Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Ésaiás jövendölése Ezékiás felõl
39 Abban az idõben levelet és ajándékot
küldött a babilóniai király,
Meródák Baladán, Baladán fia, Ezékiás
királyhoz, mert hallotta, hogy beteg volt
és meggyógyult. 2Kir. 20,12.
2. És örvende rajtuk Ezékiás, és megmutatá
nékik tárházát, az ezüstöt, az aranyat,
a fûszereket, a drága kenetet, s egész
fegyvertárát, és mindent, ami kincsei közt
található volt. Semmi nem volt, amit meg
nem mutatott volna nékik Ezékiás házában
és egész birodalmában. 2Krón. 32,31.
3. És eljött Ésaiás, a próféta, Ezékiás
királyhoz, és monda néki: Mit szólának
ez emberek, és honnan jöttek tehozzád?
Ésmonda Ezékiás: Messze földrõl jöttek
hozzám, Bábelbõl.
4. És monda: Mit látának házadban? És
monda Ezékiás: Mindent láttak, ami csak
házamban van, semmi nincs, amit meg
nemmutattamvolna nékik kincseimközül.
5. És monda Ésaiás Ezékiásnak: Halld a
Seregek Urának beszédét:
6. Ímé, napok jönnek, és elvitetik, valami
házadban van, és amit csak emai napig
gyûjtöttek elõdeid, Bábelbe; nem marad
semmi meg, ezt mondja az Úr!
3Móz. 26,33. 5Móz. 28,64.
1Kir. 14,15. 2Krón. 36,18. Jer. 20,5. Ámós 5,27.
7. És fiaid közül, akik tõled származnak,
akiket te nemzesz, el fognak hurcolni,
és lesznek komornyikok Bábel királyának
palotájában. 2Kir. 24,12. Dán. 1,2.
8. Akkor monda Ezékiás Ésaiásnak:
Jóságos az Úrnak beszéde, amelyet te
szóltál! és monda: Csak napjaimban legyen
béke és állandóság! 1Sám. 3,18.
Megjelenik az Úr dicsõsége,
és minden test látni fogja azt
40 Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet,
így szól Istenetek!
2. Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és
hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának,
hogy bûne megbocsáttatott;
hiszen kétszeresen sújtotta õt az Úr keze
minden bûneiért.
3. Egy szó kiált: A pusztában készítsétek
az Úrnak útját, ösvényt egyengessetek a
kietlenben a mi Istenünknek!
Mát. 3,3.Márk 1,3. Luk. 3,4. Ján. 1,23.
4.Minden völgy fölemelkedjék, minden
hegy és halom alászálljon, és legyen az
egyenetlen egyenessé és a bércek rónává.
5. És megjelenik az Úr dicsõsége,
és minden test látni fogja azt; mert az
Úr szája szólt. Luk. 3,6.
6. Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit
kiáltsak? Minden test fû, és minden
szépsége, mint a mezõ virága!
Jak. 1,10. 1Pét. 1,24.
7.Megszárad a fû, elhull a virág, ha az
Úrnak szele fuvall reá; bizony fû a nép.
710 ÉSAIÁS KÖNYVE 38. 39. 40.
Istenünk Igéje
mindörökre megmarad
8.Megszárad a fû, elhull a virág; de
Istenünk Igéje mindörökre megmarad!
Ján. 12,34. 1Pét. 1,25.
9.Magas hegyre menj fel, örömmondó
Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó
Jeruzsálem! emeld föl, ne félj!
mondjad Júda városinak: Ímhol Istenetek!
10. Ímé, az Úr Isten jön hatalommal,
és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele
jön, és megfizetése Õelõtte. Jel. 22,12.
11.Mint pásztor, nyáját úgy terelgeti,
karjára gyûjti a bárányokat és ölében
hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
rész 49,10. 66,12. Jer. 31,10.
Ezék. 34,23. 37,24.Mik. 5,4. Ján. 10,11.
1Tim. 2,5. Zsid. 13,20. 1Pét. 2,25. 5,2--4. Jel. 7,17.
Örökkévaló Isten az Úr
12. Ki mérte meg markával a vizeket,
és ki mértéklé az egeket arasszal, a föld
porát ki foglalá mércébe, és a hegyeket ki
tette körtefontra, és a halmokat a mérlegserpenyõbe?
Péld. 30,4.
13. Kicsoda igazgatta az Úr Szellemét,
és ki oktatta Õt, mint tanácsosa?
Jób 21,22. Róm. 11,34. 1Kor. 2,16.
14. Kivel tanácskozott, hogy felvilágosítsa
Õt, és tanítsa Õt igazság ösvényére,
és tanítsa ismeretre, és oktassaÕt az értelem
útjára?
15. Ím a népek, mint egy csöpp a vederben,
és mint egy porszem a mérlegserpenyõben,
olyanoknak tekintetnek; ímé
a szigeteket mint kis port emeli föl!
16. És a Libánon nem elég a tûzre, és
vada sem elég az áldozatra.
17.Minden népek semmik Õelõtte, a
semmiségnél és ürességnél alábbvalóknak
tartja.
18. És kihez hasonlítjátok az Istent, és
milyen képet készítetek Õróla?
2Móz. 8,10. 15,11. 1Kir. 20,23.
Zsolt. 84,5. 6.Mik. 7,18. Csel. 17,29.
19. A bálványt a mester megönti, és az
ötvös megaranyozza azt, és olvaszt ezüstláncot
reá;
20. Aki szegény ily áldozatra, oly fát
választ, amely meg nem rothad; okos
mestert keres, hogy oly bálványt állítson,
amely nem ingadoz. Jer. 10,4.
21. Hát nem tudjátok és nem hallottátok-
é, hát nem hirdettetett néktek eleitõl
fogva, hát nemértettétek-émeg a föld fundamentumait?
Zsolt. 19,1. Csel. 14,17. Róm. 1,19.
22. Aki ül a föld kereksége fölött,
amelynek lakói mint sáskák elõtte, aki
az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot,
és kifeszíti, mint a sátort, hogy lakjanak
benne; Zsolt. 104,2. Jer. 10,12.
23. Aki a fejedelmeket semmivé teszi,
és a föld bíráit hiábavalókká változtatja;
24.Még alig plántáltattak,még alig vettetének
el, alig vert gyökeret a földben törzsük,
ésÕcsak rájuk fuvall, és kiszáradnak
és õket, mint polyvát, forgószél ragadja el:
25. Kihez hasonlíttok hát engem, hogy
hasonló volnék? szól a Szent. 5Móz. 4,15.
26. Emeljétek föl a magasba szemeiteket,
és lássátok meg, ki teremté azokat?
Õ, aki kihozza seregüket szám szerint,
mindnyájukat nevükön szólítja; nagy
hatalma és erõssége miatt egyetlen
híjuk sincsen. Zsolt. 147,4.
27.Miért mondod Jákób és szólsz
ekként Izrael: Elrejtetett az én utam az
Úrtól, és ügyemmel nemgondol Istenem?!
28. Hát nem tudod-é és nem hallottad-
é, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki
teremté a föld határait? Nem fárad és
nem lankad el; végére mehetetlen bölcsessége!
rész 54,7. 8. Zsolt. 147,5. Róm. 11,33.
29. Erõt ad a megfáradottnak, és az
erõtlen erejét megsokasítja.
Zsolt. 68,9. 84,7.Mát. 11,28.
30. Elfáradnak az ifjak és meglankadnak,
megtántorodnak a legkülönbek is;
31. De akik az Úrra várnak, erejük
megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyûk,
futnak és nem lankadnak meg,
járnak és nem fáradnak el!
rész 30,18. Zsolt. 103,5. Péld. 20,22.
JerSir. 3,25.Mik. 7,7. 2Kor. 4,8--10. 16.
Ne félj, mert én veled vagyok
41 Hallgassatok reám, ti szigetek, és a
népek vegyenek új erõt, közelegjenek,
majd szóljanak, együtt hadd szálljunk
perbe! rész 11,2. 61,1. Ján. 3,34.
2. Ki támasztá fel azt keletrõl, akit igazságban
hív el az Õ szolgálatára, akinek
lépteit gyõzelemkiséri? A népeket kezébe
ÉSAIÁS KÖNYVE 40. 41. 711
adja és királyok felett uralkodóvá teszi,
kardjával mint port szórja szét, mint repülõ
polyvát kézíve által! Zsolt. 89,19. 127,1.
3. Üldözi õket, békességgel vonul át
azon az úton, amelyen lábaival nem járt.
4. Ki tette és vitte végbe ezt? Aki elhívja
eleitõl fogva a nemzetségeket: Én, az Úr,
az elsõkkel és az utolsókkal is én
vagyok! Jel. 1,8. 17. 22,13.
5. Látták a szigetek és megrémülének,
a földnek végei reszkettek, közelegtek
és egybegyûltek.
6. Ki-ki társát segíti, és barátjának ezt
mondja: Légy erõs!
7. És bátorítja a mester az ötvöst, és a
kalapáccsal simító azt, aki az üllõt veri; így
szól a forrasztásról: Jó az, és megerõsíti
szegekkel, hogy meg ne mozduljon.
8. De te Izrael, én szolgám, Jákób, akit
én választottam, Ábrahámnak, az én
barátomnak magva;
5Móz. 7,6. 2Krón. 20,7. Zsolt. 135,4. Jak. 2,23.
9. Te, akit én a föld utolsó részérõl
hoztalak és véghatárairól elhívtalak, és
ezt mondám néked: Szolgám vagy te,
én választottalak és el nem vetlek:
10. Ne félj, mert én veled vagyok; ne
csüggedj, mert én vagyok Istened; megerõsítelek,
sõt megsegítelek, és igazságom
jobbjával támogatlak.
rész 63,8. 9. 5Móz. 31,6. Róm. 8,31.
11. Ímé, megszégyenülnek és meggyaláztatnak,
akik fölgerjednek ellened,
semmivé lesznek és elvesznek, akik
veled perlekednek. rész 54,17. Zak. 12,3.
12. Keresed õket és meg nem találod
a veled versengõket; megsemmisülnek
teljesen, akik téged háborgatnak.
Zsolt. 2,12. 89,23. 105,15. 2Thess. 1,6.
13.Mivel én vagyok Urad, Istened, aki
jobb kezedet fogom, és aki ezt mondom
néked: Ne félj, én megsegítelek!
14. Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi
Izrael, én megsegítelek, szól az Úr, a te
Megváltód, Izraelnek Szentje!
rész 54,5. 8. Jób 25,6. Zsolt. 22,6.
15. Ímé, én teszlek éles, új cséplõhengerré,
amelynek két éle van; hegyeket
csépelj és zúzz össze, és a halmokat
pozdorjává tegyed. Mik. 4,13.
Hab. 3,12. 2Kor. 10,4. Ef. 6,17. Zsid. 4,12.
16. Te szórod, és a szél elviszi õket, és
elszéleszti õket a forgószél, és te örvendezel
az Úrban, és dicsekszel Izrael
Szentjében. Jer. 51,2.
17. A nyomorultak és szegények vizet
keresnek, de nincs, nyelvük a szomjúságban
elepedt: Én, az Úr meghallgatom
õket, én, Izrael Istene, nem hagyom el
õket. Zsolt. 94,14. Róm. 11,2.
18. Kopasz hegyeken folyókat nyitok
és a rónák közepén forrásokat; a pusztát
vizek tavává teszem és az aszú földet
vizeknek forrásává. rész 35,7.
1Kir. 20,23. 28. Zsolt. 84,5. 6. 107,35. Én. 2,1.
19. A pusztában cédrust, akácot nevelek
és mirtuszt és olajfát, plántálok a kietlenben
ciprust, platánt, sudarcédrussal
együtt,
20. Hogy lássák, megtudják, eszükbe
vegyék és megértsék mindnyájan, hogy
az Úrnak keze mûvelte ezt, és Izrael
Szentje teremtette ezt! Jer. 10,4.
21. Hozzátok ide ügyeteket, szól az Úr,
adjátok elõ erõs érveiteket, így szól Jákób
királya.
22. Adják elõ és jelentsék meg nékünk,
amik történni fognak; amik elõször lesznek,
jelentsétek meg, hogy megszívleljük
és megtudjuk végüket, vagy a jövendõket
tudassátok velünk!
23. Jelentsétek meg, mik lesznek ezután,
hogy megtudjuk, hogy ti Istenek
vagytok; vagy hát mûveljetek jót vagy gonoszt,
hogy mérkõzzünk és majd lássuk
együtt! 5Móz. 18,22. Jer. 10,5. 28,9. Ján. 13,19.
24. Ímé, ti semmibõl valók vagytok,
és dolgotok is semmibõl való; utálat az,
aki titeket választ. 1Kor. 8,4.
25. Feltámasztottam északról, és eljött
napkelet felõl; hirdeti nevemet, és tapodja
a fejedelmeket, mint az agyagot,
és mint a fazekas a sarat tapossa.
Ezsdr. 1,2. Róm. 9,21.
26. Ki jelentette meg ezt eleitõl fogva,
hogy megtudhatnánk? vagy régen, hogy
eztmondhatnánk: Igaz?De nemjelentette
meg, de nem tudatta senki, nem hallotta
szavatokat senki sem! Zsolt. 147,4.
27. Sionnak elõször én hirdetém, ímé
itt vannak a tanúk, és örömmondót adtam
Jeruzsálemnek. Náh. 1,15.
712 ÉSAIÁS KÖNYVE 41.
28. És néztem és nem volt senki, ezek
közül nem volt tanácsadó, hogy megkérdezzem
õket és feleljenek nékem.
29. Ímé, mindnyájan semmik õk, semmiség
cselekedetük, szél és hiábavalóság
bálványaik.
Én, az Úr hívtalak el igazságban
42 Ímé, az én szolgám, akit gyámolítok,
az én választottam, akit szívem
kedvel, Szellememet adtam Õreá,
törvényt hirdet a népeknek. rész 53,11.
Mát. 3,17. 12,18. 17,5. Ján. 3,34. Ef. 1,6. Fil. 2,7.
2. Nem kiált és nem lármáz, és nem
hallatja szavát az utcán.
3.Megrepedt nádat nemtör el, a pislogó
gyertyabelet nem oltja ki, a törvényt
igazán jelenti meg.
4. Nem pislog és meg nem reped, míg a
földön törvényt tanít, és a szigetek várnak
tanítására. 1Móz. 49,10. Zsid. 12,12.
5. Így szól az Úr Isten, aki az egeket
teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésével
a földet, aki leheletet ád a rajta lakó
népnek, és szellemet a rajta járóknak:
rész 44,24. Zak. 12,1. Csel. 17,25.
6. Én, az Úr, hívtalak el igazságban,
én fogom a kezedet és megõrizlek, és
szövetségül adlak a népeknek, a pogányoknak
világosságul. Luk. 2,32. Csel. 13,47.
7. Hogy megnyisd a vakoknak szemeit,
hogy a foglyot a tömlöcbõl kihozzad,
és a fogházból a sötétben ülõket. rész 9,2.
Luk. 4,18. 2Tim. 2,26. Zsid. 2,14.
8. Én vagyok az Úr, ez a nevem, és
dicsõségemet másnak nem adom, sem
dicséretemet a bálványoknak.
rész 48,11. 2Móz. 3,14.
9. A régiek ímé beteltek, és most
újakat hirdetek, mielõtt meglennének,
tudatom veletek. rész 43,18--21. 48,6.
10. Énekeljetek az Úrnak új éneket,
és dicséretét a földnek határairól, ti, a
tenger hajósai és teljessége, a szigetek és
azoknak lakói. Zsolt. 33,3. 40,3. 96,1. 98,1. 107,23.
11. Emeljék fel szavukat a puszta és
annak városai, a faluk, amelyekben Kédár
lakik, ujjongjanak a kõsziklák lakói, a
hegyeknek tetejérõl kiáltsanak.
12. Adjanak az Úrnak dicsõséget, és
dicséretét hirdessék a szigetekben.
13. Az Úr, mint egy hõs kijön, és mint
hadakozó felkölti haragját, kiált, sõt
rivalg és ellenségein erõt vesz. Hab. 3,13.
Az Úr segítségének ígérete
14. Régtõl fogva hallgattam, néma voltam,
magamat megtartóztattam: most
mint a szülõ nõ nyögök, lihegek és fúvok!
15. Elpusztítok hegyeket és halmokat, és
megszáraztomminden füvüket, szigetekké
teszek folyamokat, és kiszáraztok tavakat.
16. A vakokat oly úton vezetem, amelyet
nem ismernek, járatom õket oly ösvényeken,
amelyeket nem tudnak; elõttük
a sötétséget világossággá teszem, és az
egyenetlen földet egyenessé; ezeket cselekszem
velük, és õket el nem hagyom.
17.Meghátrálnak és mélyen megszégyenülnek,
akik a bálványban bíznak,
akik ezt mondják az öntött képnek:
Ti vagytok a mi isteneink! Zsolt. 97,7.
18. Oh, ti süketek, halljatok, és ti
vakok, lássatok! rész 29,18. 35,5.Mát. 13,16.
19. Kicsoda vak, ha nem az én szolgám?
és olyan süket, mint az én követem, akit
elbocsátok? Ki olyan vak, mint a békességgel
megajándékozott, és olyan vak,
mint az Úr szolgája? Ezék. 12,2. Ján. 9,39.
20. Sokat láttál, de nem vetted eszedbe;
fülei nyitvák, de nem hall. Ján. 12,37.
21. Az Úr igazságáért azt akarta,
hogy a törvényt naggyá teszi és dicsõségessé.
22. De e nép kiraboltatott és eltapodtatott,
bilincsbe verve tömlöcben mindnyájan,
és fogházakban rejttettek el, prédává
lettek és nincs szabadító; ragadománnyá
lettek és nincsen, aki mondaná: add
vissza!
23. Ki veszi ezt közületek fülébe? Ki
figyelne és hallgatna az eljövendõre!
24. Ki adta ragadományul Jákóbot és
Izraelt a prédálóknak? Avagy nem az
Úr-é, aki ellen vétkezénk, és nem akartak
járni útjain és nem hallgattak az Õ
törvényére?
25. Ezért ontotta ki reá búsulásának
haragját és a had erejét; körülötte lángolt
az, de õ nem értett; és égett benne, de
nem szívlelte meg! 2Kir. 25,9. Hós. 7,9.
ÉSAIÁS KÖNYVE 41. 42. 713
Én, én vagyok az Úr
és rajtam kívül nincs Megváltó
43 És most, oh Jákób, így szól az Úr,
a te Teremtõd és a te Alkotód:
Izrael, ne félj, mert megváltottalak,
neveden hívtalak téged, enyém vagy!
rész 42,6. 44,6. 45,4.
2.Mikor vízen mégy át, én veled vagyok,
és ha folyókon, azok el nem borítnak,
ha tûzben jársz, nem égsz meg,
és a láng meg nem perzsel téged.
5Móz. 31,6. 8. Zsolt. 66,12. Dán. 3,25.
3.Mert én vagyok az Úr, a te Istened,
Izraelnek Szentje, a te Megváltód, adtam
váltságodba Egyiptomot, Kúst és Sebát
helyetted. Péld. 21,18.
4.Mivel kedves vagy az én szemeimben,
becses vagy és én szeretlek: embereket
adok helyetted, és népeket a te
életedért: 2Móz. 19,5.
5.Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletrõl
meghozom magodat, és napnyugatról
egybegyûjtelek. Zsolt. 107,3.
Jer. 30,10. 31,8. 9. 46,27. 50,4. 5. Zsid. 13,5.
6.Mondom északnak: add meg; és
délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az
én fiaimat messzünnen, és leányaimat
a földnek végérõl,
7.Mindenki, aki csak az én nevemrõl
neveztetik, akit dicsõségemre teremtettem,
akit alkottam és készítettem!
rész 29,23. 63,19. Zsolt. 100,3.
Ján. 3,3. Róm. 10,13. 2Kor. 5,17. Ef. 2,10. Jak. 2,7.
8. Hozd ki a vak népet, amelynek
szemei vannak, és a süketeket, akiknek
füleik vannak!
rész 6,9. 29,18. 42,18. Jer. 31,8. 9. Ezék. 12,2.
9.Minden népek gyûljenek egybe, és
seregeljenek össze a nemzetek: ki hirdethet
közülük ilyet? Vagy a régieket tudassák
velünk, állítsák elõ tanúikat, hogy
igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt
mondják: Igaz.
10. Ti vagytok az én tanúim, így szól az
Úr; és az én szolgám, akit választottam,
hogy megtudjátok és higgyetek nekem
és megértsétek, hogy én vagyok az,
elõttem Isten nem alkottatott, és utánam
nem lesz! rész 44,8.
11. Én, én vagyok az Úr, és rajtam
kívül nincsen Megváltó!
12. Én hirdettem, és megszabadítottam,
és megjelentettem, és nem volt idegen
isten köztetek, és ti vagytok az én tanúim,
így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
5Móz. 32,16.
13.Mostantól fogva is én vagyok, és
nincs, aki az én kezembõl kimentsen;
én cselekszem, és ki változtatja azt
meg? Jób 9,12. Péld. 21,30. Ján. 8,58.
14. Így szól az Úr, a ti Megváltótok,
Izrael Szentje. Tiértetek küldöttem el
Babilonba, és leszállítom mindnyájukat,
mint menekülõket a káldeusokkal együtt
vidámságuk hajóiba.
15. Én azÚr vagyok, a ti szent Istenetek,
Izrael Teremtõje, Királyotok. Hós. 13,10.
16. Így szól az Úr, aki utat készít a tengeren,
és ösvényt a hatalmas vizeken,
17. Aki kihozott szekeret és lovat, sereget
és vitézt; együtt hevernek ottan, nem
kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél
elhamvadtak! 2Móz. 14,4.
18. Ne emlékezzetek a régiekrõl, és az
elõbbiekrõl ne gondolkodjatok! rész 42,9.
19. Ímé, újat cselekszem; most készül,
avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában
utat szerzek, és a kietlenben
folyóvizeket. rész 48,6. 7. 2Kor. 5,17. Jel. 21,5.
20. Dicsõíteni fog engem a mezõ vada,
a sakálok és struccok, hogy vizet szereztem
a pusztában; a kietlenben folyóvizeket,
hogy választott népemnek inni
adjak. rész 48,21. 2Móz. 17,6.
21. A nép, amelyet magamnak alkottam,
hirdesse dicséretemet!
Zsolt. 102,18. Luk. 1,74. Ef. 1,5. 1Pét. 2,9.
22. És mégsem engem hívtál segítségül
Jákób, hanemmegfáradtál bennemIzrael!
23.Nemadtad nékemégõáldozatul bárányaidat,
és áldozataiddal nem dicsõítettél
engem; nem terheltelek ételáldozattal,
és tömjénbõl illatáldozatot nem kértem.
24. Nem vettél pénzen nékem jó illatú
nádat, és áldozataid kövérével jól nem
tartottál, csak bûneiddel terheltél, gonoszságaiddal
fárasztál engem.
25. Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat
önmagamért, és bûneidrõl
nem emlékezem meg! rész 1,18.
Jer. 50,20. Ezék. 36,22.
Csel. 3,19. Ef. 1,7. Kol. 1,14. 1Pét. 1,19. Jel. 1,5.
714 ÉSAIÁS KÖNYVE 43.
26. Juttasd eszembe, no pereljünk
együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
Róm. 8,27. Jak. 4,3. 1Ján. 5,14. 15.
27. Az elsõ atyád vétkezett, és tanítóid
elpártoltak tõlem! Róm. 5,12.
28. Ezért én is megfertõztettem a szent
hely fejedelmeit, és teljes pusztulásra
adám Jákóbot, és gyalázatra Izraelt!
5Móz. 23,5. Neh. 13,2. Jer. 31,33. 34.
Mik. 7,19. Csel. 5,31. 26,18. Gal. 3,13.
A kegyelem Szellemének kitöltése
44 És most hallgass Jákób, én szolgám,
és Izrael, akit én kiválasztottam.
rész 41,8. 43,1. Jer. 30,10. 46,27.
2. Így szól az Úr, Teremtõd és Alkotód
anyád méhétõl fogva, aki megsegít:
Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz
nép, akit kiválasztottam! 5Móz. 32,9.
3.Mert vizet öntök a szomjúhozóra,
és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm Szellememet
a te magodra, és áldásomat
a te csemetéidre. rész 59,21. Péld. 13,22.
Ezék 34,26. Jóel 2,28. Ján. 4,10. 7,38. Csel. 2,18.
4. És növekednek mint fû között, és
mint a fûzfák vizek folyásainál.
5. Ez azt mondja: én az Úré vagyok,
amaz Jákób nevét emlegeti, és a másik
önkezével írja: az Úré vagyok, és hízelegve
Izrael nevét említi. 2Móz. 13,9. Neh. 9,38.
A bálványozás hiábavalósága
6. Így szól az Úr, Izrael Királya és
Megváltója, a Seregeknek Ura: Én
vagyok az elsõ, és az utolsó, és rajtam
kívül nincsen Isten. Jel. 1,8.
7. És ki hirdetett hozzám hasonlóan?
jelentse meg és hozza azt elém, mióta e
világ népét teremtém; és jelentsék meg
a közeli és távoli jövõt.
8. Ne féljetek és ne rettegjetek! Hát
nem mondtam-é meg és nem jelentém
elõre? Ti vagytok tanúim! Hát van-é
rajtam kívül Isten? Nincs Kõszikla, nem
tudok! 5Móz. 4,35. 32,39.
1Sám. 2,2. 2Sám. 22,32. Jóel 2,27.
9. A bálványok készítõi mind hiábavalók,
és kedvenceik mit sem használnak,
és tanúik nem látnak és nem tudnak,
hogy megszégyenüljenek. Zsolt. 115,4.
10. Ki alkotott istent, és bálványt ki
öntött? amely semmit sem használ!
11. Ímé, minden barátaik megszégyenülnek,
és amesterekmaguk is emberek;
gyûljenek össze mind és álljanak elõ; féljenek,
szégyenüljenek meg együtt!
rész 42,17. Zsolt. 97,7.
12. A kovács fejszét készít, és munkálkodik
a szénnél, és alakítja azt pöröllyel,
és munkálja azt erõs karjával, és megéhezik
és ereje nincsen, és vizet sem iszik és
elfárad. Jer. 10,3. 4.
13. Az ács mérõzsinórt von, és lefesti azt
íróvesszõvel, ésmeggyalulja azt, a cirkalommal
alakítja, és csinálja azt férfiú formájára,
ember ékességére, hogy házában lakjék.
14. Cédrusfát vág magának, tölgy- és
cserfát hoz, és válogat az erdõ fáiban,
fenyõt plántál, amelyet az esõ felnevel.
15. Azokból az ember tüzet gerjeszt,
vesz belõlük és melegszik, meggyújtja és
kenyeret süt; sõt istent is csinál abból és
imádja, bálványt készít és elõtte leborul;
16. Felét tûzben megégeti, felénél húst
eszik: pecsenyét süt és megelégszik, és
aztán melengeti magát és szól: Bezzeg
melegem van, tûznél valék!
17.Maradékából istent készít, bálványát;
leborulva imádja azt és könyörög
hozzá, és így szól: Szabadíts meg, mert
te vagy istenem!
18. Nem tudnak és nem értenek, mert
bekenvék szemeik és nem látnak, és
szívük nem eszmél.
19. És nem veszi eszébe, nincs ismerete
és értelme, hogy mondaná: Felét tûzben
megégetém és kenyeret sütöttem annak
szenénél, sütöttem húst és megettem;
ésmaradékából utálatosságot csináljak-é,
és leboruljak a fagally elõtt?
20. Ki hamuban gyönyörködik, megcsalt
szíve vezette félre azt, hogy meg ne
szabadítsa magát és ezt mondja: Hát nem
hazugság van-é jobb kezemben?
Zsolt. 144,8. Hós. 4,12. Róm. 1,21. 2Thess. 2,11.
Térj hozzám, mert megváltottalak
21. Oh, emlékezzél meg Jákób ezekrõl
és Izrael, mert az én szolgám vagy te, én
alkottalak téged; én szolgám vagy, Izrael!
nem feledlek el.
ÉSAIÁS KÖNYVE 43. 44. 715
22. Eltöröltem álnokságaidat, mint
felleget, és mint felhõt bûneidet; térj
hozzám, mert megváltottalak.
Róm. 5,9. 1Kor. 6,20. Zsid. 9,12. 1Pét. 1,18. 19.
23. Örüljetek egek,mert az Úr végbevitte,
kiáltsatok földnek mélységei, ujjongva
énekeljetek hegyek, erdõ és benne minden
fa; mert megváltá az Úr Jákóbot,
és Izraelben megdicsõíti magát.
Zsolt. 63,9. 69,34. 96,11. Jer. 51,48. Jel. 18,20.
24. Így szól az Úr,Megváltód és Alkotód
anyád méhétõl fogva: Én vagyok az Úr,
aki mindent cselekszem, aki az egeket
egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a
földet magamtól. Zsolt. 104,2.
25. Ki a hazugok jeleit megrontja, és a
varázslókat megbolondítja, a bölcseket
megszégyeníti, és tudományukat bolondsággá
teszi. Jer. 50,36. 1Kor. 1,20.
26. Aki szolgája beszédét beteljesíti, és
véghezviszi követei tanácsát, aki így szól
Jeruzsálemnek: Lakjanak benne! és Júda
városainak: Megépíttessenek! és romjait
felállatom! Zak. 1,6.Mát. 5,18.
27. Aki ezt mondja a mélységnek:
Száradj ki! és kiapasztom folyóvizeidet!
28. Ki Círusnak ezt mondja: Pásztorom!
Ki véghezviszi minden akaratomat, és
ezt mondja Jeruzsálemnek:Megépíttessék!
és a templomnak: Alapja vettessék!
2Krón. 36,22. 23. Ezsdr. 1,1. Jer. 50,38.
Az Úr Felkentjének dicsõsége
45 Így szól az Úr felkentjéhez, Círushoz,
kinek jobb kezét megfogám,
hogy meghódoltassak elõtte népeket, és
a királyok derekának övét megoldjam,
elõtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk
be ne zároltassanak; Dán. 5,29.
2. Én megyek elõtted, és az egyenetleneket
megegyenesítem, az ércajtókat
összetöröm, és leütöm a vaszárakat.
3. Néked adom a sötétségnek kincseit
és a rejtekhelyek gazdagságait, hogy
megtudjad, hogy én vagyok az Úr, aki
téged neveden hívtalak, Izrael Istene.
1Krón. 29,12. Péld. 10,22. 24,4. 1Kor. 16,9. Jel. 3,7.
4. Az én szolgámért, Jákóbért, és elválasztott
Izraelemért neveden hívtalak
el, szeretettel szólítottalak, noha nem
ismertél. 2Móz. 33,12. 1Thess. 4,5.
5. Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam
kívül nincs Isten! Felöveztelek téged,
bár nem ismertél.
5Móz. 4,35. 32,39. Zsolt. 18,32. 102,15. Ef. 6,11--17.
6. Hogy megtudják napkelettõl és napnyugattól
fogva, hogy nincsen több rajtam
kívül; én vagyok az Úr és több nincsen!
7. Ki a világosságot alkotom és a sötétséget
teremtem, ki békességet szerzek
és gonoszt teremtek; én vagyok az Úr,
akimindezt cselekszem! Ámós 3,6.
8. Egek harmatozzatok onnan felül,
és a felhõk folyjanak igazsággal, nyíljék
meg a föld és viruljon fel az üdvösség,
és megigazulás sarjadjon fel vele együtt;
én az Úr teremtettem azt!
5Móz. 32,1. 2. Zsolt. 72,6. 7. 85,11. Hós. 10,12.
9. Jaj annak, aki Alkotójával perbe száll,
holott cserép a föld többi cserepeivel!
Vajon mondja-é az agyag alkotójának: Mit
csinálsz? és csinálmányod ezt: Nincsenek
kezei? rész 64,8. Jer. 18,6. Róm. 9,20.
10. Jaj annak, aki atyjának mondja:Miért
nemzesz? és az asszonynak:Miért szülsz?
11. Így szól az Úr, Izraelnek Szentje és
Teremtõje: Kérdezzétek meg a jövendõt
tõlem, fiaimat és kezeim munkáját csak
bízzátok reám! rész 29,23. Jer. 31,9.
12. Én alkottam a földet, és az embert
rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel
az egeket, ésminden seregüket én
állítottam elõ. 1Móz. 1,26. 27. 2,1. Jer. 27,5.
13. Én támasztottam Õt fel igazságban,
és minden útjait egyengetem, Õ építi
meg városomat, és foglyaimat elbocsátja,
nem pénzért, sem ajándékért, szóla
a Seregek Ura! Ezsdr. 1,1. Róm. 3,24.
14. Így szól az Úr: Egyiptom gyûjtött
kincse és Kús nyeresége és a nagytermetû
szabeusok hozzádmennek és tieid lesznek,
téged követnek, béklyókban járnak,
elõtted leborulnak és hozzád könyörögnek:
Csak közted van az Isten és nincsen
több Isten! rész 49,23. 60,9. 10. 14.
Zsolt. 68,31. 72,10. 11. Zak. 8,22. 1Kor. 14,25.
15. Bizony Te elrejtõzködõ Isten vagy,
Izraelnek Istene, a Megváltó!
Zsolt. 44,24. Róm. 11,33.
16. Szégyent vallanak és gyalázatot
mind, egyetemben gyalázatban járnak a
bálványok faragói;
716 ÉSAIÁS KÖNYVE 44. 45.
17. És Izrael üdvözül az Úr által örök
megváltással, nem vallotok szégyent és
gyalázatot soha örökké; Róm. 11,26.
18.Mert így szól az Úr, aki az egeket
teremté; Õ az Isten, aki alkotá a földet
és teremté azt és megerõsíté; nem hiába
teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én
vagyok az Úr és több nincsen!
19. Nem titkon szóltam, a sötétség
földjének helyén; nem mondtam Jákób
magvának: hiába keressetek engem!
én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem,
amik igazak. 5Móz. 30,11. Zsolt. 19,8.
20. Gyûljetek egybe és jöjjetek elõ,
közelegjetek mind, akik a népek közül
megszabadultatok; nem tudnak semmit,
akik bálványuk fáját hordják, és könyörögnek
oly istenhez, aki meg nem tart!
Jer. 44,28. Ezék. 6,8. Róm. 1,22.
21. Jelentsétek meg és hozzátok elõ, sõt
egyetemben tanácskozzanak: Ki mondta
meg ezt régtõl fogva és jelentémeg elõre?
Vajon nem én, az Úr? És nincs több Isten
rajtam kívül, igaz Isten és Megváltó nincs
kívülem.
22. Térjetek hozzám, hogy megtartassatok
földnek minden határai, mert én
vagyok az Isten, és nincsen több!
Zsolt. 22,25. Csel. 14,15. 1Thess. 1,9.
23.Magamra esküdtem és igazság jött
ki számból, egy szó, mely vissza nem
tér: hogyminden térd nékemhajolmeg,
rám esküszik minden nyelv!
1Móz. 22,16. 31,53. 5Móz. 6,13.
Zsolt. 63,11. Róm. 14,11. Fil. 2,10. Zsid. 6,13.
24. Csak az Úrban van, így szólnak felõlem,
minden igazság és erõ, mindenek
Õhozzá mennek, és megszégyenülnek
mindazok, akik reá haragusznak.
25. Az Úrban igazul meg és dicsekszik
Izraelnek egész magva! 1Kor. 1,31.
Isten tanácsa megáll,
és véghezviszi minden akaratát
46 Ledõl Bél, elesik Nebó, oktalan
barmokra kerülnek szobraik, és
amiket ti hordoztatok, felrakatnak, terhéül
a megfáradott állatnak; Jer. 10,5. 51,44.
2. Elesnek, összerogynak együtt, nem
menthetik meg a terhet; és õk maguk
fogságba mennek.
3. Hallgassatok rám, Jákób háza és
Izrael házának minden maradéka, akiket
magamra raktam anyátok méhétõl
fogva, és hordoztalak születésetek óta;
2Móz. 19,4. 5Móz. 1,31. 32,11. Zsolt. 71,6.
4. Vénségtekig én vagyok az, és megõszüléstekig
én visellek; én teremtettem
és én hordozom, én viselem és
megszabadítom. 2Móz. 23,26. Jób 5,26.
Zsolt. 48,14. 91,16. 92,14. 102,27. 2Kor. 1,9. 10.
5. Kihez hasonlíttok engem, és kivel
tesztek egyenlõvé? És kivel vettek egybe,
hogy hasonlók volnánk?
6. Kitöltik az aranyat az erszénybõl,
és ezüstöt mérnek a mértékkel, és ötvöst
fogadnak, hogy abból istent csináljon;
meghajolnak, leborulnak elõtte.
7. Vállukra veszik azt és hordozzák,
majd állványára helyezik és veszteg áll,
helyérõl meg nem mozdul, ha kiáltasz is
hozzá, nem felel, nyomorúságodból nem
szabadít meg. Jer. 10,5.
8. Emlékezzetek meg errõl, és legyetek
erõsek, szívleljétek meg, pártütõk!
1Sám. 4,9. 1Kor. 16,13.
9. Emlékezzetekmeg amessze régi dolgokról,
hogy én vagyok Isten és nincsen
több; Isten vagyok, és nincs hozzám
hasonlatos. rész 48,5.
5Móz. 32,7. Préd. 1,9. 10.
Az én üdvösségem nem késik
10. Ki megjelentem kezdettõl fogva a
véget, és elõre azokat, amik még meg
nem történtek, mondván: Tanácsom
megáll, és véghezviszem minden akaratomat;
rész 14,24. 45,21. 48,3. Zsolt. 33,11.
Péld. 19,21. 21,30. Csel. 5,39. Zsid. 6,17.
11. Ki elhívom napkeletrõl a sast,
messze földrõl tanácsom férfiát; nem
csak szóltam, el is hozom, elvégezem,
meg is cselekszem!
rész 41,2. 25. 44,28. 4Móz. 23,19. Tit. 1,2.
12. Hallgassatok reám, keményszívûek,
akik távol vagytok az igazságtól.
rész 48,4. Zak. 7,11. Róm. 10,3.
13. Elhoztam igazságomat, nincs meszsze,
és az én üdvösségem nem késik,
Sionban lesz üdvösségem, és Izraelen
dicsõségem. rész 56,1. 62,11. Zsolt. 85,9.
Jóel 3,17. Hab. 2,3.Mát. 3,2. Róm. 1,17. 3,21.
ÉSAIÁS KÖNYVE 45. 46. 717
A dölyfös és babonás Babilon romlása
47 Szállj le és ülj a porba, Babilon szûz
leánya, ülj a földre királyiszék
nélkül, te a Káldeusok leánya, mert nem
hívnak többé téged gyöngédnek és elkényeztetettnek!
Jer. 48,18.
2. Vedd a malmot és õrölj lisztet, född
fel fátyolodat, emeld föl a hosszú ruhát,
född fel combodat és menj át a folyókon.
2Móz. 11,5. Bír. 16,21.
3. Födöztessék föl meztelenséged és
láttassék meg szemérmed; bosszút állok
és embert nem kímélek!
rész 3,17. Náh. 3,5.Mát. 7,2. Róm. 12,19.
4. Így szól a mi Megváltónk, Seregeknek
Ura az Õ neve, Izrael Szentje!
5. Ülj némán és menj a sötétre, te a
Káldeusok leánya, mert nem hívnak
többé téged országok úrnõjének!
rész 13,19. 1Sám. 2,9. Dán. 2,37.
6. Fölgerjedtem népem ellen; megfertõztettemörökségemet
és kezedbe adtam
azt: te nem cselekedtél velük irgalmasságot,
az öregre nehéz igát vetettél!
rész 43,28. 5Móz. 28,50. Zak. 1,15.
7. És ezt mondád: Örökre úrnõ leszek!
úgy hogy ezekre nem is gondoltál, és
nememlékeztél meg annak végérõl.
5Móz. 32,29.
8. És most halld meg ezt, bujálkodó, aki
bátorságban ülsz, aki ezt mondja szívében:
Én vagyok és nincs senki több, nem
ülök özvegységben, és a gyermektelenséget
nem ismerem! Jer. 5,31. Jel. 18,7.
9. És mind e kettõ eljön reád nagy
hamar egy napon: gyermektelenség és
özvegység, teljességükben jönnek el
reád, noha gazdag vagy a varázslásban,
és sok nagyon igézõ szózatod.
Zsolt. 73,19. Náh. 3,4. Jel. 18,8.
10. Gonoszságodban bíztál, és ezt
mondtad: Nem lát senki engem! bölcsességed
és tudományod csalt meg téged,
és ezt mondád szívedben: Én vagyok és
nincs senki több. rész 52,11.
Zsolt. 52,7. Jer. 10,2. Ezék. 8,12. 9,9.
11. Azért jön tereád a gonosz, amelynek
keletkezését nem tudod, és romlás sújt le
rád, amelyet meg nem engesztelhetsz, és
hirtelen jön pusztulás reád, nem is tudod!
Dán. 5,30. Luk. 17,27. 1Thess. 5,3.
12. No, állj elõ hát igézõ szózataiddal és
varázslásodnak sokaságával, amelyekkel
ifjúságodtól fogva veszõdtél, talán segíthetsz
valamit, talán visszariaszthatod a
veszedelmet. Dán. 1,20.
13. Tanácsaid sokaságában megfáradtál;
no, álljanak elõ és tartsanak meg az
égnek vizsgálói, akik a csillagokat nézik,
akikmegjelentik az újholdak napján, hogy
mi jövend reád. rész 52,11. Dán. 2,2.
14. Ímé, olyanok lettek, mint a polyva,
tûz emészté meg õket, nem mentik meg
életüket a lángból, még szén sem marad
belõlük melegedésre, sem körülülhetõ
parázs! Náh. 1,10.Mal. 4,1.
15. Így járnak azok, akikkel veszõdtél;
és akik kereskedõ társaid voltak ifjúságodtól
fogva, futnak, mindegyik a maga
útján; senki nem segít néked! Jel. 18,11.
Megváltotta az Úr szolgáját, Jákóbot
48 Halljátok ezt Jákób háza, akik Izrael
nevérõl neveztettek, és Júda
forrásából származának, akik az Úr nevére
esküsznek, és Izrael Istenét emlegetik;
de nem hûen és nem igazán.
5Móz. 6,13. Jer. 7,9. Sof. 1,5.
2.Mert a szent városról nevezik magukat,
és Izrael Istenéhez támaszkodnak,
akinek neve Seregeknek Ura!
Mik. 3,11. Róm. 2,17.
3. Amik eddig történtek, elõre megjelentém,
szám hirdeté és tudatá azokat,
gyorsan véghezvittem, és bekövetkezének,
Józs. 21,45.
4.Mert tudtam, hogy te kemény vagy,
és vasinakból van nyakad és homlokod
érc: 2Móz. 32,9. 5Móz. 31,27.
5. Tehát elõre megjelentém néked,
mielõtt bekövetkezett, tudtodra adtam,
hogy ezt ne mondd: Faragott képem
mûvelé ezeket, bálványom és öntött
képem parancsolá ezeket. Préd. 1,9. 10.
Mostantól fogva újakat tudatok veled
6. Hallottad, és most lásd mindezt;
avagy ti nem tesztek-é errõl bizonyságot?
Mostantól fogva újakat tudatok veled:
titkoltakat, amelyeket nem tudtál;
rész 42,9. 43,19.
718 ÉSAIÁS KÖNYVE 47. 48.
7. Mostan rendeltettek el és nem
régen, és ezelõtt nem hallottál felõlük,
hogy ezt nemondd: Ímé, tudtamén azokat.
8. Nem is hallottad, nem is tudtad, füled
semvolt nyitva régen,mivel tudtam, hogy
nagyon hûtlen vagy, és pártütõnek hivattál
anyád méhétõl fogva. Zsolt. 58,3.
9. Nevemért elhalasztom haragomat,
és dicséretemért fékezem magamat
veled szemben, hogy ki ne vágjalak.
Józs. 7,9. Zsolt. 106,8.
10. Ímé, megtisztítottalak, de nem úgy,
mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomorúság
kemencéjében. 5Móz. 4,20.
1Kir. 8,51. Zsolt. 66,10. Jer. 9,7. Ezék. 22,20.
11. Enmagamért, enmagamért cselekszem;
mert hogyan szentségteleníttetnék
meg nevem?! És dicsõségemet
másnak nem adom. 5Móz. 32,26. Ezék. 20,9.
12. Hallgass rám Jákób és Izrael, én
elhívottam, én vagyok az elsõ és én az
utolsó. rész 41,4. 5Móz. 32,39. Jel. 1,17. 22,13.
13. Hiszen kezem vetette e föld alapját,
és jobbom terjesztette ki az egeket, ha én
szólítom õket, mind itt állnak.
Zsolt. 102,25. Zsid. 1,10--12.
14. Gyûljetek egybe mind, és halljátok
meg: Ki jelentette meg közülük ezeket?
Az, akit az Úr szeret, elvégzi akaratját
Babilonon, és karja lészen a Káldeusokon.
15. Én, én szóltam, és Õt el is hívtam,
elhoztam Õt, és áldott lesz útja.
16. Közelegjetek hozzám, halljátok ezt,
nem szóltam eleitõl fogva titkon!Mióta ez
történik, ott vagyok! És most az Úr Isten
engem küldött, és az Õ Szellemét.
rész 61,1. Zak. 2,8. 9. 11. Csel. 10,38.
Vezetlek oly úton,
amelyen járnod kell
17. Így szól az Úr, Megváltód, Izraelnek
Szentje: Én vagyok az Úr, Istened,
aki hasznosra tanítlak, és vezetlek oly
úton, amelyen járnod kell. rész 43,14. 49,9.
5Móz. 8,18. Józs. 1,8. 2Krón. 7,14. Jób 36,11.
Zsolt. 32,8. 35,27. 118,25. Jer. 33,9. 2Kor. 8,9.
18. Vajha figyelmeztél volna parancsolataimra!
Olyan volna békességed, mint a
folyam, és megigazultságod, mint a tengernek
habjai; 5Móz. 32,29. Zsolt. 81,13.
19. És olyan volnamagod,mint a tengernek
fövenye, és méhednek gyümölcsei,
mint annak kövecskéi; nemvágatnék ki és
nem pusztulna el neve orcám elõl.
1Móz. 27,17. Hós 1,10.
20.Menjetek ki Babilonból, fussatok el
Káldeából ujjongásnak szavával! jelentsétekmeg,
tudassátok ezt, terjesszétek a föld
végsõ határáig;mondjátok:Megváltotta az
Úr szolgáját, Jákóbot.
2Móz. 19,4. Zak. 2,6. Jel. 18,4.
21.Nem szomjaznak, habár pusztaságon
vezeti õket: kõsziklából vizet fakaszt
nékik, ésmeghasítja a sziklát és víz ömöl
belõle. 2Móz. 17,6.
22.Nincs békesség, így szól az Úr, az
istenteleneknek!
Hallgassatok reám, ti szigetek
49 Hallgassatok reám, ti szigetek, és
figyeljetek távol való népek: anyám
méhétõl hívott el az Úr, anyámnak szíve
alatt már emlékezett nevemrõl. Jer. 1,5.
Mát. 1,20. Luk. 1,15. Ján. 10,36. Gal. 1,15.
2.Hasonlóvá tette számat az éles kardhoz,
keze árnyékában rejtett el engem,
és fényes nyíllá tett engem, és tegzébe
zárt be engem.
Zsolt. 45,5. Hós. 6,5. Zsid. 4,12. Jel. 1,16. 2,12.
3. És mondá nékem: Szolgám vagy te,
Izrael, akiben én megdicsõülök.
Zak. 3,8. Ján. 13,31. 14,13. 15,8. 17,4. Ef. 1,6.
4. És én mondám: Hiába fáradoztam,
semmire és haszontalan költöttem el
erõmet; de az Úrnál van ítéletem, és
jutalmam Istenemnél. Ezék. 3,19.
Világosságul adtalak a népeknek
5. És most így szól az Úr, aki engem
anyám méhétõl szolgájává alkotott,
hogy Jákóbot Õhozzá megtérítsem és
hogy Izrael hozzá gyûjtessék; hiszen
becses vagyok az Úr szemeiben és erõsségem
az én Istenem!
Mát. 23,37. Róm. 11,25--29.
6. Így szól: Kevés az, hogy nékem szolgám
légy, a Jákób nemzetséginek megépítésére
és Izrael megszabadultjainak
visszahozására: sõt a népeknek is világosságul
adtalak, hogy üdvösségem a
föld végéig terjedjen! Luk. 2,32. Ján. 11,52.
Csel. 13,47. 26,17. 18. Gal. 3,7. 14. 28.
ÉSAIÁS KÖNYVE 48. 49. 719
7. Így szól az Úr, Izrael Megváltója,
Szentje, amegvetetthez, a nép undorához,
a zsarnokok szolgájához: A királyok meglátják
és fölkelnek, és a fejedelmek is leborulnak
az Úrért, aki hû, Izrael Szentjéért,
aki téged elválasztott. rész 52,14. 53,3.
Zsolt. 22,6.Mát. 27,41.Márk 15,29. Luk. 23,35.
8. Így szól az Úr: A kegyelem idején
meghallgattalak, és az üdvösség napján
megsegítettelek; megtartalak és nép
szövetségévé teszlek, hogy megépítsd
a földet, és kioszd az elpusztult örökségeket;
Zsolt. 69,13. 2Kor. 6,2.
9. Így szólván a foglyoknak: Jöjjetek ki!
és azoknak, akik sötétben ülnek: Lépjetek
elõ! Az utakon legelnek, és minden
halmokon legelõjük lesz: rész 42,7. Zak. 9,12.
10. Neméheznek, nemszomjúhoznak,
nem bántja õket délibáb és a nap; mert
aki rajtuk könyörült, vezeti õket, és õket
vizek forrásaihoz viszi. rész 35,7. 48,21.
Zsolt. 23,2. 121,6. Jel. 7,16.
11. És teszem minden hegyemet úttá,
és ösvényeim felemelkednek.
12. Ímé, ezek messzirõl jönnek ímé,
amazok észak és a tenger felõl, és amazok
Sinnek földjérõl!
13. Ujjongjatok egek, és föld örvendezz,
ujjongva énekeljetek hegyek; mert
megvigasztalá népét az Úr, és könyörül
szegényein! rész 35,8. Zsolt. 96,11. Luk. 2,25.
Én terólad el nem feledkezem
14. És szól Sion: Elhagyott azÚr engem,
és rólam elfeledkezett az Úr!
15. Hát elfeledkezhetik-é az anya gyermekérõl,
hogy ne könyörüljön méhe
fián? És ha elfeledkeznének is ezek:
én terólad el nem feledkezem.
Zsolt. 77,9. 103,13.Mát. 7,11. Róm. 11,29.
16. Ímé, az én markaimba metszettelek
fel téged, kõfalaid elõttem vannak
szüntelen. 2Móz. 13,9. Én. 8,6.
17. Elõsietnek fiaid, rombolóid és
pusztítóid eltávoznak belõled.
18. Emeld fel köröskörül szemeidet,
és lássad, mindnyájan egybegyûlnek,
hozzád jönnek. Élek én, így szól az Úr,
hogy fölrakod mindnyájukat, mint ékszert,
és felkötöd, mint menyasszony.
Péld. 17,6.
19.Mert romjaid és pusztaságaid és
elpusztult földed, mindez szûk lesz
most a lakosságnak, és messze távoznak
elpusztítóid. rész 54,1. 2. Zak. 2,4. 10,10.
20. Gyermektelenségednek fiai még
ezt mondják majd füled hallatára:
Szoros e hely nékem, menj el, hogy
itt lakhassam! Mát. 3,9. Róm. 11,11.
21. És te így szólsz szívedben: Ki szülte
nékem ezeket? Hisz én gyermektelen és
terméketlen voltam, fogoly és számkivetett;
és ezeket ki nevelte föl? Ímé, én egyedül
maradtam meg; ezek hol voltak?
22. Így szól az Úr Isten: Ímé, fölemelem
kezemet a népekhez, és elõttük zászlómat
felállatom, és elhozzák fiaidat ölükben,
és leányaid vállukon hordoztatnak.
rész 60,3--5. 66,12--14.
23. És királyok lesznek dajkálóid, fejedelmi
asszonyaik dajkáid, arccal a
földre borulnak elõtted és lábaid porát
nyalják; és megtudod, hogy én vagyok
az Úr, akit akik várnak, meg nem szégyenülnek.
Jób 11,19. Zsolt. 34,22. 72,9. 142,7.
Mik. 7,17. Róm. 5,5. 9,33. 10,11. Jel. 3,9.
24. Elvétethetik-é a préda az erõstõl,
és megszabadulhatnak-é az igazak foglyai?
25. Igen, így szól az Úr, az erõstõl elvétetnek
a foglyok is, és megszabadul a
kegyetlen zsákmánya, és háborgatóidat
én háborítom meg, és én tartom meg
fiaidat. rész 54,13. Luk. 19,9. Csel. 16,31.
26. És etetem nyomorgatóiddal az önnön
húsukat, és mint a musttól, vérüktõl
megrészegednek, és megtudja minden
test, hogy én vagyok az Úr; Megtartód
és Megváltód, Jákóbnak erõs Istene!
Zsolt. 9,16. 132,2. 2Thess. 1,6. Jel. 14,20. 16,6.
Az Úr Szolgája hoz üdvösséget
50 Így szól az Úr: Hol van anyátok elválólevele,
amellyel õt elbocsátám?
vagy hol van egy kölcsönadóim közül,
akinek titeket eladtalak? Ímé, a ti vétkeitekért
adattatok el, és bûneitekért bocsáttatott
el anyátok! rész 52,3. 5Móz. 24,1.
2Kir. 4,1. Jer. 3,8. Hós. 2,2.Mát. 18,25.
2.Miért jöttem, holott nem volt ott senki?
hívtam és nem felelt senki sem! vagy
olyan rövid már a kezem, hogy meg nem
720 ÉSAIÁS KÖNYVE 49. 50.
válthat? Vagy nincs bennem megszabadításra
való erõ? Ímé, én dorgálásommal kiszárasztom
a tengert, a folyókat pusztává
teszem, megbûzhödnek halaik, hogy nincsen
víz, és szomjúságtól meghalnak.
rész 65,12. 66,4. 2Móz. 7,18. 14,21.
4Móz. 11,23. Péld. 1,24. Jer. 7,13. 35,15.
3. Felöltöztetem az egeket sötétségbe,
és gyászruhával fedem be azokat.
2Móz. 10,21. Jel. 6,12.
Az Úr bölcs nyelvet adott énnékem
4. Az Úr Isten bölcs nyelvet adott énnékem,
hogy tudjam erõsíteni a megfáradtat
beszéddel, fölserkenti minden
reggel, fölserkenti fülemet, hogy meghalljam
Õt, miként a tanítványok.
2Móz. 4,11. Zsolt. 40,7.Mát. 11,28.
5. Az Úr Isten megnyitotta fülemet,
és én nem voltam engedetlen, hátat
nem fordítottam. rész 35,5. 52,9. Zsolt. 40,6.
Mát. 26,39.Márk 14,36. Luk. 22,42. Ján. 8,29.
14,31. 15,10. Csel. 26,19. Fil. 2,8. Zsid. 5,8. 10,5--7.
6. Hátamat odaadám a verõknek, és
orcámat a szaggatóknak, képemet nem
födöztem be a gyalázás és köpdösés
elõtt. JerSir. 3,30.Mát. 26,67. 27,26. Ján. 18,22.
7. És az Úr Isten megsegít engem,
azért nem szégyenülök meg , ezért
olyanná tettem képemet, mint a kova,
és tudtam, hogy szégyent nem vallok.
Ezék. 3,8. 9. Luk. 9,51.
8. Közel van, aki engem megigazít, ki
perel énvelem? Álljunk együtt elõ! Kicsoda
peresem? közelegjen hozzám!
Csel. 2,24. Róm. 8,32--34. 1Kor. 4,4.
9. Ímé, az Úr Isten megsegít engem,
kicsoda kárhoztatna engem? Ímé, mindnyájan,
mint a ruha megavulnak, moly
emészti meg õket! Zsolt. 39,11. 102,26.
Mát. 6,19. 20. Ján. 10,11. Róm. 8,1. Zsid. 1,11.
10. Ki féli közületek az Urat? és ki
hallgat az Õ szolgája szavára? az, aki
sötétségben jár és nincs fényesség néki,
bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék
Istenhez! 2Krón. 20,20. Zsolt. 23,4. Ján. 10,4. 5.
11. Ímé, ti mind, akik tüzet gyújtotok,
felövezvén magatokat tüzes nyilakkal,
vettessetek tüzeteknek lángjába és a
tüzes nyilakba, amelyeket meggyújtottatok!
Kezembõl jön ez rátok; fájdalomban
fogtok feküdni! Ján. 9,39. Róm. 10,3.
Az Úr megvigasztalja Sion romjait
51 Hallgassatok reám, akik az igazságot
követitek, akik az Urat keresitek;
tekintsetek a Kõszálra, amelybõl kivágattattatok,
és a kútfõ nyílására, amelybõl
kiásattatok! Róm. 9,30. 31.
2. Tekintsetek Ábrahámra, atyátokra, és
Sárára, aki titeket szült, hogy egymagát
hívtamel õt, ésmegáldámésmegszaporítám
õt. Róm. 4,1. Gal. 3,7. 29. Zsid. 11,11. 12.
3.Mert megvigasztalja az Úr Siont,
megvigasztalja minden romjait, és pusztáját
olyanná teszi, mint az Éden, és kietlenjét
olyanná, mint az Úrnak kertje,
öröm és vigasság találtatik abban, hálaadás
és dicséret szava! rész 40,1.
1Móz. 13,10. Zsolt. 102,13. Jóel 2,3.
4. Figyeljetek reám, én népem, és
reám hallgassatok, én nemzetem! Mert
tanítás megy ki tõlem, és törvényemet a
népek megvilágosítására megalapítom.
5. Közel igazságom, elõjön üdvösségem,
és karjaim népeket ítélnek: engem
várnak a szigetek, és karomba vetik
reménységüket. rész 46,13. Róm. 1,16.
6. Emeljétek az égre szemeiteket, és
nézzetek a földre ide alá, mert az egek
mint a füst elfogynak, és a föld, mint a
ruha megavul, és lakosai hasonlóképp
elvesznek; de üdvösségem örökre megmarad,
és igazságom meg nem romol.
Zsolt. 102,26.Mát. 24,35. Zsid. 1,10--12. 2Pét. 3,10.
7. Hallgassatok rám, kik tudjátok az
igazságot, te nép, kinek szívében van
törvényem! Ne féljetek az emberek
gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe
ne essetek!
rész 25,8. 54,4. Zsolt. 37,31. Jer. 31,33.
Mát. 5,11. 10,28. Luk. 12,4. Csel. 5,41. Zsid. 10,16.
8.Mert mint a ruhát, moly emészti meg
õket, és mint a gyapjat, féreg eszi meg
õket, és igazságom örökre megmarad,
és üdvösségem nemzetségrõl nemzetségre!
9. Kelj föl, kelj föl, öltözd fel az erõt,
oh Úrnak karja! Kelj föl, mint a régi idõben,
a messze hajdanban! Avagy nem Te
vagy-é, aki Ráhábot kivágta, és a sárkányt
átdöfte? rész 30,7. Jób 26,12. Zsolt. 44,1. 23. 74,13.
87,4. 89,10. 93,1. Ezék. 29,3. Luk. 1,51. Jel. 11,17.
ÉSAIÁS KÖNYVE 50. 51. 721
10. Nem Te vagy-é, aki a tengert megszáraztotta,
a nagy mélység vizeit; aki
a tenger fenekét úttá változtatta, hogy átmenjenek
a megváltottak?! 2Móz. 14,21.
11. Így térnek meg az Úrnak megváltottai,
és ujjongás között Sionba jönnek,
és örökös öröm fejükön; vigasságot és
örömöt találnak, eltûnik a fájdalom
és sóhaj! Zsolt. 126,1. 2.
12. Én, én vagyok megvigasztalótok!
Ki vagy te, hogy félsz halandó embertõl?
ember fiától, aki olyan lesz, mint a fû?!
Zsolt. 118,6. 2Kor. 1,3. 4.
13. Hogy elfeledkeztél az Úrról, Teremtõdrõl,
aki az eget kiterjeszté és a földet
megalapítá, és hogy félsz szüntelen minden
napon nyomorgatódnak haragjától,
aki igyekszik elveszteni? De hol van a
nyomorgató haragja? Jób 9,8. 29,7.
14. Hirtelen megszabadul a fogoly, és
nem hal meg a veremben, kenyere sem
fogy el: 2Krón. 24,5. Zsolt. 119,60. Zak. 9,11.
15. Hiszen én vagyok az Úr, a te Istened,
aki megreszkettetem a tengert és zúgnak
habjai; Seregeknek Ura az én nevem.
Jób 26,12. Zsolt. 74,13. Jer. 31,35.
16. És adtam beszédemet a te szádba,
és kezem árnyékával fedeztelek be,
hogy újonnan plántáljam az egeket, és
megalapítsam a földet, és ezt mondjam
Sionnak: Én népem vagy te!
rész 59,21. 65,17. 66,22.
5Móz. 18,18. Ján. 3,34. 2Pét. 3,13.
17. Serkenj föl, serkenj föl, kelj föl Jeruzsálem,
kimegittad az Úr kezébõl haragja
poharát; a tántorgás öblös kelyhét megittad,
kiürítéd! Zsolt. 60,3. 73,10. 75,8.
Ezék. 23,32--34. Jel. 14,10. 16,19.
18. Nem volt vezetõje minden fiai közül,
akiket szült, nem fogta senki õt kézen
minden fiai közül, akiket fölnevelt.
19. E kettõ esett rajtad! Kicsoda szánt
meg téged? A pusztulás, a romlás, az
éhség és a fegyver;miként vigasztaljalak
téged? Ámós 7,2.
20. Fiaid ájultan ott feküdtek minden utcáknak
fejeinél,mint a hálóba esett zerge,
megrészegedve az Úr haragjától, Istenednek
feddésétõl. JerSir. 2,11. 17.
21. Ezért halld meg ezt, szenvedõ, aki
részeg vagy, de nem bortól!
22. Így szól Urad, az Úr, és Istened, aki
népéért bosszút áll: Ímé, kiveszem kezedbõl
a tántorgás poharát, haragom öblös
kelyhét, nem iszod többé azt meg!
rész 3,12. 13. 49,25. Jer. 50,34.
23. És adom azt nyomorgatóid kezébe,
akik azt mondották neked: Hajolj meg,
hogy átmenjünk terajtad, és a te hátadat
olyanná tetted, mint a föld, és mint amilyen
az utca a járóknak!
Zsolt. 66,11. 12. Jer. 25,17. 26. 28. Zak. 12,2.
Sion üdvösségét békehírnök hirdeti
52 Serkenj föl, serkenj föl, öltözd fel
erõsségedet, Sion, öltözzél fel
ékességed ruháiba, Jeruzsálem, szent
város,mert nem lép beléd többé körülmetéletlen,
tisztátalan! Náh. 1,15. Jel. 21,2. 27.
2. Rázd kimagad a porból, kelj fel, ülj fel
Jeruzsálem, oldd kimagadat nyakad bilincseibõl,
Sion fogoly leánya! Zak. 2,17.
3.Mert így szól az Úr Isten: Ingyen
adattatok el, és nem pénzen váltattok
meg! rész 45,13. Zsolt. 44,12. Jer. 15,13.
Csel. 20,28. 1Kor. 6,20. 7,23. 1Pét. 1,18. 19.
4.Mert így szól azÚr Isten: Egyiptomba
ment alá népem elõször, hogy ott bujdossék,
és azután Asszíria nyomorgatta õt ok
nélkül. 1Móz. 46,6.
5. És most mit tegyek itt? szól az Úr,
hiszen népem elvitetett ok nélkül, és a
rajta uralkodók ujjonganak, szól az Úr, és
nevem szüntelen mindennap gúnyoltatik.
Róm. 2,24.
6. Ezért hadd ismerje meg népem az
én nevemet, ezért ama napon! Hogy én
vagyok, aki mondom: Ímé, itt vagyok!
Zsolt. 102,27. Ján. 10,11.
7.Mily szépek a hegyeken az örömmondónak
lábai, aki békességet hirdet,
jót mond, üdvösséget hirdet, aki ezt
mondja Sionnak: Uralkodik a te Istened!
Zsolt. 93,1. Náh. 1,15. Róm. 10,15. 16,20. Ef. 6,15.
8. Halld õrállóidat! Felemelik szavukat,
ujjonganak egyetemben, mert
szemtõl szembe látják, hogy mint hozza
vissza Siont az Úr! Sof. 3,9.
9. Ujjongva énekeljetek mindnyájan,
Jeruzsálem romjai, mert megvigasztalá
az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet.
722 ÉSAIÁS KÖNYVE 51. 52.
10. Feltûrte az Úr szent karját minden
népeknek szemei elõtt, hogy lássák a
föld minden határai Istenünk üdvösségét!
1Móz. 31,13. Zsolt. 98,2. 3.Mik. 2,10. Luk. 3,6.
11. Távozzatok, távozzatok, gyertek ki
onnan, tisztátalant ne illessetek, gyertek
ki közülük, tisztítsátok meg magatokat,
akik az Úr edényeit hordozzátok.
Jer. 50,8. 2Kor. 6,17. Jel. 18,4.
12.Mert ne sietséggel jertek ki, és ne
futással menjetek; mert elõttetek megy
az Úr, és követni fog Izrael Istene!
2Móz. 12,33. 14,19. 4Móz. 10,25.Mik. 2,13.
13. Ímé, beteljesíti Szolgám útját, magasságos,
felséges és dicsõ lesz nagyon.
rész 42,1. 57,15. Fil. 2,9.
14.Miképpen eliszonyodtak tõled sokan,
oly rút, nem emberi volt ábrázata, és alakja
sem ember fiaié volt: Zsolt. 22,6. Ján. 19,3.
15. Akképpen ejt ámulatba sok népeket;
a királyok befogják szájukat elõtte, mert
amit nékik nem beszéltek, azt látják, és
amit nem hallottak, arra figyelnek.
4Móz. 19,18--21. Ezék. 36,25. Csel. 2,33.
Róm. 15,21. Ef. 3,5. Zsid. 9,13. 1Pét. 1,2.

Fájdalmak férfia és betegség ismerõje
53 Ki hitt a mi tanításunknak, és az
Úr karja kinek jelentetett meg?
Ján. 12,38. Róm. 10,16. 1Kor. 1,18.
2. Felnõtt, mint egy vesszõszál Õelõtte,
és mint gyökér a száraz földbõl, nem volt
néki alakja és ékessége, és néztünk Õreá,
de nem volt ábrázata kívánatos! Márk 9,12.
3. Utált és az emberektõl elhagyott volt,
fájdalmak férfia és betegség ismerõje!
Mint aki elõl orcánkat elrejtjük, utált volt;
és nem gondoltunk vele.
Zsolt. 22,6.Márk 9,12. Ján. 1,10. 11. Zsid. 4,15.
Betegségeinket Õ viselte,
és fájdalmainkat hordozá
4. Pedig betegségeinket Õ viselte, és
fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük,
hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik
Istentõl! Mát. 8,17. 26,66. Zsid. 9,28. 1Pét. 2,24.
5. És Õ megsebesíttetett bûneinkért,
megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek
büntetése rajta van, és az Õ
sebeivel gyógyulánk meg. vers 10.
rész 57,19. Zsolt. 30,2. 103,3. 147,3.
Róm. 4,25. 1Kor. 15,3. 1Pét. 2,24. 25.
Az Úr mindnyájunk vétkét Õreá veté
6.Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk,
mindenki a maga útjára térvén;
de az Úr mindnyájunk vétkét Õreá veté.
Mát. 9,26. 2Kor. 5,21.
7. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és
száját nem nyitotta meg, mint bárány,
mely mészárszékre vitetik, és mint juh,
mely megnémul az õt nyírõk elõtt; és
száját nem nyitotta meg! Mát. 26,63. 27,12--14.
Csel. 2,24. 8,32–35. 1Pét. 1,19. 2,23.
8. A fogságból és ítéletbõl ragadtatott el,
és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott
az élõk földjébõl, hogy népembûne
miatt verettetett meg?!
Dán. 9,26. Ján. 7,27. Luk. 23,1--25. Csel. 13,34.
9. És a gonoszok közt adtak sírt néki,
és a gazdagok mellé jutott kínos halálok
után: pedig nem cselekedett hamisságot,
és álnokság sem találtatott szájában.
Mal. 2,6.Mát. 27,57. 58. 60.
2Kor. 5,21. 1Pét. 2,22. 24. 1Ján. 3,5.
Igaz szolgám sokakat megigazít
10. És az Úr akarata volt, hogy betegség
törje össze; hogyha önlelkét a bûnért
áldozatul adja, magot lát, és napjait
meghosszabbítja, és az Úr akarata
végbemegy az Õ keze által. Zsolt. 22,30.
Róm. 6,9. 2Kor. 5,21. Ef. 1,5. 1Ján. 2,2.
11.Mert lelke szenvedése folytán látni
fog, és megelégedett lesz, ismeretével
igaz Szolgám sokakat megigazít, és
vétkeiket Õ viseli. rész 42,1. Ján. 17,3.
Róm. 5,18. 19. Fil. 3,8. 1Pét. 2,24. 1Ján. 2,1.
12. Azért részt osztok néki a nagyokkal,
és zsákmányt a hatalmasokkal oszt,mivelhogy
életét halálra adta, és a bûnösök
közé számláltatott; pedig Õ sokak bûnét
hordozá, és közbenjárt a bûnösökért!
Zsolt. 2,8.Márk 15,28. Luk. 23,34. Csel. 2,24.
Róm. 3,25. 8,34. 2Kor. 5,21. Fil. 2,9. Kol. 2,15.
Örökkévaló békességnek szövetsége
54 Ujjongj te meddõ, ki nem szültél,
ujjongva énekelj és kiálts, ki nem
vajúdtál, mert többek az elhagyottnak fiai
a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr.
Gal. 4,27.
2. Szélesítsd ki sátorod helyét, és
hajlékodnak kárpitjait terjesszék ki;
ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet,
és erõsítsd meg szegeidet.
ÉSAIÁS KÖNYVE 52. 53. 54. 723
3.Mert mind jobb kézre, mind bal
kézre terjeszkedni fogsz, és magod
népeket vesz örökségbe, és puszta városokat
népesítenek be.
4. Ne félj, mert meg nem szégyenülsz,
és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol,
mert ifjúságod szégyenérõl elfeledkezel,
és özvegységednek gyalázatáról többé
meg nem emlékezel.
5.Mert férjed a te Teremtõd, Seregeknek
Ura az Õ neve, és Megváltód Izraelnek
Szentje, az egész föld Istenének
hívattatik. Jer. 3,14. Luk. 1,32. Róm. 3,29. Jel. 19,7.
6.Mert mint elhagyott és megkeseredett
szívû asszonyt hív téged az Úr, és
mint megvetett ifjú asszonyt; ezt mondja
Istened:
7. Egy rövid szempillantásig elhagytalak,
és nagy irgalmassággal egybegyûjtelek;
Zsolt. 30,5.Mik. 7,18. 19. 2Kor. 4,17.
8. Búsulásom felbuzdultában elrejtettem
orcámat egy pillantásig elõled, és örök
irgalmassággal könyörülök rajtad; ezt
mondja megváltó Urad. Jer. 31,3. 20.
9.Mert úgy lesz ez nékem, mint a Noé
özönvize; miként megesküdtem, hogy
nem megy át többé Noé özönvize e
földön, úgy esküszöm meg, hogy rád
többé nem haragszom, és téged meg
nem feddelek. 1Móz. 8,21. 9,11. Jer. 31,35.
10.Mert a hegyek eltávoznak, és a
halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom
tõled el nem távozik, és békességem
szövetsége meg nem rendül,
így szól könyörülõ Urad. Zsolt. 46,2. 89,33.
Ezék. 7,19. Sof. 1,8. Fil. 4,7. Jel. 21,18–21.
11. Oh, te szegény, szélvésztõl hányt,
vigasztalás nélkül való! Ímé, ólomporba
rakom köveidet, és zafirokra alapítalak.
12. Rubinból csinálom falad párkányzatát,
és kapuidat gránátkövekbõl, és
egész határodat drágakövekbõl;
13. És gyermekeid mind az Úr tanítványai
lesznek, és nagy lesz gyermekeid
békessége. rész 49,25. Zsolt. 115,14.
119,165. Jer. 31,34. Ján. 6,45. 14,26. 27.
1Kor. 2,10. Fil. 4,7. 1Thess. 4,9. 1Ján. 2,20. 27.
14.Megigazulás által leszel erõs, ne
gondolj a nyomorral, mert nincsen mit
félned, és a rettegéssel, mert nem közelít
hozzád. Zsolt. 91,5. Róm. 1,11. 2Kor. 1,21.
15. És ha összegyûlvén összegyûlnek,
ez nem éntõlem lesz! Aki ellened összegyûl,
elesik általad. Hós. 8,4. 2Thess. 1,6.
16. Ímé, én teremtettem a kovácsot,
aki a parazsat éleszti és fegyvert készít
mestersége szerint: és én teremtettem a
pusztítót is a vesztésre!
17. Egy ellened készült fegyver sem
lesz jószerencsés, és minden nyelvet,
mely ellened perbe száll, kárhoztatsz:
ez az Úr szolgáinak öröksége, és az õ
igazságuk, mely tõlem van, így szól az
Úr. Zsolt. 2,12. 27,1--3. 31,20. Csel. 6,10. 2Kor. 2,14.
Jertek, vegyetek és egyetek ingyen
55 Oh, mindnyájan, akik szomjúhoztok,
jertek e vizekre, ti is, kiknek
nincs pénzetek, jertek, vegyetek és
egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül
és ingyen, bort és tejet.
Mát. 13,44. Ján. 4,14. 7,37. 38.
Ef. 5,18. 1Pét. 2,2. Jel. 3,18. 21,6. 22,17.
2.Miért adtok pénzt azért, ami nem
kenyér, és gyûjtött kincseteket azért, ami
meg nem elégíthet? Hallgassatok szorgalmasan
reám, hogy jót egyetek, és
gyönyörködjék lelketek kövérségben.
Zsolt. 92,15. Ján. 6,27.
3. Hajtsátok ide füleiteket és jertek
hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek,
és szerzek veletek örök szövetséget,
Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem
szerint. rész 54,8. 61,8. 2Sám. 7,8.
Zsolt. 89,28. 49. Jer. 32,40.Mát. 11,28. Csel. 13,34.
4. Ímé, bizonyságul adtam Õt a népeknek,
fejedelmül és parancsolóul népeknek.
Jer. 30,9. Ezék. 34,23. Ján. 18,37. Jel. 1,5.
5. Ímé, nem ismert népet hívsz elõ, és
a nép, amely téged nem ismert, hozzád
siet az Úrért, Istenedért és Izrael Szentjéért,
mert Õ téged megdicsõített.
rész 52,15. 60,5.
Jer. 30,9. Ezék. 34,23. Dán. 9,25.Mal. 3,5.
Csel. 3,13. Ef. 2,11. 1Tim. 6,13. Zsid. 2,10. Jel. 1,5.
6. Keressétek az Urat, amíg megtalálható,
hívjátok Õt segítségül, amíg közel
van. Zsolt. 32,6. 105,4.Mát. 5,25. Zsid. 3,13.
7. Hagyja el a gonosz az õ útját, és a bûnös
férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz,
és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz,
mert bõvölködik a megbocsátásban.
Jer. 3,12. Hós. 10,12. Zak. 8,17. Ján. 7,24. 2Kor. 6,2.
724 ÉSAIÁS KÖNYVE 54. 55.
Az én Igém megcselekszi, amit akarok
8.Mert nem az én gondolataim a ti
gondolataitok, és nem a ti útjaitok az
én útjaim, így szól az Úr! 2Sám. 7,19.
9.Mert amint magasabbak az egek
a földnél, akképpen magasabbak az én
útjaim útjaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!
Zsolt. 103,11.
10.Mert amint leszáll az esõ és a hó
az égbõl, és oda vissza nem tér, hanem
megöntözi a földet, és termõvé, gyümölcsözõvé
teszi azt, és magot ád a magvetõnek
és kenyeret az éhezõnek:
4Móz. 23,19. 5Móz. 32,2. Luk. 1,45. 2Kor. 9,10.
11. Így lesz az én Igém, amely számból
kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem
megcselekszi, amit akarok, és áldott
lesz ott, ahová küldöttem. rész 45,23.
Zsolt. 33,4. 9. 65,11. 89,34. Jer. 1,12. Ezék. 12,28.
12.Mert örömmel jöttök ki, és békességben
vezéreltettek; a hegyek és halmok
ujjongva énekelnek elõttetek, és a
mezõ minden fái tapsolnak. Zsolt. 98,8.
13. A tövis helyén ciprus növekedik,
és bogáncs helyett mirtusz növekedik,
és lesz ez az Úrnak dicsõségül és örök
jegyül, amely el nem töröltetik. Jer. 13,11.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 176
Tegnapi: 200
Heti: 176
Havi: 4 098
Össz.: 797 347

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 66.Ésaiás próféta könyve 39-55.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »