Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

MÁSODIK KÖNYV

A lélek szomjúsága,
erõs kívánkozása Isten szabadítására
(Az éneklõmesternek: Kóráh fiainak tanítása.)
42 Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre,
úgy kívánkozik az én lelkem
hozzád, oh Isten!
2. Szomjúhozik lelkem Istenhez, az élõ
Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek
meg Isten elõtt? Ján. 7,37. 1Thess. 1,9.
3. Könnyhullatásom volt kenyerem éjjel
és nappal, míg õk mindennap azt mondták
nékem: Hol van a te Istened?
4.Mikor ezekrõl emlékezem, kiöntöm
magamban lelkemet: mert sokasággal
vonultam ezelõtt, ujjongó örömmel és
hálaadással vezettem õket az Isten házához,
a sokaságot, mely megtartotta az
ünnepet. Zsolt. 122,1. Ésa 30,29.
584 ZSOLTÁROK KÖNYVE 40. 41. 42.
5.Miért csüggedsz el lelkem és háborogsz
bennem? Bízzál Istenben, mert
még hálát adok én néki az Õ orcájának
szabadításáért. Zsolt. 43,5. 71,14. JerSir. 3,24.
6. Istenem! elcsügged bennem az én
lelkem; azért emlékezem reád a Jordán
és Hermon földjérõl, aMicár hegyérõl.
7. Örvény örvényt hív elõ zuhatagjaid
hangjára; minden vízáradásod és hullámod
összecsap fölöttem!
Zsolt. 69,1. 2. 88,7. Jón. 2,3.
8. Nappal kiküldi kegyelmét az Úr,
éjjel éneke van velem, imádság az én
életem Istenéhez.
5Móz. 28,8. Jób 35,10. Ésa. 30,29.
9. Azt mondom Istennek: Én Kõsziklám
vagy, miért felejtkeztél el rólam? Miért
kell gyászban járnom az ellenség háborgatása
miatt? Zsolt. 43,2.
10.Mintha zúzódás volna csontjaimban,
mikor gyaláznak engem az én szorongatóim,
naponként ezt mondván nékem:
Hol van a te Istened? Zsolt. 42,3. Jóel 2,17.
11.Miért csüggedsz el lelkem, és
miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben,
mert még dicsérni fogom Õt, aki
az én orcám szabadítója, és én Istenem.
Hadd menjek be Isten oltárához!
43 Ítélj meg engem oh Isten! és oltalmazd
meg ügyemet az istentelen
nemzetség ellen; az álnok és hamis embertõl
szabadíts meg engem.
1Sám. 24,15. Zsolt. 7,8. 35,1. 24.
2. Hiszen Te vagy oltalmam Istene,
miért vetettél hát el engem? Miért kell
gyászban járnom az ellenség háborgatása
miatt? Zsolt. 42,9.
3. Küldd el világosságodat és igazságodat,
azok vezessenek engem; vigyenek
el a Te szent hegyedre és hajlékaidba.
Zsolt. 2,6. 3,4. 78,68. 119,130.
4. Hadd menjek be Isten oltárához, vigasságos
örömömnek Istenéhez, és hadd
dicsérjelek téged citerával, oh Isten, én
Istenem!
5.Miért csüggedsz el lelkem, miért
háborogsz bennem? Bízzál Istenben,
mert még dicsérni fogom Õt, aki az
én orcám szabadítója, és én Istenem.
Zsolt. 42,5. 11.
Az Úrral való
szövetség az övéinek erõssége
(Az éneklõmesternek: a Kóráh fiainak tanítása.)
44 Oh, Isten! Füleinkkel hallottuk,
atyáink beszélték el nékünk a
dolgot, amelyet napjaikban, a hajdankor
napjaiban cselekedtél.
2. Pogányokat ûztél ki saját kezeddel,
atyáinkat pedig beplántáltad; népeket
törtél össze, és kiûzted õket. 2Móz. 15,17.
3.Mert nem a saját fegyverükkel szereztek
földet, és nem az õ karjuk szabadította
meg õket; hanem a Te jobbod,
a Te karod és a Te orcád világossága,
mert kedvelted õket.
5Móz. 4,37. 8,17. 18. Józs. 24,12.
4. Te magad vagy az én Királyom, oh
Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Zsolt. 74,12.
5. Általad verjük le szorongatóinkat;
a Te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Dán. 8,4. Luk. 10,19. Róm. 16,20. 2Kor. 10,4.
6.Mert nem az ívemben bízom, és nem
a kardom védelmez meg engem;
7. Hanem Te szabadítasz meg minket
szorongatóinktól, és gyûlölõinket Te szégyeníted
meg. Zsolt. 33,16. Hós. 1,7.
8. Dicsérjük Istent egész nap, és mindörökké
magasztaljuk nevedet. Szela.
9. Mégis megvetettél, meggyaláztál
minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
10.Megfutamítottál minket ellenségeink
elõtt, és akik gyûlölnekminket, fosztogattak
maguknak. 5Móz. 28,25. Józs. 7,8. 12.
11. Odadobtál minket vágó juhok gyanánt,
és szétszórtál minket a pogányok
között. 5Móz. 4,27. Zsolt. 60,1. Róm. 8,36.
12. Semmiért adtad el népedet, és nem
becsülted árát magasra. Ésa. 52,3. 4.
13. Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak,
gúnyra és nevetségre a körülöttünk
levõknek. Zsolt. 79,4.
14. Szóbeszédül vetettél oda a pogányoknak,
fejcsóválásra a népeknek. Jer. 24,9.
15. Gyalázatom naponta elõttem van,
és orcám szégyene elborít engem.
16. A csúfolók és káromlók szaváért,
az ellenség és a bosszúálló miatt. Zsolt. 8,2.
17.Mindez utolért minket, mégsem
feledtünk el téged, és nem szegtük meg
a Te szövetségedet. Dán. 9,13.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 42. 43. 44. 585
18. Nem pártolt el tõled a mi szívünk,
sem lépésünk nem tért le a Te ösvényedrõl:
Jób 23,11.
19. Noha kiûztélminket a sakálok helyére,
és reánk borítottad a halál árnyékát.
Ésa. 34,13. 35,7.
20. Ha elfeledtük volna Istenünk nevét,
és kiterjesztettük volna kezünket idegen
istenhez: 5Móz. 6,14.
21. Nemde kifürkészte volna ezt Isten?
Mert Õ jól ismeri a szívnek titkait.
1Sám. 16,7. 1Krón. 28,9. Zsolt. 139,4.
Jer. 17,10. Ján. 2.25. Csel. 1,24. Jel. 2,23.
22. Bizony Teéretted gyilkoltak minket
minden napon; úgy tekintettek bennünket,
mint vágó juhokat. Róm. 8,36.
23. Serkenj fel!Miért alszol Uram?! Kelj
fel, ne vess el minket örökre! Zsolt. 7,6.
24.Miért rejted el orcádat, és felejted el
nyomorúságunkat és háborúságunkat?
25.Mert lelkünk a porba hanyatlik, a
földhöz tapad testünk. Zsolt. 119,25.
26. Kelj fel a mi segítségünkre, ments
meg minket a Te kegyelmedért!
Ének a szerelmetesrõl
(Az éneklõmesternek: a sosannimra,
Kóráh fiainak tanítása.)
45 Fölbuzog szívem szép beszédre.
Mondom: mûvem a királynak
szól. Nyelvem siet vele, gyors, mint az
írnok tolla.
2. Szebb, szebb vagy az emberek fiainál,
kedvesség ömledez ajkaidon, azért
áldott meg az Isten örökké.
3. Kösd derekadra kardodat hatalmas
vitéz, dicsõségeddel és ékességeddel!
4. És ékességedben haladj diadallal
az igazságért, a szelídségért és jogért,
és rettenetesre tanítson meg téged a
te jobb kezed. Zsid. 4,12. Júd. 25. Jel. 1,16.
5. Nyilaid élesek; népek hullanak
alád; a király ellenségeinek szívében.
6. Trónod, oh Isten, örökkévaló; igazságnak
pálcája a Te királyságodnak
pálcája. Zsolt. 93,2. Ésa. 9,6. 7. Zsid. 1,8.
7. Szereted az igazságot, gyûlölöd a
gonoszságot, azért kent fel Isten, a Te
Istened öröm olajával a te társaid fölé.
Zsolt. 23,5. 33,5. 89,20. 92,10.
Ésa. 61,1. Ján. 20,17. Zsid. 1,9.
8.Mirha, áloé, akáciaillatú minden öltözeted;
elefántcsont palotából zeneszóval
vidámítnak téged.
9. Királyok leányai a Te ékességeid;
jobb kezed felõl királyné áll ofiri aranyban.
10. Halld csak oh leány, nézd csak;
hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és
az atyád házát. 5Móz. 21,13.
11. Szépségedet a király igen kívánja;
hiszen Urad Õ, hódolj hát néki!
Zsolt. 29,2. 95,6. Ésa. 54,5. 61,1. 3.
12. Tírusz leánya is, a nép gazdagai,
ajándékkal hízelegnek néked. Zsolt. 72,10.
13. Csupa ékesség a király leánya bent,
vont aranyból van a ruhája. Jel. 19,7. 8.
14. Hímes öltözetben viszik a királyhoz,
szüzek vonulnak utána, az õ társnõi; néked
hozzák õket.
15. Bevezetik õket örömmel, vígsággal;
bemennek a király palotájába.
16. Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed
õket fejedelmekké mind az egész
földön. 1Pét. 2,9. Jel. 1,6. 5,10. 20,6.
17. Hadd hirdessem a Te nevedet
nemzedékrõl nemzedékre; örökkön
örökké dicsérnek majd téged a népek!
Isten a mi várunk
(Az éneklõmesternek: a Kóráh fiainak éneke,
a halamotra.)
46 Isten a mi oltalmunk és erõsségünk!
Igen bizonyos segítség a
nyomorúságban. 5Móz. 4,7.
2. Azért nem félünk, ha elváltoznék is
a föld, ha hegyek omlanának is a tenger
közepébe:
3. Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai;
hegyek rendülhetnek meg háborgásától.
Szela. Zsolt. 93,3. 4.
4. Forrásainak árja megörvendezteti
Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
Zsolt. 48,1. Ésa. 8,7. 60,14. Ezék. 47,1–12.
5. Az Isten annak közepette van, nem
rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
5Móz. 23,14. Ésa. 12,6. Ezék. 43,7.
Hós. 11,9. Jóel 2,27. Sof. 3,15. Zak. 2,5. 8,3.
6. Pogányok zajongnak, országokmozognak;
kiereszti hangját, megolvad a föld.
7. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene
a mi várunk. Szela. 2Krón. 13,12. Róm. 8,31.
586 ZSOLTÁROK KÖNYVE 44. 45. 46.
8. Jöjjetek, lássátok az Úr tetteit, aki
pusztaságokat szerez a földön;
9. Háborúkat szüntet meg a föld széléig;
ívet tör, kopját ront, hadi szekereket
éget el tûzben. Zsolt. 76,3. Ésa. 2,4. Ezék. 39,9.
10. Csendesedjetek és ismerjétek el,
hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom
a pogányok közt, felmagasztaltatom
a földön. Ésa. 2,11. 17.
11. A Seregek Ura velünk van, Jákób
Istene a mi várunk! Szela.
Az egész föld Királya az Isten
(Az éneklõmesternek: a Kóráh fiainak zsoltára.)
47 Ti népekmind tapsoljatok, harsogjatok
Istennek a gyõzelemszavával.
2.Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy
Király az egész földön.
5Móz. 7,21. Neh. 1,5.Mal. 1,14.
3. Alánk veti a népeket, a nemzeteket
lábaink alá. Zsolt. 18,47.
4. Kiválasztja nékünk örökségünket,
Jákób dicsõségét, akit szeret. Szela.1Pét. 1,4.
5. Felvonul Isten örömkiáltással, kürtzengés
közt az Úr. Józs. 6,20. Zsolt. 68,24.
6. Énekeljetek dicséretet Istennek, énekeljetek
dicséretet; énekeljetek dicséretet
Királyunknak, énekeljetek dicséretet!
7.Mert az egész föld Királya az Isten:
énekeljetek bölcsességgel.
Zak. 14,9. 1Kor. 14,15.
8. Isten uralkodik a nemzetek fölött;
Isten ott ül az Õ szentségének trónján.
1Krón. 16,31. Zsolt. 48,1. 97,2.
9. Népek fejedelmei gyülekeztek össze,
mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené
a földnek pajzsai; Õ igen felmagasztaltatott!
Zsolt. 89,18. Róm. 4,11. 12.
A Sion dicsõségérõl
(A Kóráh fiainak zsoltáréneke.)
48 Nagy az Úr és igen dicséretes a
mi Istenünknek városában, az Õ
szentsége hegyén. Ésa. 2,2.Mik. 4,1.
2. Szépen emelkedik az egész föld örömére,
a Sion hegye, a szélsõ észak felé,
a nagy Királynak városa. Ésa. 14,13. Jer. 3,19.
JerSir. 2,15. Ezék. 20,6.Mát. 5,35.
3. Isten mint oltalom, úgy ismeretes ott
az Õ palotáiban.
4.Mert ímé, a királyok összegyûltek,
de tovatûntek együttesen. 2Sám. 10,6.
5.Meglátták õk, legott elcsodálkoztak;
megijedtek, futásnak eredtek.
6. Reszketés fogta el ott õket, fájdalom,
amilyen a szülõ asszonyé; 2Móz. 15,15.
7. A keleti széllel összezúzod Társis
hajóit. 1Kir. 10,22. Ezék. 27,26.
8. Amint hallottuk, akként láttuk a Seregek
Urának városában, a mi Istenünk
városában; örökre megerõsítette azt az
Isten! Szela. Zsolt. 87,5. Ésa. 2,2.
9. A Te kegyelmedrõl elmélkedünk,
oh Isten, a Te templomodnak belsejében.
Zsolt. 26,3. 1Kor. 3,16. 6,19.
10. Amilyen a neved, oh Isten, olyan a
Te dicséreted a föld határáig; igazsággal
teljes a Te jobbod.
5Móz. 28,58. Józs. 7,9.Mal. 1,11.
11. Örül Sion hegye, ujjonganak Júda
leányai a Te ítéletedért.
12. Vegyétek körül a Siont, kerüljétek
meg azt, számláljátok meg tornyait.
13. Jól nézzétek meg sáncait, járjátok be
palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ
nemzedéknek: Zsolt. 78,5. 7.
14. Bizony ez az Isten a mi Istenünk
mindörökké, Õ vezetminketmindhalálig!
Ésa. 25,9. 58,11.
Egyedül Isten a megtartónk
(Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.)
49 Halljátok meg ezt mind ti népek,
figyeljetek mind ti, e világ lakói!
2. Akár közemberek fiai, akár fõemberek
fiai, együtt a gazdag és szegény.
3. Az én szájam bölcsességet beszél,
szívemnek elmélkedése tudomány.
4. Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval
nyitom meg talányomat.
Zsolt. 78,2.Mát. 13,35.
5.Miért féljek a gonoszság napjain, mikor
nyomorgatóim bûne vesz körül,
6. Akik gazdagságukban bíznak, és nagy
vagyonukkal dicsekszenek? Márk 10,23.
7. Senki semválthatjameg atyjafiát, váltságdíjat
sem adhat érte Istennek.
Ef. 1,7. Zsid. 9,27.
8.Minthogy életüknek váltsága drága,
le is tesz róla végképp; Mát. 16,26.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 46. 47. 48. 49. 587
9.Még ha örökké élne is és nem látná
meg a sírgödröt. Zsolt. 89,48. Zsid. 9,27.
10. De meglátja! A bölcsek is meghalnak;
együtt vész el bolond és ostoba, és
gazdagságukat másokra hagyják.
11. Gondolatuk ez: Az õ házuk örökkévaló,
lakóhelyeik nemzedékrõl nemzedékre
szállnak, nevükkel nevezték el földjüket.
1Móz. 4,17. 5Móz. 3,14.
12. Pedig az ember, még ha tisztességben
van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz,
amelyeket levágnak.
13. Ez az õ útjuk botránykõ nékik; mégis
minden erejükbõl ragaszkodnak hozzá,
és utódaik követik õket. Szela. Luk. 12,20.
14.Mint juhok, a Seolra vettetnek, a
halál legelteti õket, és az igazak uralkodnak
rajtuk reggel; alakjukat elemészti a
Seol, távol az õ lakásuktól.
Zsolt. 47,3. Dán. 7,22.Mal. 4,3.
Luk. 22,30. 1Kor. 6,2. 2Tim. 2,12. Jel. 2,26. 5,9. 20,4.
15. De Isten megvált engem a pokol
hatalmából, mikor az megragad engem.
Szela. Zsolt. 73,24. Hós. 13,14.
Márk 16,6. 7. Csel. 2,31. 32.
16. Ne félj, ha valaki meggazdagszik,
és ha növekszik házának dicsõsége;
17.Mert semmit sem vihet el magával,
ha meghal; dicsõsége nem száll le utána.
1Tim. 6,7.
18. Ha életében áldottnak vallja is magát,
s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél
magaddal: 5Móz. 29,19. Luk. 12,19.
19.Mégis az õ atyáinak nemzetségéhez
jut, akik soha sem látnak világosságot.
Jób 33,30.
20. Az ember, még ha tisztességben van
is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz,
amelyeket levágnak.
Préd. 3,19–21. 2Kor. 4,3. 4.
Az Istennek kedves áldozat
(Aszáf zsoltára.)
50 A hatalmas Isten, az Úr szól, és
hívja a földet a nap keltétõl nap
nyugtáig. Ésa. 9,6.
2. A Sionról, amelynek szépsége tökéletes,
fényességben ragyog Isten.
5Móz. 33,2. Zsolt. 80,1.
3. Eljön a mi Istenünk és nem hallgat;
emésztõ tûz van elõtte, s körülötte erõs
forgószél. 4Móz. 16,35. Zsolt. 97,3.
4. Hívja az egeket onnan felül, és a földet,
hogy megítélje népét. Ésa. 1,2.Mik. 6,1.
5. Gyûjtsétek elém szentjeimet, akik
áldozat által szövetséget kötöttek velem!
2Móz. 24,7. 5Móz. 33,3.
Ésa. 13,3. 59,20. Zsid. 8,6. 12,24. 13,20.
6. És az egek kijelentik az Õ igazságát,
mert Isten maga a bíró. Szela.
7. Hallgass, oh én népem, hadd szóljak!
Te Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened;
Isten vagyok én, a te Istened.
2Móz. 20,2.
8. Nem feddlek téged áldozataidért,
és hogy égõáldozataid szüntelen elõttem
vannak. Ésa. 1,11. Jer. 7,22. Hós. 6,6.
9. De nem fogadhatok el tulkot a te
házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Zsolt. 89,31.Mik. 6,6. Csel. 17,25. Zsid. 10,8.
10.Mert enyém az erdõnek minden
vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11. Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát,
és amezõ vadja ismind az enyém.
12. Ha megéhezném, nem mondanám
meg néked,mert enyéma föld kereksége
és annak teljessége. 1Kor. 10,28.
13. Avagy eszem-é én a bikák húsát, és
a bakoknak vérét iszom-é?
14. Hálával áldozzál az Istennek, és
teljesítsd a Felségesnek fogadásaidat!
1Móz. 39,9. 3Móz. 5,19.
4Móz. 30,2. 5Móz. 23,21. Hós. 14,2. Zsid. 13,15.
15. És hívj segítségül engem a nyomorúság
idején, én megszabadítlak téged
és te dicsõítesz engem. Jób 22,27. Zsolt. 22,23.
Jer. 33,3. Zak. 13,9. Luk. 15,21. Róm. 10,13.
16. A gonosznak pedig eztmondja Isten:
Miért beszélsz te rendeléseimrõl, és veszed
szádra az én szövetségemet?
17. Hiszen te gyûlölöd a feddést, és
hátad mögé veted beszédeimet! Róm. 2,21.
18. Ha tolvajt látsz, mellé adod magad,
és ha paráznákat, velük tartasz. Róm. 1,32.
19. A szádat gonoszságra tátod, és a
nyelved csalárdságot szõ. Zsolt. 52,2.
20. Leülsz és felebarátod ellen beszélsz,
anyád fiát is rágalmazod.
21. Ezeket teszed és én hallgassak? Azt
gondolod, olyan vagyok,mint te?Megfeddelek
téged, és elédbe sorozom azokat.
Zsolt. 90,8. Préd. 8,11. Róm. 2,4.
588 ZSOLTÁROK KÖNYVE 49. 50.
22. Értsétek meg ezt, ti, kik az Istent
elfeleditek: nehogy elragadjon, és nincs
aki megmentsen.
23. Aki hálával áldozik, az dicsõít engem,
és aki az útra vigyáz, annak mutatom
meg Istennek üdvösségét. Gal. 6,16.
Könyörgés bûnbocsánatért,
a bûntõl való megtisztításért
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára, mikor õhozzá
ment Nátán, a próféta, miután Betsábéval vétkezett.)
51 Könyörülj rajtam én Istenem a
Te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak
sokasága szerint töröld el
az én bûneimet! Ésa. 43,25. 44,22.
Csel. 3,19. Kol. 2,14. 1Ján. 1,9. Jel. 1,5.
2. Egészen moss ki engem az én álnokságomból,
és az én bûneimtõl tisztítsmeg
engem; Ésa. 1,18. Zsid. 9,14. 1Ján. 1,7. 9. Jel. 1,5.
3.Mert elismerem az én bûneimet, és
az én vétkem szüntelen elõttem forog.
Zsolt. 32,5.
4. Egyedül ellened vétkeztem, és cselekedtem
azt, ami gonosz a Te szemeid
elõtt; hogy igaznak találtassál beszédeidben,
és tisztának, midõn ítéltetel.
1Móz. 39,9. 3Móz. 5,19. Luk. 15,21.
5. Ímé én vétekben formáltattam, és
bûnben fogant engem az anyám.
Jób 14,4. Zsolt. 58,3. Ján. 3,6. Róm. 5,12.
6. Ímé, Te az igazságban gyönyörködsz,
amely a bensõben van, és az
elrejtett bölcsességre tanítasz engem.
7. Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta
leszek; moss meg engem, és a hónál
fehérebb leszek. Ésa. 1,18. Zsid. 9,10. 12.
8. Hallass örömet és vigasságot velem,
hogy örvendezzenek csontjaim, amelyeket
összetörtél.
9. Rejtsd el orcádat az én bûneimtõl, és
töröld el minden gonoszságomat.
10. Tiszta szívet teremts bennem, oh
Isten, és az erõs szellemet újítsd meg
bennem. Csel. 15,9. Ef. 2,10.
11. Ne vess el engem a Te orcád elõl,
és a Te Szent Szellemedet ne vedd el
tõlem.
12. Add meg nékem a Te üdvösségednek
örömét, és az engedelmesség szellemével
támogass engem. 2Kor. 3,17.
13. Akkor a bûnösöket a Te útjaidra tanítom,
és a vétkezõk megtérnek hozzád.
14. Szabadíts meg engem a vérontástól,
oh Isten, üdvösségemnek Istene! Hogy
harsogja nyelvem a Te igazságodat.
15. Uram, nyisd meg az én ajkaimat,
hogy hirdesse szám a Te dicséretedet.
Zsolt. 22,22. 35,28. Hós. 14,2.
16.Mert nem kívánsz Te véresáldozatot,
hogy adnék azt, égõáldozatban sem
gyönyörködsz.
17. Isten elõtt kedves áldozatok: a töredelmes
szellem; a töredelmes és bûnbánó
szívet, oh Isten, nem veted meg!
Zsolt. 34,18. 66,2. Ésa. 57,15.
18. Tégy jól a Te kegyelmedbõl a Sionnal;
és építsd meg Jeruzsálem kõfalait.
19. Akkor kedvesek lesznek elõtted
az igazságnak áldozatai; az égõ és egész
áldozat: akkor a Te oltárodon áldoznak
néked tulkokkal. Zsolt. 4,5.Mal. 3,3.
A szentek, mint zöldellõ
olajfa, virulnak Isten házában
(Az éneklõmesternek: Dávid tanítása; mikor az idumeus
Dóeg eljött, és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá
néki: Dávid az Ahimélek házába ment be.)
52 Mit dicsekedsz gonoszságban, oh
te nagy hõs? Az Istennek kegyelme
szüntelen való! 1Sám. 21,7. 22,9. Ezék. 22,9.
2. Nyelved ártalmakon elmélkedik, s
olyan mint az éles olló, te álnokságnak
mestere! Zsolt. 50,19. 59,7. 64,3.
3. Szereted a gonoszt inkább, hogynem
a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot
szólni. Szela. Jer. 9,4.
4. Szeretsz minden ártalmas beszédet,
és az álnok nyelvet.
5.Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít,
kigyomlál téged a te hajlékodból,
és kiszaggat téged az élõk földjérõl. Szela.
Péld. 2,22.
6. És látják ezt az igazak, és félnek, és
nevetnek rajta: Zsolt. 58,10.
7. Ímé, az a férfiú, aki nem Istent fogadta
erõsségévé, hanem az õ gazdagságának
sokaságában bízott, és ereje az õ
gonoszságában volt! Zsolt. 49,6.
8. Én pedig, mint zöldellõ olajfa, virulni
fogok Isten házában, bízom Isten
kegyelmében mind örökkön örökké.
Zsolt. 92,13. Jer. 11,16. Ján. 15,7.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 50. 51. 52. 589
9. Dicsérni foglak téged örökké, mert
megcselekedted; nevedben remélek,
mert jóságos vagy a Te szentjeid elõtt.
Zsolt. 54,6.
Várja Izrael Sionból a Szabadítót
(Az éneklõmesternek a mahalátra, Dávid tanítása.)
53 Ezt mondta a balgatag az õ szívében:
Nincs Isten. Megromlottak
és utálatos hamisságot cselekedtek, nincs
aki jót cselekedjék. Zsolt. 10,4. Róm. 3,10.
2. Isten letekint amennybõl az emberek
fiaira, hogy meglássa, ha van-é valaki, aki
megértette és keresi az Istent.
2Krón. 15,2. Zsolt. 33,13.
3.Mindnyájan elhajlottak, és valamenynyienmegromlottak,
nincsen aki jót cselekedjék,
nincsen csak egy is. Róm. 3,12.
4. Avagy nincs értelem a hamisságnak
cselekvõiben, akik az én népemet megeszik,
mintha kenyeret ennének, akik az
Istent segítségül nem hívják? Jer. 4,22.
5. Ott félnek nagy félelemmel, ahol
nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti
azoknak csontjait, akik tábort járnak ellened;
megszégyeníted azokat, mert az
Isten megveti õket. Péld. 28,1.
6. Oh, vajha eljönne Sionból az Izrael
üdvössége! Mikor az Úr visszahozza az
Õ népének foglyait, örül majd Jákób és
vigad Izrael! Zsolt. 14,7.
Az Úrnak nevében
van a szabadításunk
(Az éneklõmesternek: hangszerekkel. Dávid tanítása,
mikor a zifeusok eljöttek, és azt mondták
Saulnak: Nem nálunk lappang-é Dávid?)
54 Isten, a Te neveddel szabadíts
meg engem, és a Te hatalmasságoddal
szolgáltass igazságot nékem!
1Sám. 23,19.
2. Isten, hallgasd meg az én imádságomat,
figyelmezz az én szájam beszédeire.
3.Mert idegenek támadtak ellenem, és
kegyetlenek keresik életemet, akik nem
is gondolnak Istenre. Szela.
4. Ímé, Isten a segítõm nékem, az Úr
az én életem támogatója. Zsolt. 118,7.
5. Bosszút áll az utánam leselkedõkön;
a Te igazságod által vágd ki õket. Zsolt. 89,49.
6. Kész szívvel áldozom néked: áldom a
Te nevedet, Uram, mert jó.
7.Mert minden nyomorúságból megszabadított
engem, s megpihentette
szemeimet ellenségeimen.
Az Úr visel gondot az övéirõl
(Az éneklõmesternek: hangszerekkel.
Dávid tanítása.)
55 Hallgasd meg, oh Isten, az én
imádságomat, és ne rejtsd el
magadat az én könyörgésem elõl;
2. Figyelmezz énreám és hallgass meg
engem; mert keseregve bolyongok és
jajgatok!
3. Az ellenségnek szaváért és a gonoszok
nyomorgatásáért: mert hazugságot
hárítanak reám, és nagy dühösséggel
gyûlölnek engem. 2Sám. 16,7. 8.
4. Az én szívemmegháborodott bennem,
és a halál félelmei körülvettek engem.
5. Félelem és rettegés esett énreám,
és borzadály vett körül engem.
6.Mondám: Vajha szárnyamvolna,mint
a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7. Ímé, messze elmennék és a pusztában
lakoznám. Szela.
8. Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl,
e forgószélbõl.
9. Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az
õ nyelvüket; mert erõszakot és háborgást
látok a városban. Jer. 6,7.
10. Éjjel nappal körüljárják azt annak
kõfalainál, bent hamisság és ártalom van
abban. Zsolt. 10,7.
11. Gonoszság van benne; s nemtávozik
annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.
12. Mert nem ellenség szidalmazott
engem, hisz azt elszenvedném; nem
gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen
elrejtettem volna magamat az elõl:
13. Hanem te, velem egy rangban lévõ
ember, én vezetõm és ismerõsöm,
2Sám. 15,12.Mik. 7,5.
14. Akik együtt édes bizalomban éltünk;
az Isten házába jártunk a nép sokaságával.
15. A halál vegye õket körül, elevenen
szálljanak a Seolba; mert gonoszság van
lakásukban, kebelükben. 4Móz. 16,30.
16. Én az Istenhez kiáltok, és az Úr
megszabadít engem.
590 ZSOLTÁROK KÖNYVE 52. 53. 54. 55.
17. Este, reggel és délben imádkozom
és hangosan kiáltok, és Õmeghallja az én
szómat. Dán. 6,10. Luk. 18,1. Csel. 3,1. 10,2.
18.Megszabadítja lelkemet békességre
a rám támadó hadtól, mert sokan
vannak ellenem. 2Krón. 32,7.
19.Meghallja Isten és megrontja õket,
mivelhogy Õ eleitõl fogva trónol, Szela,
akik nem akarnak megváltozni és nem
félik az Istent. 5Móz. 33,27. Zsolt. 102,26.
20. Aki kezeit a vele békességben lévõkre
emelte; akimegszegte az õ szövetségét.
21. A vajnál simább az õ szája, pedig
szívében háborúság van; lágyabbak beszédei
az olajnál, pedig éles szablyák
azok.
22. Vessed az Úrra a te terhedet, Õ
gondot visel rólad, és nem engedi, hogy
valamikor ingadozzék az igaz. 1Pét. 5,7.
23. Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod
õket; a vérszopó és álnok emberek
életüknek felét sem élik meg; én pedig
Tebenned bízom. Zsolt. 37,24.
Dicsérjük Istent az Õ Igéjével
(Az éneklõmesternek: a Jónatelem rehókimra;
Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a
filiszteusok Gátban.)
56 Könyörülj rajtam Istenem, mert
halandó tátog ellenem és mindennap
hadakozván, nyomorgat engem!
2. Ellenségeim minden napon tátognak
reám: bizony sokan hadakoznak ellenem,
oh magasságos Isten! Zsolt. 57,3.
3.Mikor félnem kellene is, én bízom
Tebenned. 1Sám. 15,22. 2Krón. 20,3.
Zsolt. 118,8. Péld. 15,16. 17. 16,9. 16. Préd. 6,9.
4. Isten által dicsekedem az Õ Igéjével;
az Istenben bízom, nem félek;
ember mit árthatna nékem?
Zsolt. 119,162. Jer. 15,16. Zsid. 13,5. 6.
5.Minden nap elforgatják beszédeimet;
minden gondolatuk ellenemvan, ártalomra.
6. Egybegyûlnek, elrejtõznek, lépéseimet
lesik, mert kívánják az én életemet.
7. Gonoszsággalmenekedhetnének? Haraggal
rontsd meg, oh Isten, a népeket!
8. Bujdosásomnak számát jól tudod:
szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nincsenek-
é számontartva könyvedben?
Zsolt. 64,2.
9.Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor
kiáltok; így tudom meg, hogy velem
van az Isten. Zsolt. 108,5. Róm. 8,31.
10. Istenben dicsekedem az Õ Igéjével,
az Úrban dicsekedem az Õ Igéjével.
11. Istenben bízom, nem félek; ember
mit árthatna nékem?
12. Tartozom, oh Isten, az én néked tett
fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Zsolt. 66,13--14.
13.Mert megszabadítottad lelkemet
a haláltól, bizony az én lábaimat az
eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az
életnek világosságában. Zsolt. 108,4.
Elküldi Isten az Õ kegyelmét
(Az éneklõmesternek: az altashétre, Dávid miktámja;
mikor Saul elõl a barlangba menekült.)
57 Könyörülj rajtam, oh Isten, könyörülj
rajtam, mert benned bízik az
én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök,
amíg elvonulnak a veszedelmek.
1Sám. 22,1. Ésa. 26,20.
2. A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez,
aki jót végez felõlem. Zsolt. 138,8.
3. Elküld a mennybõl és megtart engem:
meggyalázza az engem elnyelõt.
Szela. Elküldi Isten az Õ kegyelmét és
igazságát. Zsolt. 43,3. 61,7. 144,5.
4. Az én lelkem oroszlánok között van,
tûzokádók között fekszem; emberek fiai
között, akiknek foguk dárda és nyilak,
nyelvük pedig éles szablya.
Zsolt. 64,3. Péld. 30,14. Jak. 3,6. 8.
5.Magasztaltassál fel az egek felett,
oh Isten! Mind az egész földön legyen a
Te dicsõséged! Zsolt. 108,5. 6.
6. Hálót készítettek lábaimnak, lelkem
meggörnyedett; vermet ástak énelõttem,
de õk estek abba. Szela. Zsolt. 9,15.
7.Megingathatatlan az én szívem, oh
Isten, megingathatatlan az én szívem;
hadd énekeljek és dicsérjelek! Zsolt. 108,1–6.
8. Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel
te lant és hárfa, hadd keltsemfel a hajnalt!
9. Dicsérlek téged, én Uram, a népek
között, és zengedezek néked a nemzetek
között. Bír. 5,12.
10.Mert nagy az egekig a Te kegyelmed,
és a felhõkig a Te hûséged.
Zsolt. 103,11. 108,4.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 55. 56. 57. 591
11.Magasztaltassál fel az egek felett,
oh Isten! Mind az egész földön legyen a
Te dicsõséged! vers 5.
Bizony Isten ítél e földön
(Az éneklõmesternek: az altashétre,
Dávid miktámja.)
58 Avagy valóban az igazságot szóljátok-
e, oh gyülekezet? Avagy
igazán ítéltek-é ti embernek fiai?
2. Sõt inkább hamisságot forgattok a ti
szívetekben! a ti kezeiteknek hamisságát
méritek e földön. Zsolt. 94,20.
3. Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta;
tévelyegnek a hazugok anyjuk méhétõl
kezdve. Zsolt. 51,5.
4.Mérgük olyan, mint a kígyónak mérge;
mint a süket áspisé, amely füleit bedugja.
5. Amely nemhallja a bûbájosoknak szavát,
sem a bûvölõét, aki bûbájokban jártas.
6. Isten, törd össze az õ fogaikat szájukban;
az oroszlánoknak zápfogait törd öszsze,
Uram! Jób 4,10.
7. Olvadjanak el, folyjanak széjjel,mint a
víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak
azok. Józs. 2,11. 7,5. Ésa. 13,7.
8. Legyenek mint a csiga, amely szétfolyván,
elmúlik; mint az asszonynak idétlen
szülötte, amely nem látta a napot.
9.Mielõtt megéreznék fazekaitok a tövist,
mind nyersen, mind égõn elragadja
azt a forgószél. Zsolt. 118,12. Péld. 10,25.
10. Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást;
lábait mossa a gonosznak vérében.
11. És azt mondja az ember: Bizony,
van jutalma az igaznak; bizony van ítélõ
Isten e földön! Jób 34,11. Zsolt. 7,10. 20,1.
Préd. 5,8. 11,9. 12,14. Jer. 17,10. 32,19.
Ezék. 7,27. 33,20. Róm. 14,12. 2Kor. 5,10. Jel. 2,23.
Isten kegyelme a mi erõsségünk
(Az éneklõmesternek: az altashétre, Dávid miktámja,
midõn embereket külde Saul, és õrizék
az õ házát, hogy megöljék õt.)
59 Szabadíts meg engem az én ellenségeimtõl,
Istenem; a reám támadóktól
ments meg engem! 1Sám. 19,11.
2. Szabadíts meg engem a gonosztevõktõl,
és a vérontó emberektõl ments meg
engem;
3.Mert ímé, életem után leselkednek,
egybegyûltek ellenem az erõsek; anélkül,
hogy bûnös vagy vétkes volnék, Uram!
1Sám. 26,18.
4. Bûnöm nélkül egybegyûlnek és készülnek
ellenem: serkenj fel, hogy segítségemre
légy, és lásd meg ezeket!
Zsolt. 7,3–6. 35,23.
5. Te, oh Uram, Seregek Istene, Izrael
Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e
pogányokat, ne könyörülj senkin, aki
hamisságot cselekszik. Szela. Dán. 4,35.
6. Estére visszatérnek, ordítanak, mint
az eb; körüljárják a várost.
7. Ímé, szájukkal csácsognak, ajkaikon
szablyák vannak: hisz, úgymond, kicsoda
hallja meg?
8. Te pedig, Uram, neveted õket, ésmegcsúfolod
mind e pogány népet. Zsolt. 2,4.
9. Az õ erejükkel szemben Tereád várok;
mert Isten az én váram.
10. Elõmbe jön az én kegyelmes Istenem;
látnom engedi Isten az én ellenségeim
romlását. Zsolt. 21,3. 54,7.
11. Ne öld meg õket, hogy népem meg
ne felejtkezzék; bujdosókká tedd õket a
Te hatalmaddal, és alázd meg õket Uram,
mi pajzsunk! 3Móz. 26,39.
12. Szájuknak vétke az õ ajkaiknak beszéde,
fogattassanak meg kevélységükben;
mert csak átkot és hazugságot szólnak.
Péld. 12,13.
13. Emészd meg õket haragodban, veszítsd
el õket, hogy ne legyenek; és tudják
meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött,
mind a földnek határáig. Szela.
Zsolt. 84,8. 104,35.
14. Este visszatérnek, ordítanak,mint az
eb; körüljárják a várost.
15. Étel után barangolnak, és ha nem
laknak jól, virrasztanak egész éjjel.
Isten az én váram és erõsségem
16. Én pedig éneklem a Te hatalmadat,
és reggelenként zengem a Te
kegyelmességedet; mert váram voltál
és menedékem az én nyomorúságom
napján.
17. Én erõsségem! Néked éneklek,
mert Isten az én váram: Õ az én kegyelmes
Istenem! Zsolt. 7,10. 20,1.
592 ZSOLTÁROK KÖNYVE 57. 58. 59.
Az Úr az Õt félõknek zászlót adott
(Az éneklõmesternek: a susanhedutra, Dávidnak
tanító miktámja, mikor harcolt a mezopotámiai
szírusokkal és a cóbai szírusokkal; és visszafordult
Joáb, és megverte az edomitákat a Sóvölgyben,
tizenkétezret.)
60 Isten, elvetettél minket, elszélesztettél
minket; megharagudtál, fordulj
vissza hozzánk!
2Sám. 8,3. 1Krón. 16,3. Zsid. 13,5.
2.Megrendítetted a földet, ketté szakasztottad;
gyógyítsd meg romlásait,
mert megindult. 2Krón. 7,14. Ésa. 30,26.
3. A Te népeddel nehéz dolgokat láttattál:
bódító borral itattál minket. Ésa. 51,17.
4. Adtál a téged félõknek zászlót, melyet
felemeljenek az igazságért. Szela.
2Móz. 17,15. Ésa. 5,26. 11,10. 12. 13,2.
5. Hogy megszabaduljanak a Te kegyeltjeid:
segíts jobboddal és hallgass
meg engem! Zsolt. 108,6.
6. Isten az Õ szentségében mondotta:
Örvendezek, fölosztom Sikemet és kimérema
Szukkót völgyét: 1Móz. 12,6. Zsolt. 89,35.
7. Enyém Gileád és enyém Manasse,
Efraim az én fejemnek erõssége: Júda
az én törvényadóm. 1Móz. 49,10. 5Móz. 33,17.
8.Moáb az énmosdómedencém, Edómra
vetem az én sarumat; Filisztea fölött
gyõzelmet kiáltok! Zsolt. 108,9.
9. Kicsoda visz engem az erõs városba?
Ki vezet engem Edómig?
10. Nem Te-é, oh Isten, aki elvetettél
minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi
seregeinkkel? Józs. 7,12. Zsolt. 44,9.
11. Segíts ki minket a nyomorúságból,
mert az emberi segítség hiábavaló.
12. Istennel hatalmas dolgokat cselekszünk,
s Õ tapodja el ellenségeinket.
4Móz. 24,18. 1Krón. 19,13.
Az Úrnak öröksége vár az Õt félõkre
(Az éneklõmesternek: hangszerre, Dávidé.)
61 Hallgasd meg, oh Isten, az én
kiáltásomat; figyelmezzél az én
könyörgésemre. Zsolt. 5,1.
2. E föld szélérõl kiáltok hozzád; mert
szívem elepedt: Vezess engem innen a
Kõsziklára, mely magasabb mint én.
Zsolt. 62,2.
3.Mert Te vagy az én menedékem,
s erõs torony az ellenség ellen. Péld. 18,10.
4. A Te sátorodban lakozom mindörökké;
a Te szárnyaid árnyékábamenekülök!
Szela. Zsolt. 36,7. 63,7. 91,2. 4.
5.Mert Te, oh Isten, meghallgattad
az én fogadásaimat; a Te nevedet félõk
örökségét megadtad nékem.
Csel. 7,45. 1Kor. 3,21--23.
6. Te hosszabbítod meg a király életét,
esztendeit nemzedékrõl nemzedékre
nyújtsd.
7. Isten elõtt fog lakozni örökké; kegyelmedet
és igazságodat rendeld ki, hogy
õrizzék meg õt. Zsolt. 40,11. Luk. 1,32.
8. Így a Te nevednek dicséretét éneklem
majd szüntelen, hogy beteljesítsem
az én fogadásaimat minden napon.
Zsolt. 56,12.
Üdvösségünk Kõsziklája az Úr
(Az éneklõmesternek: Jedutun szerint,
Dávid zsoltára.)
62 Csak Istenben nyugszik meg lelkem;
tõle van az én üdvösségem.
Zsolt. 33,21.
2. Csak Õ az én Kõsziklám és üdvösségem;
Õ az én oltalmam, azért nem
rendülök meg. Zsolt. 55,22.
3.Meddig támadtok még egy ember
ellen; meddig törtök ellene valamennyien,
mint meghanyatlott fal és dûlõ kerítés
ellen? Ésa. 30,13.
4. Csak arról tanácskoznak, miként vessék
õt le méltóságából; szeretik a hazugságot;
szájukkal áldanak, szívükben átkoznak.
Szela. Zsolt. 28,3.
5. Csak Istenben nyugodjál meg lelkem,
mert tõle van reménységem.
Péld. 23,18. 24,14.Mik. 7,7. 10.
6. Csak Õ az én Kõsziklám és üdvösségem;
Õ az én oltalmam, azért nem
rendülök meg.
7. Istenben van üdvösségem és dicsõségem;
az én erõsségem Kõsziklája, az
én menedékem Istenben van. Jer. 3,23.
8. Bízzatok Õbenne mindenkor, ti népek;
öntsétek ki elõtte szíveteket; Isten
a mi menedékünk. Szela. 1Sám. 1,15.
9. Bizony hiábavalók a közembernek
fiai és hazugok a fõembernek fiai; ha
mérõserpenyõbe vettetnek, együtt is
alábbvalók a semminél.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 60. 61. 62. 593
10. Ne bízzatok zsarolt javakban, és
rablott jószággal ne kevélykedjetek; a
vagyonban ha nõ, ne abba helyezzétek
szívetek bizalmát; Ésa. 26,4. 1Tim. 6,17.
11. Egyszer szólott Isten, két dolgot
hallottam, hogy az erõ Istené,
12. És tiéd, oh Uram, az irgalom is.
Bizony, Te megfizetsz mindenkinek a
saját cselekedete szerint! Mát. 16,27.
Róm. 2,6. 1Kor. 3,8. Gal. 6,7. 1Pét. 1,17.
Ének Isten kegyelmérõl
(Dávid zsoltára, mikor Júda pusztájában volt.)
63 Isten! Én Istenem vagy Te, jó reggel
kereslek téged; téged szomjúhoz
lelkem, téged sóvárog testem a
kiaszott, elepedt földön, amelynek nincs
vize; Zsolt. 107,9. Péld. 8,17. Ésa. 26,9.Mát. 5,6.
2. Hogy láthassalak téged a szentélyben,
szemlélvén a Te hatalmadat és dicsõségedet.
1Krón. 16,11. Zsolt. 27,4.
3. Hiszen a Te kegyelmed jobb az életnél:
az én ajkaim téged dicsérnek.
Zsolt. 138,2. Ján. 3,16.
4. Ezért áldalak életem fogytáig; kezeimet
a Te nevedben felemelem.
Zsolt. 28,2. 134,2. 141,2. 143,6.
5.Mintha olajjal és kenettel telnék
meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsér
téged az én szájam!
6. Ha reád gondolok ágyamban: õrváltásról
õrváltásra rólad elmélkedem;
Zsolt. 149,5.
7.Mert segítségem voltál, és a Te szárnyaidnak
árnyékában örvendeztem.
8. Ragaszkodik hozzád az én lelkem;
a Te jobbod támogat engem.
Ésa. 26,9. Jer. 29,16.Mát. 11,12.
9. Azok pedig, akik veszedelemre keresik
életem, a föld mélységeibe jutnak.
10. Kard által esnek el, és a rókák martalékai
lesznek.
11. A király pedig örvendezni fog Istenben;
dicsõséget öltöznek fel mindazok,
akik Õt magasztalják; mert bedugatik a
hazugok szája. Sof. 1,5.
Az igazszívûek megdicsõülnek Istenben
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára.)
64 Hallgasdmeg, Isten, az én szómat,
mikor panaszkodom; az ellenségtõl
való félelemtõl mentsd meg éltemet.
2. Rejts el engema gonoszok titkos tanácsa
elõl, a gonosztevõk gyülekezetétõl.
3. Akik megélesítik nyelvüket, mint a
szablyát; irányozzák nyilukat, keserû
beszédüket. Zsolt. 57,4. 143,9.
4. Hogy lövöldözzék titkon az ártatlant;
nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és
nem félnek.
5.Megátalkodottak gonosz szándékukban;
megegyeztek, hogy tõrt vetnek titkon,
mondják: ki látja õket?
6. Álnokságokat koholnak; a kikoholt
tervet végrehajták; mindegyikük bensõje
és szíve kikutathatatlan. Zsolt. 41,7.
7. Demeglövi õket az Isten; hirtelen nyíl
sebzi meg õket. 2Thess. 1,6.
8. A saját nyelvük lesz ellenük; iszonyodik
mindenki, aki õket látja. Péld. 12,13.
9. Akkormegfélemlenekmind az emberek;
hirdetni fogják Istennek dolgát, és
megértik cselekedetét. Jer. 50,28.
10. Az igaz örvendeni fog Istenben,
és Õbenne bízik; megdicsõülnek mind
az igazszívûek. Fil. 4,4. 1Thess. 5,16.
Isten meghallgatja
és megválaszolja az imádságot
(Az éneklõmesternek: zsoltár, Dávid éneke.)
65 Tied a hódolat, a dicséret, oh
Isten, a Sionon; és néked teljesítik
ott a fogadást.
2.Mert Te meghallgatod az imádságot,
hozzád folyamodik minden test.
1Móz. 49,10. Ésa. 45,11. Ján. 12,32.
3. Bûneimerõt vettek rajtam; vétkeimtõl
Te tisztítasz meg engem. Zsid. 9,14.
4. Áldott az, akit Te kiválasztasz és
magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a Te
tornácaidban; beteljesedünk a Te házadnak
javaival, a Te templomodnak
szentségével! Zsolt. 33,12.
5. Csodálatos dolgokat szólasz nékünk
a Te igazságodban, üdvösségünk Istene;
e föld minden szélének és a messze tengernek
bizodalma;
6. Aki hegyeket épít erejével, körül van
övezve hatalommal; Zsolt. 93,1.
7. Aki lecsillapítja a tengerek zúgását,
habjaik zúgását, és a népek háborgását.
Ésa. 17,12. 13.Mát. 8,26.
594 ZSOLTÁROK KÖNYVE 62. 63. 64. 65.
8. Félnek is jeleidtõl a távol lakók; a
napkelet és napnyugat határait megörvendezteted.
Jób 37,5.
9.Meglátogatod a földet és elárasztod;
nagyon meggazdagítod azt. Istennek
folyója tele van vizekkel; gabonát szerzel
nékik, mert úgy rendelted azt.
1Kir. 18,41. Zsolt. 68,9. Jer. 14,22. Zak. 10,11.
10. Bõségesen megitatod barázdáit,
göröngyeit meglapítod; záporesõvel
meglágyítod azt, termését megáldod.
11.Megkoronázod az esztendõt jóvoltoddal,
és a Te nyomdokaidon kövérség
fakad; Zsolt. 104,13.
12.Megkövérednek a puszták legelõi
és a halmokat vígság övezi.
13. A legelõk megtelnek juhokkal, és
a völgyeket gabona borítja; örvendeznek
és énekelnek. Ésa. 44,23. 55,12.
Isten csodálatos
cselekedetei az emberek fiain
(Az éneklõmesternek: zsoltár, ének.)
66 Örvendezz Istennek, oh te egész
föld.
2. Az Õ nevének tiszteletére énekeljetek;
tegyétek dicsõségessé az Õ dicséretét!
3.Mondjátok Istennek: Mily csodálatosak
a Te mûveid. A Te erõd nagy volta
miatt behódolnak néked ellenségeid.
Zsolt. 18,44. 65,5.
4. Az egész föld leborul elõtted; énekel
néked, énekli a Te nevedet. Szela.
5. Jöjjetek és lássátok az Isten munkáit;
csodálatosak az Õ cselekedetei
az emberek fiain. Zsolt. 46,8.
6. A tengert szárazzá változtatta, a folyamon
gyalog mentek át: ott örvendeztünk
Õbenne. 2Móz. 14,21. 22. Józs. 3,14.
7. Aki uralkodik az Õ erejével örökké,
szemmel tartja a népeket, hogy az engedetlenek
fel ne fuvalkodjanak magukban.
Szela.
8. Áldjátok népek a mi Istenünket, és
hallassátok az Õ dicséretének szavát.
9. Aki életben tartja lelkünket, s nem
engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
10.Mertmegpróbáltálminket, oh Isten,
megtisztítottál, amint tisztítják az ezüstöt.
Ésa. 48,10. Zak. 13,9.Mal. 3,3. 1Pét. 1,7.
11. Hálóba vittél be minket, megszorítottad
derekainkat. JerSir. 1,13.
12. Embert ültettél fejünkre; tûzbe-vízbe
jutottunk: de Te kihoztál bennünket
bõségre. Eszt. 4,13. 14. Zsolt. 4,1. 18,35. 118,5.
Kegyelmét nem vonta meg tõlem
13. Elmegyek házadba égõáldozatokkal,
megadom néked fogadásaimat,
Zsolt. 100,4. Préd. 5,4.
14. Amelyeket ajkaim ígértek és szájam
mondott, mikor bajban voltam.
15. Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul,
kosok jóillatú áldozatával; ökröket
bakokkal együtt áldozomnéked. Szela.
16. Jöjjetek és halljátok meg mind, kik
félitek az Istent, hadd beszélem el, miket
cselekedett Õ értem!
17. Hozzá kiálték az én szájammal, és
magasztalás volt nyelvem alatt.
18. Ha hamisságra néztem volna szívemben,
meg nem hallgatott volna az én
Uram. Péld. 15,29. Ésa. 1,15. 1Ján. 1,9. 5,14. 15.
19. Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett
könyörgésem szavára. Zsolt. 116,1. 2.
20. Áldott az Isten, aki nem vetette
meg imádságomat, és kegyelmét nem
vonta meg tõlem. 1Pét. 3,12.
Isten ítéli a népeket
és igazgatja a nemzeteket
(Az éneklõmesternek: hangszerekkel, zsoltár, ének.)
67 Isten könyörüljön rajtunk és áldjon
meg minket; világosítsa meg
az Õ orcáját rajtunk. Szela. 4Móz. 6,25.
2. Hogy megismerjék e földön a Te utadat,
minden nép között a Te üdvösségedet.
Ésa. 52,10. Csel. 18,25. Tit. 2,11. 2Pét. 3,9.
3. Dicsérnek téged a népek, oh Isten,
dicsérnek téged a népek mindnyájan.
4. Örvendnek és vigadnak a nemzetek,
mert igazsággal ítéled a népeket, és a
nemzeteket e földön Te igazgatod. Szela.
Zsolt. 96,10. 98,8--9. Ésa. 24,15.
5. Dicsérnek téged a népek, oh Isten,
dicsérnek téged a népek mindnyájan.
6. A földmegadta az õ gyümölcsét: Isten
megáld minket, a mi Istenünk;
3Móz. 26,4. Zsolt. 85,12. Ezék. 34,27. Zak. 8,12.
7.Megáld minket Isten; és féli Õt a földnek
minden határa! Zsolt. 22,27.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 65. 66. 67. 595
Isten áldása az Õ örökségén,
az Õ gyülekezetén
(Az éneklõmesternek: Dávid zsoltára, éneke.)
68 Felkél az Isten, elszélednek ellenségei;
és elfutnak elõle az Õ gyûlölõi.
4Móz. 10,35.
2. Amint a füst elszéled, úgy széleszted
el õket; amint elolvad a viasz a tûz elõtt,
úgy vesznek el a gonoszok Isten elõl;
Zsolt. 97,5. Ésa. 9,18. Hós. 13,3.Mik. 1,4.
3. Az igazak pedig örvendeznek és vigadnak
Isten elõtt, és ujjonganak örömmel.
4. Énekeljetek Istennek, dicséretet zengedezzetek
az Õ nevének; csináljatok utat
annak, aki jön a pusztákon át, akinek Jah
a neve, és örvendezzetek elõtte. 2Móz. 6,3.
5. Árváknak atyja, özvegyeknek bírája
az Isten az Õ szentséges hajlékában.
Zsolt. 10,14. 18. 146,9.
6. Isten hozza vissza a számûzötteket,
kihozza bõségre a foglyokat; csak az engedetlenek
lakoznak sivatag helyen.
1Sám. 2,5. Zsolt. 107,4--7. 34. Csel. 12,6--11.
7. Oh Isten,mikor kivonultál a Te néped
elõtt, mikor átvonultál a pusztán: Szela.
2Móz. 13,21. Hab. 3,13.
8. A föld rengett, az egek is csepegtek
Isten elõtt, ez a Sinai hegy is az Isten elõtt,
az Izrael Istene elõtt.
9. Bõ záport hintettél, oh Isten, a Te
örökségedre, s a lankadót megújítád.
5Móz. 26,5. 1Kir. 18,41.
Zsolt. 65,9. Jer. 14,22. Zak. 10,1.
10. Benne lakozott a Te gyülekezeted:
Te szerzéd jóvoltodból a nyomorultnak,
oh Isten!
11. Az Úr szót ad vala az örömhírt vivõ
asszonyok nagy seregének.
12. A seregek királyai futva futnak; s a
ház asszonya zsákmányt oszt.
13. Ha nád között hevertek is: olyanok
lesztek, mint a galambnak szárnyai, amelyeket
ezüst borít, vagy mint a vitorlatollak,
amelyek színarany fényûek.
14.Mikor aMindenható szétszórta benne
a királyokat, mintha hó esett volna a
Salamonon. Józs. 10,10. Zsolt. 105,37.
15. Isten hegye a Básán hegye; sok halmú
hegy a Básán hegye;
16.Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek?
Ezt a hegyet választotta Isten lakhelyéül;
bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
5Móz. 12,5. 1Kir. 9,3.
17. Isten szekere húszezer, angyalok
ezreivel; az Úr közöttük van, mint a Sinai
hegyen, az Õ szent hajlékában.
5Móz. 33,2. 2Kir. 6,17.Dán. 7,10.
18. Felmentél a magasságba, foglyokat
vittél fogva, ajándékokat fogadtál az embereknek,
még az ellenszegülõknek is,
hogy az Úr Isten közöttük lakozhasson!
Bír. 5,12.Márk 16,19. Csel. 1,9. 2,4. 10,44--46.
1Kor. 12,4--11. Ef. 4,7--12. Fil. 2,9. Kol. 2,14. 15. 3,1.
19. Áldott legyen az Úr! Napról napra
gondoskodik rólunk a mi üdvösségünk
Istene! Szela. Zsolt. 78,23.
20. A mi Istenünk a szabadításnak
Istene, és az Úr Isten az, aki megment
a haláltól. 5Móz. 32,39. Zsolt. 55,23.
21. Isten megrontja az Õ ellenségeinek
fejét, a bûneiben járónak üstökös koponyáját.
Zsolt. 110,6. Hab. 3,13.
22. Azt mondta az Úr: Básánból visszahozlak,
a tenger mélységébõl is kihozlak,
Zsolt. 58,10. Jer. 15,21. Jón. 2,10.
23. Hogy lábadat veresre fesd az ellenség
vérében, ebeidnek nyelve az ellenségbõl
lakmározzék.
24. Látták a Te bevonulásodat, oh Isten!
Az én Istenem, Királyom bevonulását a
szentélybe.
25. Elõlmennek vala az éneklõk, utánuk
a húrpengetõk, középen a doboló leányok.
26. A gyülekezetekben áldjátok az Istent,
az Urat áldjátok, kik Izraeltõl származtok!
5Móz. 33,22. Ésa. 48,1.
27. Ott a kis Benjámin, és az õ fejedelmei,
a Júda fejedelmei és az õ gyülekezetük;
a Zebulon fejedelmei és a Nafthali
fejedelmei. Bír. 5,14. 1Sám. 9,21.
28. Istened rendelte el a te hatalmadat:
erõsítsd meg, oh Isten, azt, amit
számunkra készítettél! Ésa. 26,12.
29. A Te Jeruzsálemben álló templomodból;
királyok hoznak majd néked
ajándékokat. 2Krón. 32,23. Zsolt. 68,16.
30. Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a
bikák csordáját a népek tulkaival egybe,
akik ezüstrudakkal terpeszkednek; szórd
szét a népeket, akik a háborúban gyönyörködnek.
596 ZSOLTÁROK KÖNYVE 68.
31. Eljönnek majd a fõemberek Egyiptomból;
Szerecsenország hamar kinyújtja
kezeit Istenhez.
Ésa. 19,19. 45,14. Sof. 3,10. Csel. 8,27.
32. E földnek országai mind énekeljetek
Istennek, zengjetek dicséretet az Úrnak!
Szela. Zsolt. 22,26. 34,2.
33. Aki kezdettõl fogva az egek egein ül;
ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
34. Tegyetek tisztességet Istennek,
akinek fensége az Izraelen és az Õ ereje
a mennyekben van. Ésa. 49,13. 55,12.
35. Rettenetes vagy, oh Isten, a Te szent
hajlékodból; az Izraelnek Istene ád erõt
és hatalmat a népnek. Áldott legyen az
Isten! Zak. 10,12. Ján. 15,5. 1Pét. 5,10.
Könyörgés a megpróbáltatás idején
(Az éneklõmesternek: a sósannimra, Dávidé.)
69 Szabadíts meg engem, oh Isten,
mert a vizek nyakamig emelkedtek.
2.Mély sárba estem be, hol meg nem
állhatok; feneketlen örvénybe jutottam,
és az áradat elborít engem. Zsolt. 40,2.
3. Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a
torkom; szemeim elbágyadtak, várván
Istenemet. Ésa. 38,14.
4. Többen vannak fejem hajszálainál,
akik ok nélkül gyûlölnek engem; hatalmasok
a vesztemre törõk, akik ellenségeim
alap nélkül; amit nemragadtamel, azt kell
megfizetnem! Ján. 15,25.
5. Oh Isten, Te tudod az én balgatagságomat,
és az én bûnös voltom nyilván van
elõtted:
6. Ne szégyenüljenek meg miattam,
akik Tebenned remélnek, Uram, Seregeknek
Ura, Istene! Ne pironkodjanak
miattam, akik téged keresnek, oh Izraelnek
Istene!
7.Mert Teéretted viselek gyalázatot, és
szégyen borítja az én orcámat. Ésa. 53,3.
8. Atyámfiai elõtt idegenné lettem, és
anyám fiai elõtt jövevénnyé. Ján. 1,11. 7,5.
9.Mivel a Te házadhoz való féltõ szerelem
emészt engem, a Te gyalázóidnak
gyalázásai hullanak reám. Ján. 2,17. Róm. 15,3.
10. Ha sírok és böjtöléssel gyötröm lelkemet,
az is gyalázatomra válik.
Zsolt. 35,13. 1Kor. 11,31.
11. Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül
vagyok nékik.
12. A kapuban ülõk rólam beszélnek, és
a borozók rólam énekelnek. Jób 30,9.
13. Én pedig néked könyörgök, oh
Uram; kegyelmed idején, oh Isten, a Te
irgalmad sokaságához képest hallgass
meg engem, és válaszolj a Te üdvösséged
igazságában. Ésa. 49,8. 55,6. 2Kor. 6,2.
14.Ments ki engem az iszapból, hogy
el ne süllyedjek; hadd szabaduljak meg
gyûlölõimtõl és a mély vizekbõl;
15. Hogy el ne borítson a vizek árja, és el
ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája
be ne záruljon felettem!
16. Hallgass meg engem, Uram, mert
jó a Te kegyelmességed! A Te irgalmasságodnak
sokasága szerint tekints énreám;
17. És ne rejtsd el orcádat a Te szolgádtól;
mert szorongattatom nagyon: siess,
hallgass meg engem!
18. Légy közel hozzám és válts meg engem;
az én ellenségeimért szabadíts meg
engem. Zsolt. 22,6.
19. Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet
és pirulásomat; jól ismered
minden szorongatómat. Ésa. 53,3. Zsid. 12,2.
20. A gyalázat megtörte szívemet és
beteggé lettem; várok vala részvétre, de
hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Ésa. 53,5. 2Kor. 1,4.
21. Sõt ételemben mérget adnak vala,
és szomjúságomban ecettel itatnak vala
engem. Mát. 27,34.
22. Legyen az õ asztaluk elõttük tõrré,
és a bátorságosaknak hálóvá. Róm. 11,9.
23. Sötétüljenek meg az õ szemeik,
hogy ne lássanak; és az õ derekukat tedd
mindenkorra roskataggá. 2Kor. 3,14.
24. Öntsd ki a Te haragodat reájuk, és a
Te haragodnak búsulása érje utol õket.
25. Legyen az õ lakhelyük puszta, és az
õ hajlékukban ne legyen lakos;
Mát. 23,38. Luk. 13,35. Csel. 1,20.
26.Mert akit Te megvertél, azt üldözik,
és álnokul szólnak annak fájdalmáról,
akit megsebeztél. Ésa. 53,4. 1Pét. 2,24.
27. Büntesd meg õket álnokságaikért,
és a Te igazságodra ne jussanak el.
Ésa. 26,10. Neh. 4,5. Róm. 1,28.
ZSOLTÁROK KÖNYVE 68. 69. 597
28. Töröltessenek ki az élõk könyvébõl,
és az igazak közé ne írattassanak.
2Móz. 32,32. Luk. 10,20.
Fil. 3,5. 4,3. Zsid. 12,23. Jel. 3,5. 13,8.
29. Engem pedig, aki nyomorult és
szenvedõ vagyok, emeljen fel, oh Isten,
a Te üdvösséged!
30. Dicsérem az Istennek nevét énekkel,
és magasztalom hálaadással.
31. És kedvesebb lesz az Úr elõtt az
ökörnél, a szarvas és hasadt körmû tuloknál.
32. Látják ezt majd a szelídek és örülnek;
ti Istent keresõk, élni fog szívetek!
33.Mert meghallgatja az Úr a szegényeket,
és az Õ foglyait nem veti meg.
34. Dicsérjék Õt az egek és a föld; a tengerek
és ami csak mozog azokban!
Zsolt. 96,11. Ésa. 44,23. 49,13. 55,12.
35.Mert megtartja Isten a Siont, és
megépíti Júdának városait; és ott lakoznak
majd és bírni fogják azt. Ésa. 44,26.
36. És az Õ szolgáinak magja örökli azt,
és akik szeretik az Õ nevét, azok laknak
majd abban. Zsolt. 102,28.
Fohász gyors segítségért
(Az éneklõmesternek: Dávidtól, emlékeztetésre.)
70 Istenem, az én szabadításomra,
Uram, az én segítségemre siess!
2. Szégyenüljenek meg és piruljanak,
akik életemre törnek; riadjanak vissza és
gyalázat érje õket, akik bajomat kívánják.
Zsolt. 109,29.
3. Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt,
akik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
Zsolt. 40,15. 2Thess. 1,6.
4. Örülnek és örvendeznek majd benned
mindazok, akik keresnek téged, és
eztmondjákmajd szüntelen, akik szeretik
a Te üdvösségedet: magasztaltassék fel
az Isten! Ésa. 61,10.
Hab. 3,18. Róm. 5,2. Fil. 3,1. 1Pét. 1,2--9.
5. Én pedig szegény és nyomorult vagyok:
siess hozzám, oh Isten; segítségem
és Szabadítóm vagy Te Uram: ne késsél!
Zsolt. 72,12. 13. 141,1.
Könyörgés Isten kegyelméért
a hajlott kor küszöbén
71 Tebenned bízom, Uram! Ne
szégyenüljek meg soha.
2. A Te igazságod szerint ments meg és
szabadítsmeg engem; hajtsd hozzámfüledet
és tarts meg engem. Zsolt. 31,1. Ésa. 9,7.
3. Légy sziklaváram, ahova menekülhessek
szüntelen; rendelkezzél megtartásom
felõl, mert Kõszálam és erõsségem
vagy Te. Zsolt. 18,2. 61,2--3.
4. Én Istenem, szabadíts meg engem
a gonosznak kezébõl; a hamisnak és
kegyetlennek markából! Ésa. 11,4.
5.Mert Te vagy az én reménységem, oh
Uram(Adonaj), Istenem(Jehova), én bizodalmam
gyermekségemtõl fogva! Jer. 17,7.
6. Reád támaszkodom születésem óta;
anyámnak méhébõl Te vontál ki engem;
rólad szól az én dicséretem szüntelen.
Zsolt. 22,9. Ésa. 46,3.
7.Mintegy csodává lettem sokaknak;
de Te vagy az én erõs oltalmam.
Ésa. 8,18. Zak. 3,8. 1Kor. 4,9.
8.Megtelik szájam dicséreteddel, minden
napon a Te dicsõségeddel.
9. Ne vess el engemaz én vénségemnek
idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj
el engem!
10.Mert felõlem szólanak ellenségeim,
és akik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
2Sám. 17,1.Mát. 27,1.
11. Mondván: Az Isten elhagyta õt!
Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs,
aki megszabadítsa.
12. Oh Isten, ne légy messze tõlem!
Én Istenem, siess segítségemre!
Zsolt. 22,11. 35,22. 38,21. 40,13. 70,1.
13. Szégyenüljenek meg és enyésszenek
el életemnek ellenségei; borítsa
szégyen és gyalázat azokat, akik vesztemre
törnek!
14. Én pedig szüntelen reménylek, és
egyre jobban dicsérlek.
15. Szájam beszéli a Te igazságodat,
minden nap a Te szabadításodat, mert
számát sem tudom azoknak. Zsolt. 35,28.
16. Az Úr Istennek nagy tetteivel járok;
csak a Te igazságodról emlékezem!
Zak. 10,12.
17. Oh Isten, ifjúságomtól Te tanítottál
engem; és mind mostanig hirdetem a Te
csodadolgaidat. Préd. 12,1. JerSir. 3,27.
18. Vénségemig és megõszülésemig se
hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem
598 ZSOLTÁROK KÖNYVE 69. 70. 71.
a Te karodat e nemzetségnek, és minden
következendõnek a Te nagy hatalmadat.
Ésa. 46,4.
19. Hisz a Te igazságod, oh Isten, felhat
az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél;
kicsoda hasonló Tehozzád, oh
Isten?! Zsolt. 35,10. 57,10. 86,8.
20. Aki sok bajt és nyomorúságot láttattál
velem, de ismét megelevenítesz, és a
föld mélységébõl ismét felhozol engem.
Zsolt. 60,3. Hós. 6,1.
21.Megsokasítod az én nagyságomat;
hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
22. Én is dicsérlek téged lanttal a Te
hûségedért, én Istenem! Éneklek néked
hárfával, oh Izraelnek Szentje! Zsolt. 150,3.
23. Örvendeznek az én ajkaim, hogy
énekelhetek néked, és lelkem is, amelyet
megváltottál. Zsolt. 103,4.
24. Nyelvem is egész nap hirdeti a
Te igazságodat, mert megszégyenültek
és gyalázattal illettettek, akik vesztemre
törnek. 2Thess. 1,6.

Isten bõséges áldása az igazakon
(Salamon zsoltára.)
72 Isten, a Te ítélteidet add a királynak,
és a Te igazságodat a király
fiának.
2. Aki igazsággal ítéli a népedet, és a Te
szegényeidet méltányossággal.
Ésa. 9,7. 11,2. 32,1.
3. Teremjenek a hegyek békességet a
népnek, és a halmok megigazultságot.
1Kir. 20,23. 28. Zsolt. 125,2.
4. Bírája a nép szegényeinek, megszabadítja
a szûkölködõnek fiait, és összetöri
az elnyomót. Ésa. 11,4.
5. Félni fognak téged, amíg a nap áll
és ameddig a hold fénylik, nemzedékrõl
nemzedékre. Zsolt. 89,36.
6. Alászáll, mint esõ a rétre, mint zápor,
amely megöntözi a földet. 2Sám. 23,4. Hós. 6,3.
7. Az Õ napjaiban kivirágzik az igaz,
és a béke bõsége, míg a hold fénylik.
Zsolt. 37,11. Ésa. 2,4. Jer. 33,6. Dán. 2,44. Luk. 1,33.
8. És uralkodni fog egyik tengertõl a
másikig, és a nagy folyamtól a föld határáig.
2Móz. 23,31. 1Kir. 4,21. 24. Zsolt. 2,8. Zak. 9,10.
9. Leborulnak elõtte a pusztalakók, és
ellenségei a port nyaldossák.
10. Társis és a szigetek királyai hozzanak
ajándékot; Sába és Szeba királyai
ajándékokat hoznak. Ésa. 60,9.
11. Elõtte meghajolnak mind a királyok,
és minden nemzet szolgálni fog néki.
12.Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt;
a nyomorultat, akinek nincs segítõje.
13. Könyörül a szegényen és szûkölködõn,
s a szûkölködõk életétmegszabadítja;
14. Az elnyomástól és erõszaktól megmenti
lelküket, és vérük értékes az Õ szemében.
15. És élni fog és adatik néki Sába aranyából;
imádkozni fognak érte szüntelen,
és áldják Õt minden napon.
16. Bõ gabona lesz az országban a
hegyek tetején is; reng gyümölcse, mint
a Libanon, s virulni fog a városok népe,
mint a földnek füve. 1Kir. 4,20. 25.
17. Neve megmarad mindörökké; virul
neve, míg a nap lesz; Benne lesz
áldott minden ember, magasztalni fogják
Õt mind a nemzetek. 1Móz. 12,3. 22,18.
Ésa. 45,23. Jer. 4,2. Luk. 1,48. Csel. 4,12. Fil. 2,9--11.
18. Áldott az Úr Isten, Izraelnek Istene,
egyedül Õ cselekszik csodadolgokat!
19. Áldott legyen az Õ dicsõséges neve
mindörökké, és teljék be dicsõségével az
egész föld. Ámen és Ámen! Neh. 9,5.
20. Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának
könyörgései. 4Móz. 14,21. Hab. 2,14.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 118
Tegnapi: 362
Heti: 1 322
Havi: 5 025
Össz.: 812 362

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 55.Zsoltárok könyve.Második könyv 42-72.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »