegyelmed sokaságából
házadba mehetek; leborulok szent
templomodban a Te félelmedben.
1Kir. 8,29.
8. Uram, vezess engem a Te igazságodban
az én ellenségeim miatt; egyengesd
elõttem a Te utadat! Zsolt. 27,11. 31,3.
9.Mert nincsen az õ szájukban egyenesség,
belsejük csupa romlottság; nyitott
sír az õ torkuk, nyelvükkel hízelkednek.
Róm. 3,13.
10. Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek
el saját tanácsaik által; taszítsd el õket
vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak
ellened.
11. És örüljenek mindazok, akik bíznak
benned; mindörökké vigadjanak,
és Te megoltalmazod õket, és örvendezzenek
Tebenned, akik szeretik a Te
nevedet. Zsolt. 20,7. 68,3.
Péld. 18,10. Ésa. 59,19. 68,3. 1Kor. 2,9.
12.Mert Te, Uram, megáldod az igazat,
körülveszed a Te jóvoltoddal, mint
egy pajzssal.
Imádság halálos szorongattatásban
(Az éneklõmesternek: a neginótra,
a seminit szerint; Dávid zsoltára.)
6 Uram, ne feddj meg engem haragodban,
és ne ostorozz engem búsulásodban.
Zsolt. 38,1. Jer. 10,24.
2. Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam:
gyógyíts meg engem Uram,
mert megháborodtak csontjaim!
Zsolt. 41,4. 147,3. Hós. 6,1.
3. Lelkemis igenmegháborodott, és Te,
oh Uram, meddig még?Zsolt. 90,13. Ján. 12,27.
4. Térj vissza Uram, szabadítsd ki
életemet, ments meg engem a Te irgalmadért;
5.Mert nincs emlékezés rólad a halálban,
a Seolban ki ad hálát néked?
6. Elfáradtam sóhajtozásomban, egész
éjjel áztattam ágyamat, könnyhullatással
öntöztem nyoszolyámat.
7. Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett
minden szorongatóm miatt.
8. Távozzatok tõlem mind, ti gonoszságot
cselekedõk, mert meghallgatja az Úr
az én siralmam szavát.
9.Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet,
elfogadja az Úr az én imádságomat.
Zsolt. 66,19. 20.
10.Megszégyenül majd és igen megháborodik
minden ellenségem; meghátrálnak
és megszégyenülnek hirtelen.
Az igaznak könyörgése
védelemért rágalmazói ellen
(Dávid siggajonja, amelyet az Úrhoz énekelt
a benjáminita Kús beszéde miatt.)
7 Én Uram Istenem, benned bízom;
oltalmazz meg engem minden üldözõmtõl,
és szabadíts meg engem,
2. Hogy szét ne tépje, mint az oroszlán
az én életemet, szét ne szaggassa, ha
nincsen szabadító. 1Pét. 5,8.
3. Én Uram Istenem, ha cselekedtem
ezt, ha hamisság van az én kezeimben.
4. Ha gonosszal fizettem jóakarómnak,
és háborgattam ok nélkül való ellenségemet:
1Sám. 24,7. 26,9.
5. Akkor ellenség üldözze lelkemet s
érje el és tapodja földre az én életemet,
és sújtsa porba az én dicsõségemet. Szela.
6. Kelj fel, Uram, haragodban, emelkedjél
fel ellenségeim dühe ellen; serkenj fel
mellettem, Te, aki parancsolod az ítéletet!
Zsolt. 44,23. 94,2.
7. És népek gyülekezete vegyen téged
körül, és felettük térj vissza a magasságba.
Csel. 2,47. 9,31.
8. Az Úr ítéli meg a népeket. Bírálj meg
engem Uram, az én igazságom és ártatlanságom
szerint!
9. Szûnjék meg, kérlek, a gonoszok
rosszasága és erõsítsd meg az igazat;
mert az igaz Isten vizsgáljameg a szíveket
és veséket. 1Sám. 16,7. Jer. 11,20.
10. Az én pajzsom az Istennél van, aki
megszabadítja az igazszívûeket.
Zsolt. 20,1. 59,17.
11. Isten igaz Bíró; és olyan Isten, aki
mindennap haragszik.
12. Ha meg nem tér a gonosz, kardját
élesíti, kézívét felvonja és felkészíti azt.
5Móz. 32,41.
13. Halálos eszközöket fordít reá, és
megtüzesíti nyilait.
14. Ímé, álnoksággal vajúdik a gonosz,
hamisságot fogan és hazugságot szül.
Jób 15,35. Ésa. 59,4. Jak. 1,15.
15. Gödröt ás és mélyre vájja azt; de
beleesik a verembe, amit csinált.
Eszt. 7,10. Péld. 5,22. Préd. 10,8.
16. Forduljon vissza fejére az, amit elkövetett,
és szálljon feje tetejére az õ
erõszakossága. 1Kir. 2,32. Eszt. 9,25.
17. Dicsérem az Urat az Õ igazsága
szerint, és éneklek a felséges Úr nevének.
Fil. 2,9--11.
Ének Isten fenségérõl
(Az éneklõmesternek a gittitre, Dávid zsoltára.)
8 Mi Urunk Istenünk, mily felséges a
Te neved az egész földön, aki az egekre
helyezted dicsõségedet.
2. A csecsemõk és kisdedek szájával
erõsítetted meg hatalmadat a Te ellenségeid
miatt, hogy az ellenséget és bosszúállót
elnémítsd. Mát. 11,25. 21,16. 1Kor. 1,27.
3.Mikor látom egeidet, a Te ujjaidnak
munkáját; a holdat és a csillagokat, amelyeket
teremtettél: Zsolt. 111,2.
4.Micsoda az ember, hogy megemlékezel
róla? És az embernek fia, hogy
gondod van reá? Zsolt. 144,3. Zsid. 2,6–8.
5. Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az
Istennél (Elohim), és dicsõséggel és tisztességgel
megkoronáztad õt! Zsolt. 103,4.
6. Úrrá tetted õt kezeid munkáin,
mindent lábai alá vetettél;
1Móz. 1,26--28. 1Kor. 15,27. Zsid. 2,5--8.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 6. 7. 8. 567
7. Juhokat és mindenféle barmot, és
még a mezõnek vadait is;
8. Az ég madarait és a tenger halait,
mindent, ami a tenger ösvényein jár.
1Móz. 1,28. 29.
9.Mi Urunk Istenünk, mily felséges a
Te neved az egész földön! Zsolt. 35,10.
Isten az igaz bíró
(Az éneklõmesternek: a mútlabbén szerint,
Dávid zsoltára.)
9 Dicsérlek Uram teljes szívembõl,
hirdetem minden csodatételedet.
Zsolt. 138,1. 2.
2. Örülök és örvendezek Tebenned,
zengedezem, oh Magasságos, a Te nevedet;
Zsolt. 5,11. 104,34.
3. Hogy az én ellenségeim meghátráltak,
elbuktak és elvesztek a Te orcád
elõtt;
4. Hogy véghezvitted ítéletemet és
ügyemet: az ítélõszékben ültél, mint igaz
bíró.
5.Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted
a gonoszt: nevüket mindörökre
kitörölted. 5Móz. 9,14. Péld. 10,17.
6. Az ellenség megszûnt, elpusztult
örökre; és a városoknak, amiket feldúltál
még az emlékezetük is elveszett.
7. Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre
készítette el az Õ székét.
Zsolt. 90,1. 102,12. Zsid. 1,11.
8. És Õ megítéli a világot igazsággal,
törvényt tesz a népeknek méltányosan.
Zsolt. 96,13. 98,9. Csel. 17,31.
9. És lesz az Úr elnyomottak menedéke,
menedék a nyomorúság idején.
Zsolt. 32,7. 46,1. 91,2.
10. És bíznak Tebenned, akik ismerik
a Te nevedet; mert nem hagytad el,
Uram, akik keresnek téged. Ján. 17,3.
11. Zengjetek az Úrnak, aki Sionban
lakik; hirdessétek a népek között az Õ
cselekedeteit.
12.Mert számon kéri a kiontott vért,
megemlékezik róluk, nem feledkezik el
a nyomorultak kiáltásáról.
13. Könyörülj rajtam, Uram! Lásd meg
az én nyomorúságomat, amely gyûlölõim
miatt van, aki felemelsz engem a halál
kapuiból; Zsolt. 57,1.
14. Hogy hirdessem minden dicséretedet
Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek
a Te üdvösségedben. Zsolt. 13,5.
15. Besüllyedtek a pogányok a verembe,
amelyet ástak; a hálóban, amelyet
elrejtettek, megfogatott a lábuk. Eszt. 7,10.
16.Megismertettemagát az Úr az ítéletben,
amit hozott: a gonoszt annak keze
munkájával ejtette el. Higgajon. Szela.
2Móz. 7,5.
17. Seolba jutnak a gonoszok, oda minden
nép, amely elfeledkezik Istenrõl.
18.Mert a szûkölködõ nem lesz végképpen
elfelejtve, a nyomorultak reménye
sem vész el örökre.
Zsolt. 12,5. 65,2. Péld. 23,18. 24,14.
19. Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el
a halandó; ítéltessenek meg a pogányok
elõtted!
20. Rettentsd meg, Uram, õket; tudják
meg a pogányok, hogy halandók õk! Szela.
Az Úr az alázatosak reménysége
10 Uram, miért állasz távol? Miért
rejtõzöl el a szükség idején?
2. A gonosznak kevélysége miatt sanyarog
a szegény. Essenek foglyul a cseleknek,
amiket koholtak. Péld. 5,22.
3.Mert dicsekszik a gonosz az õ lelkének
kívánságával, és a fösvénymegveti és
szidja az Urat. Zsolt. 49,6. 94,3. 4.
4. A gonosz az õ haragos kevélységében
senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden
gondolatja. 2Móz. 5,2. Zsolt. 14,1. 36,1.
5. Szerencsések az õ útjai minden idõben;
messze vannak tõle ítéleteid, elfújja
minden ellenségét.
6. Azt mondja szívében: Nem rendülök
meg soha örökké, mert nem esem bajba.
Zsolt. 49,11. Préd. 8,11.
7. Szája telve átkozódással, csalárdsággal
és erõszakossággal; nyelve alatt hamisság
és álnokság. Zsolt. 55,10. Róm. 3,14.
8. Az utcák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken
megöli az ártatlant, szemei
lesnek az ügyefogyottra.
9. Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik,
mint az oroszlán az õ barlangjában, hogy
elragadja a szegényt; elragadja a szegényt,
mihelyt hálójába foghatja azt.
Zsolt. 37,32.
568 ZSOLTÁROK KÖNYVE 8. 9. 10.
10. Lenyomja, tiporja, és erejétõl elesnek
az ügyefogyottak.
11. Azt mondja szívében: Elfelejtkezett
Isten, elrejtette orcáját: nem is látott soha!
Ésa. 49,14.
12. Kelj fel Úr Isten, emeld fel kezedet;
ne feledkezzél el a szegényrõl! 1Móz. 9,15.
13.Miért szidja Istent a gonosz? Miért
mondja szívében: Nemlesz számonkérés.
14. Te látod ezt, mert Te nézed a hamisságot
és a fájdalmat, hogy kezedbe vedd
azt. Tereád hagyja magát az ügyefogyott,
az árvának is Te vagy segítsége.
Zsolt. 68,5.
15. Törd össze a gonosznak és bûnösnek
karját, keresd gonoszságukat, míg
már nem találod.
16. Az Úr a Király mindenha és mindörökké;
a pogányok kivesznek az Õ földjérõl.
Zsolt. 93,2.
17. Az alázatosok kívánságát meghallgatod,
oh Uram! Megerõsíted szívüket,
füleiddel figyelmezel, 1Pét. 3,12.
18. Hogy ítéletet tégy az árvának és
elnyomottnak, hogy többémár ne rettentsen
a földbõl való ember. Péld. 23,18.
Az Úr az igazak menedéke
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára.)
11 Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok
nekem: fuss a hegyre, mint
amadár?! Zsolt. 56,11.
2.Mert ímé, a gonoszok megvonják az
íjat, ráillesztették nyilukat az idegre, hogy
a sötétségben az igazszívûekre lövöldözzenek.
Zsolt. 64,3. 4.
3.Mikor a fundamentumok is elrontattak,
mit cselekedett az igaz?
4. Az Úr az Õ szent templomában, az
Úr trónja az egekben; az Õ szemei látják,
szemöldökei megpróbálják az emberek
fiait. Hab. 2,20.Mát. 5,34. Csel. 7,49. Zsid. 4,13.
5. Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt
pedig, az álnokság kedvelõjét,
gyûlöli az Õ lelke. 1Móz. 22,1. Jak. 1,12.
6. Hálókat hullat a gonoszokra; tûz,
kénkõ és égetõ szél az õ osztályrészük!
Ezék. 38,22.
7.Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az
igazak látják az Õ orcáját. Zsolt. 33,5. 45,7.
Az Úré a szabadítás
(Az éneklõmesternek: a seminitre, Dávid zsoltára.)
12 Segíts Uram, mert elfogyott a
kegyes, mert eltûntek a hívek az
emberek fiai közül. Ésa. 57,1.Mik. 7,1.
2. Hamisságot szól egyik a másiknak;
hízelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak.
Zsolt. 10,7. 41,6.
3. Vágja ki az Úr mind a hízelkedõ ajkakat,
a nyelvet, amely nagyokat mond.
Az Úr beszédei tiszta beszédek,
mint a kohóban megolvasztott ezüst
4. Akik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk,
ajkaink velünk vannak; ki
lehetne Úr felettünk?
5. A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak
nyögése miatt legott felkelek,
azt mondja az Úr; biztosságba helyezem
azt, aki arra vágyik. 2Móz. 3,7. 8.
6. Az Úr beszédei tiszta beszédek,
mint a földbõl való kohóban megolvasztott
ezüst, hétszer megtisztítva.
Zsolt. 18,30. 19,8. 119,140. Péld. 30,5.
7. Te Uram, megtartod õket; megõrzöd
õket e nemzetségtõl örökké.
8. Köröskörül járnak a gonoszok, ahogy
az alávalóság felmagasztaltatik az emberek
fiai közt.
Felelj nékem, Uram, Istenem!
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára.)
13 Uram, meddig felejtkezel el rólam
végképpen?Meddig rejted el orcádat
tõlem? 5Móz. 31,17.
Zsolt. 44,24. 88,14. 89,46.
2.Meddig tanakodjam lelkemben, bánkódjam
szívemben naponként? Meddig
hatalmaskodik az én ellenségem rajtam?
3. Nézz ide, felelj nékem, Uram, Istenem;
világosítsd meg szemeimet,
hogy el ne aludjam a halálra;
Ezsdr. 9,8. Zsolt. 18,28.
4. Hogy ne mondja ellenségem: legyõztem
õt; háborgatóim ne örüljenek, hogy
tántorgok.
5. Én pedig a Te kegyelmedben bíztam,
örvendezzen szívem a Te üdvösségedben;
Ján. 15,8. Fil. 4,4. 1Thess. 5,16.
6. Hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót
tett velem! 2Sám. 22,2.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 10. 11. 12. 13. 569
Az Úr a nyomorultak
oltalma az emberi gonoszság ellen
(Az éneklõmesternek: Dávidé.)
14 Azt mondja a balgatag az õ szívében:
Nincs Isten. Megromlottak,
utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót
cselekedjék. Zsolt. 10,4. 53,3.
2. Az Úr letekintett a mennybõl az
emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é
értelmes, Istent keresõ? Zsolt. 33,13. 14.
3. Mindnyájan elhajlottak; egyaránt
megromlottak, nincs, aki jót cselekedjék,
nincsen csak egy is. Róm. 3,12.
4. Nem tudják-é ezt mind a gonosztévõk,
akik megeszik az én népemet,
mintha kenyeret ennének, az Urat pedig
segítségül nem hívják? Zsolt. 79,6. Ésa. 64,7.
5. Majd rettegnek rettegéssel, mert
Isten az igaz nemzetséggel van!
6. A szegénynek tanácsát kicsúfoljátok,
mert az Úr az õ bizodalma.
7. Vajha eljönne Sionból Izraelnek az
üdvösség! Mikor az Úr visszahozza népének
foglyait, Jákób örülmajd és vigad
Izrael. 5Móz. 30,3. Zsolt. 53,6. Róm. 11,25–27.
Az istenfélõk rendíthetetlen szilárdsága
(Dávid zsoltára.)
15 Uram, kicsoda tartózkodhat sátorodban,
kicsoda lakozhat szent
hegyeden? Zsolt. 24,3. Ésa. 33,14.
2. Aki tökéletességben jár, igazságot
cselekszik, és igazat szól az õ szívében.
Ésa. 33,15.
3. Nem rágalmaz nyelvével, nem tesz
rosszat felebarátjának, és nem szerez
gyalázatot rokonainak. Jak. 1,26. 3,6.
4. Akinek az alávaló utálatos a szemében,
de tiszteli az Urat félõket. Esküjét meg
nem változtatja, ha kárt vall is. Bír. 11,35.
5. Pénzét nem adja uzsorára, és nem
fogad el ajándékot az ártatlan ellen. Aki
ezeket cselekszi, nem rendül meg soha
örökké. Ezék. 18,8. 2Pét. 1,10.
Isten fiainak öröksége
(Dávid miktámja.)
16 Tarts meg engem Istenem, mert
benned bízom. Zsolt. 25,20.
2. EztmondomazÚrnak: Én Uramvagy
Te; feletted való jóm nincsen.
3. A szentekben, akik e földön vannak
és a felségesekben, bennük van minden
gyönyörûségem. Zsolt. 119,63.
4.Megsokasodnak fájdalmaik, akikmás
isten után sietnek; nem áldozom meg
véres italáldozatukat és nem veszem
nevüket ajkaimra. Józs. 23,7. Zsolt. 106,37. 38.
5. Az Úr az én osztályrészem és poharam;
Te támogatod az én sorsomat.
JerSir. 3,24.
6. Az én mérõkötelem kellemes helyre
esett, bizony tekintélyes örökség jutott
nékem.
7. Áldom az Urat, aki tanácsot adott
nékem; még éjjel is oktat engem az én
bensõm. Zsolt. 63,6.
8. Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb
kezem felõl van, meg nem rendülök.
Csel. 2,25–28.
9. Azért örül az én szívem és örvendez
az én lelkem; testem is biztosságban
lakozik.
10.Mert nem hagysz engem a Seolban;
nem engeded, hogy a Te szented rothadást
lásson. Zsolt. 49,15. Ésa. 53,10–12.
Dán. 9,24. Luk. 1,35. Csel. 2,27. Zsid. 13,20.
11.Megismerteted velem az élet útját,
teljes öröm van Tenálad; a Te jobbodon
gyönyörûségek vannak örökké.
Zsolt. 119,24. Csel. 2,28.
Dávid imádsága
17 Hallgasd meg, Uram, az igazságot,
vedd észre könyörgésemet,
figyelmezzél imádságomra, mely nem jön
csalárd ajakról.
2. A Te orcádtól jöjjön ki ítéletem, a Te
szemeid hadd lássanak igazat.
3.Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál
éjjel; próbáltál engem, nemtaláltál
semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem
jött ki a számon. Jób 23,10.
Zsolt. 39,1. 66,10. Zak. 13,9. Jak. 3,2. 1Pét. 1,7.
4. Az emberek cselekedeteinél a Te
ajkad Igéjével õrizkedtem az erõszakosnak
ösvényeitõl. Róm. 12,2.
5. Ragaszkodtak lépteim a Te ösvényeidhez,
nem ingadoztak lábaim. Zsolt. 119,133.
6. Hívtalak én, mert Te meghallgatsz
engem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet,
hallgasd meg az én beszédemet. 1Pét. 3,12.
570 ZSOLTÁROK KÖNYVE 14. 15. 16. 17.
7.Mutasd meg csodálatos kegyelmedet,
aki megszabadítod jobboddal a
benned bízókat a támadóktól.
8. Tarts meg engem, mint szemed
fényét; szárnyaid árnyékába rejts el
engem. 5Móz. 32,10. Zsolt. 91,4.
9. A gonoszok elõl, akik nyomorgatnak
engem; ellenségeim elõl, akik lelkendezve
vesznek körül engem.
10. Megkövéredett szívüket elzárták,
szájukkal kevélyen szólnak. 1Sám. 2,3.
11. Körülvettek most minket mentünkben;
szemeiket ránk szegzik, hogy földre
terítsenek. 1Sám. 23,26.
12. Hasonlók az oroszlánhoz, amely
zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen
ülõ oroszlánkölyökhöz.
13. Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe,
terítsd le õt, szabadítsd meg életemet a
gonosztól fegyvereddel;
14. Az emberektõl, oh Uram, kezeddel,
a világ embereitõl! Az õ osztályrészük az
életben van; megtöltötted hasukat javaiddal,
bõvölködnek fiakkal, amijük pedig
marad, gyermekeikre hagyják.
15. Én megigazultságban nézem a Te
orcádat,megelégszema Te ábrázatoddal,
midõn felserkenek.
Ésa. 26,19. 2Kor. 3,18. Kol. 1,15. 1Ján. 3,2.
Dávid gyõzelmi
éneke szabadulásában
(Az éneklõmesternek: az Úr szolgájától, Dávidtól,
aki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon
mondotta, amelyen az Úr megszabadította õt
minden ellenségének kezébõl, és a Saul kezébõl.)
18 És monda: Szeretlek Uram, én
erõsségem! 2Sám. 22,3.
2. Az Úr az én Kõsziklám, váram és
Szabadítóm; az én Istenem, az én erõsségem,
Õbenne bízom: az én pajzsom,
üdvösségem szarva, menedékem.
Zsolt. 62,2. Zsid. 2,13.
3. Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó,
és megszabadulok ellenségeimtõl.
Zsolt. 34,1.
4. Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség
árjai rettentettek engem.
5. A Seol kötelei vettek körül; a halál
tõrei fogtak meg engem. Zsolt. 116,3.
6. Szükségemben az Urat hívtam, és az
én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá
templomából, és kiáltásom eljutott
füleibe. 1Pét. 3,12.
7.Megindult, megrendült a föld, s a
hegyek fundamentumai inogtak; és megindultak,
mert haragra gyúlt. Csel. 4,31.
8. Füst szállt fel orrából, és szájából
emésztõ tûz; izzó szén gerjedt belõle.
Zsid. 12,29.
9. Lehajtotta az eget és leszállt, és homály
volt lábai alatt. Ésa. 64,1.
10. Kerubon haladt és röpült, és a szelek
szárnyain suhant. Zsolt. 99,1. 104,3.
11. A sötétséget tette rejtekhelyévé;
sátora körülötte a sötét felhõk és sûrû
fellegek. Zsolt. 97,2.
12. Az elõtte lévõ fényességbõl felhõin
jégesõ tört át és eleven szén. Zsolt. 97,3.
13. Dörgött az Úr a mennyekben, és a
Magasságos (Elion) zengett; és jégesõ hullt
és eleven szén. 2Sám. 22,14. Zsolt. 140,10.
14. És kibocsátá nyilait és elszéleszté
azokat, villámokat szórt és megháborította
azokat. Ésa. 30,30. Hab. 3,11.
15. És meglátszottak a vizek medrei s
megmutatkoztak a világ fundamentumai;
a Te feddésedtõl, Uram, a Te orrod leheletének
fúvásától.
16. Lenyúlt a magasból és felvett engem;
kivont engem nagy vizekbõl.
Zsolt. 144,7.
17.Megszabadított engem az én erõs
ellenségemtõl, s az én gyûlölõimtõl, akik
hatalmasabbak voltak nálamnál. Hab. 3,13.
18. Rám jöttek veszedelmem napján; de
az Úr volt az én támaszom.
19. És kivitt engem tágas helyre; kiragadott
engem, mert gyönyörködik bennem.
2Sám. 22,20. Zsolt. 31,8. 118,5.
20. Az Úr megigazultságom szerint fizetett
nékem, kezeimnek tisztasága szerint
jutalmazott engem; Zsolt. 7,8. 2Kor. 5,21.
21.Mert megõriztem az Úrnak útjait,
és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtõl.
2Sám. 22,22.
22.Mert minden ítélete elõttem, és rendeléseit
nem hánytam el magamtól.
23. És feddhetetlen voltam elõtte, õrizkedtem
az én vétkemtõl.
24. És megfizetett nékem az Úr az én
megigazultságom szerint; kezeim tisztasága
szerint, ami szemei elõtt van.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 17. 18. 571
25. Az irgalmashoz irgalmas vagy: a feddhetetlenhez
feddhetetlen vagy. Zsolt. 41,1.
26. A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz
visszás vagy. Péld. 3,34. Gal. 6,7.
27.Mert Te megtartod a nyomorult
népet, és a kevély szemeket megalázod;
28.Mert Te gyújtod meg az én szövétnekemet;
az Úr az én Istenem megvilágosítja
az én sötétségemet.
1Kir. 15,4. Jób 18,6. Zsolt. 119,105.
29.Mert általad a táboron is átfutok,
és az én Istenem által a kõfalon is átugrok.
30. Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak
beszéde tiszta; pajzsa Õ mindazoknak,
akik benne bíznak. 5Móz. 32,4.
Zsolt. 12,6. Péld. 30,5. Dán. 4,37. Jel. 15,3.
31.Mert kicsoda Isten az Úron kívül?
És kicsoda kõszikla a mi Istenünkön
kívül? 5Móz. 32,31.
32. Isten az, aki felövez engem erõvel,
és tökéletessé teszi utamat. Zsolt. 84,7. 91,2.
33. Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé,
és az én magas helyeimre állít engem.
2Sám. 2,18. Ef. 2,6.
34. Õ tanítja kezemet a harcra, karjaim
meghajlítják az ércíjat.
35. És adtad nékem a Te üdvösségednek
pajzsát, és a Te jobbod támogatott
engem, és a Te jóvoltod felmagasztalt
engem. Zsolt. 66,12. 118,14.
36. Kiszélesítetted lépteimet alattam, és
nem tántorogtak lábaim. Péld. 4,12.
37. Üldözöm ellenségeimet és elérem
õket, és nem térek vissza, míg meg nem
semmisültek.
38. Összetöröm õket, hogy fel sem kelhetnek;
lábaim alá hullanak.
39.Mert Te öveztél fel engem erõvel a
harcra, térdre kényszerítetted az ellenem
felkelõket. Ésa. 59,21.
40. És megadtad, hogy ellenségeim
meghátráltak, és az én gyûlölõimet elpusztíthattam.
41. Kiáltottak az Úrhoz, de nem volt
szabadító, és nem felelt nékik. Ésa. 1,15.
42. És apróra törtem õket, amilyen a
szél elé való por, és megtapodtam õket
mint utca sarát. Péld. 1,28. Zak. 10,5.
43.Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól;
nemzetek fejévé tettél engem;
oly nép szolgál nékem, amelyet nem ismertem.
Zsolt. 89,27. Ésa. 52,15.
44. Amint hall a fülük, engedelmeskednek,
és idegenek is hízelegnek nékem.
45. Az idegenek elepedtek, és reszketve
jönnek elõ zárt helyeikbõl. Mik. 7,17.
46. Él az Úr és áldott az én Kõsziklám,
magasztaltassék hát az én üdvösségem
Istene! Jer. 10,10.
47. Az Isten, aki bosszút áll értem, és
népeket hajlít alám; Zsolt. 47,3.
48. Aki megment engem ellenségeimtõl.
Még az ellenem felkelõk fölött is felmagasztalsz
engem, az erõszakos embertõl
megszabadítasz engem. Zsolt. 27,6.
49. Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek
között, és éneket zengek a Te nevednek.
2Sám. 22,50. Róm. 15,9.
50. Nagy szabadulást ád az Õ királyának
és irgalmasságot cselekszik az Õ
felkentjével, Dáviddal és az õ magvával
mindörökké. Zsolt. 144,10. 2Sám. 7,13. 23,2. 5.
Isten dicsõsége az Õ mûveiben
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára.)
19 Az egek beszélik Isten dicsõségét,
és kezeinek munkáját hirdeti az
égboltozat. Ésa. 40,22.
2. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek
ad jelentést. Róm. 1,20.
3. Nem olyan szó, sem olyan beszéd,
amelynek hangja nem hallható:
4. Szózatuk kihat az egész földre, és a
világ végére az õ mondásuk. A napnak
csinált bennük sátort. Róm. 10,18.
5. Olyan ez, mint egy võlegény, aki az
õ ágyasházából jön ki; örvend, mint egy
hõs, hogy futhatja a pályát. Préd. 11,7.
6. Kijövetele az ég egyik szélétõl s forgása
amásik széléig; és nincs semmi, ami
elrejtõzhetnék hevétõl. Préd. 1,5.
7. Az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti
az embert; az Úrnak bizonyságtétele
biztos, bölccsé teszi az együgyût.
Zsolt. 111,7. 119,130. Róm. 7,12.
8. Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják
a szívet; az Úrnak parancsolata
világos, megvilágosítja a szemeket.
9. Az Úrnak félelme tiszta, megáll mindörökké;
az Úrnak ítéletei változhatatlanok
s mindenestõl fogva igazságosak.
572 ZSOLTÁROK KÖNYVE 18. 19.
10. Kívánatosabbak az aranynál, még a
sok színaranynál is; és édesebbek a méznél,
még a színméznél is. Zsolt. 119,72. 127.
11. Szolgádat is intik azok; aki megtartja
azokat, nagy jutalma van. Péld. 6,22.
12. Ki veheti észre a tévedéseket? Titkos
bûnöktõl tisztíts meg engem.
13. Tartsd távol a Te szolgádat az elbizakodottságtól;
ne uralkodjon rajtam; akkor
ártatlan leszek, és tiszta leszek sok vétektõl.
Zsolt. 119,133. Róm. 6,12–14.
14. Legyenek kedvedre valók szájam
mondásai és az én szívem gondolatai elõtted,
oh Uram, Kõsziklám ésMegváltóm.
Zsolt. 116,10. Ésa. 44,6. 47,4.
Szíved szerint cselekszik veled az Úr
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára.)
20 Meghallgat téged az Úr a szükség
idején; megoltalmaz téged a Jákób
Istenének neve. Zsolt. 7,10. 59,17. Ésa. 50,10.
2. Segítséget küld néked a szent helyrõl;
és támogat téged a Sionból.
3.Megemlékezikminden ételáldozatodról,
és elfogadja égõáldozataidat. Szela.
4. Szíved szerint cselekszik veled, és
beteljesíti minden tanácsodat. 1Ján. 5,14.
5. Örvendezünk a Te üdvösségedben,
és a mi Istenünk nevében zászlót lobogtatunk:
az Úr beteljesíti minden kérésedet!
1Sám. 17,45. Ésa. 12,1. 2. Ján. 16,24.
6.Most tudom, hogy az Úr megsegíti
felkentjét; meghallgatja õt szent egeibõl
jobbjának segítõ erejével.
7. Ezek szekerekben, amazok lovakban
bíznak; mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek
nevérõl emlékezünk meg.
5Móz. 20,1. 2Krón. 14,11.
Zsolt. 33,16. Péld. 21,31. Ésa. 31,1.
8. Azok meghanyatlanak és elesnek; mi
pedig felkelünk és megállunk. Ef. 6,13.
9. Uram, segíts meg! Hallgasson meg
minket a király, mikor hozzá kiáltunk.
Dávid hálaadó zsoltára
21 Uram, a Te erõsségedben örül
a király, és a Te üdvösségedben
felette örvendez.
2. Szívének kívánságátmegadtad néki;
és ajkainak kérését nem tagadtad meg.
Szela. Ján. 11,42.
3. Sõt, eléje vitted javaidnak áldásait;
színarany koronát tettél fejére.
4. Életet kért tõled, adtál néki hosszú
idõt, örökkévalót és végtelent.
2Sám. 7,19. Zsolt. 61,6. 133,3.
5. Nagy az õ dicsõsége a Te üdvösséged
által; fényt és méltóságot adtál reá.
6. Sõt, áldássá tetted õt örökké, megvidámítottad
õt színed örömével.
Zsolt. 16,11. 45,7.
7. Bizony bízik a király az Úrban, és
nem inog meg, mert vele a Magasságosnak
kegyelme.
Zsolt. 5,11. 91,2. Péld. 18,10. Ésa. 59,19.
8.Megtalálja kezed minden ellenségedet;
jobbod megtalálja gyûlölõidet.
9. Tüzes kemencévé teszed õket megjelenésed
idején; az Úr az Õ haragjában
elnyeli õket és tûz emészti meg õket.
5Móz. 32,22.
10. Gyümölcsüket kiveszted e földrõl,
ésmagvukat az emberek fiai közül.
11.Mert gonoszságot terveztek ellened,
csalárdságot gondoltak, de nemvihetik
ki; Zsolt. 2,1–4.
12.Mert meghátráltatod õket, íved húrjait
orcájuknak feszíted.
13. Emelkedjél fel Uram, a Te erõddel,
hadd énekeljünk, hadd zengedezzük
hatalmadat! Jel. 11,16. 17.
Dávid jövendölése a Messiás
szenvedésérõl és diadaláról
(Az éneklõmesternek: az ajjelet-hassakar szerint.)

22 Én Istenem, én Istenem, miért
hagytál el engem? Miért van oly
távol tõlem segítséged, távol jajgatásom
szavától. Mát. 27,46.Márk 15,34. Zsid. 5,7.
2. Én Istenem, kiáltok nappal, de nem
hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
3. Te pedig Szent vagy, aki Izrael dicséretei
között lakozol.
2Móz. 15,11. 5Móz. 10,21. Zsolt. 148,14.
4. Benned bíztak atyáink; bíztak és Te
megszabadítottad õket.
5. Hozzád kiáltottak ésmegmenekültek;
Benned bíztak és nemszégyenültekmeg.
Ésa. 49,23.
6. De én féreg vagyok s nem férfiú;
embereknek csúfja és a nép utálata.
Ésa. 53,3.Mát. 27,43.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 19. 20. 21. 22. 573
7. Akik engem látnak, mind csúfolkodnak
rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják
fejüket: Mát. 27,39.
8. Az Úrra bízta magát, mentse meg õt;
szabadítsa meg õt, hiszen gyönyörködött
benne!
9.Mert Te hoztál ki engem az anyám
méhébõl, és biztattál engem anyámnak
emlõin. Zsolt. 71,6.
10. Születésem óta a Te gondod voltam;
anyám méhétõl fogva Te voltál Istenem.
Ésa. 46,3.
11. Ne légy messze tõlem, mert közel
a nyomorúság, és nincs, aki segítsen.
12. Tulkok sokasága kerített be engem,
körülfogtak engem Básán bikái.
5Móz. 32,14. Zsolt. 68,30.
13. Feltátották rám szájukat, mint a ragadozó
és ordító oroszlán. Zsolt. 35,21.
14.Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim
mind széthullottak; szívemolyan lett,mint
a viasz, megolvadt belsõ részeim között.
Dán. 5,6.
15. Erõm kiszáradt, mint cserép, nyelvem
ínyemhez tapadt, és a halál porába
fektetsz engem. Péld. 17,22. Ján. 19,28.
16.Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok
serege körülfogott; átlyukasztották
kezeimet és lábaimat. Luk. 23,33. Ján. 20,27.
17.Megszámlálhatnám minden csontomat,
õk pedig csak néznek s bámulnak
rám.
18.Megosztoznak ruháimon, és köntösömre
sorsot vetnek. Luk. 23,34. Ján. 19,23. 24.
19. De Te, Uram, ne légy messze tõlem;
én erõsségem, siess segítségemre.
20. Szabadítsd meg életemet a kardtól,
s az én egyetlenemet a kutyák körmeibõl.
Zsolt. 35,17. Ján. 3,16.
21.Ments meg engem az oroszlán torkából,
és a bivalyok szarvai közül hallgass
meg engem. 2Tim. 4,17.
22. Hadd hirdessem nevedet atyámfiainak,
és dicsérjelek téged a gyülekezetben.
Ján. 20,17. Róm. 8,29. Zsid. 2,12.
23. Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek
Õt! Jákób minden ivadékai dicsõítsétek
Õt, és féljétek Õt Izrael minden magzata!
Zsolt. 135,19. 20.
24.Mert nem veti meg és nem utálja
meg a nyomorult nyomorúságát; és nem
rejti el az Õ orcáját elõle, és mikor kiált
hozzá, meghallgatja. Zsid. 5,7.
25. Felõled lesz dicséretem a nagy
gyülekezetben. Az én fogadásaimat
megadom azok elõtt, akik félik Õt.
Zsolt. 35,18. 40,9.
26. Esznek a nyomorultak és megelégszenek,
dicsérik az Urat, akik Õt keresik.
Szívetek élni fog örökké! Ján. 6,51. 57.
27.Megemlékeznek és megtérnek az
Úrhoz a föld minden határai, és leborul
elõtted a pogányok minden nemzetsége.
28.Mert az Úré a királyság,Õuralkodik
a nemzetek felett. Zsolt. 2,8.Mát. 6,13.
29. Esznek és leborulnak a föld gazdagai
mind; Õelõtte hajtanak térdet, akik a
porba hullanak, és aki életben nem tarthatja
lelkét. Ésa. 26,19. Hab. 1,16.
30. Õt szolgálják a fiak, az Úrról beszélnek
az utódoknak. Ésa. 59,21.
31. Eljönnek s hirdetik az Õ igazságát
az utánuk való népnek, hogy ezt cselekedte!
Az Úr a Jó Pásztor
(Dávid zsoltára.)
23 Az Úr az én pásztorom; nem
szûkölködöm. Zsolt. 78,52. 80,1.
Ésa. 40,11. Ezék. 34,11. 12.
Ján. 10,11. Fil. 4,19. 1Pét. 2,25. Jel. 7,16. 17.
2. Füves legelõkön nyugtat engem, és
csendes vizekhez terelget engem.
Zsolt. 65,11–13. Ezék. 34,14.
3. Lelkemet megvidámítja, a megigazultság
ösvényein vezet engem az Õ
nevéért. Zsolt. 5,8. 31,3. Péld. 8,20.
4.Még ha a halál árnyékának völgyén
megyek is át, nemfélek a gonosztól,mert
Te velem vagy; a Te vesszõd és botod,
azok vigasztalnak engem. Ésa. 43,2.
5. Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim
elõtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig
van a poharam. Zsolt. 92,10. Luk. 7,46.
6. Bizony, jóságod és kegyelmed követnek
engeméletemminden napján, s az Úr
házában lakozom hosszú ideig. 2Kor. 5,1.

A megigazultak dicsõséges Királya
(Dávid zsoltára.)
24 Az Úré a föld s annak teljessége;
a föld kereksége s annak lakosai.
2Móz. 9,29. Jób 41,11. 1Kor. 10,26.
574 ZSOLTÁROK KÖNYVE 22. 23. 24.
2.Mert Õ alapította azt a tengereken,
és a folyókon megerõsítette. Zsolt. 89,11.
3. Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És
kicsoda áll meg az Õ szent helyén?
Zsolt. 15,1.
4. Az ártatlan kezû és tiszta szívû, aki
nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem
esküszik meg csalárdságra. Mát. 5,8.
5. Áldást nyer az Úrtól, és megigazulást
az üdvössége Istenétõl.
6. Ilyen az Õt keresõk nemzetsége, a
Jákób nemzetsége, akik a Te orcádat
keresik. Szela. Zsolt. 27,4–8.
7. Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket,
és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók;
hadd menjen be a dicsõség Királya.
Ésa. 26,2. Agg. 2,7.Mal. 3,1. Csel. 7,2. 1Kor. 2,8.
8. Ki ez a dicsõség Királya? Az erõs
és hatalmas Úr, az Úr, aki hatalmas
a harcban. Jel. 19,13–16.
9. Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket,
és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók,
hadd menjen be a dicsõség Királya!
10. Ki ez a dicsõség Királya? A seregek
Ura, Õ a dicsõség Királya. Szela.
Könyörgés az Úr vezetéséért
(Dávid zsoltára.)
25 Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
JerSir. 3,41.
2. Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek
meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
Zsolt. 13,4. 34,8. 41,11. Róm. 10,11.
3. Senki se szégyenüljön meg, aki téged
vár; azok szégyenüljenek meg, akik ok
nélkül elpártolnak tõled.
4. Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem,
ösvényeidre taníts meg engem.
2Móz. 33,13. Zsolt. 5,8. 27,11. Róm. 11,33.
5. Vezess engem a Te igazságodban és
taníts engem, mert Te vagy az én üdvösségemnek
Istene, téged várlak mindennap.
Ésa. 48,17.
6. Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról
és kegyelmedrõl, mert azok
öröktõl fogva vannak.
Zsolt. 31,21. 103,17. 106,1.
7. Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl
ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint
emlékezzél meg rólam, a Te jóvoltodért,
Uram! Zsolt. 51,1. Ésa. 44,22. Jer. 3,25.
8. Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a
vétkezõket.
9. Igazságban vezeti az alázatosokat, és
az Õ útjára megtanítja az alázatosokat.
10. Az Úrnak minden útja kegyelem
és hûség azoknak, akik szövetségét és
bizonyságait megtartják.
11. A Te nevedért, Uram, bocsásd meg
bûnömet, mert sok az.
Zsolt. 31,3. 79,9. 109,21. 143,11. Róm. 5,20.
12. Kicsoda az, aki féli az Urat?Megmutatja
annak az utat, amelyet válasszon.
Zsolt. 25,8. 37,23.
13. Élete jólétben telik, és magzatja
örökli a földet.
Zsolt. 37,11. Péld. 19,23. Ésa. 54,13.Mát. 5,5.
14. Az Úrnak titka az Õt félõkkel van,
és szövetségével oktatja õket. Péld. 3,32.
Ámós 3,6. 7. Ján. 7,17. 15,15. 2Kor. 4,2–6.
15. Szemeim mindenkor az Úrra néznek,
mert Õ húzza ki a tõrbõl lábamat.
Zsolt. 141,8.
16. Tekints reám és könyörülj rajtam,
mert árva és nyomorult vagyok.
Zsolt. 69,16. 86,16.
17. Eláradtak szívemnek szorongásai,
nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18. Lásd meg nyomorúságomat és gyötrelmemet;
bocsásd meg minden bûnömet.
Zsolt. 31,7.
19. Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak,
és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek
engem.
20. Õrizz meg és szabadíts meg engem;
ne szégyenüljek meg, mert benned bíztam.
21. Feddhetetlenség és becsületesség
óvjanak meg engem, mert téged várlak.
22.Mentsd ki, Isten, Izraelt minden
bajából. Zsolt. 130,8.

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 195
Tegnapi: 123
Heti: 195
Havi: 5 249
Össz.: 785 267

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 53.Zsoltárok könyve. Első könyv 1-25.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: az igét jelek és csodák - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »