Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

BÖLCS SALAMON PÉLDABESZÉDEI

A bölcsesség barátságos hívása
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael
királyának példabeszédei, 1Kir. 4,32.
2. Bölcsesség és erkölcsnek tanulására,
értelmes beszédek megértésére;
3.Okos feddésnek, igazságnak és ítéletnek
és becsületességnek megnyerésére;
4. Együgyûeknek eszesség, gyermeknek
tudás és meggondolás adására.
rész 2,11. 3,21. 19,11.
5. Hallja a bölcs és öregbítse az õ
tanulságát, és az értelmes szerezzen érett
tanácsokat,
6. Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek
beszédeinek és találós meséinek
megértésére.
7. Az Úrnak félelme feje a bölcsességnek;
a bölcsességet és erkölcsi tanítást
a bolondok megutálják.
8. Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi
tanítását, és a te anyádnak oktatását
el ne hagyd.
9.Mert kedves ékesség lesz a te fejednek,
és aranylánc a te nyakadra.
Csábítás ellen való óvás
10. Fiam, ha a bûnösök el akarnak
csábítani téged, ne fogadd beszédüket.
1Móz. 39,7. Ef. 5,11.
11. Ha azt mondják: Gyere mivelünk,
leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az
ártatlan ellen ok nélkül; Jer. 5,26.
12. Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen,
és egészen, mint akik mélységbe
szállottak;
13.Mindenféle drága kincset találunk,
megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14. Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk
legyen mindnyájunknak:
15. Fiam, ne járj egy úton ezekkel,
tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl;
Zsolt. 1,1. 4,5.
16.Mert lábaik a gonoszra futnak, és
sietnek a vérnek ontására.
Ésa. 59,7. Róm. 3,15.
17.Mert hiába vetik ki a hálót minden
szárnyas állat szemei elõtt:
18. Ezek mégis vérük árán is ólálkodnak,
életük árán is leselkednek;
19. Ilyen az útja minden kapzsi embernek:
gazdájának életét veszi el. 1Tim. 6,10.
Az engedetlenek büntetése
20. A bölcsesség kint az utcákon kiált;
a tereken zengedezteti az õ szavát.
1Kor. 1,24. Kol. 2,2. 3.
21. Lármás utcafõkön kiált a kapuk bemenetein,
a városban szólja az õ beszédeit.
22.Míglen szeretitek, oh ti együgyûek
az együgyûséget, és gyönyörködnek a
csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok
az ismeretet?!
23. Térjetek az én dorgálásomhoz;
ímé közlöm veletek az én szellememet,
tudtotokra adom az én beszédeimet
néktek. Ésa. 59,21. Jóel 2,28. Ján. 7,37.
24.Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok,
kiterjesztém az én kezemet,
és senki eszébe nem vette;
Ésa. 65,12. 66,4. Jer. 7,13. Zak. 7,11.
25. És elhagytátok minden én tanácsomat,
és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Luk. 7,30.
26. Én is a ti nyomorúságotokon nevetek,
megcsúfollak, mikor eljön az, amitõl
féltek.
27.Mikor eljön mint a vihar, az amitõl
féltek, és a ti nyomorúságotok, mint a
forgószél elközelget: mikor eljön tireátok
a nyomorgatás és a szorongatás.
28. Akkor segítségül hívnak engem, de
nemhallgatommeg; keresnek engem, de
meg nem találnak. Jób 27,9.
Ésa. 1,15. Ezék. 8,18.Mik. 3,4. Jak. 4,3.
29. Azért hogy gyûlölték a bölcsességet,
és az Úrnak félelmét nem választották.
30. Nem engedtek az én tanácsomnak;
megvetették minden én feddésemet.
31. Esznek azért az õ útjuknak gyümölcsébõl,
és az õ tanácsukból megelégednek.
Ésa. 3,11.
32.Mert az együgyûeket önfejûségük
megöli, és a balgatagokat önteltségük
elveszti.
BÖLCS SALAMON PÉLDABESZÉDEI
33. Aki pedig hallgat engem, lakozik
bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak
félelmétõl.
Intés a bölcsesség igaz keresésére
2 Fiam! Ha beveszed az én beszédemet,
és az én parancsolataimat elrejted
magadnál,
2.Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a
te füleidet, hajtod a te szívedet a megértésre,
3. Igen, ha a bölcsességért kiáltasz,
és a megértésért a te szódat felemeled,
4. Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és
mint a kincseket kutatod azt: Mát. 13,44.
5. Akkor megérted az Úrnak félelmét,
és az Istennek ismeretére jutsz. 2Pét. 1,2.
6.Mert az Úr ád bölcsességet, az Õ
szájából tudás és megértés származik.
1Kir. 3,9. Jak. 1,5. 6.
7. Az igazaknak valóságos jót rejteget,
pajzst a tökéletesen járóknak, Zsolt. 84,11.
8.Hogy megõrizze az igazságnak útjait,
és kegyeltjeinek útját megtartsa.
9. Akkor megérted az igazságot, és
törvényt és becsületességet, és minden
jó utat.
10.Mert bölcsességmegy a te szívedbe,
és a tudás gyönyörûséges lesz számodra.
11.Meggondolás õrködik feletted, a
megértés õriz téged, Zsolt. 121,5.
12. Hogy megszabadítson téged a
gonosznak útjától, és a gonoszságszóló
férfiútól;
13. Akik elhagyják az igazságnak útját,
hogy járjanak a sötétségnek útjain. Ef. 4,18.
14. Akik örülnek gonoszt cselekedvén,
vigadnak a gonosz álnokságokon. Ján. 3,19.
15. Akiknek ösvényeik görbék, és akik
az õ útjaikban gonoszok.
16. Hogy megszabadítson téged a nem
hozzád tartozó asszonytól, az idegentõl,
aki az õ beszédével hízelkedik,
17. Aki elhagyja az õ ifjúságának férjét, és
az õ Istenének szövetségérõl elfelejtkezik;
18.Mert a halálra hanyatlik az õ háza,
és az õ ösvényei az élet nélkül valókhoz.
19. Valakik mennek ahhoz, nem térnek
meg, sem meg nem nyerhetik az életnek
útjait. Préd. 7,26. Zsid. 13,4.
20. Hogy járj a jóknak útjukon, és az
igazaknak ösvényeit kövessed. Zsid. 6,12.
21.Mert az igazak lakják a földet, és
a tökéletesek maradnak meg rajta.
22. A gonoszok pedig a földrõl kivágattatnak,
és a hitetlenül cselekedõk kiszaggattatnak
abból.
Az istenfélelem és bölcsesség áldást hoz
3 Fiam! Az én tanításomról el ne felejtkezzél,
és az én parancsolataimat
megõrizze a te szíved; 5Móz. 30,16.
2.Mert napoknak hosszú voltát, és
sok esztendõs életet, és bõséges gazdagságot
hoznak néked.
3. Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak
el téged: kösd azokat a te nyakadra,
írd be azokat szívednek táblájára;
5Móz. 6,8. Jer. 17,1.Mát. 5,7. 44–48. 2Kor. 3,3.
4. Így nyersz kedvességet és jó értelmet
Istennek és embernek szemei
elõtt. 1Sám. 2,26. Luk. 2,52. Csel. 2,47.
5. Bizodalmad legyen az Úrban teljes
szívedbõl; a magad értelmére pedig
ne támaszkodjál. Zsolt. 125,1.
6. Minden útjaidban ismerd el Õt;
akkor Õ igazgatja a te útjaidat.
rész 16,9. Zsolt. 37,23. Róm. 8,12.
7. Ne légy bölcs a magad ítélete szerint;
féld az Urat, és távozz el a gonosztól.
Róm. 12,16.
8. Egészség lesz ez a te testednek,
és megújulás a te csontjaidnak.
Péld. 16,24. Ésa. 58,11.
9. Tiszteld az Urat a te vagyonodból,
a te egész jövedelmed zsengéjébõl.
2Móz. 23,19.Mal. 3,10.
10. Ekképpen megtelnek a te csûreid
bõséggel, és musttal áradnak el sajtód
vályúi. 5Móz. 28,8.
11. Az Úr fenyítését fiam, ne utáld meg,
se meg ne und az Õ dorgálását.
Zsid. 12,5. Jel. 3,19.
12.Mert akit szeret az Úr, megdorgálja,
és pedig mint az atya az õ fiát, akit kedvel.
13. Boldog ember, aki megnyerte a
bölcsességet, és az ember, aki megértést
szerez.
14.Mert jobb ennek megszerzése az
ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott
aranynál ennek jövedelme.
PÉLDABESZÉDEK 1. 2. 3. 641
15. Drágább a fényes karbunkulusoknál,
és minden te gyönyörûségeid nem
hasonlíthatók hozzá. Mát. 13,44.
16. Napoknak hosszúsága van jobbjában,
baljában gazdagság és tisztesség.
17. Az õ útjai gyönyörûséges utak, és
minden ösvényei békesség. Mát. 11,29.
18. Életnek fája ez azoknak, akik megragadják,
és akik megtartják boldogok!
1Móz. 2,9.Mát. 7,21. Jak. 1,25.
19. Az Úr bölcsességgel fundálta a
földet, értelemmel erõsítette meg az eget.
Jer. 10,12. Ján. 1,3. Zsid. 1,2.
20. Az Õ tudása által fakadtak ki
a mélységekbõl a vizek, és a felhõk
csepegnek harmatot, 5Móz. 33,28. Jób 36,28.
21. Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl,
õrizd meg az igaz bölcsességet,
és a meggondolást! Zsolt. 111,10.
22. És lesznek ezek élet a te lelkednek,
és kedvesség a te nyakadnak.
23. Akkor bátorsággal járod a te utadat,
és a te lábadat meg nem ütöd.
1Sám. 2,9. Zsolt. 37,23. 24. 91,11. 12. 116,8.
24.Mikor lefekszel, nem rettensz fel;
hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz
a te álmod. 3Móz. 26,6. Jób 11,18. Zsolt. 127,2.
25. Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és
a gonoszok pusztításától, ha eljön;
Zsolt. 91,10.
26.Mert az Úr lesz a te bizodalmad
és megõrzi a te lábadat a fogságtól.
27. Ne fogd meg a jótéteményt azoktól,
akiket illet, ha hatalmadban van annak
megcselekedése. Róm. 13,7. Gal. 6,10.
28. Ne mondd a te felebarátodnak: menj
el, azután térj meg, és holnap adok; holott
nálad van, amit kér. 5Móz. 24,15.
29. Ne forralj a te felebarátod ellen
gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan
teveled.
30. Ne háborogj egy emberrel is ok
nélkül, ha nem illetett gonosszal téged.
Mát. 5,38–40. Róm. 12,18.
31. Ne irigykedj az erõszakos emberre,
és néki semmi útját ne válaszd.
32.Mert utálja az Úr az engedetleneket;
és az igazakkal van az Õ titka.
5Móz. 29,29. Zsolt. 25,14.
33. Az Úr átka van a gonosznak házán;
de az igazaknak lakhelyét megáldja.
5Móz. 23,5. Neh. 13,2. Gal. 3,13.
34. Akik csúfolók, Õ megcsúfolja azokat;
a szelídeknek pedig kedvességet
ád. Zsolt. 138,6. Jak. 4,6. 1Pét. 5,5.
35. A bölcsek tisztességet örökölnek;
a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
rész 11,31. Dán. 12,2.
Atyai emlékeztetés
a bölcsesség tanításának követésére
4 Halljátok meg, fiaim, atyátok erkölcsi
tanítását, és figyelmezzetek az értelemnek
megtudására. Zsolt. 34,11.
2.Mert jó tanulságot adok néktek; az én
tanításomat el ne hagyjátok.
3.Mert én atyámnak fia voltam, gyenge
és egyetlenegy az én anyám elõtt.
1Krón. 29,1.
4. Tehát tanított engem, és mondá
nékem: Tartsa meg az én beszédemet a
te szíved, hogy megtartván az én parancsolataimat,
élj; 1Krón. 28,9. Ef. 6,4.
5. Szerezz bölcsességet, szerezz eszességet;
ne felejtkezzél el, se el ne hajolj
az én számnak beszédétõl.
6.Ne hagyd el azt, és megtart téged;
szeresd azt, és megõriz téged. 2Thess. 2,15.
7. A bölcsesség kezdete ez: Szerezz
bölcsességet, ésminden keresményedbõl
szerezz értelmet.
rész 16,16. 18,15.Mát. 13,44. Luk. 10,42.
8.Magasztald fel azt, és felmagasztal
téged; tiszteltté tesz téged, ha hozzád
öleled azt. 1Sám. 2,30. 3,20. Zsolt. 75,6. 7.
9. Ád a te fejednek kedvességnek
koszorúját; igen szép ékes koronát ád
néked. Zsolt. 103,4.
10. Hallgasd, fiam, és vedd be az én
beszédemet; így sokasulnak meg néked
a te életednek esztendei.
11. Bölcsességnek útjára tanítlak téged,
vezetlek téged az igazságnak ösvényén.
12.Mikor jársz, semmi nem szorítja
meg a te járásodat; és ha futsz, nem
ütközöl meg. Zsolt. 18,36. 91,11.
13. Ragaszkodj az erkölcsi tanításhoz, ne
hagyd el; õrizdmeg azt,mert az a te életed.
14. A hitetlenek útjára nemenj, se ne járj
a gonoszok ösvényén. Zsolt. 1,1–4.
15. Hagyd el, át nemenj rajta; térj el tõle,
és menj tovább.
642 PÉLDABESZÉDEK 3. 4.
16.Mert nemalhatnak azok, ha gonoszt
nem cselekszenek: és kimegy szemükbõl
az álom, ha mást romlásra nem juttatnak.
17. Mert az istentelenségnek étkét
eszik, és az erõszaktételnek borát isszák.
18. Az igazak ösvénye pedig olyan,
mint a hajnal világossága, mely minél
tovább halad, annál világosabb lesz, a
teljes délig. 2Móz. 10,23. 2Sám. 23,4.
Zsolt. 37,6. 119,105. 130.Mát. 5,14. Fil. 2,15.
19. Az istentelenek útja pedig olyan,
mint a homály, nem tudják miben ütköznek
meg.
1Sám. 2,9. Ésa. 59,9. 10. Jer. 23,12. Ján. 12,35.
20. Fiam, az én szavaimra figyelmezz,
az én beszédeimre hajtsad füledet.
21. Ne távozzanak el a te szemeidtõl,
tartsd meg ezeket a te szívedben.
22.Mert életük ezek azoknak, akik
megnyerik, és egész testüknek egészség.
Ésa. 58,8. Jer. 30,17.
23.Minden féltett dolognál jobban
õrizd meg szívedet, mert abból indul ki
minden élet.
3Móz. 19,18.Mát. 12,35. 15,18--20. Luk. 6,45.
24. Vesd el tõled a száj hamisságát, és az
ajkak álnokságát távoztasd el magadtól.
Zsolt. 34,12–14.
25. A te szemeid elõre nézzenek, és
szemöldökeid egyenest magad elé irányuljanak.
26. Egyengesd el lábaid ösvényeit, s
minden te útjaid állhatatosak legyenek.
27. Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el
lábadat a gonosztól. Ésa. 1,16.
Erkölcstelen élettõl való óvás
5 Fiam! Az én bölcsességemre figyelmezz,
az én értelmemre hajtsd a te
füledet,
2. Hogy megtartsd a meggondolást, és
a tudást a te ajkaid megõrizzék. Mal. 2,7.
3.Mert színmézet csepeg az idegen aszszony
ajka, és simább az olajnál az õ ínye.
4. De annak vége keserû, mint az üröm,
éles, mint a kétélû tõr. Préd. 7,26.
5. Az õ lábai a halálra mennek, az õ
léptei a sírba törekszenek. Zsid. 13,4.
6. Az életnek útját hogy ne követhesse,
ösvényei változókká lettek, anélkül, hogy
õ eszébe venné.
7. Most azért, fiaim, hallgassatok
engem, és ne távozzatok el számnak
beszédétõl! Ján. 15,2. Zsid. 4,2.Márk 4,9. 11,23.
8. Távoztasd el attól utadat, és ne közelgess
házának ajtajához,
9. Hogy másoknak ne add a te ékességedet,
és esztendeidet a kegyetlennek;
10. Hogy ne az idegenek teljenek be a te
vagyonoddal, és a te keresményed más
házába ne jusson.
11. Hogy nyögnöd kelljen életed végén,
amikor megemésztetik a te húsod és a
te tested,
12. És azt kelljen mondanod: Miképpen
gyûlöltemaz erkölcsi tanítást, és a feddést
utálta az én szívem,
13. És nem hallgattam az én vezetõim
szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam
fülemet!
14. Kevés híja volt, hogyminden gonoszságba
nem merültem egy társaság és
csoport közepette!
15. Igyál vizet a te kutadból, és a te forrásod
közepébõl folyóvizet.
16. Kifolyjanak-é a te forrásaid, az utcákra
a te vized folyásai?
17. Egyedül tieid legyenek, ne oszdmeg
másokkal.
18. Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz
a te ifjúságod feleségének.
5Móz. 24,5. Préd. 9,9.Mal. 2,14.
19. A szerelmes szarvas, és a kedves
zerge; az õ emlõi elégítsenek meg téged
minden idõben, az õ szerelmében gyönyörködj
szüntelen. Én. 4,5. 7,3.
20. És miért bujdosnál, fiam, az idegen
után, és ölelnéd keblét az idegennek?
21.Mert az Úrnak szemei elõtt vannak
mindenkinek útjai, és minden ösvényeik
nyilvánvalók. 2Krón. 16,9.
Jób 31,4. 34,21. Jer. 16,17. 32,19. Zsid. 4,13.
22. A maga álnokságai fogják meg az
istentelent, és a saját bûnének köteleivel
kötöztetik meg.
4Móz. 32,23. Zsolt. 9,15. Ésa. 3,11. Hós. 7,2.
23. Õ meghal útbaigazítás híján, és
bolondságának sokasága miatt eltévelyedik
és elvész. Jób 4,21. 36,12.
PÉLDABESZÉDEK 4. 5. 643
Kezességtõl való óvás
6 Fiam! Ha kezes lettél a te barátodért,
és kezedet adván, köteleztedmagadat
másért: Ezsdr. 10,19.
2. Szádnak beszédei által estél tõrbe,
megfogattattál a te szádnak beszédeivel.
3. Ezt mûveld azért fiam, és mentsd ki
magad, mert a te felebarátodnak kezébe
jutottál; eredj, alázd meg magad, és kényszerítsd
felebarátodat.
4.Még álmot se engedj szemeidnek, se
szunnyadást szemöldökeidnek, Zsolt. 132,4.
5. Szabadítsd ki magad, mint a zerge a
vadász kezébõl, és mint a madár a madarásznak
kezébõl.
6. Eredj a hangyához, te rest, nézd
meg az õ útjait, és légy bölcs!
7. Akinek nincs vezére, igazgatója, vagy
ura,
8. Nyárban szerzi meg az õ kenyerét,
aratáskor gyûjti eledelét.
9. Oh te rest, meddig fekszel? Mikor
kelsz fel a te álmodból?
10.Még egy kis álom, még egy kis
szunnyadás, még egy kis kézösszefonás,
hogy pihenjek;
11. Így jön el, mint a vándor, a te szegénységed,
és a te szûkölködésed, mint
a pajzsos férfiú!
12. Haszontalan ember, hamis férfiú, aki
álnok szájjal jár,
13. Aki hunyorgat szemeivel; lábaival is
szól, és ujjaival jelt ád. Jób 15,12.
14. Álnokság van az õ szívében, gonoszt
forral minden idõben, háborúságot indít.
Mik. 2,1.
15. Annakokáért hirtelen eljön az õ
nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s
nem lesz gyógyulása. 2Krón. 36,16. Jer. 19,11.
16. E hat dolgot gyûlöli az Úr, és hét
dolog utálatos elõtte:
17. A kevély szemek, a hazug nyelv,
és az ártatlan vért ontó kezek,
Ésa. 1,15. Hós. 4,2.
18. Az álnok terveket forraló szív, a
gonoszra sietséggel futó lábak,
1Móz. 6,5. Ésa. 59,7. Róm. 3,15.
19. A hazugságlehelõ hamis tanú, és aki
szerez háborúságot az atyafiak között!
Zsolt. 27,12.
Házasságtöréstõl való óvás
20. Õrizd meg, fiam, atyád parancsolatát,
és anyád tanítását el ne hagyd. Ef. 6,1.
21. Kösd azokat szívedre mindenkor,
fûzd a nyakadba.
22. Valahová mész, vezérel téged,
mikor alszol, õriz téged, mikor felserkensz,
beszélget teveled. Jób 11,18.
23.Mert lámpás a parancsolat, és
a tanítás világosság, és életnek útja a
tanító feddések. Zsolt. 19,8.
24. Hogy a gonosz asszonytól téged
megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének
hízelkedésétõl.
25. Ne kívánd az õ szépségét szívedben,
és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Mát. 5,28.
26.Mert a parázna asszony miatt jut az
ember egy darab kenyérre, és más férfi
felesége drága életet vadász!
27. Vehet-é valaki tüzet az õ kebelébe,
hogy ruhái meg ne égnének?
28. Vagy járhat-é valaki elevenszénen,
hogy lábai meg ne égnének?
29. Így van, valaki bemegy felebarátjának
feleségéhez, nem marad büntetlen,
valaki illeti azt!
30. Nem vetik meg a tolvajt, ha lop
az õ szükségének betöltésére, mikor
éhezik; Ján. 10,10.
31. De ha rajtakapatik, hétannyit kell
adnia, az õ házának egész vagyonát érette
adhatja; 2Móz. 22,1. 4.
32. Aki pedig asszonnyal paráználkodik,
bolond; aki magát el akarja veszteni, az
cselekszi ezt! Jób 31,10–12. Zsid. 13,4.
33. Vereséget és gyalázatot nyer, és az
õ gyalázatja el nem töröltetik.
34.Mert a féltékenység a férfiú haragja,
és nem cselekszik kegyelmességgel a
bosszúállásnak napján.
35. Nem gondol semmi váltsággal, nem
nyugszik meg rajta, még ha nagy sok
ajándékot adsz is néki.
A paráznaságra való csábításnak
és szomorú következményének leírása
7 Fiam, tartsd meg az én beszédemet,
és az én parancsolataimat rejtsd el
magadnál.
644 PÉLDABESZÉDEK 6. 7.
2. Az én parancsolataimat tartsd meg,
és élsz; és az én tanításomat mint a
szemed fényét. rész 4,4. 3Móz. 18,5. Ésa. 55,3.
3. Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat
szíved táblájára. 5Móz. 6,8. 11,18.
4. Mondd ezt a bölcsességnek: Én
néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek
nevezd,
5. Hogy megõrizzen téged a nem
hozzád tartozó asszonytól, és az õ
beszédével hízelkedõ idegentõl.
6.Mert házam ablakán, a rács mögül
néztem,
7. És láttam a bolondok között, észrevettem
a fiak között egy bolond ifjat,
8. Aki az utcán jár, annak szeglete
mellett, a házához menõ úton lépeget,
9. Alkonyatkor, nap estjén, és sötét éjfélben.
10. És ímé, egy asszony eleibe jön,
paráznának öltözetében, álnok az õ szívében.
1Tim. 2,9.
11.Mely csélcsap és vakmerõ, akinek
házában nem maradhatnak meg az õ
lábai. 1Tim. 5,13. Tit. 2,5.
12. Néha az utcán, néha a tereken van,
és minden szegletnél leselkedik.
13. És megragadá õt és megcsókolá õt,
és szemtelenségre vetemedvén, monda
néki:
14. Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam
meg fogadásomat.
15. Azért jöttem ki elõdbe, szorgalmatosan
keresni a te orcádat, és reád találtam!
16. Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat,
egyiptomi szövésû szõnyegekkel.
Ésa. 19,9.
17. Beillatoztamágyamatmirhával, áloéval
és fahéjjal.
18. No, foglaljuk magunkat bõségesen
mind virradtig a szeretetben; vigadjunk
szerelmeskedésekkel.
19.Mert nincs otthon a férjem, elment
messze útra.
20. Egy erszény pénzt vett kezéhez;
holdtöltére jön haza.
21. És elhiteté õt az õmesterkedéseinek
sokaságával, ajkainak hízelkedésével elragadá
õt.
22. Utána megy, mint az ökör a vágóhídra,
és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ
béklyóba;
23.Mígnem átjárja a nyíl az õ máját.
Miképpen siet a madár a tõrre, és nem
tudja, hogy az az õ élete ellen van.
24. Annakokáért most, fiaim, hallgassatok
engem, és figyelmezzetek az én
számnak beszédeire.
25. Ne hajoljon annak útjaira a te szíved,
és ne tévelyegj annak ösvényén.
26. Mert sok sebesültet elejtett, és
sokan vannak, akik attól megölettek.
27. Sírba vivõ út az õ háza, amely levisz
a halálnak hajlékába. rész 2,18. 5,5.
1Kor. 6,9. Zsid. 13,4. Jel. 22,15.
Isten bölcsessége
8 Avagy a bölcsesség nem kiált-é,
és az értelem nem bocsátja-é ki az
õ szavát? 1Kor. 1,24. Kol. 2,3.
2. A magas helyeknek tetein az úton,
sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.
3. A kapuk mellett a városnak bemenetelén,
az ajtók bemenetelénél zeng.
4. Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én
szóm az emberek fiaihoz van!
5. Értsétek meg ti együgyûek az eszességet,
és ti balgatagok legyen értelmes
szívetek.
6. Halljátok meg; mert jeles dolgokat
szólok és az én számnak felnyitása igazság.
Ján. 8,14. Róm. 15,8.
7.Mert igazságot mond ki az én szám,
és utálat az én ajkaimnak a gonoszság.
Zak. 8,16.
8. Igaz az én számnak minden beszéde,
semmi sincs ezekben hamis, vagy
elfordult dolog. rész 2,1--5. 3,13.
9.Mind egyenesek az értelmesnek, és
igazak azoknak, akikmegnyerték a tudást.
10. Vegyétek az én tanításomat, és nem
a pénzt; és a tudást inkább, mint a választott
aranyat.
11.Mert jobb a bölcsesség a drágagyöngyöknél;
és semmi gyönyörûségek ehhez
egyenlõk nem lehetnek. Zsolt. 19,10.
12. Én, bölcsesség, lakozom az eszességben,
és a megfontolás tudományát
megnyerem.
PÉLDABESZÉDEK 7. 8. 645
13. Az Úrnak félelme a gonosznak gyûlölése;
a kevélységet, és felfuvalkodást, és
a gonosz utat és az álnok szájat gyûlölöm.
14. Enyém a tanács és a valóság ,
én vagyok az eszesség, enyém az erõ.
15. Énáltalam uralkodnak a királyok,
és az uralkodók végeznek igazságot.
2Krón. 1,10. Dán. 2,21.Mát. 28,18. Róm. 13,1.
16. Énáltalam viselnek a fejedelmek
fejedelemséget, és a nemesek, a földnek
minden bírái. Jel. 19,16.
17. Én az engem szeretõket szeretem,
és akik engem szorgalmasan keresnek,
megtalálnak.
1Sám. 2,30. Ésa. 26,9. Ján. 14,21. Jak. 1,5.
18. Gazdagság és tisztesség van nálam,
maradandó vagyon és igazság.
Zsolt. 65,11.Mát. 6,33.
19. Jobb az én gyümölcsöm a tiszta
aranynál és színaranynál, és az én hasznom
a válogatott ezüstnél. Jób 28,15. 1Pét. 1,7.
20. Az igazságnak útján járok, és az igazság
ösvényének közepén.
21. Hogy az engem szeretõknek
valami valóságost adjak örökségül, és
erszényeiket megtöltsem. Zsolt. 104,24.
22. Az Úr az Õ útjának kezdetéül szerzett
engem; az Õ munkái elõtt régen.
23.Örök idõktõl fogva felkenettem, kezdettõl,
a föld kezdetétõl fogva. Zsolt. 2,6.
24.Még mikor semmi mélységek nem
voltak, születtem; még mikor semmi
források vízzel teljesek nem voltak.
25.Minekelõtte a hegyek leülepedtek
volna, a halmoknak elõtte születtem.
26.Mikor még nem csinálta a földet és
amezõket, és a világ porának kezdetét.
27.Mikor készíté az eget, ott valék;
mikor felveté amélységek színén a kerekséget;
28. Mikor megerõsíté a felhõket ott
fenn, mikor erõsekké lettek a mélységek
forrásai;
29.Mikor felveté a tengernek határait,
hogy a vizek át ne hágják az Õ parancsolatját,
mikor megállapítá e földnek fundamentumait:
Zsolt. 33,7. 104,9. Jer 5,22.
30. Mellette valék mint kézmûves,
és gyönyörûsége valék mindennap,
játszva Õelõtte minden idõben.
Mát. 3,17. Ján. 1,1. 2. 18. Kol. 1,13.
31. Játszva az Õ földjének kerekségén,
és gyönyörûségemet lelve az emberek
fiaiban. Zsolt. 16,3. Ésa. 4,2. Ján. 13,1.
32. És most fiaim, hallgassatok engem,
és boldogok, akik az én útjaimat megtartják.
Luk. 11,28.
33. Hallgassátok az intést és legyetek
bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!
34. Boldog ember, aki hallgat engem,
az én ajtóm elõtt virrasztva minden nap,
az én ajtóim félfáit õrizve. Zsolt. 84,10.
35.Mert aki megnyer engem, nyert
életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.
rész 3,13. Ján. 5,24. 6,47.
36. De aki vétkezik ellenem, erõszakot
cselekszik magán; minden, valaki engem
gyûlöl, szereti a halált! Fil. 3,18. 19.
A bölcsesség barátságos hívása
9 Bölcsesség megépítette az õ házát,
hét oszlopot faragott hozzá.
2.Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát,
asztalát is elkészítette. Mát. 16,18. Ef. 2,20.
3. Elbocsátá az õ leányait, hívogat a
város magas helyeinek tetein. Róm. 10,15.
4. Ki tudatlan? Térjen ide; az értelem
nélkül valónak ezt mondja: Mát. 11,25.
5. Jöjjetek, éljetek az én étkemmel, és
igyatok a borból, melyet töltöttem.
6.Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek,
járjatok az eszességnek útján. Ésa. 55,1.
7. Aki tanítja a csúfolót, nyer magának
szidalmat; és aki feddi a latrot, szégyenére
lesz.
8. Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne
gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset,
és szeret téged. Zsolt. 141,5.Mát. 7,6.
9. Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz;
tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
Mát. 13,12.
10. A bölcsesség kezdete az Úrnak
félelme; és a Szentnek ismerete az
eszesség. Jób 28,28.
11.Mert énáltalam sokasulnak meg a
te napjaid, és gyarapodnak életed évei.
12. Ha bölcs vagy, bölcs vagy te
magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad
vallod kárát. 1Pét. 3,10.
13. Balgaság asszony fecsegõ, bolond
és semmit nem tud.
646 PÉLDABESZÉDEK 8. 9.
14. És leült az õ házának ajtajába, székre
a városnak magas helyein,
15. Hogy hívja az útonjárókat, akik egyenesen
mennek útjukon.
16. Ki együgyû? Térjen ide; és valaki
esztelen, annak ezt mondja:
17. A lopott víz édes, és a titkon való étel
gyönyörûséges!
18. És az nem tudja, hogy ott élet nélkül
valók vannak; és a pokol mélyébe esnek
az õ hivatalosai!
Az igazság áldása, a bûn átka
10 Salamon bölcs mondásai. A bölcs
fiú örvendezteti az õ atyját; a bolond
fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.
2. Nemhasználnak a gonoszság kincsei;
a megigazulás pedig megszabadít a halálból.
Zsolt. 49,6. Dán. 4,27. Luk. 12,19. Róm. 5,1.
3. Az Úr nem hagyja éhezni az igazakat;
a gonoszok kívánságát pedig elveti.
Zsolt. 10,14. 37,19. 28.
4. Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest
kézzel; a gyors munkások keze pedig
meggazdagít. 1Krón. 29,12.
5. Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba
merül az aratás idején a megszégyenítõ
fiú.
6. Áldások vannak az igaznak fején;
a gonoszok szája pedig erõszakot rejteget.
7. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak
neve pedig megrothad.
Zsolt. 9,5. 6. Préd. 8,10.
8. A bölcs szívû beveszi a parancsolatokat;
a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9. Aki tökéletességben jár, bátorsággal
jár; aki pedig elferdíti az õ útját, kiismertetik.
Zsolt. 23,4. Ésa. 33,15. 16.
10. Aki szemmel hunyorgat, bántást
szerez; és a bolond ajkú elesik.
11. Életnek kútfeje az igaznak szája;
a bûnösök szája pedig erõszakot rejteget.
Zsolt. 37,30. 107,42.
12. A gyûlölség viszályt szít; minden
vétket pedig elfedez a szeretet.
Róm. 13,10. 1Kor. 13,4–7. 1Pét. 4,8.
13. Az eszesek ajkain bölcsesség találtatik;
a vesszõ pedig a bolond hátának való.
14. A bölcsek tudást rejtegetnek; a
bolondnak szája pedig közeli romlást.
15. A gazdagnak vagyona az õ megerõsített
városa; szûkölködõknek romlása az
õ szegénységük. Jób 31,24. 1Tim. 6,17.
16. Az igazak keresménye életre, az
istentelennek jövedelme bûnre van.
17. A bölcsességet megõrizõnek útja
életre van; a tanítást elhagyó pedig tévelyeg.
18. Gyûlöletet rejteget a hazug ajkú, és
rágalmakat terjeszt az ostoba.
19. A sok beszédben elmaradhatatlan
a vétek; aki pedig megtartóztatja ajkait,
az értelmes. Jak. 1,19.
20. Választott ezüst az igaznak nyelve;
a gonoszok szíve keveset ér.
21. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek;
a bolondok pedig esztelenségükben
halnak meg.
22. Az Úrnak áldása, az gazdagít meg,
és nem ad mellé nyomorúságot.
1Móz. 24,35. 26,12.
5Móz. 28,8. 2Sám. 7,29. Ján. 14,27. 1Tim. 4,8.
23.Miképpen játék a bolondnak a bûnt
cselekedni, azonképpen az eszes férfiúnak
bölcsen cselekedni. Zsolt. 37,30. 31.
24. Amitõl retteg az istentelen, az esik
õrajta; amit pedig kívánnak az igazak,
meglesz az. Zsolt. 145,19.Mát. 5,6. 1Ján. 5,14.
25. Amint a forgószél ráfuvall, már odavan
az istentelen; az igaznak pedig örökkévaló
fundamentuma van.
26. Amilyen az ecet a fogaknak és a füst
a szemeknek, olyan a rest azoknak, akik
azt elküldötték.
27. Az Úrnak félelme hosszabbítja
meg a napokat; az istenteleneknek pedig
esztendeik megrövidülnek. Préd. 7,17.
28. Az igazaknak reménysége öröm; az
istenteleneknek várakozása pedig elvész.
Jób 11,18. Róm. 5,5. 1Ján. 3,2.
29. Az Úrnak útja erõsség a tökéletesnek:
de romlás a hamisság cselekedõinek.
Zsolt. 1,6. Ésa. 40,31. Zak. 10,12. Fil. 4,13.
30. Az igaz soha meg nem mozdul;
de az istentelenek nem lakják a földet.
31. Az igazak szája bõségesen szól
bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig
kivágatik.
32. Az igazak ajkai azt tudják, ami
kedves; az istenteleneknek szája pedig a
gonoszságot. Gal. 6,7. 8.

A kegyes ember szerencséje,
a gonosz szerencsétlensége
11 Az álnok font utálatos az Úrnál;
az igaz mérték pedig kedves néki.
3Móz. 19,35. 5Móz. 25,13.
2. Kevélység jön: gyalázat jön; az alázatosoknál
pedig bölcsesség van.
rész 3,34. 16,18. Dán. 4,37.
3. Az igazakat tökéletességük vezeti;
de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
4. Nem használ a vagyon a haragnak
idején; a megigazulás pedig kiragad a
halálból. 1Móz. 7,1. Ezék. 7,19. Sof. 1,18.
5. A tökéletesnek igazsága igazgatja az
õ útját; de önnön istentelenségében esik
el az istentelen.
6. Az igazaknak igazságukmegszabadítja
õket; de az õ kívánságukban fogatnak
meg a hitetlenek. Préd. 10,8. 1Tim. 4,8.
7.Mikor meghal az istentelen ember,
elvész az õ reménysége; a bûnösök várakozása
is elvész.
8. Az igaz a nyomorúságból megszabadul;
az istentelen õhelyette beesik abba.
9. Szájával rontja meg a képmutató
felebarátját; de az igazak a tudás által
megszabadulnak.
10. Az igazak javán örül a város; és
mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés
van. Eszt. 8,15.
11. Az igazaknak áldása által emelkedik
a város; az istentelenek szája által pedig
megromol.
12. Megutálja felebarátját a bolond;
az eszes férfiú pedig hallgat.
13. A rágalmazó megjelenti a titkot;
de a hûséges szellemû elfedezi a dolgot.
3Móz. 19,17. 1Tim. 5,13.
14. Ahol nincs vezetés, elvész a nép;
a megtartás pedig sok tanácsos által
van. 1Kir. 12,1.
15. Teljességgel megrontatik, aki kezes
lesz idegenért; aki pedig gyûlöli a kezességet,
bátorságos lesz.
16. A kedves asszony megtartja a tiszteletet,
a hatalmaskodók pedigmegtartják
a gazdagságot.
17. Õ magával tesz jól a kegyes férfiú;
a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
Mát. 25,34. 46.
18. Az istentelen munkál álnok keresményt;
az igazságszerzõnek pedig jutalma
valóságos. Hós. 10,12. Gal. 6,8. 9. Jak. 3,18.
19. Aki õszinte az igazságban, az életére,
aki pedig a gonoszt követi, az vesztére
mûveli azt. Gal. 6,8.
20. Utálatosok az Úrnál az álnok szívûek;
kedvesek pedig Õnála, akik az õ
útjukban tökéletesek.
21. Kézadással erõsítem, hogy nem
marad büntetlen a gonosz; de az igazak
magva megszabadul.
22.Mint a disznó orrában az aranyperec,
olyan a szép asszony, akinek nincs
okossága.
23. Az igazak kívánsága csak jó, az istentelenek
várakozása pedig harag. Róm. 2,8.
24. Van olyan, aki bõven adakozik, és
annál inkább gazdagodik; és van aki
megtartóztatja a járandóságot, de ugyan
szûkölködik. 1Sám. 2,30. Zsolt. 112,1. 9. Luk. 6,38.
25. A mással jóltevõ ember gyarapodik;
és aki mást felüdít, maga is felüdül.
Mát. 5,7. 2Kor. 9,6.
26. Aki búzáját visszatartja, átkozza azt
a nép; annak fején pedig, aki eladja, áldás
van. 2Kor. 9,10.
27. Aki jóra igyekszik, jóakaratot szerez;
aki pedig gonoszt keres, önmagára
jön az. Eszt. 7,10.
28. Aki bízik az õ gazdagságában, elesik;
demint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
Jób 36,11. Zsolt. 1,1–3. 92,13. Jer. 17,8.
Márk 10,24. Luk. 12,21. 2Kor. 9,8. 1Tim. 6,17.
29. Aki megháborítja az õ házát, annak
öröksége szél lesz; és a bolond szolgája
a bölcs szívûnek. Préd. 5,16.
30. Az igaznak gyümölcse életnek fája;
és lelkeket nyer meg a bölcs.
Dán. 12,3. Ján. 4,35. 1Kor. 9,19--22. Jak. 5,20.
31. Ímé, az igaz e földön elnyeri jutalmát;
mennyivel inkább az istentelen és
a bûnös! Jer. 25,29. 1Pét. 4,17.
A bölcsnek és bolondnak magaviselete
12 Aki szereti az oktatást, szereti a
tudást; aki pedig gyûlöli a feddést,
oktalan az.
2. A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól;
de a gonosz embert kárhoztatja õ.
648 PÉLDABESZÉDEK 11. 12.
3. Nem erõsül meg ember az istentelenséggel;
az igazaknak pedig gyökerük ki
nem mozdul.
4. A derék asszony koronája az õ férjének;
de mint az õ csontjaiban való rothadás,
olyan a megszégyenítõ.
rész 31,10–29. 1Kor. 11,7.
5. Az igazaknak gondolataik igazak; az
istentelenek tanácsa csalás.
6. Az istenteleneknek beszédei leselkednek
a vér után; az igazaknak pedig szája
megszabadítja azokat.
7. Leomlanak az istentelenek, és odalesznek;
az igazak háza pedig megáll.
Zsolt. 37,35--37.Mát. 7,24.
8. Az õ bölcsessége szerint dicsértetik a
férfiú; de az elfordult szívû utálatos lesz.
1Sám. 25,17.
9. Jobb, akit kevésre tartanak, és szolgája
van, mint aki magát felmagasztalja,
és szûk kenyerû.
10. Az igaz az õ barmának érzését is
ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
5Móz. 25,4.
11. Aki mûveli az õ földjét, megelégedik
eledellel; aki pedig követ hiábavalókat,
bolond az. rész 28,19. 1Móz. 3,19.
12. Kívánja az istentelen a gonoszok
prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Jer. 17,8.
13. Az ajkaknak vétkében gonosz tõr
van, de kimenekedik a nyomorúságból
az igaz. Zsolt. 34,17. 50,15. 2Pét. 2,9.
14. Az õ szájának gyümölcsébõl elégedik
meg a férfi jóval; és az õ cselekedetének
fizetését veszi az ember önmagának.
Zsolt. 34,13–16. Ésa. 3,10. Jer. 33,3.
15. A bolondnak útja helyes az õ szeme
elõtt, de aki tanáccsal él, bölcs az. Luk. 18,11.
16. A bolondnak haragja azon napon
megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat
az eszes ember.
17. Aki igazán szól, megjelenti az igazságot,
a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
18. Van olyan, aki beszél hasonlókat a
tõrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve
orvosság. Zsolt. 52,4.
19. Az igazmondó ajak megáll mindörökké;
a hazugságnak pedig nyelve egy
szempillantásig. rész 22,11. 23,16. Zak. 1,5.
20. Álnokság van a gonoszt gondolóknak
szívében; a békességnek tanácsosiban
pedig vigasság.
21.Nemvettetik az igaz semmi bántásba;
az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Róm. 8,28. 2Thess. 1,6. 1Pét. 3,12. 2Pét. 2,9.
22. Utálatosok az Úrnál a csalárd beszédek;
akik pedig cselekszenek hûségesen,
kedvesek Õnála. Jel. 22,15.
23. Az eszes ember nem fitogtatja tudását;
a bolondok szíve pedig kijelenti a
bolondságot.
24. A gyorsaknak keze uralkodik; a rest
pedig adófizetõ lesz. 1Kir. 11,28.
25. A férfiúnak szívében való gyötrelem
megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja
azt.
26. Útba igazítja az õ felebarátját az igaz,
de az istentelenek útja eltévelyíti õket.
27. Nem süti meg a rest, amit vadászásával
fogott; de drága vagyona az embernek
a szorgalom.
28. Az igazságnak útjában van élet; és
az õ ösvényének útja halhatatlanság.
5Móz. 30,15. Róm. 5,21. 2Kor. 5,17. Jel. 2,7.
A bölcs és bolond
magaviselet folytatólagos leírása
13 A bölcs fiú enged atyja intésének;
de a csúfoló semmi dorgálásnak
helyt nem ád. 1Sám. 2,25.
2. A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él
jóval; a hitetlenek pedig erõszaktétellel.
3. Aki megõrzi az õ száját, megtartja
önmagát; aki felnyitja száját, romlása az
annak. Zsolt. 39,1. Jak. 3,2.
4. Kívánsággal vágyakozik a rest, de hiába;
a szorgalmas pedig bõvölködik.
5. A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az
istentelen pedig gyûlölségessé tesz és
megszégyenít. Róm. 12,9. Kol. 3,9.
6. Az igazság megõrzi azt, aki útjában
tökéletes; az istentelenség pedig elveszti
a bûnöst. Zsolt. 34,21.
7. Van, aki gazdagnak tetteti magát,
holott nincs semmije; van, aki szegénynek
tetteti magát, holott nagy vagyona van.
8. Az ember életének váltsága lehet az
õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja
a fenyegetést.
PÉLDABESZÉDEK 12. 13. 649
9. Az igazak világossága vigassággal ég;
de az istentelenek szövétneke kialszik.
Zsolt. 112,4.
10. Csak háborúság lesz a kevélységbõl:
azoknál pedig, akik a tanácsot beveszik,
bölcsesség van.
11. A tisztességtelenül szerzett vagyon
megkisebbül; aki pedig apránként gyûjt,
gyarapodik. Péld. 28,20.
12. A halogatott reménység beteggé
teszi a szívet; de a megadatott kívánság
életnek fája.
13. Aki megveti az Igét, megronttatik;
aki pedig féli a parancsolatot, jutalmát
veszi. 2Krón. 36,16.
14. A bölcsnek tanítása életnek kútfeje,
a halál tõrének eltávoztatására.
2Sám. 22,6. Róm. 1,16.
15. A jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek
pedig útja kemény.
16.Minden eszes cselekszik bölcsességgel;
a bolond pedig kijelenti az õ
bolondságát.
17. Az istentelen követ bajba esik; a hûséges
követ pedig gyógyulás. Zsolt. 31,23.
18. Szegénység és gyalázat lesz azon,
aki az erkölcsi tanítástól magát elvonja;
aki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
rész 15,5. 32. 23,21. 28,19.
19. A beteljesült kívánság gyönyörûséges
az embernek, és utálatosság a bolondoknak
eltávozniuk a gonosztól.
20. Aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; aki
pedig magát társul adja a bolondokhoz,
megromol.
21. A bûnösöket követi a gonosz; az
igazaknak pedig jóval fizet Isten.
Zsolt. 32,10.
22. A jó örökséget hagy unokáinak;
a bûnös vagyona pedig eltétetik az igaz
számára. Zsolt. 103,17. 128,5. 6.
Préd. 2,26. Ésa. 45,3.60,5.11.
23. Bõ étele lesz a szegényeknek az
új szántáson; de van olyan, aki igazságtalansága
által vész el.
24. Aki megtartóztatja az õ vesszejét,
gyûlöli az õ fiát; aki pedig szereti azt,
megkeresi õt fenyítékkel. rész 23,13.
25. Az igaz eszik az õ kívánságának
megelégedéséig; az istentelenek hasa
pedig szûkölködik. Zsolt. 34,8. 10.
Az emberi életbe vágó
igaz bölcsesség dicsérete
14 A bölcs asszony építi amaga házát;
a bolond pedig önkezével rontja
el azt. Ruth 4,11.
2. Aki igazán jár, féli az Urat; aki pedig
elfordult az õ útjaiban, megutálja Õt.
Jób 12,4. Róm. 2,4.
3. A bolondnak szájában van kevélységnek
pálcája; a bölcseknek pedig beszéde
megtartja õket.
4. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a
jászol; a gabonának bõsége pedig az
ökörnek erejétõl van.
5. A hûséges tanú nemhazudik; a hamis
tanú pedig hazugságot bocsát ki szájából.
2Móz. 20,16. 23,1.
6. A csúfoló keresi a bölcsességet, és
nincs; a tudás pedig könnyû az eszesnek.
rész 17,24.
7.Menj el a bolond férfiú elõl;mert nem
szerzel ajkáról tudást!
8. Az eszesnek bölcsessége az õ útjának
megértése; a bolondoknak pedig bolondsága
csalás. Luk. 12,20. 1Kor. 3,19.
9. A bolondokat megcsúfolja a bûnért
való áldozat; az igazak között pedig jóakarat
van.
10. A szív ismeri a maga keserûségét;
és az õ örömében az idegen nem részes.
11. Az istentelenek háza elvész; de az
igazak sátora felvirágzik.
12. Van olyan út, mely helyesnek látszik
az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.
rész 16,25. Róm. 6,21.
13. Nevetés közben is fáj a szív; és végül
az öröm fordul szomorúságra. Luk. 6,25.
14. Az õ útjaiból elégszik meg az elfordult
szívû; a magáéból pedig a jó férfiú.
2Kor. 1,12. Fil. 4,7.
15. Az együgyû hiszminden beszédnek;
az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól;
a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.
17. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik,
és a cselszövõ férfi gyûlölséges
lesz.
18. Bírják az esztelenek a bolondságot
örökség szerint; az eszesek pedig fonják
a tudásnak koszorúját.
650 PÉLDABESZÉDEK 13. 14.
19.Meghajtják magukat a gonoszok a
jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20.Még az õ felebarátjánál is utálatos a
szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
rész 19,7.
21. Aki megutálja az õ felebarátját, vétkezik;
aki pedig a szegényekkel kegyelmességet
cselekszik, boldog az!
Zsolt. 41,1. 112,9.Mát. 25,34–40.
22. Nemde tévelyegnek, akik gonoszt
szereznek? Kegyelmesség pedig és igazság
a jót szerzõknek. Luk. 6,38.
23.Minden munkából nyereség lesz; de
az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.
24. A bölcseknek ékességük az õ
gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága
pedig csak bolondság.
25. Életeket ment meg az igaz bizonyság;
hazugságokat szól pedig az álnok.
26. Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom,
és az õ fiainak lesz menedéke.
27. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje,
a halál tõrének eltávoztatására.
Ján. 4,10.14.
28. A nép sokasága a király dicsõsége;
a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29. A haragra késedelmes bõvölködik
értelemmel; aki pedig hirtelen indulatú,
bolondságot szerez az. rész 16,32. 19,11.
Préd. 7,9. Jak. 1,19.
30. A szelíd szív a testnek élete; az
irigység pedig a csontoknak rothadása.
Zsolt. 112,10. Hab. 3,16.
31. Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal
illeti annak Teremtõjét; az pedig tiszteli,
aki könyörül a szûkölködõn. rész 17,5.
Mát. 10,40. 25,40. Zsid. 6,10. 1Ján. 3,17.
32. Az õ nyavalyájába ejtimagát az istentelen;
az igaznak pedig halála idején is
reménysége van. Jób 19,26.
Zsolt. 12,4. 34,19. 37,37. 2Kor. 1,9. 5,8. 2Tim. 4,18.
33. Az eszesnek szívében nyugszik a
bölcsesség; ami pedig a tudatlanokban
van, magát hamar megismerteti.
34. Az igazság felmagasztalja a nemzetet;
a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.
35. A királynak jóakarata van az eszes
szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.
Mát. 24,45. 47. 25,21. 23.
A bölcsesség üdvösségre vezet
15 Az engedelmes felelet elfordítja
a harag felgerjedését; a megbántó
beszéd pedig támaszt haragot. Bír. 8,1--3.
2. A bölcsek nyelve jól alkalmazza a
tudást; a tudatlanok száján pedig bolondság
buzog ki.
3.Minden helyeken vannak az Úrnak
szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
rész 5,21. 2Krón. 16,9. Jób 34,21.
Zsolt. 34,15. Jer. 16,17. 32,19. Zak. 4,10. Zsid. 4,13.
4. A nyelv szelídsége életnek fája; az
abban való hamisság pedig a szellem
gyötrelme.
5. A bolondmegutálja az õ atyjának tanítását;
aki pedig megbecsüli a dorgálást,
igen eszes.
6. Az igaznak házában nagy kincs van;
az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7. A bölcsek ajkai tudást hintenek; de
a bolondok szíve nem helyes.
8. Az istentelenek áldozata gyûlölséges
az Úrnak; az igazak könyörgése pedig
kedves néki.
Zsolt. 50,14. 15. Jer. 6,20. Ámós 5,22. Luk. 18,11.
9. Utálat az Úrnál az istentelennek útja;
azt pedig, aki követi az igazságot, szereti.
1Tim. 6,11.
10. Gonosz dorgálás jön arra, aki útját
elhagyja; aki gyûlöli a fenyítéket, meghal.
11. A sír és a pokol az Úr elõtt vannak;
mennyivel inkább az emberek szíve.
Ján. 2,24. Csel. 1,24. Róm. 2,29.
12. Nem szereti a csúfoló a feddést,
és a bölcsekhez nem megy. Ámós 5,10.
13. A vidám szív megvidámítja az
orcát; de a szívnek bánata miatt a szellem
megszomorodik.
14. Az eszesnek szíve keresi a tudást; a
tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15.Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak;
a vidám szívûnek pedig
szüntelen lakodalma van. Zsolt. 104,33.
16. Jobb a kevés az Úrnak félelmével,
mint a temérdek kincs, ahol háborúság
van. Zsolt. 37,16. Préd. 4,6. 1Tim. 6,6.
17. Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet
van, mint a hízlalt ökör, ahol van gyûlölség.
rész 17,1.
PÉLDABESZÉDEK 14. 15. 651
18. A haragos férfiú szerez háborúságot;
a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a
háborgást.
19. A restnek útja olyan, mint a tövises
sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20. A bölcs fiú örvendezteti az atyját;
a bolond ember pedigmegutálja az anyját.
21. A bolondság öröme az esztelennek;
de az értelmes férfiú igazán jár. Ef. 5,15.
22. Hiábavalók lesznek a gondolatok,
mikor nincs tanács; de a tanácsosok
sokaságában elõmennek.
23. Öröme van az embernek szája
feleletében; és az idejében mondott
beszéd, oh mely igen jó!
24. Az életnek útja felfelé van az értelmes
ember számára, hogy eltávozzék a
pokoltól, mely lefelé van. Fil. 4,20.
25. A kevélyeknek házát kiszaggatja
az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek
határát.
26. Utálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok;
de kedvesek a tiszta beszédek.
27.Megháborítja az õ házát, aki követi
a telhetetlenséget; aki pedig gyûlöli az
ajándékokat, él az. Zsolt. 15,5. Ésa. 5,8.
28. Az igaznak szíve meggondolja, mit
szóljon; az istentelenek szája pedig ontja
a gonoszt. 1Pét. 3,15.
29.Messze van az Úr az istentelenektõl;
az igazak könyörgését pedig meghallgatja.
Zsolt. 34,15. 17. 145,18. 19.
Ján. 9,31. Róm. 8,26. Ef. 2,12. 1Pét. 3,12.
30. A szemek világa megvidámítja a
szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.
31. Amely fül hallgatja az életnek dorgálását,
a bölcsek között lakik.
32. Aki semmibe veszi az erkölcsi tanítást,
megutálja magát; aki pedig hallgatja
a feddést, értelmet szerez.
33. Az Úr félelme a bölcsesség
ismerete, és a tisztességnek elõtte jár
az alázatosság.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 138
Tegnapi: 249
Heti: 1 040
Havi: 4 547
Össz.: 784 565

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 60.Bölcs Salamon példabeszédei 1-15.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: kihoztalak titeket egyiptombol - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »