Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

A PRÉDIKÁTOR SALAMON KÖNYVE

Nincs semmi új a nap alatt
1 A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem
királyának beszédei.
2. Felette nagy hiábavalóság, azt mondja
a prédikátor; felette nagy hiábavalóság!
Minden hiábavalóság! Zsolt. 39,5. Róm. 8,20.
3.Micsoda haszna van az embernek
minden õmunkájában,mellyelmunkálkodik
a nap alatt?
4. Egyik nemzetség elmegy, és a másik
eljön; a föld pedig mindörökké megmarad.
Zsolt. 104,5. 119,90. 2Pét. 3,4.
5. És a nap feltámad, és elnyugszik a
nap; és az õ helyére siet, ahol õ ismét
feltámad. Zsolt. 19,5.
6. Siet délre, és átmegy észak felé;
körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez
visszatér a szél. Ján. 3,8.
7.Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal
a tengermégismeg nemtelik: akármicsoda
helyre a folyóvizek siessenek,
ugyanazon helyre térnek vissza. Zsolt. 104,9.
8. Minden dolgok mint fáradoznak,
senki ki nem mondhatja; nem elégednék
meg a szem látván, sem be nem teljesednék
hallásával a fül. Péld. 27,20.
9. Ami volt, ugyanaz, ami ezután is lesz,
és ami történt, ugyanaz, ami ezután is történik;
és semmi nincs új dolog a nap alatt.
10. Van valami, amirõlmondják: nézd ezt,
új ez; régen volt már száz esztendõkön át,
melyek mi elõttünk voltak. Ésa. 46,9. 10. 48,5.
11. Nincs emlékezet az elõbbiekrõl;
azonképpen az utolsó dolgokról is,
melyek jövendõk, nem lesz emlékezet
azoknál, akik azután lesznek.
12. Én prédikátor, királya voltam Izraelnek
Jeruzsálemben.
13. És adám az én szívemet mindazok
vizsgálására és bölcsen való tudakozására,
melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló
foglalatosság, melyet adott Isten az
emberek fiainak, hogy gyötrõdjenek vele.
14. Láttam minden dolgokat, melyek
lesznek a nap alatt, és ímé minden csak
hiábavalóság, és a szellem gyötrelme!
15. Az egyenetlenmeg nemegyenesíthetõ,
és a fogyatkozásmeg nemszámlálható.
16. Szóltam az én szívemmel, mondván:
ímé, én naggyá lettem, és gyûjtöttem bölcsességet
mindazok felett, akik fõk voltak
énelõttemJeruzsálemben, és az én szívem
bõven látott bölcsességet és tudást!
1Kir. 3,12. 4,30. 10,7.
17. Adtam annakfelette az én szívemet a
bölcsességnek tudására, és az esztelenségnek
és bolondságnak megtudására. Megtudtam,
hogy ez is a szellem gyötrelme.
rész 2,3. 7,23. 1Thess. 5,21.
18.Mert a bölcsességnek sokaságában
sok búsulás van, és valaki gyarapítja a
tudást, gyarapítja a gyötrelmet.
A gazdagság hiábavaló
2 Mondék az én szívemben: no, megpróbállak
téged a vígan való lakásban,
hogy lásdmeg,mi a jó! És ímé, az is hiábavalóság!
Ésa. 50,11. Luk. 12,19.
2. A nevetésrõl azt mondom: bolondság!
a vígasságról pedig: mit használ az?
Péld. 14,13.
3. Elvégezém az én szívemben, hogy
boritalra adom magamat, pedig szívem a
bölcsességet követé, és elõveszem ezt a
bolondságot, mígnem meglátom, hogy az
emberek fiainakmi volna jó, amit cselekedjenek
az ég alatt, az életük napjainak száma
szerint.
4. Felette nagy dolgokat cselekedtem;
építékmagamnak házakat; ültetékmagamnak
szõlõket.
5. Csinálék magamnak kerteket és ékességre
való kerteket, és ülteték beléjük
mindenféle gyümölcstermõ fákat.
6. Csinálék magamnak víztartó tavakat,
hogy azokból öntözzem a fáknak sarjadó
erdejét.
7. Szerzék szolgákat és szolgálókat,
házamnál növekedett szolgáim is voltak
nékem; öreg és apró barmoknak nyájaival
is többel bírtam mindazoknál, akik voltak
énelõttem Jeruzsálemben. 1Móz. 14,14.
A PRÉDIKÁTOR SALAMON KÖNYVE
PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 2. 3. 667
8. Gyûjték magamnak ezüstöt és aranyat
is, és királyok drágaságait és tartományokat;
szerzék magamnak éneklõ
férfiakat és éneklõ asszonyokat, és az
emberek fiainak gyönyörûségeit, aszszonyt
és asszonyokat. 1Kir. 10,10. 14,26.
9. És naggyá levék és megnevekedém
mindazok felett, akik elõttem voltak
Jeruzsálemben; az én bölcsességem is
helyén volt.
10. Valamit kívántak az én szemeim:
meg nem fogtam azoktól, meg sem tartóztattamaz
én szívemet semmi vigasságtól,
hanemaz én szívemörvendezettminden
én munkámmal gyûjtött jókban;
mivelhogy ez volt az én részem minden
én munkáimból.
11. És tekinték minden dolgaimra,
melyeket cselekedtek az én kezeim, és
az én munkámra, mit fáradsággal végeztem;
és ímé, az mind hiábavalóság és a
szellem gyötrelme, és nincsen annak
semmi haszna a nap alatt!
Értelmetlen a sok fáradozás
12. Azért fordulék én, hogy lássak bölcsességet
és bolondságot és esztelenséget,
az az hogy mit cselekszenek az
emberek, akik a király után következnek:
azt, amit régen cselekedtek.
rész 1,3. 17. 7,25.
13. És látám, hogy hasznosb a bölcsesség
a bolondságnál, miképpen hasznosb a
világosság a sötétségnél.
14. A bölcsnek szemei vannak a fejében;
a bolond pedig sötétben jár; de ugyan
én megismerém, hogy ugyanazon egy
végük lesz mindezeknek.
Zsolt. 49,10. Péld. 17,24.
15. Annakokáértmondámaz én szívemben:
bolondnak állapota szerint lesz az én
állapotom is, miért valék tehát én is
bölcsebb? és mondék az én szívemben:
ez is hiábavalóság!
16.Mert nem lesz emlékezete sem a
bölcsnek, sem a bolondnak mindörökké;
mivelhogy a következendõ idõkben már
mind elfelejtetnek: ésmiképpenmeghal a
bölcs, azonképpen meghal a bolond is.
rész 1,11. 4,16.
17. Azért gyûlöltem az életet; mert
gonosznak látszék nékem a dolog, ami
történik a nap alatt;mertmindez hiábavalóság,
és a szellem gyötrelme!
18. Gyûlöltem én minden munkámat is,
melyet munkálkodom a nap alatt; mivelhogy
el kell hagynom azt oly embernek,
aki énutánam lesz. Zsolt. 49,10.
19. És ki tudja, ha bölcs lesz-é vagy
bolond? és mégis uralkodik minden
munkámon, amit cselekedtemés bölcsen
szereztem a nap alatt! Ez is hiábavalóság!
1Kir. 12,13. 1Tim. 6,16.
20. Annakokáért elfordulék én,megfogván
reménységtõl az én szívemet minden
munkám felõl, mellyel munkálódtam a
nap alatt.
21.Mert van oly ember, akinek munkája
elvégeztetett bölcsességgel, tudománnyal
és jó kimenetellel; és oly embernek
adja azt örökségül, aki abban semmit sem
munkálkodott. Ez is hiábavalóság és nagy
gonosz!
22.Mertmicsodamaradmeg az embernek
minden õ munkájából és szívének
nyughatatlan fáradozásából, mellyel õ
munkálódott a nap alatt?
23. Holott minden napja bánat, és búsulás
az õ foglalatossága, még éjjel is nem
nyugodott az õ szíve. Ez is hiábavalóság!
Jób 5,7. 14,1.
24. Nincsen csak e jó is az embernek
hatalmában, hogy egyék, igyék, és azt
cselekedje, hogy az õ szíve lakozzék
gyönyörûséggel az õ munkájából; ezt is
láttam én, hogy az Istennek kezében van.
Ésa. 56,12. Luk. 12,19. 1Kor. 15,32. 1Tim. 6,17.
25.Mert kicsoda ehetnék és élhetne
gyönyörûségére rajtam kívül?
26.Mert az embernek, aki jó az Õ
szemei elõtt, adott Isten bölcsességet
és tudást és örömöt; a bûnösnek pedig
adott foglalatosságot az egybegyûjtésre
és az egybehordásra, hogy adja annak,
aki jó az Isten elõtt. Ez is hiábavalóság
és a szellem gyötrelme! Péld. 13,22. Jak. 1,5.
Mindennek megvan a maga ideje
3 Mindennek rendelt ideje van, és ideje
van az ég alatt minden akaratnak.
2. Ideje van a születésnek és ideje a
meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje
annak kiszaggatásának, ami ültettetett.
Zsid. 9,27.
3. Ideje van a megölésnek és ideje a
meggyógyításnak; ideje a rontásnak és
ideje az építésnek. 1Móz. 9,6. 2Sám. 6,5.
4. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek;
ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.
Zsolt. 149,3.
5. Ideje van a kövek elhányásának és
ideje a kövek egybegyûjtésének; ideje az
ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstõl való
eltávozásnak. Jóel 2,16. 1Kor. 7,5.
6. Ideje van a keresésnek és ideje a
vesztésnek; ideje a megõrzésnek és ideje
az eldobásnak.
7. Ideje van a szaggatásnak és ideje a
megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és
ideje a szólásnak. Ámós 5,13.
8. Ideje van a szeretésnek és ideje a
gyûlölésnek; ideje a hadakozásnak és
ideje a békességnek. Luk. 14,26.
9. Micsoda haszna van a munkásnak
abban, amiben õ munkálkodik?
10. Láttam a foglalatosságot, melyet
adott Isten az emberek fiainak, hogy
fáradozzanak benne.
11. Mindent szépen megalkotott a
maga idejében, sõt az örökkévalóságot
is az emberek szíve elé tárta, az ember
mégsem tudja felfogni mindazokat a
dolgokat, amiket az Isten cselekszik
kezdettõl fogva mindvégig.
5Móz. 32,4. Róm. 11,33. 1Kor. 2,12.
12.Megismertem, hogy nem tehetnek
jobbat, mint hogy ki-ki örvendezzen, és a
maga javát cselekedje az õ életében.
rész 2,3. 24.
Isten ajándéka
13. De még az is, hogy az ember eszik
és iszik, és jól él az õ egész munkájából,
az Istennek ajándéka. rész 5,18.
14. Tudom, hogy valamit Isten cselekszik,
az lesz örökké, ahhoz nincs mit
adni és abból nincs mit elvenni; és az
Isten ezt a végre mûveli, hogy az Õ
orcáját rettegjék.
15. Ami most történik, régen megvan,
és ami következik, immár megvolt,
és az Isten visszahozza, ami elmúlt.
16. Láttamannakfelette a nap alatt, hogy
az ítéletnek helyén hamisság, és az igazságnak
helyén latorság van.
17. És mondék az én szívemben: az
igazat és a hamisat megítéli az Isten;
mert minden ember akaratjának ideje
van, és minden dolognak Õnála.
Zsolt. 62,12. Jer. 17,10.
Mát. 16,27. Róm. 2,6. 2Kor. 5,10. 2Thess. 1,6.
18. Így szólék azért szívemben: az
emberek fiaimiatt van ez így, hogy kiválogassa
õket az Isten, és hogy meglássák,
hogy õk magukban véve az oktalan
állatokhoz hasonlók.
19. Az emberek fiainak vége hasonló
az oktalan állatnak végéhez, és egyenlõ
végük van azoknak; amint meghal egyik,
úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy
lehelet van mindegyikben; és az embernek
nagyobb méltósága nincs az oktalan
állatoknál, mert minden hiábavalóság.
Zsolt. 49,12.
20.Mindegyik ugyanazon egy helyre
megy; mindegyik a porból való, és
mindegyik porrá lesz.
1Móz. 1,24. 3,19. Zsolt. 103,14.
21. Vajon kicsoda vette eszébe az ember
szellemét, hogy felmegy-é; és az oktalan
állat szellemét, hogy a föld alá megy-é?
rész 12,7.
22. Azért úgy láttam, hogy semmi sincs
jobb,mint hogy az ember örvendezzen az
õ dolgaiban, mivelhogy ez az õ része e
világban: mert ki hozhatja õt vissza, hogy
lássa, mi lesz õutána?
Az elnyomás és az önzés sok bajt okoz
4 Viszont látám én mind a nyomorgatásokat,
amelyek a nap alatt történnek,
és ímé, nyilván van azoknak, akik
nyomorgattatnak, könnyhullatásuk, és
vigasztalójuk nincs nékik; és az õket
nyomorgatóknak kezekbõl erõszaktételt
szenvednek, és vigasztalójuk nincs nékik.
2. És dicsérém én a megholtakat, akik
már meghaltak vala, az élõk felett, akik
még élnek; Jób 3,17.
668 PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 3. 4.
3.Demind a kettõnél boldogabbnak azt,
aki még nem lett, aki nem látta azt a
gonosz dolgot, amely a nap alatt történik.
Luk. 23,29.
4. És látám én, hogy minden dolgát és
minden ügyes cselekedetét az ember az õ
felebarátja iránt való irigységbõl rendeli;
annakokáért ez is hiábavalóság és a
szellem gyötrelme!
5. A bolond egybekapcsolja a kezeit, és
megemészti a maga testét.
Péld. 6,10. 21,25. 24,33.
6. Jobb egy teljes marok nyugalommal,
mint mind a két maroknak teljessége
nagy munkával és a szellem gyötrelmével.
Péld. 17,1. Ésa. 30,15. 32,17. 2Thess. 3,12.
A társtalanság szomorú sors
7. Viszont láték a nap alatt más hiábavalóságot.
8. Van oly ember, aki egymaga van és
nincs vele másik, sem fia, sem atyjafia
nincs; mindazáltal nincs vége minden õ
fáradságának, és az õ szeme is meg nem
elégszik gazdagsággal, hogy azt mondaná:
vajon kinek munkálkodom, hogy
magamat minden jótól megfosztom? Ez is
hiábavalóság és gonosz foglalatosság!
Péld. 27,20. Zsolt. 39,6. 1Ján. 2,16.
9. Sokkal jobban van dolga a kettõnek,
hogynem az egynek; mert azoknak jó
jutalmuk van az õ munkájukból.
5Móz. 32,30. Ámós 3,3.Mát. 18,18. 19.
10. Mert ha elesnek is, az egyik felemeli
a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak,
ha elesik, és nincsen, aki õt
felemelje.
11. Hogyha együtt feküsznek is ketten,
megmelegszenek; az egyedülvaló pedig
mimódon melegedhetik meg?
12. Ha az egyiket megtámadja is valaki,
ketten ellene állhatnak annak; és a
hármas kötél nem hamar szakad el.
A népszerûség is múlandó
13. Jobb a szûkölködõ, de bölcs gyermek
a vén és bolond királynál, aki nem
szenvedi el az intést többé. Péld. 29,12.
14.Mert az a fogságból is uralkodásra
megy, holott ennek országában szegénységben
született.
15. Láttama nap alatt járóminden élõket
a második gyermek mellett; aki amannak
helyére lépendõ volt.
16. És hogy az egész sokaságnak nincs
vége, mindazoknak, akiknek õ élén volt;
mindazáltal az utánuk valók már semmit
nem örvendeztek õbenne. Mert ez is
hiábavalóság és hasztalan erõlködés!
Óv a meggondolatlan beszédektõl
5 Õrizd meg lábaidat, mikor az Istennek
házához mégy, mert hallgatás
végett közeledned jobb, hogynem a
bolondok módja szerint áldozatot adni;
mert ezek nem tudják, hogy gonoszt
cselekszenek. 2Móz. 3,5. Józs. 5,15.
1Sám. 15,22. Zsolt. 50,8. 89,7. 93,5.
Ésa. 1,13. Péld. 15,8. 21,27. Hós. 6,6.
2. Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a
te szíved ne siessen valamit szólni Isten
elõtt; mert az Isten mennyben van, te
pedig e földön, azért a te beszéded
kevés legyen; Péld. 10,19.Mát. 6,7.
3.Mert álom szokott következni a sok
foglalatosságból; és a sok beszédbõl
bolond beszéd.
4.Mikor Istennek fogadást teszel, ne
halogasd annak megadását; mert nem
gyönyörködik a bolondokban. Amit
fogadsz, megteljesítsd! 4Móz. 30,2.
5Móz. 23,21. 22. Zsolt. 50,14. 66,13. 14. 76,11.
5. Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint
fogadj és ne teljesítsd be.
Péld. 20,25. Csel. 5,4.
6. Ne engedd a te szádnak, hogy bûnre
kötelezze testedet, és ne mondd az
angyal elõtt, hogy tévedésbõl esett ez;
hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne
háborodjék, és el ne veszítse a te kezeidnek
munkáját. 5Móz. 26,17--19.
Péld. 6,2. 1Kor. 11,10. 1Tim. 5,21.
7.Mert a sok álomban a hiábavalóság is
és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.
5Móz. 10,12. Péld. 23,17. 24,21. Zsid. 12,28.
Jobb a kapzsiságnál
a mértékletesség és a józan életöröm
8. Ha a szegényeknek nyomoríttatását,
és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását
látod a tartományban: ne csodálkozzál
e dolgon; mert egyik felsõrendû
PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 4. 5. 669
vigyáz amásik felsõrendûre, és ezek felett
még felsõbbrendûek vannak.
Zsolt. 12,5. 58,11. 82,1.
9. Az ország haszna pedig mindenekfelett
a földmívelést kedvelõ király.
10. Aki szereti a pénzt, nem telik be
pénzzel, és aki szereti a sokaságot, nem
telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.
11. Mikor megszaporodik a jószág,
megszaporodnak annak megemésztõi is;
mi haszna van azért benne urának,
hanem hogy csak reá néz szemeivel?
12. Édes az álom a munkásnak, akár
sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak
pedig bõvölködése nem hagyja õt aludni.
13. Van gonosz nyavalya, amelyet láttam
a nap alatt: az õ urának veszedelmére tartott
gazdagság;
14. Ugyanis az a gazdagság elvész valami
szerencsétlen eset miatt, és ha fia
született néki, annak kezében nem lesz
semmi.
15. Amint kijött az õ anyjának méhébõl,
mezítelen megy ismét el, amint jött
vala: és semmit nem vesz el munkájáért,
amit kezében elvinne.
Jób 1,21. Zsolt. 49,17. 1Tim. 6,7.
16. Annakokáért ez is gonosz nyavalya,
hogy amint jött, akképpen megy el. Mi
haszna van néki abban, hogy a szélnek
munkálkodott? Péld. 11,29.
17. És hogy az õ teljes életében a sötétben
evett, sokszori haraggal, keserûséggel
és búsulással? Zsolt. 127,2.
18. Ez azért a jó, amelyet én láttam,
hogy szép dolog enni és inni, és jól élni
minden õ munkájából, amellyel fárasztotta
magát a nap alatt, az õ élete napjainak
száma szerint, amelyeket adott néki az
Isten; mert ez az õ része. rész 2,24. 3,13.
19. És amely embernek adott Isten
gazdagságot és kincseket, és akinekmegengedte,
hogy egyék abból és az õ részét
elvegye, és örvendezzen az õ munkájának:
ez az Istennek ajándéka!
20.Mert nem sokat emlékezik meg az
ilyen az õ élete napjainak számáról, mivelhogy
az õ szívének örömét az Isten
kedveli. 2Móz. 23,25.
Gazdagság és tekintély is hiábavaló
6 Van egy gonosz, amelyet láttam a nap
alatt, és nagy baj az az emberen;
2.Mikor valakinek az Isten ád gazdagságot
és kincseket és tisztességet, és semmi
nélkül nem szûkölködik, valamit kívánhat
lelkének, és az Isten nem engedi néki,
hogy éljen azzal, hanem más ember él
azzal: ez hiábavalóság és gonosz nyavalya!
Jób 20,10. Zsolt. 17,14. 73,4. Luk. 12,20.
3. Ha száz gyermeket szül is valaki, és
sok esztendeig él, úgyhogy az õ esztendeinek
napja sok, de az õ élete a jóval meg
nem elégszik, és nem lesz temetése néki:
azt mondom, hogy jobb annál az idétlen
gyermek, 2Kir. 9,35. Jób 3,16.
Zsolt. 58,8. Ésa. 14,19. 20. Jer. 22,19.
4.Mert hiábavalóságra jött, sötétségben
megy el, és sötétséggel fedeztetik be neve,
5. A napot sem látta és nem ismerte;
tûrhetõbb ennek állapota, hogynem
amannak.
6. Hogyha kétezer esztendõt élt volna is,
és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon
egy helyre megy-é minden?
7. Az embernek minden munkája szájáért
van; mindazáltal az õ kívánsága be
nem telik. Péld. 16,26. 1Tim. 6,6--8.
8.Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól,
és miben a szegény, aki az élõk
elõtt járni tud?
9. Jobb, amit ember szemmel lát, hogynem
a lélek kívánsága; ez is hiábavalóság
és a szellem gyötrelme! 1Sám. 15,22.
Zsolt. 118,8. Péld. 15,16. 17. 16,9. 16.
10. Valami van, régen ráadatott nevezete,
és bizonyos dolog, hogy mi lesz az
ember, és nem perlekedhetik azzal, aki
hatalmasb nálánál.
11.Mert van sok beszéd, amely a hiábavalóságot
szaporítja; és mi haszna van az
embernek abban?
12.Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az
embernek jó e világon, az õ hiábavaló
élete napjainak száma szerint, amelyeket
mintegy árnyékot tölt el? Kicsoda az, aki
megmondhatná az embernek, mi következik
õutána a nap alatt?
Zsolt. 39,6. 102,11. 144,4. Jak. 4,14.
670 PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 5. 6.
A mértéktartás megóv a gonosztól
7 Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a
halálnak napja jobb az õ születésének
napjánál. Fil. 1,23. Jel. 14,13.
2. Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem
a lakodalomnak házához menni;
mivelhogy minden embernek ez a vége,
és az élõ ember megemlékezik arról.
Zsolt. 90,12.Mát. 5,4.
3. Jobb a szomorúság a nevetésnél;
mert az orcának szomorúsága által jobbá
lesz a szív. 2Kor. 7,10.
4. A bölcseknek szíve a siralmas házban
van, a bolondoknak szíve pedig a vigasságnak
házában.
5. Jobb a bölcsnek dorgálását hallani,
hogynem valaki hallja a bolondoknak
éneklését. Zsolt. 141,5. Péld. 13,18.
6.Mert olyan a bolondnak nevetése,
mint a tövisnek ropogása a fazék alatt;
ez is hiábavalóság!
7. Az elnyomás megbolondítja a bölcs
embert, és a szívet megrontja az ajándék.
8. Jobb akármi dolognak vége annak
kezdeténél; jobb a türelmes, hogynem a
kevély szellemû. rész 12,13.
9. Ne légy hirtelen a szellemedben a haragra;
mert a harag a bolondok kebelében
nyugszik. Péld. 16,32. Jak. 1,19.
10.Nemondd ezt:mi az oka, hogy a régi
napok jobbak voltak ezeknél? mert nem
bölcsességbõl származik az ilyen kérdés.
11. Jó a bölcsesség az örökséggel, és
elõmenetelökre van az embereknek, akik
a napot látják.
12.Mert a bölcsességnek árnyéka alatt,
és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán
nyugszik az ember! de a tudás hasznosb,
mivelhogy a bölcsesség életet ád
azoknak, akik bírják azt. Péld. 2,11.
13. Tekintsd meg az Istennek cselekedeteit;
mert kicsoda teheti egyenessé,
amit Õ görbévé tett? Ésa. 14,27.
14. A bõvölködés idején örvendezz; a
nyomorúság idején pedig jusson eszedbe,
hogy ezt is, éppen úgy, mint azt, Isten
szerezte, avégre, hogy az ember Istennel
szemben jogos panaszra ne lehessen.
15. Mindent láttam az én hiábavalóságomnak
napjain: van oly igaz, aki az õ
igazságában elvész; és van gonosz ember,
aki az õ életének napjait meghosszabbítja
az õ gonoszságában.
16. Ne légy felettébb igaz, és felettébb
ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak
veszedelmet?Péld. 25,16. Róm. 12,3. Fil. 3,6.
17. Ne légy felettébb gonosz, és ne légy
balgatag; miért halnál meg idõd elõtt?
18. Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól
is a te kezedet meg ne vond; mert aki az
Istent féli, mindezektõl megszabadul!
19. A bölcsesség megerõsíti a bölcset
inkább,mint tíz hatalmas, akik a városban
vannak.
20.Mert nincs egy igaz ember is a
földön, aki jót cselekednék és nemvétkeznék.
Péld. 20,9. Róm. 3,23. Gal. 3,22. 1Ján. 1,8.
21. Ne figyelmezz minden beszédre,
melyet mondanak, hogy meg ne halld
szolgádat, hogy átkoz téged.
Zsolt. 109,17. 18. 28. 1Kor. 13,5.
22.Mert sok esetben tudja a te szíved is,
hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
23. Mindezeket megpróbáltam az én
bölcsességem által. Mikor azt gondolám,
hogy bölcs vagyok, tõlem a bölcsesség
távol volt.
24. Felette igen messze van, ami van, és
felette mélységes; kicsoda tudhatja meg
azt? Róm. 11,33.
25. Fordítám én magamat és az én
szívemet a bölcsességnek és az okoskodásnak
tudására, kutatására és keresésére;
azonképpen hogy megtudjam a
bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek
balgatagságát.
26. És találtam egy dolgot, mely keservesb
a halálnál; tudniillik az olyan
asszonyt, akinek a szíve olyan, mint a tõr
és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek.
Aki Isten elõtt kedves,megszabadul
attól; a bûnös pedig megfogattatik attól.
27. Lásd, ezt találtam, azt mondja a
prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal
keresém a megfejtést,
28. Amit én folyton kerestem, nem találtam.
Ezer közül egy igaz embert találtam;
de asszonyt mindezekben nem találtam.
PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 7. 671
672
29. Hanem lásd, ezt találtam, hogy az
Isten teremtette az embert igaznak; õk
pedig kerestek sok kigondolást. 1Móz. 1,27.
A felsõbbségnek engedelmeskedni kell
Az istenfélelem megvigasztal
8 Kicsoda hasonló a bölcshöz, és ki tudja
a dolgok magyarázatát? Az embernek
bölcsessége megvilágosítja az õ orcáját;
és az õ ábrázatjának erõssége megváltozik.
1Kor. 2,16.
2. Én mondom, hogy a királynak parancsolatjátmeg
kell õrizni, és pedig az Istenre
való esküvés miatt. Péld. 24,21. Róm. 13,5.
3. Ne siess elmenni az õ orcája elõl, ne
állj rá a gonosz dologra;mert valamit akar,
megcselekszi.
4. Mivelhogy a király szava hatalmas;
és kicsoda merné néki ezt mondani: mit
mûvelsz?
5. Aki megtartja a parancsolatot, nem
ismer nyomorúságot, és a bölcsnek
szíve megért mind idõt, mind ítéletet;
6.Mert minden akaratnak van ideje és
ítélete; mert az embernek nyomorúsága
sok õrajta;
7.Mert nem tudja azt, ami következik;
mert ki mondja meg néki, mimódon lesz
az? Péld. 24,22.
8. Egy ember sem uralkodhat a szellemen,
hogy visszatartsa az életnek leheletét;
és semmi hatalma nincs a halálnak
napja felett, és az ütközetben senkit el
nem bocsátanak; és a gonoszság nem
szabadítja meg azt, aki azzal él.
Jób 14,5. Zsolt. 49,6. Zsid. 9,27. Jel. 1,18.
9.Mindezt láttam, ésmegfigyeltemminden
dolgot, amely történik a nap alatt, oly
idõben, amelyben uralkodik az ember az
emberen a maga kárára. 1Sám. 18,12.
10. És azután láttam, hogy a gonoszok
eltemettettek és nyugalomra mentek;
viszont a szent helyrõl kimentek, és elfelejttettek
a városban olyanok, akik becsületesen
cselekedtek. Ez is hiábavalóság!
11. Mivelhogy hamar az ítélet nem végeztetik
el a gonoszságnak cselekedõjén,
egészen arra van az emberek fiainak szíve
õbennük, hogy gonoszt cselekedjenek.
Zsolt. 10,6. 50,21. Ésa. 26,10.
12. Bár meghosszabbítja életét a bûnös,
aki százszor is vétkezik;mégis tudom én,
hogy az istenfélõknek lesz jól dolguk,
akik az Õ orcáját félik; Péld. 1,32.
Ésa. 3,10. 65,20.Mát. 25,34. Róm. 2,4. 5.
13. A hitetlennek pedig nem lesz jó
dolga, és nem hosszabbítja meg az õ
életét, olyan lesz, mint az árnyék, mert
nem rettegi az Istennek orcáját.
14. Van hiábavalóság, amely e földön
történik; az, hogy vannak oly igazak, akiknek
dolga a gonoszoknak cselekedetei
szerint lesz; és vannak gonoszok, akiknek
dolga az igazaknak cselekedetei szerint
lesz; mondám, hogy ez is hiábavalóság.
15. Annakokáért dicsérem vala én a
vigasságot, hogy nincsen embernek jobb
e világon, hanem hogy egyék, igyék és
vigadjon; és ez kísérje õt munkájában az
õ életének napjaiban, amelyeket ád néki
Isten a nap alatt. rész 3,12. 3Móz. 26,5.
16. Mikor adám az én szívemet a bölcsességnek
megtudására, és hogy megvizsgáljak
minden fáradságot, amely e
földön történik, mert sem éjjel, sem nappal
az emberek szeme álmot nem lát:
17. Akkor eszembe vevém az Istennek
minden dolgát, hogy az ember nem mehet
végére a dolognak, amely a nap alatt
történik; mert fáradozik az ember, hogy
annak végére menjen, de nem mehet
végére: sõt ha azt mondja is a bölcs ember,
hogy tudja, nem mehet végére.
Tedd, ami rád bízatott
9 Mert mindezt szívemre vettem, és
pedig azért, hogy megvizsgáljam
mindezt: hogy az igazak és bölcsek és
azoknak minden cselekedetei Isten kezében
vannak; szeretet is, gyûlölet is, nem
tudják az emberek, mindez elõttük van.
Ésa. 26,12. 2Kor. 3,5.
2.Minden olyan, hogy mindenkit érhet,
egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak,
jónak vagy tisztának és tisztátalannak,
mind annak, aki áldozik, mind aki
nemáldozik, úgy a jónak,mint a bûnösnek,
az esküvõnek úgy,mint aki féli az esküvést.
3. Mind az ég alatt való dolgokban e
gonosz van, hogy mindeneknek egyenlõ
PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 7. 8. 9.
szerencséjük van; és az emberek fiainak
szíve is teljes gonoszsággal, és elméjükben
minden bolondság van, amíg élnek,
azután pedig a halottak közé mennek.
4.Mert akárkinek, valaki minden élõk
közé csatlakozik, van reménysége; mert
jobb az élõ eb, hogynem a megholt oroszlán.
5.Mert az élõk tudják, hogymeghalnak;
de a halottak semmit nem tudnak, és
azoknak semmi jutalmuk nincs többé;
mivelhogy emlékezetük elfelejtetett.
Jób 14,21. Ésa. 26,14. 63,16.
6.Mind szeretetük, mind gyûlöletük,
mind irigységük immár elveszett; és többé
semmi részük nincs semmi dologban,
amely a nap alatt történik.
7. No azért egyed vigassággal a te
kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat;
mert immár kedvesek Istennek a te
cselekedeteid!
8. A te ruháid mindenkor legyenek
fehérek, és az olaj a te fejedrõl el ne
fogyatkozzék.
9. Éld életedet a te feleségeddel, akit
szeretsz, a te hiábavaló életednek minden
napjaiban, amelyeket Isten adott néked a
nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden
napjaiban; mert ez a te részed a te életedben
és a te munkádban, mellyel munkálkodsz
a nap alatt.
10. Valamit hatalmadban van cselekedni
erõd szerint, azt cselekedjed;mert semmi
cselekedet, okoskodás, tudás és bölcsesség
nincs a Seolban, ahová menni fogsz.
Ésa. 35,3. 55,2. Zsid. 12,12.
11. Fordítvánmagamat látáma nap alatt,
hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az
erõseké a viadal, és nem a bölcseké a
kenyér, és nem az okosoké a gazdagság,
és nem a tudósoké a kedvesség; hanem
idõ szerint és véletlenül lesznek mindezek.
Jer. 9,23. Ámós 2,14.
12. Mert nem is tudja az ember az õ
idejét; mint a halak, melyek megfogatnak
a gonosz hálóban, ésmint amadarak,melyek
megfogatnak a tõrben, miképpen
ezek, azonképpen megfogatnak az emberek
fiai a gonosznak idején,mikor az eljön
reájuk hirtelenséggel. Luk. 12,20. 1Thess. 5,3.
13. Ezt is bölcsességnek láttam a nap
alatt, és ez énelõttem nagy volt.
14. Tudniillik, hogy egy kicsiny város
volt, és abban kevés ember volt, és eljött
az ellen a hatalmas király, és azt körülvette,
és az ellen nagy erõsségeket épített.
15. És találtatott abban egy szegény
ember, aki bölcs volt, és az õ bölcsességével
a várost megszabadította; de senki
meg nem emlékezett arról a szegény
emberrõl.
16. Akkor én azt mondám: jobb a bölcsesség
az erõsségnél; de a szegénynek
bölcsessége utálatos, és az õ beszédét
nem hallgatják meg. Péld. 21,22. 24,5.
17. A bölcseknek nyugodt beszédét
inkább meghallgatják, mint a bolondok
közt uralkodónak kiáltását.
1Móz. 41,14. 2Sám. 20,17. Dán. 5,10.
18. Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál;
és egy bûnös sok jót veszt el.
1Móz. 3,6. Józs. 7,1. 2Kir. 17,21. Róm. 6,12. 16--23.
A bölcs és az ostoba
magatartás gyümölcse
10 A döglött legyek a patikáriusnak
kenetét megbüdösítik, megerjesztik;
azonképpen hathatósabb a bölcsességnél,
tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
2. A bölcs embernek szíve az õ jobb
kezénél van; a bolondnak szíve pedig bal
kezénél. Mát. 6,33. Kol. 3,1.
3. A bolond, mikor az úton jár is, az õ
elméje hiányos, és mindennek hirdeti,
hogy õ bolond. Péld. 13,16. 18,2.
4. Mikor a fejedelemnek haragja
felgerjed ellened, a te helyedet el ne
hagyjad; mert a szelídség nagy bûnöket
lecsendesít. 1Sám. 25,24. Péld. 25,15.
5. Van egy gonosz, amelyet láttam a nap
alatt, mintha tévedés volna, amely a fejedelemtõl
származik.
6. Hogy a bolondság nagy méltóságra
helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony
sorsban ülnek. Eszt. 3,1.
7. Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek;
a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön,
mint a szolgák. Péld. 19,10. 30,22.
8. Aki vermet ás, abba beesik; és aki a
gyepût elhányja, megmarja azt a kígyó.
PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 9. 10. 673
9. Aki a köveket helyükbõl kihányja,
fájdalmat szenved azok miatt; aki hasogatja
a fát, veszedelemben forog amiatt.
10. Ha a vas megtompul, és annak élit
meg nem köszörüli az ember, akkor
erejét kell megfeszíteni; a bölcsesség
pedig minden dolognak eligazítására
nagy elõmenetel.
11. Meg nem bûvölt kígyó bizonnyal
megmar, és aki a szájával mar meg,
nem jobb a mérges kígyónál. Jer. 8,17.
12. A bölcs ember szájának beszédei
kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik
õt.
13. Az õ szája beszédeinek kezdete
bolondság, és az õ szája beszédeinek vége
gonosz balgatagság.
14. És a bolond szaporítja a szót, pedig
nem tudja az ember, ami következik, és
ami utána lesz, kicsoda mondja meg azt
néki?
15. A bolondnak munkája elfárasztja õt,
mert a városba sem tud menni. Jak. 4,14.
16. Jaj néked ország, kinek a te királyod
gyermek; és a te fejedelmeid reggel
esznek. Ésa. 3,4.
17. Boldog vagy te ország, kinek a te
királyod nemes ember, és a te fejedelmeid
idejében esznek a testnek erejéért
és nem az italért. Péld. 31,4.
18. A restség miatt elhanyatlik a házfedél,
és a kezek restsége miatt csepeg a
ház.
19. Vigasságnak okáért szereznek lakodalmat,
és a bor vidámítja meg az élõket:
és a pénz szerzi meg mindezeket.
20.Még a te gondolatodban se átkozd a
királyt, és a te ágyasházadban is a gonoszt
gazdagnak ne mondd: mert az égi madár
is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná
a te beszédedet. Neh. 13,2.
Zsolt. 109,17. 18. 28.Mát. 5,44. Csel. 23,5.

Idejében vesd el a magot!
11 Vesd a te kenyeredet a víz színére,
mert sok nap múlva megtalálod
azt. 5Móz. 15,10. Péld. 19,17. Ésa. 32,20.
Mát. 10,42. 2Kor. 9,8. Gal. 6,9. 10. Zsid. 6,10. 7,8.
2. Adj részt hétnek vagy nyolcnak is;
mert nem tudod, micsoda veszedelem
következik a földre. Zsolt. 112,9. Luk. 6,30.
3. Mikor a sûrû fellegek megtelnek, esõt
adnak a földre; és ha leesik a fa délre vagy
északra, amely helyre leesik a fa, ottmarad.
4. Aki a szelet nézi, nem vet az; és aki
sûrû fellegre néz, nem arat. Márk 4,14.
5.Miképpen hogy nem tudod, melyik a
szellem útja, és miképpen vannak a csontok
a terhes asszony méhében; azonképpen
nem tudod az Istennek dolgát, aki
mindeneket cselekszik. Ján. 3,8.
6. Reggel vesd el a te magodat, és este
se pihentesd kezedet; mert nem tudod,
melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy mind
a kettõ jó lesz egyaránt.
7. Valóban, édes a világosság és jó a mi
szemeinkkel néznünk a napot.
8.Mert ha sok esztendeig él is az ember,
mindazokban örvendezzen; és megemlékezzék
a sötétségnek napjairól, mert
az sok lesz. Valami eljövendõ,mind hiábavalóság.
9. Örvendezz a te ifjúságodban, és vidámítson
meg téged a te szíved a te ifjúságodnak
idejében, és járj a te szívednek útjaiban,
és szemeidnek látásiban; de megtudd,
hogy mindezekért az Isten tégedet
ítéletre von! 4Móz. 15,39. Róm. 2,6. 2Kor. 5,10.
10. Vesd el a haragot a te szívedbõl,
és vesd el a gonoszt a te testedbõl; mert
az ifjúság és a hajnal hiábavalóság.
Emlékezzél meg Istenrõl
12 És emlékezzél meg a te Teremtõdrõl
a te ifjúságodnak idejében, míg
a veszedelemnek napjai el nemjönnek, és
míg el nem jönnek az esztendõk, melyekrõl
azt mondod: nem szeretem ezeket!
2. Amíg a napmeg nemsötétedik, a világossággal,
a holddal és csillagokkal egybe;
és a sûrû felhõk ismét visszatérnek az
esõ után.
3. Az idõben, mikor megremegnek a
háznak õrizõi, ésmegrogynak az erõs férfiak,
és megállnak az õrlõ leányok, mert
megkevesbedtek, és meghomályosodnak
az ablakon kinézõk. 1Móz. 27,1. 2Kor. 5,1.
4. És az ajtók kívül bezáratnak, amikor is
a malom zúgása halkabbá lesz; és felkelnek
a madárszóra, és halkabbakká lesznek
minden éneklõ leányok. 2Sám. 19,35.
674 PRÉDIKÁTOR KÖNYVE 10. 11. 12.
5.Minden halmocskától is félnek, és
mindenféle ijedelmek vannak az úton, és
a mandulafa megvirágzik, és a sáska
nehezen vonszolja magát, és kipattan a
kapor;mert elmegy az ember az õ örökös
házába, és az utcán körül járnak a sírók.
6.Mielõtt elszakadna az ezüst kötél és
megromolna az arany palackocska, és a
veder eltörnék a forrásnál, és beletörnék
a kerék a kútba,
7.Mielõtt a por földdé lenne, mint
azelõtt volt; a szellem pedig megtérne
Istenhez, aki adta azt. 1Móz. 3,19.
4Móz. 16,22. Zsolt. 90,3. Ésa. 57,16. Zak. 12,1.
Tartsd meg Isten parancsolatait
8. Felette nagy hiábavalóságok, azt
mondja a prédikátor, mindezek hiábavalóságok!
9. És azonfelül, hogy a prédikátor bölcs
volt, még a népet is ismeretre tanította, és
fontolgatott, és tudakozott, és írt sok
bölcs mondást.
10. És igyekezett a prédikátor megtudni
sok kívánságos beszédeket, igaz írást és
igaz beszédeket.
11. A bölcseknek beszédei hasonlatosak
az ösztökéhez, és mint a szegek,
erõsen le vannak verve a gyülekezetek
tanítóinak szavai; melyek egy Pásztortól
adattak. Csel. 7,38. 1Kor. 2,6. 7. 13.
12.Mindezekbõl, fiam, intessél meg: a
sok könyvek írásának nincs vége, és a sok
tanulás fáradságára van a testnek.
13. A dolognak summája, mindezeket
hallván, ez: az Istent féljed, és az Õ
parancsolatait megtartsd; mert ez az
embernek fõdolga! Zsolt. 37,37.Mát. 24,13.
14.Mert minden cselekedetet az Isten
ítéletre elõhoz, minden titkos dologgal,
akár jó, akár gonosz legyen az. Mát. 12,36.
Csel. 17,30. 31. Róm. 2,16. 1Kor. 4,5. 2Kor. 5,10.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 51
Tegnapi: 188
Heti: 890
Havi: 4 458
Össz.: 553 740

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 62.A prédikátor Salamon könyve 1-12.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2014 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: isten képe - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »