Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

Jeruzsálemet elfoglalják a káldeusok
39 Sedékiásnak, a Júda királyának
kilencedik esztendejében, a tizedik
hónapban eljöve Nabukodonozor, a babiloni
király és egész serege Jeruzsálemellen,
és megszállák azt. rész 52,4. 2Kir. 25,1.
2. Sedékiás tizenegyedik esztendejében,
a negyedik hónapban, a hónap kilencedikén
ledûle a város kõfala.
3. És bemenének a babiloni király fejedelmei
mind és leülének a középsõ kapuban:
Nergál-Sarézer, Samegár-Nebó, Sársekim,
Rabsáris, Nergál-Sarézer, Rabmág
ésmind a többi fejedelmei a babiloni királynak.
4. Ésmikormeglátta vala õket Sedékiás,
a Júda királya és mind a vitézlõ férfiak,
elfutamodának és kimenének éjjel a városból
a király kertjén át az ajtón, a két kõfal
között, és kimenének a pusztába vivõ
úton. 2Kir. 25,4.
5. És ûzék õket a káldeai seregek, és
elfogák Sedékiást Jerikhó pusztájában,
és elhozák õt és elvitték Nabukodonozornak,
a babiloni királynak Riblába, Hamát
földjére, és ítéletet monda rája.
6. És megölé a babiloni király Sedékiásnak
fiait szemeláttára Riblában, és Júdánakminden
nemeseit ismegölé a babiloni
király.
7. A Sedékiás szemeit pedig kitolatá, és
vasba vereté õt, hogy elvigye õt Babilonba.
778 JEREMIÁS KÖNYVE 38. 39.
8. A király házát pedig és a nép házait
felgyújták a káldeusok tûzzel, és Jeruzsálem
kõfalait leronták.
9. A nép többi részét pedig, amely a
városban maradt vala, és a szökevényeket,
akik hozzá szöktek, a nép többi
részét, a még megmaradottakat elvitte
Nabuzáradán, a poroszlók feje, Babilonba.
2Kir. 25,11. 12.
10. A nép szegényeit pedig, akiknek
semmijük sem volt, ott hagyá Nabuzáradán,
a poroszlók feje, Júda földjén, és
ada nékik szõlõket és szántóföldeket azon
a napon.
Jeremiás sorsa
11. Jeremiás felõl pedig parancsot ada
Nabukodonozor, a babiloni király Nabuzáradánnak,
a poroszlók fejének,mondván:
12. Vedd õt magadhoz, és viselj gondot
reá, és semmi bajt ne okozz néki, hanem
azt cselekedd vele, amit õ akar.
13. És elkülde Nabuzáradán, a poroszlók
feje, és Nebusázban, Rabsáris és Nergál-
Sarézer, Rabmág és a babiloni királynak
több fõembere.
14. Elküldének, mondom, és elhozák
Jeremiást a tömlöc pitvarából, és rábízzák
õt Gedáliásra, Ahikámnak, a Sáfán fiának
fiára, hogy haza vigye õt, és lakozzék a nép
között.
Jövendölés Ebed-Meleknek
15. Az Úr pedig szóla Jeremiáshoz,
mikor õ még a tömlöc pitvarában fogva
vala, mondván:
16.Menj el, és szólj Ebed-Melekkel,
a szerecsennel, mondván: Ezt mondja
a Seregek Ura, Izrael Istene: Ímé, én
beteljesítem e város kárára és nem javára
mondott beszédeimet, és azon a napon
szemeid elõtt lesznek azok.
Dán. 9,12. Zak. 1,6.Mát. 10,42.
17. És azon a napon megszabadítlak
téged, azt mondja az Úr, és nem adatol
amaz emberek kezébe, akiktõl félsz.
18. Hanem bizonyára megszabadítlak
téged, nem esel el fegyver miatt, és
az életed zsákmányul lesz néked, mert
reménységed volt bennem, azt mondja
az Úr. Zsolt. 32,7. 37,40.
Jeremiás Gedáliás helytartónál
40 Az a szózat, amelyet az Úr szóla
Jeremiásnak, miután Nabuzára-dán,
a poroszlók feje elbocsátá õt Rámá-ból.
Mikor elvitte õt, õ is láncokkal volt
megkötözve a jeruzsálemi és júdai mindenféle
foglyok között, akik Babilonba
vitetnek vala.
2. És a poroszlók feje elvitte Jeremiást,
és monda néki: Az Úr, a te Istened rendelte
ezt a büntetést e hely ellen.5Móz. 31,17.
3. És ráhozta és megcselekedte az Úr,
amint megmondotta.Mert vétkeztetek
az Úr ellen, és nem hallgattatok az Õ
szavára, azért teljesedett be tirajtatok e
dolog. 5Móz. 29,24. Dán. 9,11.
4.Mostan azért ímé, én téged ma megszabadítalak
a lánctól, amely a te kezeiden
van; ha tetszik néked Babilonba jönnöd,
jöjj velem, nékem pedig gondom lesz
reád, ha pedig nem tetszik néked, hogy
eljöjj velem Babilonba, maradj itt. Ímé,
az egész föld elõtted van, ahova jobbnak
és helyesebbnek látszik menned, menj
oda. 1Móz. 20,15. 41,14. Csel. 16,26. Róm. 2,5.
5. De õ még nem tér vala vissza. Vagy
menj vissza Gedáliáshoz, Ahikámnak,
Sáfán fiának fiához, akit a babiloni király
tiszttartóvá tett Júda városaiban, és lakjál
vele a nép között, vagy akárhová tetszik
menned, odamenj. És ada a poroszlók feje
néki étket és ajándékot, és elbocsátá õt.
1Sám. 2,30. Péld. 15,16.Mát. 6,33.
6. És elméne Jeremiás Gedáliáshoz,
Ahikámnak fiához Mispába, és ott lakék
vele a nép között, akik megmaradtak a
földön. Bír. 20,1.
7.Mikor meghallotta a seregek minden
vezetõje, akik a mezõn voltak, õk maguk
és az õ embereik, hogy a babiloni király
Gedáliást, Ahikámnak fiát tette tiszttartóvá
az országban, és hogy reá bízta a
férfiakat és az asszonyokat, a kisdedeket
és a föld szegényeit azok közül, akik
Babilonba el nem vitettek; 2Kir. 25,23.
8. Elmenének Gedáliáshoz Mispába,
tudniillik Ismáel, Natániának fia, és Jóhanán
és Jónatán, Káreának fiai, és Serája,
Tankumetnek fia, és a netofáti Efainak
fiai, és Jazánia, Maakátnak fia, õk és az õ
embereik. 2Sám. 10,6.
JEREMIÁS KÖNYVE 39. 40. 779
9. És Gedáliás, Ahikámnak, Sáfán fiának
fia megesküvék nékik és az õ embereiknek,
mondván: Ne féljetek a káldeusoknak
szolgálni, hanem lakozzatok e földön és
szolgáljatok a babiloni királynak, és jó dolgotok
lesz.
10. És én ímé Mispában lakom, hogy
szolgálatukra álljak a káldeusoknak, akik
eljönnek hozzánk, ti pedig szedjetek
össze bort és gyümölcsöt, és olajt is
szerezzetek edényeitekbe, és lakjatok a
ti városaitokban, amelyeket elfoglaltatok.
11. És mindazok a júdabeliek is, akik a
moábitáknál, az Ammon fiainál, az edomitáknál,
és akik akármely tartományban
voltak, meghallák, hogy a babiloni király
Júdábólmaradékot hagyott, és hogy Gedáliást,
Ahikámnak, Sáfán fiának fiát tette
elõttük tiszttartóvá. Ésa. 16,4.
12. Azért haza jövének mindnyájan a
júdabeliek mindenünnen, ahova elfutottak,
és eljövének a Júda földjébe Gedáliáshoz
Mispába, és bort és igen sok
gyümölcsöt szerzének össze.
13. És Jóhanán, Káreának fia, és a seregek
minden vezetõje, akik a mezõn voltak,
szintén elmenének GedáliáshozMispába.
14. És mondának néki: Nem tudod-é,
hogy Baálisz, az Ammoniták királya elküldötte
Ismáelt, Natániának fiát, hogy téged
megöljön? De nem hitt azoknak Gedáliás,
Ahikámnak fia. Zak. 1,15.
15. Jóhanán pedig, Káreának fia, titkolózvamondaGedáliásnakMispában,
mondván:
Elmegyek és megölöm Ismáelt, Natániának
fiát úgy, hogy senki se tudja. Miért
oltaná el a te életedet? Hiszen a júdabeliek,
akik tehozzád gyülekeztek vala, mind eloszlanak,
és Júdánakmaradéka is elvész.
16. És monda Gedáliás, Ahikámnak fia
Jóhanánnak, a Kárea fiának: Ne cselekedd
e dolgot,mert te hazugságot szólasz
Ismáel felõl! 1Kor. 13,5.
Ismáel megöli a helytartót és híveit
41 És a hetedik hónapban csakugyan
eljöve Ismáel, Natániának, Elisáma
fiának fia, aki királyi nembõl és a király
fõemberei közül való, és tíz férfiú vele
Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához Mispába,
és együtt étkezénekMispában. Luk. 22,21.
2. És felkele Ismáel, Natániának fia és
a tíz férfiú, akik vele voltak, és megölék
Gedáliást, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiát
szablyával, ésmegölé õ azt, akit a babiloni
király tiszttartóvá tett a földön! 2Kir. 25,25.
3. És mindazokat a júdabelieket is, akik
Gedáliással voltakMispában, és a káldeusokat
is, akik ott találtatának, tudniillik a vitézlõ
embereket,megölé Ismáel. Róm. 3,15.
4.Másnap pedig a Gedáliás megölése
után, még mikor senki sem tudta azt:
5. Férfiak jövének Sikembõl, Silóból és
Samariából. Nyolcvan férfiú levágott szakállal,
megszaggatott ruhában és bevagdalt
testtel, kezükben ételáldozat és tömjén,
hogy áldozzanak az Úr házában.
6. És kiméne eléjük Ismáel, Natániának
fia Mispából, menés közben is sírván.
Ésmikor eléjük ért, monda nékik: Jertek
el Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához.
7. És mikor bementek vala a városba,
megölé õket Ismáel, Natániának fia, és
hányá õket az árokba, õ és a férfiak, akik
vele voltak.
8. De tíz ember találtaték közöttük, akik
ezt mondták Ismáelnek: Ne ölj meg minket,
mert kincsünk van nékünk a mezõn,
búza és árpa, olaj ésméz ésmegtartóztatá
magát, és nemölémeg õket az õ atyjukfiaival.
9. Az árok pedig, amelybe behányá
Ismáel mindamaz emberek holttestét,
akiket megöle Gedáliással együtt, az,
amelyet Asa király csinált vala Baása
ellen, az Izrael királya ellen. Ismáel,
Natániának fia megtölté ezt a megölettekkel.
1Kir. 15,22. 2Krón. 16,6.
10. És fogságra vitte el Ismáel a nép
egész maradékát, amely Mispában volt,
a király leányait és az egész népet, amely
Mispában hagyatott, kiket Nabuzáradán,
a poroszlók feje Gedáliásra, Ahikámnak
fiára bízott; foglyul ejté azért õket Ismáel,
Natániának fia, és elindula, hogy az
Ammon fiaihoz menjen. Neh. 2,10. 19.
11. És meghallá Jóhanán, Káreának fia
és a seregek minden vezetõje, aki õvele
volt, azt az egész gonoszságot, amelyet
Ismáel, Natániának fia cselekedett.
12. És magukhoz vették mind az embereket,
és elmenének, hogy megvívjanak
780 JEREMIÁS KÖNYVE 40. 41.
Ismáellel, Natániának fiával, és elérék õt
a nagy víznél, amely Gibeonnál vala.
2Sám. 2,13.
13. És mikor meglátta az egész nép,
amely Ismáellel volt, Jóhanánt, Káreának
fiát és a seregnek minden vezetõjét, akik
vele voltak, megörüle.
14. És visszatére az egész nép, amelyet
Ismáel elvitt Mispából, és visszatére és
elméne Jóhanánhoz, Káreának fiához.
15. Ismáel pedig, Natániának fia nyolcadmagával
szalada el Jóhanán elõl, és
az Ammon fiaihoz méne. 1Sám. 30,17.
16. És magához vevén Jóhanán, Káreának
fia, és a seregnek minden vezetõje,
akik õvele voltak, a nép minden maradékát,
amelyet visszahoztak vala Ismáeltõl,
Natániának fiától Mispából, miután ez
megölé Gedáliást, Ahikámnak fiát, az erõs
férfiakat, vitézeket és asszonynépeket és
gyermekeket és udvari szolgákat, akiket
visszahozott vala Gibeonból:
17. Elindulának és megállapodának Gérut
Kimhámnál, amely közel volt Betlehemhez,
hogy elmenjenek és bemenjenek
Egyiptomba, 2Sám. 19,37. 38.
18. A káldeusok miatt, mert félnek vala
tõlük, mert Ismáel, Natániának fia megölte
Gedáliást, Ahikámnak fiát, akit a
babiloni király tiszttartóvá tett a földön.
A vezetõk Jeremiástól kérnek tanácsot
42 Eljöve pedig a csapatoknak min-den
tisztje, és Jóhanán, Káreának fia, és
Jazánia, Ozániának fia, és az egész nép
kicsinytõl fogva nagyig,
2. És mondának Jeremiás prófétának:
Hallgasd meg alázatos kérésünket, és könyörögj
érettünk az Úrnak, a te Istenednek
mind e maradékért; mert kevesen
maradtunk meg a sokaságból, mint a te
szemeid jól látnak minket; Ésa. 37,4.
Csel. 8,24. Ef. 4,32. 1Thess. 4,18. Zsid. 3,13.
3. És jelentse meg nékünk az Úr, a te
Istened az utat, amelyen járjunk, és a
dolgot, amit cselekedjünk. Ezsdr. 8,21.
4. És monda nékik Jeremiás próféta:
Meghallottam. Ímé, én könyörgök az Úrnak,
a ti Isteneteknek a ti beszédeitek szerint,
és mindazt, amit felel az Úr néktek,
megjelentemnéktek, el nemtitkolok semmit
tõletek. 1Sám. 3,18. 1Kir. 22,14. Csel. 20,20.
5. Õk pedig mondának Jeremiásnak: Az
Úr legyen ellenünk tökéletes és igaz tanúbizonyság,
ha nem mind ama beszéd szerint
cselekszünk, amellyel elküld tégedmihozzánk
az Úr, a te Istened. 1Móz. 31,50.
6. Ha jó, ha rossz, hallgatni fogunk az
Úrnak, a mi Istenünknek szavára, amelyért
mi téged Õhozzá küldünk; hogy jó
dolgunk legyen, mert mi hallgatunk az
Úrnak, a mi Istenünknek szavára.
7. Lõn pedig tíz nap múlva, hogy szóla
az Úr Jeremiásnak.
8. És odahívá Jóhanánt, Káreának fiát,
és a seregeknek minden tisztjét, akik vele
voltak, és az egész népet kicsinytõl fogva
nagyig.
9. És monda nékik: Ezt mondja az Úr,
Izraelnek Istene, akihez küldöttetek engem,
hogy megjelentsem elõtte a ti
könyörgésteket:
10. Ha állandóan megmaradtok e földön,
felépítlek titeket és el nem rontlak,
és elplántállak titeket és ki nem gyomlállak,
mert megbántam a gonoszt, amit
cselekedtem veletek. 5Móz. 32,36. Bír. 2,18.
11. Ne féljetek a babiloni királytól, akitõl
most féltek, ne féljetek tõle, azt mondja az
Úr;mert veletek vagyok, hogymegtartsalak
és megszabadítsalak titeket az õ kezébõl.
4Móz. 14,9. Zsolt. 118,6. Ésa. 43,5. Róm. 8,31.
12. És irgalmasságot cselekszem veletek,
hogy irgalmas legyen hozzátok, és
lakni hagyjon titeket a ti földeteken.
Zsolt. 106,45.
13. De ha ti ezt mondjátok: Nem lakunk
e földön, nem hallgatván az Úrnak, a ti
Isteneteknek szavára,
14.Mondván: Nem! Hanem Egyiptom
földjére megyünk be, ahol nem látunk
harcot és nem hallunk trombitaszót, és
kenyeret nem éhezünk, és ott lakozunk:
15.Most azért halljátok meg az Úrnak
szavát, Júdának maradékai! Ezt mondja a
Seregek Ura, az Izrael Istene: Ha ti csak
orcáitokat fordítjátok is úgy, hogy bemenjetek
Egyiptomba, és bementek, hogy ott
tartózkodjatok: 5Móz. 17,11.
16. Akkor a fegyver, amelytõl ti féltek,
legott utolér benneteket Egyiptom föld-
JEREMIÁS KÖNYVE 41. 42. 781
jén, és az éhség is, amitõl rettegtek,
körülvesz titeket Egyiptomban, és ott
haltok meg.
17.Mert az lesz, hogy mindazok a férfiak,
akik úgy fordítják orcájukat, hogy bemenjenek
Egyiptomba, hogy ott tartózkodjanak,
meghalnak fegyver, éhség és
döghalál miatt, és egy sem marad meg
közülük, és nem szabadul meg a veszedelemtõl,
amelyet én bocsátok reájuk.
18.Mert ezt mondja a Seregek Ura,
az Izrael Istene: Miképpen kiömlik az én
haragom és búsulásom Jeruzsálem lakosaira,
azonképpen kiöntöm az én haragomat
tireátok, ha bementek Egyiptomba;
és lesztek ott átok, csoda, szidalom, gyalázat,
és többé nem látjátok e helyet!
5Móz. 24,16. 33,29.
19. Az Úr szólott hozzátok, oh Júdának
maradékai! Ne menjetek Egyiptomba; jól
tudjátok meg, hogy bizonyságot tettem
ma ellenetek.
20.Mert magatokat csaljátok meg a ti
szívetekben: Mert ti küldöttetek engem
az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mondván:
Könyörögj az Úrnak, a mi Istenünknek,
és amint szól az Úr, a mi Istenünk, úgy
jelentsd meg nékünk, és akképpen cselekszünk.
Ezék. 33,31.Mát. 22,18. Gal. 6,7.
21.Mikor pedig ma megjelentem néktek,
nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek
szavára és egyáltalán azokra, amelyekért
engem tihozzátok küldött.
22.Most azért tudjátok meg jól, hogy
fegyverrel, éhséggel és döghalállal haltok
meg a helyen, ahová kívánkoztok menni,
hogy ott tartózkodjatok. Zak. 7,11.
Jeremiást elhurcolják Egyiptomba
43 És amint Jeremiás teljesen elmondta
az egész népnek az Úr, az õ Istenük
minden rendelését, melyekért az Úr,
az õ Istenük küldötte vala õhozzájuk,
mindazokat a rendeléseket, mondom,
2. Akkor monda Azariás, Hosájának fia,
Jóhanán, Káreának fia, és valamennyi
kevély férfiak, mondván Jeremiásnak:
Hazugságot szólsz te, nem küldött téged
az Úr, a mi Istenünk, hogy ezt mondjad:
Ne menjetek be Egyiptomba, hogy ott
tartózkodjatok. Zsolt. 12,4. 2Thess. 2,10–12.
3. Hanem Báruk, Nériának fia izgat
téged mi ellenünk, hogy minket a káldeusok
kezébe adjon, hogy megöljenek
minket, és vitessenek Babilonba.
4. És nem hallgata Jóhanán, Káreának
fia, sem a seregnek valamennyi tisztje,
sem az egész nép az Úr szavára, hogy a
Júda földjén maradjanak.
5. Hanem elvitte Jóhanán, Káreának fia,
és a seregnek minden tisztje Júdának
egész maradékát, akik visszajöttek mindama
nemzetek közül, ahová kiûzettek,
hogy lakozzanak Júdának földjén.
6. A férfiakat és az asszonyokat, a gyermekeket
és a király leányait ésmindenkit,
akit Nabuzáradán, a poroszlók feje hagyott
vala Gedáliással, Ahikámnak, Sáfán
fiának fiával, és Jeremiás prófétát és
Bárukot, Nériának fiát.
7. És elmenének Egyiptomnak földjébe,
mert nem hallgattak az Úr szavára, és bemenének
Táfnesig. Ezék. 30,4.
Jövendölés Egyiptom leigázásáról
8. És szóla az Úr Jeremiásnak Táfnesben,
mondván:
9. Végy a kezedbe nagy köveket, és
rejtsd el azokat a sárba, a téglaégetõ kemencébe,
amely a fáraó házának ajtajában
van Táfnesben, a júdabeli emberek
szemeláttára. Ezék. 29,18. 20.
10. És ezt mondd nékik: Ezt mondja
a Seregek Ura, az Izrael Istene: Ímé, én
elküldök és felhozom Nabukodonozort,
a babiloni királyt, az én szolgámat, és az õ
székét e kövekre teszem, melyeket elrejtettem,
és azokra vonja fel az õ sátorát.
11. És betör, és megveri Egyiptom
földjét, aki halálra való, halálra, és aki
rabságra, rabságra, és aki fegyverre,
fegyverre jut.
12. És tüzet gyújtok Egyiptom isteneinek
házaiban, és felégeti azokat, és
foglyokká teszi õket, és magára ölti
Egyiptom földjét, miképpen a pásztor
magára ölti ruháját, és kimegy onnan
békességgel. Ésa. 19,18.
13. És Bét-Semesnek, amely Egyiptom
földjén van, faragott képeit lerontja, és
Egyiptom isteneinek házait tûzzel felégeti.

Jeremiás feddõ beszéde
Júda bálványozásáért Egyiptomban
44 Az a szó, amely lõn Jeremiáshoz,
minden júdabeliek felõl, akik lak-nak
vala Egyiptom földjén, akik laknak vala
Migdolban, Táfnesben, Nófban és Pátrosz
földjén,mondván:
Ésa. 11,11. 19,13. Ezék. 30,18. Hós. 9,6.
2. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael
Istene: Ti láttátok mindazt a veszedelmet,
melyet ráhoztamJeruzsálemre és Júdának
minden városaira, és ímé, azok most pusztává
lettek, és senki sem lakozik bennük.
3. Az õ gonoszságukért, amelyet cselekedtek,
hogy felingereljenek engem, elmenvén,
hogy áldozatot vigyenek és
szolgáljanak az idegen isteneknek, akiket
õk nem ismernek vala, sem ti, sem a ti
atyáitok.
4. És elküldöttem hozzátok minden
szolgámat, a prófétákat, és pedig jó reggel
küldém el, mondván: Kérlek, ne cselekedjétek
ez utálatos dolgot, amit gyûlölök.
5. De nem hallgattak, és a fülüket sem
hajtották arra, hogy megtérjenek az õ
gonoszságukból, és idegen isteneknek
ne áldozzanak.
6. Azért kiömlött az én bosszúmés az én
haragom, és felgerjedt Júda városaiban és
Jeruzsálemutcáin, és pusztasággá és sivataggá
lettek mind e napig. 1Kor. 10,11.
7.Most azért ezt mondja az Úr, a Seregek
Istene, az Izrael Istene: Miért szereztek
nagy veszedelmet a ti életetek ellen,
hogy kipusztítsatok közületek férfit és
asszonyt, gyermeket és csecsemõt Júda
kebelébõl, hogy magatoknak még csak
maradékot se hagyjatok;
8. Ingerelvén engem kezeitek alkotásaival,
áldozván az idegen isteneknek Egyiptom
földjén, amelyre ti tartózkodni jöttetek,
hogy veszedelmet szerezzetek magatoknak,
és hogy átokban és gyalázatban
legyetek e földnek minden nemzeténél?
9. Vajon elfelejtkeztetek-é a ti atyáitok
gonoszságairól és a Júda királyainak
gonoszságairól és az õ feleségeiknek
gonoszságairól és a ti gonoszságaitokról,
a ti feleségeiteknek gonoszságairól, amelyeket
Júdának földjén cselekedtetek és
Jeruzsálemnek utcáin?
10. Nem alázták meg magukat mind e
mai napig se, és nemféltek, semaz én törvényem
szerint nem jártak, sem az én
parancsolataim szerint, amelyeket elõtökbe
és a ti atyáitok elébe adtam.
Zsolt. 34,18. 51,17. Péld. 28,14. Ésa. 57,15. 66,2.
11. Azért ezt mondja a Seregek Ura, az
Izrael Istene: Ímé, én ellenetek fordítom
orcámat veszedelemre, és hogy az egész
Júdát kipusztítsam. Ámós 7,11.
12. És felveszem Júdának maradékát,
akik maguk elé tûzték, hogy bemennek
Egyiptom földjére, hogy ott lakozzanak,
és mindnyájan megemésztetnek Egyiptom
földjén, elesnek fegyver miatt, megemésztetnek
éhségmiatt, kicsinytõl fogva
nagyig: Fegyver és éhség miatt halnak
meg, és átokká, csodává, szidalommá és
gyalázattá lesznek. 5Móz. 23,5. Neh. 13,2.
13. És megfenyítem azokat, akik Egyiptom
földjén lakoznak, miképpen megfenyítettem
a jeruzsálembelieket fegyverrel,
éhséggel és döghalállal.
14. És a Júda maradékai közül, akik idejöttek,
hogy Egyiptomföldjén tartózkodjanak,
senki semmenekül és szabadulmeg,
hogy visszatérjen Júdának földjébe, ahova
lelkük hajtja õket, hogy oda visszatérjenek
és ott lakozzanak; mert nem térnek
vissza, hanem csak akik menekülnek.
15. És felelének Jeremiásnak mindama
férfiak, akik tudják vala, hogy az õ feleségeik
az idegen isteneknek áldozának,
és mindazok az asszonyok, akik ott állnak
vala nagy tömegben, és az egész nép,
amely Egyiptom földjén, Pátroszban lakozik
vala, mondván:
16. Abban a dologban, ami végett szóltál
nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk
reád; Péld. 1,24–27. 21,29. 28,14. Róm. 2,3–9.
17. Hanem csak azt cselekesszük, amit
mi a mi szánkkal fogadtunk, hogy füstölõ
áldozatot viszünk az ég királynéjának,
és néki italáldozattal áldozunk, miképpen
cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi
királyaink és a mi fejedelmeink Júda
városaiban és Jeruzsálemnek utcáin,
mert akkor beteltünk kenyérrel, és jó
dolgunk volt, és semmi rosszat nem
láttunk. 4Móz. 30,12. 5Móz. 23,23. Bír. 11,36.
JEREMIÁS KÖNYVE 44. 783
18. De amióta nem áldozunk többé az
ég királynéjának füstöléssel, és nem
viszünk néki italáldozatot, mindenben
szûkölködünk, és fegyver és éhség miatt
emésztetünk.
19. És hogyha mi az ég királynéjának
füstölve áldozunk és néki italáldozatot
viszünk: vajon a mi férjeink híre nélkül
csinálunk-é néki béleseket, hogy õt
tiszteljük, és néki itali áldozatot vigyünk?
20. Szóla azért Jeremiás az egész népnek,
a férfiaknak és az asszonyoknak és
az egész népnek, akik e szót felelték néki,
mondván:
21. Avagy a jó illatról, amelyet Júda városaiban
és Jeruzsálem utcáin füstöltetek
ti és a ti atyáitok, a ti királyaitok és a ti
fejedelmeitek és a föld népe: Nem arról
emlékezett-é meg az Úr, és nem az jutott-
é néki eszébe?
22. És nem szenvedhette tovább az Úr
a ti cselekedeteitek gonoszságát, az utálatosságok
miatt, amelyeket cselekedtetek,
és pusztasággá lett a ti földetek és csodává
és átokká, annyira, hogy senki sem
lakja mind e napig,
Ezék. 18,19–22. Csel. 5,31. 26,18.
23. Amiatt, hogy füstölve áldoztatok, és
vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok
az Úr szavára, és az Õ törvénye és az
Õ parancsolatai és az Õ tanúbizonyságai
szerint nem jártatok, azért következett
tireátok ez a veszedelem mind e napig.
24.Monda továbbá Jeremiás az egész
népnek és az összes asszonyoknak: Halljátokmeg
azÚr szavátmind, ti júdabeliek,
kik Egyiptom földjén vagytok.
25. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael
Istene, mondván: Ti és a ti feleségeitek
szóltatok a ti szájatokkal, és végbevittétek
a ti kezeitekkel, mondván: Bizonyára teljesítjük
a mi fogadásainkat, amelyeket
fogadtunk az ég királynéjának, hogy
füstölve áldozzunk, és néki italáldozatot
vigyünk.Megerõsítvén megerõsítettétek
a ti fogadásaitokat, és megcselekedvén
megcselekedtétek a ti fogadásaitokat.
26. Azért halljátok meg az Úr szavát
mind, ti júdabeliek, akik Egyiptomföldjén
lakoztok: Ímé, én az én nagy nevemre
megesküdtem, azt mondja az Úr, hogy
egyetlen júdabeli férfiú szája sem fogja
az én nevemet kiejteni, mondván: Él az
Úr Isten, egész Egyiptom földjén!
27. Ímé, én vigyázok reájuk az õ kárukra
és nem javukra, és megemésztetik Júdának
minden férfia, akik Egyiptom földjén
vannak, fegyver miatt, éhség miatt, mígnem
mind elfogynak.
28. De akik a fegyvertõl megszabadulnak,
visszatérnek Egyiptom földjérõl
Júdának földjére, szám szerint kevesen,
és mind megtudják Júdának maradékai,
akik bementek Egyiptom földjére, hogy
ott tartózkodjanak: Melyik szó teljesedik
be, az enyém-é vagy az övék? Ésa. 27,13.
29. És ez lesz néktek a jel, azt mondja
az Úr, hogy én meglátogatlak titeket ezen
a helyen, hogy megtudjátok, hogy bizonyára
megállanak az én beszédeim a reátok
következendõ veszedelem felõl.
30. Ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom
Ofrát, a fáraót, Egyiptom királyát az õ
ellenségeinek kezébe és az õ életét keresõk
kezébe, miképpen odaadtam Sedékiást,
a Júda királyát Nabukodonozornak,
a babiloni királynak, az õ ellenségének és
az õ életét keresõnek kezébe. Dán. 4,35.
A próféta vigasztalja Bárukot
45 Az a szó, amelyet Jeremiás próféta
szóla Báruknak,Néria fiának,mi-kor
õ könyvbe írá e szókat Jeremiás szájá-ból,
Jójákimnak, Jósiás, júdabeli király fiá-nak
negyedik esztendejében,mondván:
2. Ezt mondja az Úr, Izrael Istene, tenéked,
Báruk:
3. Ezt mondottad: Jaj mostan nékem,
mert az Úr az én bánatomra fájdalmat
adott, elfáradtam az én fohászkodásomban,
és nyugodalmat nem találtam.
4. Ezt mondd néki: Ezt mondja az Úr:
Ímé, akiket én felépítettem, elrontom,
és akiket én beplántáltam, kiszaggatom,
és pedig az egész földön.
2Kir. 23,29. Róm. 11,23.
5. És te kívánsz-é magadnak nagyokat?
Ne kívánj; mert ímé én veszedelmet
bocsátok minden testre, ezt mondja az
Úr, és a te életedet zsákmányul adom
néked, minden helyen, ahová elmégy.
784 JEREMIÁS KÖNYVE 44. 45.
Az egyiptomiak veresége Kárkémisnél
46 Ez a szó, amelyet az Úr szóla Jeremiás
prófétának a pogányok felõl;
2. Egyiptom felõl, Nékó fáraónak,
Egyiptom királyának serege felõl, amely
az Eufrátes folyó mellett, Kárkémisben
volt, amelyet megvere Nabukodonozor, a
babiloni király, Jójákimnak, Jósiás fiának,
Júda királyának negyedik esztendejében:
2Kir. 23,29. 2Krón. 35,20. Ezék. 29,2–12.
3 Készítsetek vértet és pajzsot, és induljatok
a harcra. Náh. 2,1.
4. Nyergeljétek a lovakat, és üljetek fel ti
lovasok, és legyetek sisakokban. Tisztítsátok
a kopjákat, öltsétek fel a páncélokat.
5.Mit látok? Õk megriadva hátrálni
kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak
erednek, és vissza sem tekintenek!
Mindenfelõl félelem, azt mondja az Úr.
6. Nem futhat el a gyors, és az erõs sem
menekülhet el; észak felé, az Eufrátes
folyó mellett legyõzetnek és elhullanak.
Dán. 11,19. 22.
7. Kicsoda ez, aki növekedik, mint a
folyóvíz, és olyan, mint a megháborodott
vizû folyamok?
8. Egyiptom növekedik úgy, mint a
folyóvíz és mint a megháborodott vizû
folyamok, mert ezt mondja: Felmegyek,
ellepem a földet, elvesztem a várost és a
benne lakókat.
9. Jöjjetek fel lovak, és zörögjetek szekerek,
jöjjenek ki a vitézek, a szerecsenek
és a líbiabeliek, akik pajzsot viselnek, és
a lidiabeliek, akik kézívet viselnek!
10. Az a nap pedig az Úrnak, a Seregek
Urának büntetõ napja, hogy bosszút álljon
ellenségein. És a fegyver felemészt és jól
lakik és megrészegül az õ vérükkel, mert
áldozatja lesz azÚrnak, a SeregekUrának
észak földjén, az Eufrátes folyó mellett.
5Móz. 32,42. Ésa. 34,6. Ezék. 39,17. Jóel 1,15.
11. Menj föl Gileádba, és végy balzsamot
te szûz, Egyiptomnak leánya:
Hiába sokasítod az orvosságokat, nincs
gyógyír számodra! Ésa. 47,1.
12. Hallották a pogányok a te gyalázatodat,
és a te kiáltásoddal betelt a föld, mert
vitéz vitézbe ütközött, és mind a ketten
együtt estek el.
Jövendölés Egyiptom elfoglalásáról
13. Az a szó, amelyet az Úr Jeremiás
prófétához szólott, Nabukodonozornak,
a babiloni királynak eljövetele felõl az
Egyiptom földjének megverésére: Ésa. 19,1.
14. Hirdessétek Egyiptomban és híreszteljétek
Migdólban, híreszteljétek Nófban
és Táfnesben, és ezt mondjátok: Állj elõ,
és készítsd fel magadat, mert fegyver
emészti meg a te kerületeidet.
15.Miért verettek le a te erõseid? Nem
állhattak meg, mert az Úr rettentette el
õket.
16.Megsokasította a tántorgót, egyik a
másikra hullott, és ezt mondották: Kelj
fel, és menjünk vissza a mi népünkhöz
és ami szülõföldünkre az erõszakoskodó
fegyver elõl.
17. Ezt kiáltják akkor: A fáraó, Egyiptom
királya, a háborúságnak királya, elhaladta
a rendelt idõt.
18. Élek én, azt mondja a Király, akinek
a neve Seregek Ura, hogy mint a Táborhegy
áll a hegyek között, és mint a Kármel
a tenger között, úgy jön el.
4Móz. 23,19. Ésa. 48,2.
19. Készíts magadnak elköltözésre való
edényeket, Egyiptom leányának lakosa,
mert Nóf elpusztul és megég, lakatlanná
lesz.
20. Szép üszõ Egyiptom, de pusztulás
tör reá észak felõl. Hós. 10,11.
21.Még zsoldosai is olyanok õközöttük,
mint a hízlalt borjúk, de õk is meghátrálnak,
egyetemlegesen elfutnak, meg nem
állanak, mert romlásuk napja jön reájuk,
az õ megfenyíttetésük ideje.
22. Az õ szava mint a csúszó kígyóé,
mert nagy sereggel indulnak, és szekercékkel
jönnek ellene, mint a favágók.
23. Kivágják az õ erdejét, azt mondja
az Úr, mert beláthatatlanok, mert többen
lesznek mint a sáskák, és megszámlálhatatlanok.
24. Megszégyenül Egyiptom leánya,
északi nép kezébe jut.
25. Ezt mondja a Seregek Ura, az Izrael
Istene: Ímé, én megfenyítem Nó-Ammont
és a fáraót és Egyiptomot és az õ isteneit
és királyait, mind a fáraót, mindazokat,
akik bíznak benne. Ezék. 30,13. 14. Náh. 3,8.
JEREMIÁS KÖNYVE 46. 785
26. Odaadom õket az õ életük keresõinek
kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni
királynak kezébe, és az õ szolgáinak
kezébe; de azután úgy lakoznak abban,
mint azelõtt, azt mondja az Úr. Ezék. 29,12.
27. És te ne félj, oh én szolgám Jákób,
és ne rettegj Izrael,mert ímé, énmegszabadítlak
tégedmesszirõl, és a temagodat
is az õ fogságuk földjérõl, és visszatér
Jákób és megnyugszik és békességben
lesz, és nem lesz, aki megijessze.
Ésa. 11,11. 44,2.Mik. 7,12.
28. Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt
mondja az Úr, mert én veled vagyok,
mert véget vetek minden nemzetnek,
akik közé kivetettelek téged, néked pedig
nemvetek véget, hanemmegverlek téged
ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen
büntetés nélkül.
Jövendölés a filiszteusokról
47 Az a szó, amelyet az Úr szóla Jeremiás
prófétának a filiszteusok fe-lõl,
mielõttmegverteGázát, a fáraót.
Ésa. 14,29. 31. Ezék. 25,15. Ámós 1,6. Sof. 2,4. 5.
2. Ezt mondja az Úr: Ímé, víz indul meg
északról, és olyan lesz, mint a kiáradott
folyó, és elárasztja a földet és annak
mindenét, a várost és annak lakosait, és
kiáltanak az emberek, és a föld minden
lakosa ordít. Ésa. 8,7.
3.Ménei patáinak csattogó hangjától,
szekereinek zörgésétõl, kerekeinek zúgásától
nemgondolnak az atyák a fiakra erejük
ellankadása miatt. Náh. 3,2.
4. És a nap miatt, mely eljött, hogy elpusztítsa
egész Filiszteát, kivágja Tíruszt
és Szidónt és segítségének minden megmaradt
töredékét, mert az Úr elrontja
Filiszteát, a Káftor szigetének maradékát.
5. Kopaszság lepte meg Gázát, Askalon
elnémult, maradéka az õ völgyüknek:
Meddig vagdalod magadat?
6. Oh szablyája az Úrnak, meddig nem
nyugszol meg? Rejtsd el magadat a te
hüvelyedbe, nyugodjál meg és hallgass!
7.Miképpen nyughatik meg, holott az
Úr parancsolt néki? Askalonra és a tenger
partjára oda rendelte õt.
1Sám. 3,12. Ezék. 14,17.Mik. 6,9.
Jövendölés Moábról
48 Moáb felõl ezt mondja a Seregek
Ura, az Izrael Istene: Jaj Nébónak,
mert elpusztíttatott; megszégyenült, bevétetettKirjátaim,
Misgábmegszégye-nült és
elrémült.
4Móz. 21,28. Ésa. 15,1. Ezék. 25,9.
2. Nincs már dicsõsége Moábnak Hesbonban,
gonoszt gondoltak ellene, mondván:
Jertek el és pusztítsuk el õt, ne
legyen nemzetség! Madmen te is elnémulsz,
fegyver jár nyomodban!
Ésa. 10,31. 16,14.
3. Nagy kiáltás hallatszik Horonáimból:
Pusztulás és nagy romlás!
4. ElnyomorodottMoáb, kicsinyei sikoltva
kiáltanak.
5.Mert a Luhit hágóján siralmat siralom
ér, mert Horonáim lejtõin az ellenség hallatja
vészkiáltását. Ésa. 15,5.
6. Fussatok, mentsétek meg életeteket,
és legyetek mint a hangafa a pusztában!
4Móz. 21,29. Zsolt. 52,7.
7.Mivelhogy a te bizodalmad marháidban
és kincseidben volt, te is bevétetel,
és Kámós fogságra megy papjaival, fejedelmeivel
együtt.
8. És rátör a pusztító minden városra,
egy város sem menekedik meg, és elvész
a völgy, és feldúlatik a síkság, amint megmondta
az Úr.
9. Adjatok szárnyat Moábnak, hogy repülvén
elrepülhessen, mert az õ városai
elpusztulnak, és senki sem lakik azokban.
Zsolt. 55,6.
10. Átkozott, aki az Úrnak dolgát csalárdul
cselekszi, és átkozott, aki fegyverét
kíméli a vértõl! 1Sám. 15,3.
Moábot veszedelem fenyegeti
11. Nyugodtan élt Moáb gyermekségétõl
fogva, és pihent az õ seprejében,
és edénybõl edénybe nem öntötték és
fogságra sem ment, azért maradt meg
az íze rajta, és nem változott el az õ szaga.
Sof. 1,12.
12. De ímé eljönnek a napok, aztmondja
az Úr, és rablókat bocsátok reá, akikmegrabolják
õt, és megüresítsék edényeit,
palackjait pedig összetörjék.
786 JEREMIÁS KÖNYVE 46. 47. 48.
13. És megszégyenül Moáb Kámós
miatt, amint megszégyenült Izrael háza
Béthel miatt, amelyben bizodalma volt.
Bír. 11,24. Hós. 10,6.
14. Mimódon mondjátok: Hõsök vagyunk
és vitéz férfiak a harcra? Ésa. 16,6.
15. Elpusztul Moáb, városai fellobbannak,
válogatott ifjai pedig mészárszékre
jutnak, azt mondja a Király, akinek neve
Seregek Ura!
16. Közel van Moáb veszedelme, ímhol
jön és igen siet az õ veszedelme!
17. Bánkódjatokmiattamind, akik körülötte
vagytok, és mindnyájan, akik ismeritek
az õ nevét, mondjátok: Hogy eltört az
erõs vesszõ, a dicsõ pálca! Ésa. 9,4.
18. Szállj le a dicsõségbõl és ülj szomjan
Dibonnak megmaradt leánya, mert a
Moáb pusztítója feljött ellened, elrontja
a te erõsségeidet. 4Móz. 21,30. Ésa. 15,2. 47,1.
19. Állj meg az úton, és nézz ide-oda
Aroér lakosa, kérdezd meg a futót és a
menekülõt, és ezt mondd:Mi történt?
20.Megszégyenült Moáb, mert megtört.
Ordítsatok és kiáltsatok!Hirdessétek
Arnonban, hogy elpusztíttatottMoáb!
21.Mert rájött az ítélet a sík földre;
Hólonra, Jására ésMefátra.
22. És Dibonra, Nébóra és Bét-Diblátaimra.
23. És Kirjáthaimra, Bét-Gámulra és
Bét-Meonra.
24. És Kirjátra, Bocrára és Moáb földjének
minden messze és közel való városaira.
Ámós 2,2.
25. Letöretett a Moáb szarva, és karja
levágatott, azt mondja az Úr.
A gõgös Moáb megalázása
26. Részegítsétek le õt, mert hõsködött
az Úr ellen, és heverjenMoáb az õ okádásában,
és legyen csúfság õ is.
27. Vajon nem csúfod volt-é néked az
Izrael? Avagy a lopók között találtatott,
hogy mikor szólottál felõle, kevélyen
hánytad magadat? Péld. 24,17. Sof. 2,8.
28. Hagyjátok el a városokat, és lakjatok
a kõsziklákban,Moáb lakosai, és legyetek
mint a galamb, amely az odú száján belül
rak fészket. Zsolt. 55,6. 7. Én. 2,14.
29. Hallottuk a Moáb kevélységét: Igen
kevély; az õ felfuvalkodását és kevélységét,
kérkedését, és az õ szívének elbizakodottságát.
Ésa. 16,6.
30. Én ismerem, azt mondja az Úr, az õ
szertelenkedését, és az õ fecsegése nem
igaz, és nem igaz a cselekedete sem.
31. Azért jajgatok Moábon, és az egész
Moábért kiáltok, a Kir-Heres férfiaiért
nyögök. Ésa. 15,5. 16,7.
32. Jobban siratlak téged, mint siratták
Jaézert, aki Sibmának szõlõje! A te hajtásaid
túlhatoltak a tengeren, a Jaézer
tengeréig értek; a te nyári gyümölcseidre
és a te szüretedre pusztító rontott.
4Móz. 21,13.
33. És eltûnik az öröm és vigasság Kármelbõl
és aMoáb földjérõl, és a kádakból
kifogyasztom a bort, nem sajtolnak örömzajjal;
az éneklõ nem énekel. Jóel 1,12.
34. Hesbon kiáltása miatt Elealéig és
Jáhásig felhat az õ szavuk; Soártól fogva
Horonáimig és Eglat-Selisájjáig, mert a
Nimrim vize is elapad. Ésa. 15,4–6.
35. És kifogyasztom Moábból, azt
mondja az Úr, aki a magaslaton áldozik és
füstöt gerjeszt az õ isteneinek.
36. Ezért zokog a szívemMoábért,mint
a síp, és zokog szívem a Kir-Héres férfiaiért,
mint a síp, mivelhogy a kincsek elvesztek,
amiket gyûjtött. Ésa. 16,11.
37.Mert minden fõ kopasz, és minden
szakáll elnyíratott, minden kézen metélések,
és minden derékon gyászruha.
1Móz. 37,34. Ésa. 15,2. 3.
38.Moábnakminden házpadján és utcáján
mindenütt siralom, mert összetörtem
Moábot, mint az edényt, mely semmirekellõ,
azt mondja az Úr.
39. Jajgatnak, eztmondván: Hogy összezúzatott!
Hogy fordult háttal Moáb, megszégyenülve!
És csúffá lett Moáb, és rettentésére
mindazoknak, akik körülötte
vannak.
40.Mert ezt mondja az Úr: Ímé, mint a
saskeselyû repül reá, és kiterjeszti Moábra
szárnyait. Ésa. 8,8. Hós. 8,1.
41. Bevétettek a városok, és az erõsségek
elfoglaltattak, és a Moáb vitézeinek
szíve olyan volt e napon, mint a vajúdó
asszonynak szíve. Ésa. 13,8. 21,3.Mik. 4,9.
JEREMIÁS KÖNYVE 48. 787
42. És Moáb elpusztul, úgyhogy nem
lesz nép többé, mert az Úr ellen felemelkedett.
Zsolt. 83,4. Péld. 16,18.
43. Félelem, verem és tõr jön ellened,
Moáb lakosa, azt mondja az Úr.
Ésa. 24,17. 18. 2Tim. 1,7.
44. Aki elfut a félelem elõl, a verembe
esik, és aki kijõ a verembõl, a tõrben
fogatik meg, mert rábocsátom Moábra
az õ megfenyítésének esztendejét, azt
mondja az Úr.
45. AHesbon árnyékában állanakmeg a
hatalom elõl futók; de tûz jön ki Hesbonból
és láng Szihonnak közepébõl, és
elemészti Moábnak üstökét és a háborgó
fiaknak koponyáját. 4Móz. 21,28. 24,17.
46. Jaj néked Moáb! Elveszett Kámósnak
népe, mert fiaid fogságra vitettek, és
leányaid is fogságra. 4Móz. 21,29.
47. De visszahozomMoábot a fogságból
sok idõ múlva, azt mondja az Úr. Eddig
vanMoáb ítélete.
Jövendölés Ammon ellen
49 AzAmmonfiai felõl eztmondja azÚr:
Nincsenek-é Izraelnek fiai? Nincsené
örököse néki? Miért birtokolja Milkom
Gádot, és az õ népe miért lakik annak
városaiban? Ámós 1,13.
2. Azért ímé eljönnek a napok, azt
mondja az Úr, és harci riadót hallatok
Rabbában az Ammon fiaival, és romhalommá
lesz, és leányai tûzzel égettetnek
meg, és Izrael birtokolja azokat, akikmost
õt birtokolják, azt mondja az Úr. Ámós 1,14.
3. Ordíts Hesbon, mert elpusztíttatott
Hái! Kiáltsatok Rabbáh leányai, öltözzetek
gyászba, sírjatok és futkossatok a szorosokon,
mert Milkom a fogságba megy,
papjai és fejedelmei is vele együtt. Ésa. 32,11.
4.Mit dicsekedel völgyeddel, völgyed
bõségével, engedetlen leány, aki az õ kincseiben
bízik és ezt mondja: Kicsoda támad
ellenem?
5. Ímé én félelmet bocsátok reád, azt
mondja az Úr, a Seregek Ura, minden
szomszédod felõl, és szétrebbentek egymástól,
és nem lesz, aki összegyûjtse az
elszéledteket.
6. De azután visszahozom majd a fogságból
az Ammon fiait, azt mondja az Úr.
Edóm ellen
7. Ezt mondja a Seregek Ura Edóm
felõl. Nincs bölcsesség többé Témánban?
Elveszett-é a tanács az értelmesektõl?
Hiábavalóvá lett-é az õ bölcsességük?
Ésa. 19,11. Ezék. 25,12. Ámós 1,11. Abd. 8.
8. Fussatok, forduljatok, rejtõzzetek el
mélyen Dédán lakosai, mert Ézsaú veszedelmét
hozom õreá az õ megfenyíttetésének
idején. Ésa. 2,19.Mal. 1,3.
9. Ha szõlõszedõk törnek reád, nem
hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok,
pusztítanak, amíg nékik tetszik.
Ésa. 17,6. Abd. 5.
10. Bizony én mezítelenné teszem
Ézsaút, titkait kijelentem, és el nem
rejtõzhetik, magva elpusztul, és atyjafiai
és szomszédai sem lesznek. Ésa. 17,14.
11. Hagyd el a te árváidat, én eltartom
özvegyeidet is; bennem vessék reménységüket.
Hós. 14,3.
12.Mert aztmondja azÚr: Ímé, akiknek
nem kell vala meginniuk a pohárt, ugyancsak
megisszák; te pedig teljesen büntetlenül
maradnál-é? Nem maradsz büntetlenül,
mert bizonyára megiszod. Abd. 6.
13.Mert én magamra esküdtem meg,
azt mondja az Úr, hogy utálattá és gyalázattá,
pusztasággá és átokká lesz Bocra,
és minden városa örökkévaló pusztasággá
lesz. 1Móz. 22,16. Ésa. 34,6. 45,23. 63,1. Zsid. 6,13.
14. Hírt hallottam az Úrtól, és követ
küldetett a nemzetekhez, aki ezt mondja:
Gyûljetek össze, induljatok ellene, és
keljetek fel a harcra, Abd. 1. 2.
15.Mert ímé, kicsinnyé teszlek téged a
nemzetek között, és az emberek között
utálatossá.
16. A te könnyelmûséged csalt meg téged
és a te szíved kevélysége, aki a sziklák
hasadékaiban lakol, és elfoglaltad a
halmok tetejét. Ha olyan magas helyen
rakod is fészkedet, mint a saskeselyû, onnét
is lerántalak téged, azt mondja az Úr.
Péld. 15,25. Ámós 9,2.
17. És pusztasággá lesz Edóm, aki csak
átmegy rajta elálmélkodik, és sziszeget
egész veresége felett.
788 JEREMIÁS KÖNYVE 48. 49.
18. Amint Szodomának és Gomorrának
és az õ szomszédainak elsüllyedésekor
volt, azt mondja az Úr, ott sem lakik több
ember, és benne emberek fia nem tartózkodik.
1Móz. 19,25. 5Móz. 29,23. Ámós 4,11.
19. Ímé, mint oroszlán jön fel a Jordán
erdõségébõl az örökzöld legelõre, de
hamarsággal kiûzöm õt onnan, és a kiválasztottat
teszem azon fejedelemmé, mert
kicsoda hozzám hasonló, és ki szab nékem
törvényt, és kicsoda az a pásztor, aki
megállhat ellenem?
2Móz. 15,11. Józs. 3,15. Jób 41,10. Ésa. 46,9.
20. Halljátok meg azért az Úr tervét,
amelyet tervezett Edóm felõl, és az Õ
gondolatait, amelyeket gondolt Témán
polgárai felõl. Bizony elhurcolják õket,
a juhnyáj kicsinyeit, bizony szörnyülködik
rajtuk a saját legelõjük.
21. Az õ romlásuk zajától megrendült
a föld, az õ kiáltásuk szava elhallatszik a
Veres tengerig.
22. Ímé, feljõ mint saskeselyû, és repül
és szárnyait szétterjeszti Bocrán: és Edóm
vitézeinek szíve olyan lesz az napon, mint
a vajúdó asszony szíve.
Damaszkusz ellen
23. Damaszkusz felõl: Megszégyenült
Emát és Arphád, mert gonosz hírt hallottak,
és remegnek, mint a háborgó tenger,
amely nem nyughatik. Ámós 1,3. Zak. 9,1. 2.
24.Megrendült Damaszkusz, futáshoz
készül és reszketés fogja el, szorongás és
fájdalmak szállják meg õt, mint a szülõ
asszonyt. Ésa. 13,8. 17,1. 57,20.
25.Miért is nem marad ki a dicsõséges
város, az én örömömnek városa?
26. De elhullanak az õ ifjai is az õ utcájukon,
és minden harcoló ember levágatik
azon a napon, azt mondja a Seregek Ura.
27. És tüzet gyújtok Damaszkusz kõfalán,
és megemészti a Ben-Hadád palotáit.
2Kir. 13,3. Ámós 1,4.
28. Kédárnak és Házornak országai felõl,
amelyeketmegvertNabukodonozor, a
babiloni király, ezt mondja az Úr: Keljetek
fel, menjetek fel Kédárra, és pusztítsátok
keletnek fiait. Jób 1,3. Ésa. 21,17.
29. Sátoraikat és nyájukat elveszik, és
kárpitjaikat és minden edényüket és
tevéiket elviszik, és ezt kiáltják feléjük:
Rettegés köröskörül! Zsolt. 120,5.
30. Fussatok el, igen siessetek, rejtõzzetek
elmélyen, Házornak lakói, aztmondja
az Úr, mert tervet tervezett ellenetek Nabukodonozor,
a babiloni király, és ellenetek
gondolatot gondolt.
31. Keljetek fel, menjetek a békességes
nemzet közé, azok közé, akik bátorságban
lakoznak, azt mondja az Úr, sem
kapujuk, semzárjuk nincsen, egyedül laknak!
4Móz. 23,9. 5Móz. 33,28. Bír. 18,7.Mik. 7,14.
32. Tevéik prédává lesznek, és az õ sok
barmaik zsákmánnyá, és elszórom õket,
e nyírott üstökûeket minden szél felé, és
minden oldal felõl veszedelmet hozok reájuk,
azt mondja az Úr. Ezék. 5,10.
33. És Házor sakálok lakhelyévé lesz,
örökkévaló pusztasággá, senki nem lakik
ott, és embernek fia nem is tartózkodik
azon. Mal. 1,3.
34. Az Úr szava, melyet szóla Jeremiás
prófétának Elám felõl, Sedékiásnak, a
Júda királyának országlása kezdetén,
mondván:
35. Ezt mondja a Seregek Ura: Ímé, én
eltöröm az Elám kézívét, erejének zsengéjét.
36. És négy szelet hozok Elám ellen, az
égnek négy határáról, és elszórom õket
mindegyik szél felé, és nem lesz nemzet,
akihez nem futnak az Elám szökevényei.
37. És megrettentem Elámot az õ ellenségei
elõtt és az õ életüket keresõk elõtt,
és veszedelmet hozok reájuk, az én felgerjedt
haragomat, azt mondja az Úr, és
utánuk bocsátom a fegyvert mindaddig,
míg meg nem emésztem õket.
38. És az én székemet Elámba helyezem,
és kivesztem onnét a királyt és a
fejedelmeket, azt mondja az Úr: Dán. 7,9.
39. De végezetre visszahozom Elámot
a fogságból, azt mondja az Úr.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 152
Tegnapi: 123
Heti: 152
Havi: 5 206
Össz.: 785 224

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 71.Jeremiás próféta könyve 39-49.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: az igét jelek és csodák - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »