Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Isten látja az emberek dolgait
16 Az embernél vannak a szív gondolatai;
de az Úrtól van a nyelv
felelete. 2Móz. 4,12. Zsolt. 33,10. Jer. 10,23.
Mát. 10,19. Csel. 4,31. Róm. 8,14. Gal. 5,18.
2.Minden útjai tiszták az embernek a
maga szemei elõtt; de aki a szellemeket
vizsgálja, az Úr az!
1Sám. 16,7. Dán. 5,27. Zsid. 4,12.
3. Bízzad az Úrra a te dolgaidat, akkor
beteljesülnek terveid. Zsolt. 37,5.
Mát. 6,25. Luk. 12,22. Fil. 4,6. 1Pét. 5,7.
4.Mindent teremtett az Úr amaga céljára;
az istentelent is a büntetésnek napjára.
Jób 21,30. Ésa. 43,7. Róm. 9,22. 11,36.
5. Utálatos az Úrnak mindenki, aki
szívében felfuvalkodott, kezemet adomrá,
hogy nem marad büntetlen.
6. Könyörületességgel és igazsággal
töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme
által távozhatunk el a gonosztól. Dán. 4,27.
7.Mikor jóakarattal van az Úr valakinek
útjaihoz, még annak ellenségeit is
jóakaróivá teszi. Jer. 1,19. Luk. 10,19. Kol. 1,10.
8. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag
jövedelem hamissággal.
rész 15,16. 1Tim. 6,6.
9. Az ember szíve gondolja meg az õ
útját; de az Úr igazgatja annak járását.
Zsolt. 37,23. 118,8. Róm. 8,14. Gal. 5,18.
10. Kijelentés van a király ajkain; az ítéletben
ne szóljon hamisságot az õ szája.
11. Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ,
az Õ mûve minden mérõkõ.
3Móz. 19,36.
12. Utálatos legyen a királyoknál istentelenséget
cselekedni; mert igazsággal
erõsíttetik meg a királyiszék.
13. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek;
és az igazmondót szereti a király.
14. A királynak felgerjedt haragja olyan,
mint a halál követe; de a bölcs férfiú
lecsillapítja azt.
15. A királynak vidámorcájában élet van;
jóakarata olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
16. Szerezni bölcsességet, ohmennyivel
jobb az aranynál; és szerezni eszességet,
kívánatosb az ezüstnél!
1Sám. 15,22. Préd. 6,9.
17. Az igazak országútja eltávozás a gonosztól;
megtartja életét, aki útjára vigyáz.
18. A pusztulás elõtt kevélység jár, és
a bukás elõtt felfuvalkodott szellem.
Dán. 4,37. Jak. 4,6. 1Pét. 5,5. 6.
19. Jobb alázatos szellemmel lenni a
szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a
kevélyekkel. 1Sám. 8,14. Zsolt. 101,2. Ésa. 57,15.
652 PÉLDABESZÉDEK 15. 16.
20. Aki figyelmez az Igére, jót nyer; és
aki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Ésa. 30,18. Jer. 17,7. 8.
21. A bölcs szívû hívatik értelmesnek;
a beszédnek édessége pedig gyarapítja
a tudást.
22. Életnek kútfeje az értelem annak,
aki bírja azt; de a bolondok fenyítéke
bolondságuk. rész 13,14.
23. A bölcs szíve értelmesen igazgatja
az õ száját, és az õ ajkain gyarapítja a
tudást. Zsolt. 19,14. 37,30. 116,10.Mát. 12,34.
24. Lépesméz a gyönyörûséges beszédek;
édesek a léleknek, és meggyógyítói
a testnek.
25. Van oly út, mely igaz az ember
szeme elõtt, de vége a halálnak útja.
26. A munkálkodó magának munkálkodik;
mert az õ szája kényszeríti õt.
27. A haszontalan ember gonoszt ás ki,
és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
Jak. 3,6.
28. A gonosz ember viszályt támaszt,
és a rágalmazó elválasztja a jó barátokat.
29. Az erõszakos ember elhiteti az õ
felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
30. Aki behunyja szemeit, azért teszi,
hogy álnokságot gondoljon; aki összeszorítja
ajkait, már véghez is vitte a
gonoszságot.
31. Igen szép ékes korona a vénség,
az igazság útjában találtatik.
32. Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és
aki uralkodik a maga indulatján, annál,
aki várost vesz meg.
33. Az ember kebelében vetnek sorsot;
de mindig az Úrtól való a döntés.
Bölcsesség és bolondság a beszédben
17 Jobb a száraz falat, amellyel van
csendesség, mint a levágott barmokkal
teljes ház, melyben háborúság
van. Jób 34,29. Préd. 4,6. Ésa. 30,15. 32,17.
2. Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos
fiún, és az atyafiak között az örökségnek
részét veszi.
3. Az olvasztótégely az ezüst számára
van, és a kemence az aranyéra; a szívek
vizsgálója pedig az Úr. rész 27,21.
Zsolt. 22,2. Jer. 17,10.Mal. 3,3.
4. A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre,
a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
5. Aki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal
illeti annak Teremtõjét; aki gyönyörködik
másnak nyomorúságában, büntetlen
nem lészen! Jób 31,29. Abd. 12.
6. A véneknek ékessége az unokák, és
a fiaknak ékessége az atyák.
7. Nem illik a bolondnak az ékes beszéd;
még kevésbé a tisztességesnek a
hazug beszéd.
8. Drágakõ az ajándék annak szemében,
aki adja; ahova csak fordul, eléri vele
célját. 1Móz. 39,21. 41,38. Dán. 6,3.
9. Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet;
aki pedig ismét elõhoz egy dolgot, elszakasztja
egymástól a barátságosokat is.
10. Foganatosabb a dorgálás az eszesnél,
minthamegvernéd a bolondot százszor is.
11. Csak ellenkezést keres a gonosz;
végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
12. Találjon valakire a fiától megfosztott
medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
13. Aki fizet gonoszt a jóért, nemtávozik
el a gonosz annak házától. Jer. 18,20.
Róm. 12,17. 1Thess. 5,15. 2Thess. 1,6. 1Pét. 3,9.
14.Mint aki árvizet szabadít el, olyan
a viszály kezdete; azért mielõtt kihatna,
hagyd el a perpatvart. 1Thess. 4,11.
15. Aki igaznak mondja a bûnöst, és
kárhoztatja az igazat, utálatos az Úrnak
egyaránt mind a kettõ. 2Móz. 23,7. Ésa. 5,23.
16.Minek is a vétel ára a bolond kezében
a bölcsesség megszerzésére, holott
nincsen néki esze?
17.Minden idõben szeret, aki igaz
barát, és testvérül születik a nyomorúság
idejére. rész 18,24. 27,17. Luk. 10,36. 37.
18. Értelmetlen ember az, aki kezét
adja, fogadván kezességet barátjáért.
19. Szereti a gonoszt, aki szereti a háborúságot;
aki magasbítja kapuját, romlást
keres.
20. Az elfordult szívû ember nem nyerhet
jót, és aki az õ nyelvével gonosz, esik
nyomorúságba.
21. Aki szül bolondot, szüli õ magának
bánatra; és nem örvendez a bolondnak
atyja.
PÉLDABESZÉDEK 16. 17. 653
22. A vidám szív jó orvosságul szolgál;
amegtört szellem pedig megszárasztja a
csontokat.
23. A kebelbõl kivett ajándékot az istentelen
elveszi a törvény útjának elfordítására.
2Móz. 23,8.
24. Az eszes ember a bölcsességre tekint;
a bolond szemei pedig a föld végén
kalandoznak. Préd. 2,14.
25. Búsulása az õ atyjának a bolond fiú,
és az õ szülõjének keserûsége.
26.Még megbírságolni is az igazat nem
jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27. Aki megtartóztatja beszédét, az
tudós ember, és aki higgadt szellemû,
az értelmes férfiú. Jak. 1,19.
28.Még a bolond is, amikor hallgat,
bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja,
eszesnek.
Barátság és békeszeretés
18 A maga kívánsága után megy az
agyas ember, minden igaz bölcsesség
ellen dühösködik.
2.Nem gyönyörködik a bolond az értelemben,
hanem abban, hogy az õ szíve
nyilvánvalóvá legyen.
3.Mikor eljön az istentelen, eljön a megvetés;
és a szégyennel a gyalázat.
4.Mély víz a bölcs ember szájának
beszéde, buzgó patak a bölcsességnek
kútfeje. Zsolt. 78,2.
5. A gonosz személyének kedvezni nem
jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
3Móz. 19,15. 5Móz. 1,17. 16,19.
6. A bolondnak beszédei perpatvart
szereznek, és az õ szája ütésekért kiált.
7. A bolondnak szája az õ romlása, és
az õ beszédei az õ életének tõre.
rész 12,18. 26,22. Jak. 3,6.
8. A rágalmazónak beszédei hízelkedõk;
és azok a szív belsejét áthatják.
9. Aki hanyagul végzi az õ dolgát, testvére
annak, aki tönkre tesz.
10. Erõs torony az Úrnak neve, ahhoz
folyamodik az igaz, és oltalmat talál.
5Móz. 33,12. 2Sám. 22,3.
Zsolt. 5,11. 18,2. 20,7. 61,3. 112,4. Ésa. 59,19.
11. A gazdagnak a vagyon az õ erõs városa,
magas kõfalnak képzeli.
12. A pusztulás elõtt felfuvalkodik az
ember szíve; a tisztesség elõtt pedig alázatosság
van. rész 15,33. 29,23.
13. Aki arra felel, amit meg sem hallgatott,
ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14. A férfiú szelleme elviseli amaga erõtlenségét;
de a megtört szellemet ki viseli
el?
15. Az értelmes szíve ismeretet szerez,
és a bölcseknek füle ismeretet keres. Ef. 1,17.
16. Az embernek ajándéka szabad utat
szerez néki, és a nagyok orcája elé viszi õt.
1Móz. 39,2--6. 41,14. Dán. 1,17. 6,3.
17. Igaza van annak, aki elsõ a perben;
mígnem eljön az õ peresfele és megvizsgálja
õt.
18. A viszályokat megszünteti a sorsvetés,
és az erõseket szétválasztja.
19. A felingerelt atyafiú erõsebb az erõs
városnál, és a viszály olyan,mint a vár zárja.
20. A férfi szájának hasznával elégedik
meg az õ belseje; az õ beszédének jövedelmével
lakik jól.
21.Mind a halál, mind az élet a nyelv
hatalmában van, és amiképpen kiki
szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Jób 22,28.Mát. 12,37. Jak. 3,6–9.
22.Megnyerte a jót, aki talált feleséget,
és vett jóakaratot az Úrtól! rész 12,4.
23. Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag
pedig keményen felel. Jak. 2,3.
24. Az ember, akinek sok barátja van,
széttöretik; de van barát, aki ragaszkodóbb
a testvérnél. rész 27,17. Ján. 15,14. 15.
Kegyes szerénység. A bolondság,
restség és csúfolódás káros volta
19 Jobb a tökéletesen járó szegény a
gonosz nyelvûnél, aki bolond.
2.Nem jó a kívánság ismeret nélkül; és
aki csak a lábával siet, hibázik.
Ésa. 28,16. 52,12. Róm. 10,2. 2Thess. 1,8.
3. Az embernek bolondsága fordítja el az
õ útját, és az Úr ellen haragszik az õ szíve.
Zsolt. 37,7. 8. Jak. 1,13–15.
4. A gazdagság szaporítja a sok barátot;
a szegénytõl pedig az õ barátja is elválik.
5. A hamis tanú büntetetlen nem marad,
és a hazugságoknak szólója meg nem
szabadul. 2Móz. 23,1.
654 PÉLDABESZÉDEK 17. 18. 19.
6. Sokan hízelegnek a nemeslelkû embernek,
és minden barát az adakozóé.
7. A szegényt minden atyjafia gyûlöli,
még barátai is eltávolodnak tõle; unszolja
szavakkal, de õk eltûnnek.
8. Aki bölcsességet szerez, szereti az életét,
aki megõrzi az értelmességet, jót nyer.
9. A hamis bizonyság nemmarad büntetlen,
és aki hazugságokat beszél, elvész.
10.Nem illik a bolondhoz a fényûzés;
sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni
a fejedelmeken.
11. Az embernek értelme hosszútûrõvé
teszi õt; és ékességére van néki elhallgatni
a vétket. Mát. 5,44. Róm. 12,19. 1Kor. 13,4. 7.
12.Mint az ifjú oroszlánnak ordítása,
olyan a királynak haragja; mint a harmat
pedig a füvön, az õ jóakarata.
13. Romlása az õ atyjának a bolond fiú,
ésmint a szüntelen csepegés, az asszonynak
zsémbelõdése.
14. A ház és vagyon atyától való örökség;
az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
rész 18,22. 2Kor. 12,14.
15. A restség álomba merít, és a lusta
ember megéhezik.
16. Aki megtartja a parancsolatot, megtartja
önmagát; aki nem vigyáz útjaira,
meghal. Luk. 10,28. 11,28. Róm. 2,7.
17. Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyelmes
a szegényhez; és az õ jótéteményét
megfizeti néki.
Mát. 10,41. 42. 25,40. 2Kor. 9,6--8. Zsid. 6,10.
18. Fenyítsd meg a te fiadat, mert még
van remény felõle; de annyira, hogy õt
megöld, ne vigyen haragod.
19. A nagy haragú ember büntetést
szenvedjen, mert ha menteni akarod,
még növeled haragját.
20. Engedj a tanácsnak, és vedd be az
erkölcsi tanítást, hogy bölcs légy végre.
21. Sok terv van az ember szívében,
de csak az Úrnak tanácsa valósul meg.
Zsolt. 33,10. 11. Ésa. 14,26. Gal. 5,18. Zsid. 6,17.
22. Amit leginkább kell embernek kívánni,
az irgalmasság az, és jobb a szegény
a hazug férfiúnál. Mát. 5,7.
23. Az Úrnak félelme életre visz; és az
ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal
nem illettetik. Zsolt. 34,9. 1Tim. 4,8.
24. Bemártja a rest az õ kezét a tálba,
demár a szájához nem viszi vissza.
rész 26,13. Préd. 4,5.
25.Ha a csúfolót megvered, az együgyû
lesz okosabb; és ha megdorgálod az
eszest, megérti a tudást. 5Móz. 13,11.
26. Aki atyjával erõszakoskodik, anyját
elûzi: gyalázatos és megszégyenítõ fiú az.
27. Szûnjél meg, fiam, hallgatni az olyan
tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcsességnek
Igéjétõl eltévedj.
rész 23,12. Ef. 4,14. 2Ján. 10.
28. A haszontalan tanú megcsúfolja a
törvényt; az istentelenek szája elnyeli az
álnokságot.
29. A csúfolóknak készíttettek a büntetések,
és az ütések a bolondok hátának.
Tobzódástól és hevességtõl való óvás
20 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó,
és valaki abba beletéved, nem
bölcs! 1Móz. 9,21. Ésa. 28,7. Hós. 4,11.
2.Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a
királynak rettentése; aki azt haragra ingerli,
vétkezik a maga élete ellen.
3. Tisztesség az embernek elmaradni a
patvarkodástól; valaki pedig bolond, belekeveredik.
1Móz. 13,7.
4. A hideg miatt nem szánt a rest; aratni
akar majd, de nincs mit.
5.Mély víz a férfiúnak szívében a
tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti
azt. Ésa. 12,3. 4.
6. A legtöbb ember talál valakit, aki jó
hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
Luk. 18,8.
7. Aki az õ tökéletességében jár, igaz
ember; boldogok az õ fiai õutána! Zsolt. 112,2.
8. A király, ha az õ ítélõszékében ül,
tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
9. Ki mondhatná azt: megtisztítottam
szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
1Kir. 8,46. Jób 14,4. Préd. 7,20.
Róm. 3,9. 1Pét. 1,2. 19. 1Ján. 1,7. 8. Jel. 1,5.
10. A kétféle font és a kétféle mérték,
utálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
5Móz. 25,13.
11. Az õ cselekedetibõl ismerteti meg
magátmég a gyermek is, ha tiszta-é, és ha
igaz-é az õ cselekedete. Mát. 7,16. Jak. 2,18.
PÉLDABESZÉDEK 19. 20. 655
12. A halló fület és a látó szemet, az Úr
teremtette egyaránt mindkettõt.
2Móz. 4,11. Luk. 5,15. 6,17. Róm. 10,17. 11,36.
13. Ne szeresd az álmot, hogy ne légy
szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel
kenyérrel. rész 6,10. 11. Róm. 12,11.
14. Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ;
de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15. Van arany és drágagyöngyök sokasága;
de drága szer a tudománnyal teljes ajak.
16. Vedd el ruháját, mert kezes lett
másért, és az idegenért vedd el zálogát.
17. Gyönyörûséges az embernek az
álnokságnak kenyere; de annak utána
betelik az õ szája kavicsokkal.
18. A gondolatok tanácskozással erõsek;
és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
19.Megjelenti a titkot, aki rágalmazó;
tehát aki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
Róm. 16,18.
20. Aki az õ atyját vagy anyját megátkozza,
annak kialszik szövétneke a legnagyobb
sötétségben. 2Móz. 21,17.
Mát. 15,4. Róm. 3,23. Gal. 3,13.
21. Amely örökséget elõször siettetnek,
annak vége meg nem áldatik. Hab. 2,6.
22. Ne mondd: bosszút állok rajta!
Várjad az Urat, és megszabadít téged!
5Móz. 32,35.
Ésa. 30,18. 40,31. JerSir. 3,25.Mik. 7,7.
Mát. 5,39. Róm. 12,17. 19. 2Thess. 1,6. 1Pét. 3,9.
23. Utálatos az Úrnál a kétféle súly; és
a hamis fontok nem jó dolgok.
24. Az Úrtól vannak a férfi lépései; az
ember hogyan érthetné az õ útját?
Jer. 10,23. Róm. 8,14. 26. 2Kor. 3,5. Gal. 5,18.
25. Tõr az embernek meggondolatlanul
mondani: szent, és a fogadástétel után
megfontolni.
26. Különválasztja a gonoszokat a bölcs
király, és fordít reájuk kereket. Ésa. 28,27.
27. Az embernek szelleme az Úrtól
való szövétnek, megvizsgálja a szívének
minden rejtekét. Ján. 1,9. 1Kor. 9,27.
2Kor. 4,16. 1Thess. 5,23. Zsid. 4,12. 1Pét. 3,4.
28. A kegyelmesség és az igazság megõrzik
a királyt; megerõsíti irgalmasság
által az õ székét.
29. Az ifjaknak ékessége az õ erejük;
és a véneknek dísze az õsz haj.
30. A kékek és a sebek távoztatják el a
gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.
Isten gondviselése
igazgatja az emberek szívét és útjait
21 Mint a vizeknek folyásai, olyan a
királynak szíve az Úrnak kezében,
valahová akarja, oda hajtja azt!
2. Az embernekminden útja igaz amaga
szemei elõtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Luk. 16,15. Ján. 2,24. Jel. 2,23.
3. Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását
inkább szereti az Úr az áldozatnál.
1Sám. 15,22. Hós. 6,6.Mát. 23,23. Luk. 11,42.
4. A szemnek fennhéjázása és a szív
kevélysége: az istentelenek szántása, bûn.
5. A szorgalmatosnak igyekezete csak
gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik,
csak szükségre jut.
6. A hamisságnak nyelvével gyûjtött
kincs elveszett hiábavalósága azoknak,
akik a halált keresik.
7. Az istentelenek pusztítása magával
ragadja õket;mert nemakartak igazságot
cselekedni.
8. Tekervényes a bûnös embernek útja;
a tisztának cselekedete pedig igaz.
9. Jobb a tetõ ormán lakni,mint háborgó
asszonnyal, és közös házban.
10. Az istentelennek lelke kíván gonoszt;
és az õ szeme elõtt nemtalál könyörületre
az õ felebarátja. Róm. 13,10. Jak. 4,5.
11.Mikor a csúfolót büntetik, az együgyû
lesz bölcs; mikor pedig a bölcset
oktatják, õ veszi eszébe a tudást.
12. Nézi az igaz az istentelennek házát,
hogy milyen veszedelembe jutottak az
istentelenek. Róm. 2,8. 1Kor. 10,10.
13. Aki bedugja fülét a szegény kiáltására;
õ is kiált, de meg nem hallgattatik.
Mát. 7,2. 18,30. Jak. 2,13. 1Ján. 3,17.
14. A titkon adott ajándék elfordítja a
haragot; és a kebelben való ajándék a
heves indulatot.
15. Vigasság az igaznak igazat cselekedni;
de ijedelema hamisság cselekedõinek.
16. Az ember, aki eltévelyedik az értelemnek
útjáról, az élet nélkül valók gyülekezetében
nyugszik.
17. Szûkölködõ ember lesz, aki szereti a
vigasságot; aki szereti a bort és az olajat,
nem lesz gazdag!
656 PÉLDABESZÉDEK 20. 21.
18. Az igazért váltságdíj az istentelen,
és a becsületesek helyett a hûtlen.
rész 11,8. Ésa. 43,3. 4.
19. Jobb lakozni a pusztának földjén,
mint a feddõdõ és haragos asszonnyal.
20. Kívánatos kincs és kenet van a bölcsnek
házában; a bolond ember pedig eltékozolja
azt. Mát. 25,3.
21. Aki követi az igazságot és az irgalmasságot,
nyer életet, igazságot és tisztességet.
Mát. 5,6. 1Kor. 15,58.
22. A hõsök városába felmegy a bölcs,
és lerontja az õ bizodalmuknak erejét.
23. Aki megõrzi száját és nyelvét, megtartja
életét a nyomorúságtól.
Zsolt. 141,3. Jak. 3,2.
24. A kevély dölyfösnek csúfoló a neve,
aki haragjában kevélységet cselekszik.
25. A restnek kívánsága megemészti õt;
mert az õ kezei nem akarnak dolgozni.
26. Egész nap kívánságtól gyötretik; az
igaz pedig ád, és nemtartóztatjameg adományát.
Zsolt. 37,26.Mát. 5,42. Ef. 4,28.
27. Az istentelenek áldozatja utálatos;
kivált mikor gonosz tettért viszi.
28. A hazug bizonyság elvész; de aki jól
figyel, örökké szól.
29.Megkeményíti az istentelen ember az
õ orcáját; az igaz pedig jól rendeli az õ útját.
30. Nincs bölcsesség, és nincs értelem,
és nincs tanács az Úr ellen.
Ésa. 8,9. 10. Jer. 9,23.Mát. 15,13.
31. Készen áll a ló az ütközet napjára;
de az Úré a gyõzelem! Zsolt. 33,17.
A jó hírrõl,
mint szerzik és mint vész el
22 Kívánatosabb a jó hírnév a nagy
gazdagságnál; ezüstnél és aranynál
a kedvesség jobb. Préd. 7,1.
2. A gazdag és szegény összetalálkoznak,
mindkettõt az Úr alkotta. Zsolt. 49,1. 2.
3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti
magát; a bolondok pedig nekimennek és
kárát vallják. Ésa. 26,20.
4. Az alázatosság bére az Úr félelme,
gazdagság, és tisztesség és élet.
5. Tövisek és tõrök vannak a gonosznak
útjában; akimegõrzimagát, távol jár azoktól.
1Ján. 5,18.
6. Tanítsd a gyermeket az õ útjának
módja szerint; még mikor megvénhedik
is, el nem távozik attól.
7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és
szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
8. Aki vet álnokságot, arat nyomorúságot;
és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
Zsolt. 105,15. Hós. 10,13.
Luk. 16,25. 1Kor. 6,9. Gal. 6,7. 2Thess. 1,6.
9. Az irgalmas szemû ember megáldatik,
mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
rész 19,17. Luk. 14,13. 14. 2Kor. 9,6–9.
10. Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás
is, és megszûnik a patvarkodás és a
szidalmazás. Róm. 16,17. 18. Fil. 3,17.
11. Aki szereti a szívnek tisztaságát,
beszéde kedvesség: annak barátja a király.
rész 12,19. 23,16. Zsolt. 101,6.
12. Az Úrnak szemei megõrzik a tudást;
a hitetlennek beszédét pedig meghiúsítja.
13. A rest azt mondja: oroszlán van odakinn,
az utcák közepén megölettetném.
14.Mély verem az idegen asszonyoknak
szája; akire haragszik az Úr, oda esik.
15. A gyermek szívéhez köttetett a
bolondság; de a fenyítés vesszeje messze
elûzi tõle azt.
16. Aki elnyomja a szegényt, hogy gyarapítsa
az õ vagyonát; aki ád a gazdagnak:
végre szûkölködésre jut. Zsolt. 12,5. Préd. 5,8.
Ésa. 3,14. 15. Ámós 2,6--8. 4,1. 2. 5,11. Jak. 2,13.
17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek
beszédeit, és a te szívedet figyelmeztesd
az én tudásomra.
18.Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod
azokat szívedben; legyenek együtt
állandók a te ajkaidon!
19. Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad,
arra tanítottalak ma téged, igen,
téged.
20. Nemírtam-é néked drága szép tanulságokat,
tanácsokban és tudományban?
21. Hogy tudtodra adjam néked az igazság
beszédének bizonyos voltát: hogy
igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
22. Ne rabold ki a szegényt, mert
szegény õ; és ne taposd el a nyomorultat
a kapuban; Zsolt. 94,5. Zak. 7,10.Mal. 3,5.
23.Mert az Úr forgatja azoknak ügyét,
és az õ kirablóik életét elragadja. Zsolt. 35,10.
PÉLDABESZÉDEK 21. 22. 657
24. Ne tarts barátságot a haragossal,
és a dühösködõvel ne menj;
25. Hogy el ne tanuld az õ útjait, és tõrt
ne keress tennen magadnak.
26. Ne légy azok közt, akik kézbe csapnak,
akik adósságért kezeskednek.
27. Ha nincs néked mibõl megadnod;
miért vegye el a te ágyadat alólad?
28. Ne bontsd el a régi határt, melyet
csináltak a te eleid. 5Móz. 19,14.
29. Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos
embert? A királyok elõtt áll, nem marad
meg az alsórendûek között.
1Kir. 11,28. Róm. 12,11.
Életbölcsesség és kegyesség tanításai
23 Mikor leülsz enni az uralkodóval,
szorgalmasan reá vigyázz, ki van
elõtted.
2. És kést tégy a torkodra, ha mértéktelen
vagy. Gal. 5,22.
3. Ne kívánd az õ csemegéit; mert ezek
hamis étkek.
4. Ne fáraszd magad abban, hogy meggazdagodj;
a magad belátásából állj el
attól. Mát. 6,19. 1Tim. 6,9. 10. Zsid. 13,5.
5. Avagy a te szemeidet veted-é arra?
Holott az semmi, mert olyan szárnyakat
szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû,
és az ég felé elrepül!
6. Ne egyél az irigy szemûnek étkébõl,
és ne kívánd az õ csemegéit;
5Móz. 15,9. Zsolt. 141,4.
7.Mert amiként az ember gondolkodik
magában, olyan is valójában. Mert hiába
mondja õ: Egyél és igyál! de azért nem jó
szívvel van tehozzád.
8. A te falatodat, amelyet megettél, kihányod;
és a te ékes beszédedet csak
hiába vesztegeted.
9. A bolondnak hallására ne szólj; mert
megutálja a te beszédednek bölcsességét.
Mát. 7,6.
10. Ne mozdítsd meg a régi határt, és
az árváknak mezeibe ne kapj; 5Móz. 19,14.
11.Mert az õ Megváltójuk erõs, Õ
forgatja az ügyüket ellened!
Jób 31,21. Jer. 50,34.
12. Add a te szívedet az erkölcsi tanításra,
és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Zsolt. 32,8.
13. Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket;
ha megvered õt vesszõvel, meg nem
hal.
14. Te vesszõvel vered meg õt: és az õ
életét a pokolból ragadod ki. 1Kor. 5,5.
15. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te
szíved, örvendez a szívem nékem is.
16. És örvendezik az én bensõm, a te
ajkaidnak igazmondásán.
17. Ne irigykedjék a te szíved a bûnösökre;
hanem az Úr félelmében légy
egész napon;
18.Mert bizony van jövendõ; a te várakozásod
nem semmisül meg.
Zsolt. 9,18. 62,5. Luk. 16,25. Fil. 1,20. 1Tim. 4,8.
19. Hallgass te, fiam, engem, hogy légy
bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20. Ne légy azok közül való, akik borral
dõzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak.
Ésa. 5,22.
Mát. 24,49. Luk. 21,34. Róm. 13,13. Ef. 5,18.
21.Mert a részeges és dobzódó szegény
lesz, és rongyokba öltöztet az alvás.
22. Hallgasd a te atyádat, aki nemzett
téged; ésmeg ne utáld a te anyádat,mikor
megvénhedik. 2Móz. 20,12. Ef. 6,1.
23. Szerezz igazságot, és el ne add; bölcsességet
és erkölcsöt és eszességet.
Mát. 13,44.
24. Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek
szülõje annak vigadoz.
25. Vigadjon a te atyád és a te anyád, és
örvendezzen a te szülõd.
26. Adjad, fiam, a te szívedet nékem,
és szemeid az én útjaimat megõrizzék.
27.Mert mély verem a tisztátalan aszszony,
és szoros kút az idegen asszony.
28. És az, mint a tolvaj leselkedik, és az
emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29. Kinek jaj? Kinek oh, jaj? Kinek viszálykodás?
Kinek panasz? Kinek ok nélkül
való sebek? Kinek szemeknek veressége?
rész 20,1. Ésa. 5,11. Ef. 5,18.
30. A bornál mulatóknak, akik mennek
a jó bor kutatására.
31. Ne nézd a bort, mily veres színt
játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását;
könnyen alá csuszamlik,
32. Végre, mint a kígyó, megmar, és
mint a mérges kígyó, megcsíp.
658 PÉLDABESZÉDEK 22. 23.
33. A te szemeid nézik az idegen aszszonyt,
és a te szíved gondol gonoszságot.
34. És olyan leszel, mint aki fekszik a
tenger közepében, és aki fekszik az árbócfának
tetején.
35. Ütöttek engem, nékem nem fájt;
vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel?
Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
5Móz. 29,19. Ésa. 56,12. Jer. 5,3. Ef. 4,19. 2Pét. 2,22.
Intések különösen
türelemre és békességre
24 Ne irigykedjél a gonosztevõkre, se
ne kívánj azokkal lenni.
2.Mert pusztítást gondol az õ szívük, és
bajt szólnak az õ ajkaik.
3. Bölcsesség által építtetik a ház, és
értelemmel erõsíttetik meg.
4. És tudás által telnek meg a kamarák
minden drága és gyönyörûséges vagyonnal.
1Krón. 29,12. Ésa. 33,6. 45,3.
5. A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember
nagy erejû.
6.Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz
hadat, és gyõzelem van a tanácsosok
sokaságában.
7.Magas a bolondnak a bölcsesség; a
kapuban ne nyissa ki az õ száját! rész 14,6.
8. Aki azon gondolkodik, hogy gonoszt
cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
9. A balgatag dolognak gondolása bûn;
és a rágalmazó az ember elõtt utálatos.
Mát. 15,19. Csel. 8,22.
10. Ha lágyan viselted magad a nyomorúság
idején: szûk a te erõd.
11.Mentsd meg azokat, akik a halálra
vitetnek, és akik a megöletésre tántorognak,
tartóztasd meg! Ésa. 58,6. 7. 1Ján. 3,16.
12.Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk
ezt; nemde, aki vizsgálja a szíveket, Õ
érti, és aki õrzi a te életedet, Õ tudja?
És mindenkinek az õ cselekedetei
szerint fizet. Zsolt. 62,12. Jer. 32,19.
Róm. 2,6. Jel. 2,23. 22,12.
13. Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a
színméz édes a te ínyednek.
14. Ilyennek ismerd a bölcsességet a te
életedre nézve: ha azt megtalálod, akkor
lesz jó véged, és a te reménységed el nem
vész! Zsolt. 9,18. 62,5. Fil. 1,20.
15. Ne leselkedjél, oh te istentelen, az
igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ
ágyasházát! Zsolt. 10,9. 10. 91,10.
16.Mert ha hétszer elesik is az igaz,
ugyan felkél azért; az istentelenek pedig
csak egy nyavalyával is elvesznek.
Zsolt. 34,19. 37,24. Jón. 3,1.Mik. 7,8.
17.Mikor elesik a te ellenséged, ne
örülj; és mikor megütközik, ne vigadjon
a te szíved, Zsolt. 35,15. 19.
18. Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz
ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa
arról az õ haragját tereád.
19. Ne gerjedj haragra a gonosztevõk
ellen, ne irigykedj az istentelenekre;
20.Mert a gonosznak nem lesz jó vége,
az istentelenek szövétneke kialszik.
Zsolt. 11,6. Ésa. 3,11.
21. Féld az Urat, fiam, és a királyt;
a pártütõk közé ne elegyedj.
Róm. 13,7. 1Pét. 2,17.
22.Mert hirtelenséggel feltámad az õ
nyomorúságuk, és e két rendbeliek büntetését
ki tudja?
23. Ezek is a bölcsek szavai. Személyt
válogatni az ítéletben nem jó.
5Móz. 1,17. Ján. 7,24.
24. Aki aztmondja az istentelennek: igaz
vagy, ezt megátkozzák a népek, megutálják
a nemzetek. Ésa. 5,23.
25. Akik pedig megfeddik a bûnöst,
azoknak gyönyörûségükre lesz, és jó
áldás száll reájuk!
26. Ajkakat csókolgat az, aki igaz beszédeket
felel.
27. Végezd el kívül a te dolgodat, és
készíts elõ a temezõdbenmindent; annak
utána építsd a házadat.
2Krón. 27,6. Jób 11,13--18. Luk. 14,28. 29.
28. Ne légy bizonyság ok nélkül a te
felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit
a te ajkaiddal? Ef. 4,25.
29. Ne mondd ezt: amiképpen cselekedett
énvelem, úgy cselekszem õvele;
megfizetek az embernek az õ cselekedete
szerint. Mát. 5,39. Róm. 12,17. 19. 1Pét. 3,9.
30. A rest embernek mezejénél elmenék,
és az esztelennek szõlõje mellett.
31. És ímé, mindenütt felverte a tövis,
és színét elfedte a gyom; és kõgyepûje
elromlott. 1Móz. 3,18.
PÉLDABESZÉDEK 23. 24. 659
32.Melyet én látván gondolkodám, és
nézvén, ezt a tanulságot vettem abból:
33. Egy kis álom, egy kis szunnyadás,
egy kis kézösszetevés az alvásra,
Préd. 4,5.
34. És így jön el, mint a vándor, a te
szegénységed, és a te szükölködésed,
mint a pajzsos férfiú.
Igaz tisztesség a bölcsesség jutalma
25 Még ezek is Salamon példabeszédei,
amelyeket összeszedtek
Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
2Kir. 19,2.
2. Az Istennek tisztességére van a dolgot
eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére
van a dolgot kikutatni.
5Móz. 29,29. Zsolt. 25,14. Róm. 11,33.
3. Az ég magasságra, a föld mélységre,
és a királyok szíve kikutathatatlan.
4. Távolítsd el az ezüstbõl a salakot, és
abból edény lesz az ötvösnek:
5. Távolítsd el a bûnöst a király elõl, és
megerõsíttetik igazsággal az õ széke.
6. Ne dicsekedj a király elõtt, és a nagyok
helyére ne állj;
7.Mert jobb, ha azt mondják néked: jer
ide fel; hogynemmint levettetned néked a
tisztességes elõtt, akit láttak a te szemeid.
Luk. 14,8–10.
8. Ne indulj fel a versengésre hirtelen,
hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél
azután,mikor gyalázattal illet téged
a te felebarátod. Mát. 5,25.
9. A te ügyedet végezd el felebarátoddal;
de másnak titkát meg ne jelentsd; Mát. 18,15.
10. Hogy ne gyalázzon téged, aki hallja;
és a te gyalázatod el ne távozzék.
11.Mint az aranyalma ezüsttányéron:
olyan a helyén mondott ige!
12.Mint az aranyfüggõ és színarany
ékesség: olyan a bölcs intõ a szófogadó
fülnél.
13.Mint a havas hideg az aratás idején:
olyan a hû követ azoknak, akik õt elbocsátják;
mert az õ urainak életét felüdíti.
rész 27,11. Zsolt. 84,4.
14.Mint a felhõ és szél, melyekben
nincs esõ: olyan a férfiú, aki kérkedik
hamis ajándékkal. Júd. 12.
15. Tûrés által engeszteltetik meg a
fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri
a csontot.
16. Hamézet találsz, egyél amennyi elég
néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne
hányd azt.
17. Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak
házába; hogy be ne teljesedjék veled,
és meg ne gyûlöljön téged.
18. Pöröly és kard és éles nyíl az olyan
ember, aki hamis bizonyságot szól felebarátja
ellen. Zsolt. 140,3.
19.Mint a romlott fog és kimarjult láb:
olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság
idején. Ésa. 36,6. 2Tim. 4,16.
20.Mint aki leveti ruháját a hidegnek
idején, mint az ecet a sziksón: olyan, aki
éneket mond a bánatos szívû ember elõtt.
Dán. 6,18. Róm. 12,15.
21. Ha éhezik, aki téged gyûlöl: adj
enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik:
adj néki inni vizet; Mát. 5,44. Róm. 12,20.
22.Mert elevenszenet gyûjtesz az õ
fejére, és az Úr megfizet néked.
2Sám. 16,12.
23. Az északi szél esõt szül; és haragos
ábrázatot a suttogó nyelv.
24. Jobb lakni a tetõnek ormán, mint a
háborgó asszonnyal, és közös házban.
25.Mint a hideg víz a megfáradt embernek,
olyan a messze földrõl való jó hírhallás.
26.Mint a megháborított forrás és megromlott
kútfõ, olyan az igaz, aki a gonosz
elõtt ingadozik. Mik. 7,8.
27. Igen sok mézet enni nem jó; hát a
magunk dicsõségét keresni dicsõség?
28.Mint a megromlott és kerítés nélkül
való város, olyan a férfi, aki nem tudja
uralni az õ szellemét!
A bolondok nem méltók tisztességre
26 Mint a hó a nyárhoz és az esõ az
aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz
a tisztesség. Zsolt. 12,8.
2.Miképpen a madár elmegy és a fecske
elrepül, azonképpen az ok nélkül való
átok nem száll az emberre. 4Móz. 23,8.
5Móz. 23,5. 24,16. Neh. 13,2. Zsolt. 109,17. 18. 28.
Jer. 31,33. 34. 33,8. Ezék. 18,19. 20. 36,25--27.
Mik. 7,19. Csel. 5,31. Gal. 3,13.
660 PÉLDABESZÉDEK 24. 25. 26.
3. Ostor a lónak, fék a szamárnak; és
vesszõ a bolondok hátának.
4. Ne felelj meg a bolondnak az õ
bolondsága szerint, hogy ne légy te is
hozzá hasonlatos;
2Sám. 16,11. 2Kir. 18,36. Ésa. 36,21.Mát. 7,6.
5. Felelj meg a bolondnak az õ bolondsága
szerint, hogy ne legyen bölcs amaga
szemei elõtt. Mát. 16,1--4. 10.
6. Aki bolond által üzen valamit, saját
lábát vágja le, és erõszakot szenved.
7.Mint a sántának lábai lógnak, úgy a
bölcsmondás a bolondoknak szájában.
8.Mint aki követ köt a parittyába, úgy
cselekszik, aki a bolondnak tisztességet
tesz.
9.Mint a részeg ember kezébe akad a
tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak
szájába.
10.Mint a lövöldözõ, aki mindent megsebez,
olyan az, aki bolondot fogad fel,
és aki csavargókat fogad fel.
11.Mint az eb megtér a maga okádására,
úgy a bolond megismétli az õ bolondságát.
12. Láttál-é oly embert, aki a maga
szemei elõtt bölcs? A bolond felõl jobb
reménységed legyen, hogynem mint a
felõl!
13. Aztmondja a rest: ordító oroszlán van
az úton! Oroszlán van az utcákon!
14.Mint az ajtó forog az õ sarkán, úgy
a rest az õ ágyában.
15. Ha a rest az õ kezét a tálba nyújtotta,
restelli azt csak szájához is vinni.
16. Bölcsebb a rest a maga szemei elõtt,
mint hét olyan, aki okos feleletet ád.
17. Kóbor ebet ragad fülön, aki felháborodik
a perpatvaron, amely õt nem illeti.
18.Mint a balga, aki tüzet, nyilakat és
halálos szerszámokat lövöldöz,
19. Olyan az, aki megcsalja az õ felebarátját,
és azt mondja: csak tréfáltam!
Ef. 5,4.
20. Ha a fa elfogy, kialuszik a tûz; ha
nincs rágalmazó, megszûnik a háborgás.
21.Mint az elevenszénre a holtszén,
és a fa a tûzre, olyan a viszálykodó ember
a patvarkodás felgyújtására.
rész 15,18. 2Sám. 20,1.
22. A fondorlónak beszédei hízelkedõk,
és azok áthatják a szív belsejét.
23. Ahogy a meg nem tisztított ezüst
beborítja az agyagedényt, úgy a gyullasztó
ajkak a gonosz szívet. Luk. 22,48.
24. Az õ beszédeivel másnak tetteti
magát a gyûlölõ, holott az õ szívében
gondol álnokságot.
25.Mikor kedvesen szól, ne bízzál hozzá;
mert hét iszonyatosság van szívében.
26. Elfedeztethetik a gyûlölség csalással;
de nyilvánvalóvá lesz az õ gonoszsága
a gyülekezetben.
27. Aki vermet ás másnak, abba belé
esik; és aki felhengeríti a követ, arra
gurul vissza. Eszt. 7,10.
28. A hazug nyelv gyûlöli az általa
megrontott embert, és a hízelkedõ száj
romlást szerez. Jak. 3,6.
Óvás dicsekvéstõl és elbizakodottságtól
27 Ne dicsekedjél a holnapi nappal;
mert nem tudod, mit hoz a nap
tereád. Zsolt. 90,10. 91,11. 16.Mát. 6,33. Jak. 4,14.
2. Dicsérjen meg téged más, és ne a te
szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3. Nehéz a kõ, és súlyos a föveny; de a
bolond haragja nehezebbmind a kettõnél.
4. A búsulásban kegyetlenség van, és
a haragban áradás; de ki állhatna meg
az irigység elõtt? 1Ján. 3,12.
5. Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos
szeretetnél. Gal. 2,14.
6. Jószándékból valók a barátságos
embertõl vett sebek; és temérdek a
gyûlölõnek csókja.
7. A jóllakott ember még a lépesmézet is
megtapodja; de az éhes embernekminden
keserû édes.
8.Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétõl,
olyan az ember, aki elbujdosott az
õ lakóhelyétõl.
9.Mint a kenet és jó illat megvidámítja
a szívet: úgy az õ barátjának édes
szavai is, melyek szíve tanácsából valók.
10. A te barátodat, és a te atyádnak
barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának
házába be ne menj nyomorúságodnak
idején. Jobb a közel való szomszéd a
messze való atyafinál.
PÉLDABESZÉDEK 26. 27. 661
11. Légy bölcs fiam, és vidámítsdmeg az
én szívemet; hogy megfelelhessek annak,
aki engem ócsárol. Zsolt. 119,42.
12. Az eszes meglátja a bajt, elrejti
magát; az esztelenek neki mennek, kárát
vallják. Ésa. 32,2.
13. Vedd el a ruháját, mert kezes lett
másért, és az idegenért zálogold meg.
14. Aki színleg nagyhangon áldja az õ
barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul
tulajdoníttatik néki. Zsolt. 12,2.
15. A sebes záporesõ idején való szüntelen
csepegés, és a morgó asszonyember
hasonlók.
16. Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt
el, és az õ jobbja olajat ragad meg.
17.Miképpen egyik vassal a másikat
élesítik, akképpen az ember élesíti az õ
barátjának orcáját.
18.Mint aki õrzi a fügét, eszik annak
gyümölcsébõl, úgy aki az õ urára vigyáz,
tiszteltetik. rész 12,24.
1Móz. 39,4. 5Móz. 20,6. 1Kir. 11,28. 1Kor. 3,8.
19.Mint a vízben egyik orca a másikat
megmutatja, úgy egyik embernek szíve a
másikat.
20.Mint a sír és a pokol meg nem elégednek,
úgy az embernek szemei meg
nem elégednek. Préd. 1,8. Hab. 2,5.
21.Mint az ezüst a tégelyben, és az
arany a kemencében próbáltatik meg,
úgy az ember az õ híre neve szerint.
22. Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban
mozsártörõvel a megtört gabona
között, nem távoznék el tõle az õ bolondsága.
23. Szorgalmasan ismerdmeg a te juhaid
külsejét, fordítsd szívedet a nyájakra.
rész 12,27. 13,4. Róm. 12,11.
24.Mert nem örökkévaló a gazdagság,
és vajon a korona nemzetségrõl nemzetségre
lesz-é? Zsolt. 62,10. 1Tim. 6,17.
25.Mikor levágatott a szénafû, és elõtûnt
a sarjú, és begyûjtettek a hegyekrõl
a füvek:
26. Vannak juhaid a te ruházatodra, és
kecskebakok mezõnek árául,
27. És elég kecsketej a te ételedre, a
te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak
ételül.
A kegyesség áldása
28 Minden istentelen fut, ha senki
nemüldözi is; az igazak pedig,mint
az ifjú oroszlán, bátrak. Csel. 4,31. Ef. 3,11. 12.
2. Az ország bûne miatt sok annak a
fejedelme; az eszes és tudós ember által
pedig hosszabbodik fennállása.
3. A szegény emberbõl támadott elnyomója
a szegényeknek hasonló a pusztító
esõhöz, mely nem hágy kenyeret. Mát. 18,28.
4. Akik elhagyják a törvényt, dicsérik
a gonoszokat; de akik megtartják a törvényt,
harcolnak azokkal.
1Kir. 18,18.Mát. 3,7. 14,4. Ef. 5,11. 1Tim. 5,20.
5. A gonoszságban élõ emberek nem
értik meg az igazságot; akik pedig keresik
az Urat, mindent megértenek.
Zsolt. 92,6. Ésa. 6,9. 44,18. Ján. 17,17. 1Kor. 2,15.
6. Jobb a szegény, aki jár tökéletesen,
mint a kétfelé sántikáló istentelen, aki
gazdag.
7. Aki megõrzi a törvényt, eszes fiú az;
aki pedig társalkodik a tobzódókkal, gyalázattal
illeti atyját.
8. Aki kamattal és uzsorával gyarapítja
vagyonát, annak gyûjt, aki könyörül a
szegényeken. rész 13,22. Préd. 2,26.
9. Valaki elfordítja az õ fülét a törvény
hallásától, annak könyörgése is utálatos.
Zsolt. 66,18. 109,7. 2Tim. 4,3.
10. Aki elcsábítja az igazakat gonosz
útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek
pedig örökség szerint bírják a jót.
Mát. 6,33.Márk 10,30.
11. Bölcs az õ maga szemei elõtt a
gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja
õt.
12.Mikor örvendeznek az igazak, nagy
ékesség az; mikor pedig az istentelenek
feltámadnak, keresni kell az embert.
13. Aki elfedezi az õ vétkeit, nem lesz jó
dolga; aki pedig megvallja és elhagyja,
irgalmasságot nyer. Zsolt. 32,5. 1Ján. 1,9.
14. Boldog ember, aki mindig istenfélõ;
aki pedig megkeményíti az õ szívét, bajba
esik.
15.Mint az ordító oroszlán és éhezõ
medve, olyan a szegény népen uralkodó
istentelen. Mát. 2,18.
662 PÉLDABESZÉDEK 27. 28.
16. Az értelemben szûkölködõ fejedelem
nagy elnyomó is; de aki gyûlöli a hamis
nyereséget, meghosszabbítja napjait.
17. Az ember, akit embervér terhel, a
sírig fut; senki ne támogassa õt.
18. Aki jár tökéletesen, megtartatik; aki
pedig álnokul két úton jár, egyszer csak
elbukik.
19. Aki az õ földjét mûveli, jóllakik étellel;
aki pedig hiábavalóságok után futkos,
megelégedik szegénységgel.
20. A hívõ ember bõvölködik áldásokkal;
de aki hirtelen akar gazdagodni, büntetlen
nem marad. rész 20,13.Mát. 13,12.
21. Személyt válogatni nem jó; mert
még egy falat kenyérért is vétkezhetik
az ember. Ezék. 13,19.
22. Siet a vagyont megszerezni a gonosz
szemû ember; és nem veszi észre, hogy
szükség jön reá.
23. Aki megfeddi az embert, végre is
inkább kedvességet talál, mint aki csak
hízeleg.
24. Aki megrabolja az atyját, és anyját és
azt mondja: nem vétek! Társa a romboló
embernek.
25. A kevély szívû háborúságot szerez;
aki pedig bízik az Úrban, megerõsödik.
1Tim. 6,6.
26. Aki bízik magában, bolond az; aki
pedig jár bölcsen, megszabadul.
27. Aki ád a szegénynek, nem lesz
néki szüksége; aki pedig elrejti a szemét,
megsokasodnak rajta az átkok.
rész 19,17. 5Móz. 15,7–10.
28.Mikor felemeltetnek az istentelenek,
elrejti magát az ember; de mikor azok
elvesznek, megsokasodnak az igazak.
Bölcsesség áldást hoz,
bolondság és bûn romlást szerez
29 Aki a feddésekre is nyakas marad,
egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2.Mikor öregbülnek az igazak, örül a
nép; mikor pedig uralkodik az istentelen,
sóhajt a nép. Eszt. 3,15.
3. A bölcsesség szeretõ embermegvidámítja
az õ atyját; aki pedig a paráznákhoz
adja magát, elveszti a vagyont.
rész 15,20. Fil. 2,22.
4. A király igazsággal erõsíti meg az
országot; aki pedig ajándékot vesz, lerombolja
azt.
5. A férfiú, aki hízelkedik barátjának,
hálót vet annak lábai elé.
6. A gonosz ember vétkében tõr van;
az igaz pedig énekel és vigad.
7. Megérti az igaz a szegényeknek
ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Jób 29,16. Zsolt. 31,7.
8. A csúfoló férfiak fellobbantják a várost;
de a bölcsek elfordítják a haragot.
9. Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal,
akár felháborodik, akár nevet,
nincs nyugodalom.
10. A vérszomjasok gyûlölik a tökéletes
embert; az igazak pedig oltalmazzák
annak életét.
11. Az õ egész indulatját elõmutatja a
bolond; de a bölcs végül lecsendesíti azt.
12. Amely uralkodó a hamisság beszédére
hallgat, annak minden szolgája gonosz.
13. A szegény és az uzsorás ember
összetalálkoznak; mind a kettõnek pedig
szemeit az Úr világosítja meg. Mát. 5,45.
14. Amely király hûségesen ítéli a
szegényeket, annak széke mindörökké
megáll. Zsolt. 72,2.
15. A vesszõ és dorgálás bölcsességet
ád; de a szabadjára hagyott gyermek
megszégyeníti az õ anyját. rész 22,15.
16.Mikor növekednek az istentelenek,
növekedik a vétek; az igazak pedig azoknak
bukását megérik. Zsolt. 37,35. 91,8.
17. Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat
hoz néked, és szerez gyönyörûséget
a te szívednek. rész 13,24.
18.Mikor nincs mennyei látás, a nép
elvadul; ha pedig megtartja a törvényt,
oh mely igen boldog! 1Sám. 3,1. Zsolt. 74,9.
Ámós 8,11. Luk. 11,28. Ján. 13,17. Jak. 1,25.
19. Puszta szóból nem okul a szolga,
mert érti ugyan, de nem hajlik rá.
20. Láttál-é beszédeiben hirtelenkedõ
embert? A bolond felõl több reménység
van, hogynem a felõl!
21. Aki lágyan neveli gyermekségétõl
fogva az õ szolgáját, végre az lesz a fiú.
22. A haragos háborgást szerez; és a dühösködõnek
sok a vétke.
PÉLDABESZÉDEK 28. 29. 663
23. Az embernek kevélysége megalázza
õt; az alázatos szellemû pedig tisztességet
nyer. Ésa. 66,2. Dán. 4,37.
Mát. 23,12. Csel. 12,23. Jak. 4,6--10. 1Pét. 5,5. 6.
24. Aki cinkosa a tolvajnak, gyûlöli az
magát, mert hallja a törvényt, és mégsem
vall. 3Móz. 5,1.
25. Az emberektõl való félelem tõrt vet;
de aki bízik az Úrban, oltalmat talál.
1Móz. 12,12. Zsolt. 25,2. Ján. 12,42. 43.
26. Sokan keresik a fejedelem orcáját;
de az Úrtól van mindenkinek az ítélete.
27. Iszonyat az igazaknak a hamis ember;
és iszonyat az istentelennek az igaz
úton járó.
Agur vallomása
30 Agurnak, a Jáké fiának beszédei,
kijelentés, melyet mondott a férfiú
Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2.Minden embernél tudatlanabb vagyok
én, és nincs emberi értelem énbennem.
3. És nem tanultam a bölcsességet,
hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4. Kicsodament fel az égbe, hogy onnan
leszállott volna? Kicsoda fogta össze a
szelet az Õ markába? Kicsoda kötötte a
vizet az Õ köntösébe? Ki állapította meg a
földnek minden határait? Mi az Õ neve?
Avagy mi az Õ Fiának neve, ha tudod?
Jób 38,4. Zsolt. 104,3. 5.
Ésa. 40,12--15. Ján. 3,13. Jel. 19,12.
5. Az Istennek minden Igéje igen tiszta;
és pajzsa Õ a hozzá folyamodóknak.
2Sám. 22,31. Zsolt. 12,6. 119,140.
6. Ne tégy az Õ szavaihoz, hogy meg
ne feddjen téged, és hazug ne légy.
5Móz. 4,2. Jel. 22,18.
Agur kérése
7. Kettõt kérek tõled; ne tartsd meg
tõlem, mielõtt meghalnék.
8. A hiábavalóságot és a hazugságot
messze távoztasd tõlem; szegénységet
vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj
engem hozzám illõ eledellel.
5Móz. 8,3.Mát. 4,4. 6,11. Luk. 4,4. Fil. 4,19.
9. Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak,
és azt ne mondjam: kicsoda az
Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak,
és gonoszul ne éljek az én Istenem
nevével! 5Móz. 8,12. Neh. 9,25. Hós. 13,6.
Agur bölcs mondásai
10. Ne rágalmazd a szolgát az õ uránál,
hogy meg ne átkozzon téged, és bûnhõdnöd
ne kelljen. Zsolt. 109,17. 18. 28. Neh. 13,2.
11. Van oly nemzetség, aki az õ atyját
átkozza, és az õ anyját nem áldja. Gal. 3,13.
12. Van nemzetség, aki a maga szemei
elõtt tiszta, pedig az õ rútságából ki nem
tisztíttatott. Ésa. 65,5. 6. Luk. 18,11. Tit. 1,15. 16.
13. Van kevély szemû nemzetség, és akinek
szemöldökei igen fellátnak!
14. Van olyan nemzetség, akinek fogai
fegyverek, és akinek zápfogai kések;
hogy a szegényeket kiemésszék e földrõl,
és az emberek közül a szûkölködõket.
Jób 29,17. Zsolt. 14,4. 52,2. 3. 57,4. Ámós 8,4.
15. A piócának két leánya van: add ide,
add ide! E három nem elégszik meg; négyen
nem mondják: elég;
16. A sír és ameddõ asszony, a földmeg
nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja:
elég! Hab. 2,5.
17. A szemet, mely megcsúfolja atyját,
vagy megutálja az anyja iránt való engedelmességet,
kivágják a völgynek hollói,
vagy megeszik a sasfiak.
1Móz. 9,22. 3Móz. 20,9.
18. E három megfoghatatlan elõttem, és
e négy dolgot nem tudom:
19. A keselyûnek útját az égben, a kígyónak
útját a kõsziklán, a hajónak nyomát
amély tengerben, és a férfiúnak útját a
leányzóval.
20. Ilyen a paráználkodó asszonynak
útja; eszik, azután megtörli száját és azt
mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21. Három dolog alatt indul meg a föld,
és négyet nem szenvedhet el.
22. A szolga alatt, mikor uralkodik, és
a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23. A gyûlölt asszony alatt, hamégis férjhez
megy; és a szolgáló alatt, ha örököse
lesz az õ asszonyának.
24. E négy apró állata van a földnek,
amelyek bölcsek, elmések:
25. A hangyák erõtlen nép, mégis megkeresik
nyárban a maguk eledelét;
26. A mormoták nem hatalmas nép,
mégis kõsziklán csinálják az õ házukat;
Zsolt. 104,18.
664 PÉLDABESZÉDEK 29. 30.
27. Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal
mindnyájan szép renddel mennek ki;
28. A pókot kézzel megfoghatod, mégis
ott van a királyok palotáiban.
29. Három állat van, amely szépen jár,
sõt négy, amely jól jár.
30. Az oroszlán, a hõs a vadak között,
mely el nem fut senki elõl;
31. A harcra felékesített ló, vagy a kecskebak,
és a király, akinek senki nem mer
ellene állani.
32. Ha bolond voltál felfuvalkodásodban,
vagy ha gonoszt gondoltál: kezedet
szájadra vessed. Préd. 8,3.Mik. 7,16.
33.Mert miképpen aki tejet köpül, vajat
csinál; és aki keményen fújja ki az õ orrát,
vért hoz ki: úgy aki a haragot ingerli,
háborúságot szerez.
Anyai oktatás király számára
31 Lemuel király beszédei, kijelentés,
mellyel tanította õt az anyja.
2.Mit szóljak, fiam? Mit, én méhem
gyermeke? Mit, én fogadásomnak gyermeke?
Zsolt. 73,22.
3. Ne add asszonyoknak a te erõdet, és
a te útjaidat a királyok eltörlõinek.
rész 5,9. 7,26.
5Móz. 17,17. 1Kir. 11,1. Neh. 13,26. Hós. 4,11.
4. Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel,
távol legyen a királyoktól a bornak
itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital
keresése. Préd. 10,17.
5. Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék
a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely
nyomorultnak igazságát. Hós. 4,11.
6. Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek,
és a bort a keseredett szívûeknek.
1Sám. 1,10. Zsolt. 104,15.
7. Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl,
és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék
meg többé.
8. Nyisd meg a te szádat amellett, aki
néma, és azoknak dolgában, akik adattak
veszedelemre.
9. Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot;
forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!
3Móz. 19,15. 5Móz. 1,16.
Jób 29,12. Ésa. 1,17. Jer. 22,16.
Derék asszony dicsérete
10. Derék asszonyt kicsoda találhat?
Mert ennek ára sokkal felülmúlja az igazgyöngyöket.
Préd. 7,19.
11. Bízik abban az õ férjének szíve, és
annak vagyona el nem fogy.
12. Jóval illeti õt és nem gonosszal, az
õ életének minden napjaiban.
13. Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti
azokat kezeivel kedvvel.
14. Hasonló a kereskedõ hajókhoz,
nagy messzirõl behozza az õ eledelét.
15. Felkelmég éjjel, eledelt ád az õ házának,
és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.
16. Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi
azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt
plántál. Luk. 12,42. Róm. 12,11.
17. Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti
karjait.
18. Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása;
éjjel sem alszik el az õ világa.
19. Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel
fogja az orsót.
20.Markát megnyitja a szegénynek, és
kezeit nyújtja a szûkölködõnek. Ef. 4,28.
21. Nem félti az õ házanépét a hótól;
mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22. Szõnyegeket csinál magának; patyolat
és bíbor az õ öltözete.
23. Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor
ül a tartománynak véneivel. 1Kor. 11,7.
24. Gyolcsot szõ, és eladja; és övet,
melyet ád a kereskedõnek.
25. Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet
a következõ napnak. 1Tim. 2,9. 10.
26. Az õ száját bölcsen nyitja meg, és
kedves tanítás van nyelvén.
27. Vigyáz a házanépe dolgára, és a restségnek
étkét nem eszi. 1Tim. 5,14.
28. Felkelnek az õ fiai, és boldognak
mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:
29. Sok leány munkálkodott serénységgel;
de te meghaladod mindazokat!
30. Csalárd a kedvesség, és hiábavaló
a szépség; amely asszony féli az Urat, az
szerez dicséretet magának! Zsolt. 112,1.
31. Adjatok ennek az õ keze munkájának
gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a
kapukban az õ cselekedetei!


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 176
Tegnapi: 249
Heti: 1 078
Havi: 4 585
Össz.: 784 603

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 61.Bölcs Salamon példabeszédei 16-31.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: kihoztalak titeket egyiptombol - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »