Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste

Mi a tiszta Igét hirdetjük. Hiszünk Jézus Szent Nevében!Az Üdvösséget és a Szent Szellem keresztséget hirdetjük az egész világon.Küldjétek mindenkinek tovább a Szent Evangéliumot, amit leírunk az egész világra.Jézust hirdetjük. Abba Atyánk. Ámen.

DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVE

Dániel és három társa a
babilóniai király udvarába kerül
1 Jojakim, Júda királya uralkodásának
harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor,
a babiloni király Jeruzsálemre,
és megszállá azt. 2Kir. 24,1. 2Krón. 36,6.
2. És kezébe adá azÚr Jojakimot, a Júda
királyát, és az Isten háza edényeinek egy
részét; és azokat Sineár földjére vitte, az õ
istenének házába, és az edényeket bevitte
az õ istenének kincsesházába.
1Móz. 10,10. Ésa. 11,11. Jer. 27,19. Zak. 5,11.
3. Ésmondá a király Aspenáznak, az udvarmesterek
fejedelmének, hogy hozzon
az Izrael fiai közül és királyi magból való
s elõkelõ származású ifjakat, 2Kir. 20,17.
4. Akikben semmi fogyatkozás nincsen,
hanem akik ábrázatra nézve szépek, minden
bölcsességre eszesek, és ismeretekkel
bírnak és értenek a tudományokhoz,
és akik alkalmatosak legyenek arra, hogy
álljanak a király palotájában; és tanítsák
meg azokat a káldeusok írására és nyelvére.
Ésa. 39,7. Csel. 7,22.
5. És rendele nékik a királymindennapi
szükségletül a királyi ételbõl és a borból,
melybõl õ iszik vala, hogy így nevelje õket
három esztendeig, és azután álljanak a
király elõtt.
6. Valának pedig ezek között a Júda fiai
közül: Dániel, Ananiás,Misáel és Azariás.
7. És az udvarmesterek fejedelme neveket
ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt
Baltazárnak, Ananiást Sidráknak,Misáelt
Misáknak, Azariást Abednegónak.
8. De Dániel eltökélte az õ szívében,
hogy nem fertõzteti meg magát a király
ételével és a borral, amelybõl az iszik
vala, és kérte az udvarmesterek fejedelmét,
hogy ne kelljen magát megfertõztetnie.
1Móz. 41,45. Ezék. 4,13.
9. És az Isten kegyelemre és irgalomra
méltóvá tette Dánielt az udvarmesterek
fejedelme elõtt; 1Móz. 39,21. 1Kir. 8,50.
10. Ésmondá az udvarmesterek fejedelme
Dánielnek: Félek én az én uramtól,
a királytól, akimegrendelte a ti ételeteket
és italotokat; minek lássa, hogy a ti orcátok
hitványabb amaz ifjakénál, akik egykorúak
veletek? És így bûnbe kevernétek
az én fejemet a királynál.
11. És mondá Dániel a felügyelõnek,
akire az udvarmesterek fejedelme bízta
Dánielt, Ananiást,Misáelt és Azariást:
12. Tégy próbát, kérlek, a te szolgáiddal
tíz napig, és adjanak nékünk zöldségféléket,
hogy azt együnk, és vizet, hogy azt
igyunk.
13. Azután mutassák meg néked a mi
ábrázatunkat és amaz ifjak ábrázatát, akik
a király ételével élnek, és aszerint cselekedjél
majd a te szolgáiddal.
14. És engedett nékik ebben a dologban,
és próbát tett velük tíz napig.
15. És tíz nap múlva szebbnek látszék
az õ ábrázatuk, és testben kövérebbek
voltak mindazoknál az ifjaknál, akik a király
ételével élnek vala.
16. Elvette azért a felügyelõ az õ ételüket
és az õ italokul rendelt bort, és adott
nékik zöldségféléket.
17. És adott az Isten ennek a négy
gyermeknek tudományt, minden írásban
való értelmet és bölcsességet;
Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz
és álmokhoz is. 1Kir. 3,12. Jak. 1,5--7.
18.Miután pedig elmúlt az idõ, amikorra
meghagyta a király, hogy eléje vigyék
õket, bevitte õket az udvarmesterek fejedelme
Nabukodonozor elé.
19. És szólt velük a király, és mindnyájuk
között sem találtaték olyan, mint Dániel,
Ananiás, Misáel és Azariás, és állának
a király elõtt.
20. És minden bölcs és értelmes dologban,
amely felõl a király tõlük tudakozódék,
tízszerte okosabbaknak találta õket
mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál,
akik az egész országában voltak.
Ésa. 47,10--13. Jer. 10,2.
21. És ott volt Dániel a Círus király elsõ
esztendejéig. rész 6,28. 10,1. Zsolt. 112,8.
DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVE
856 DÁNIEL KÖNYVE 2.
Dániel megfejti
Nabukodonozor álmát
2 És Nabukodonozor uralkodásának
második esztendejében álmokat láta
Nabukodonozor, és nyugtalan lett az õ
szelleme, és álma félbeszakadt.
1Móz. 40,5--8. Eszt. 6,1.
2. Ésmondá a király, hogy hívjanak írástudókat,
varázslókat, bûbájosokat és káldeusokat,
hogy fejtsék meg a királynak
az õ álmait; és bementek azok, és álltak
a király elé. 1Móz. 41,8. 2Móz. 7,11. Ésa. 47,12.
3. És monda nékik a király: Álmot láttam,
és nyugtalan a szellemem megtudni
az álmot.
4. És ezt mondták a káldeusok a királynak
szíriai nyelven: Király, örökké élj!
Mondd meg az álmot a te szolgáidnak,
és megjelentjük az értelmét.
5. Felele a király, ésmonda a káldeusoknak:
Az én szavam áll! Ha tehát meg nem
mondjátok nékem az álmot és annak értelmét,
darabokra tépettek, és a ti házaitok
szemétdombokká tétetnek. 2Kir. 10,23.
6. Ha pedig az álmot és annak értelmét
megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és
nagy tisztességet vesztek tõlem; ezért az
álmot és annak értelmét jelentsétek meg
nékem.
7. Felelének másodszor, és mondának:
A királymondjameg az álmot az õ szolgáinak:
és az értelmét megjelentjük.
8. Felele a király, és monda: Bizonnyal
tudomén, hogy csak idõt akartok nyerni,
mert látjátok, hogy áll az én szavam.
9. Hogy ha az álmot meg nem mondjátok
nékem, csak egy ítélet lehet felõletek:
hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok,
hogy azzal tartsatok engem, míg az
idõ múlik. Mondjátok meg azért nékem
az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét
is megjelenthetitek nékem. Eszt. 4,11.
10. Felelének a káldeusok a királynak,
és ezt mondták: Nincs ember a földön,
aki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy
bármilyen nagy és hatalmas király
sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól
és káldeustól sem ilyen dolgot.
11.Mert a dolog, amit a király kíván,
igen nehéz, és nincs más, aki azt megjelenthesse
a király elõtt, hanemha az
istenek, akik nem lakoznak együtt az
emberekkel. Mát. 19,26.
12. Emiatt a király megharaguvék és
igen felgerjede, és meghagyá, hogy a
babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.
13. És a parancsolat kiment, hogy öljék
meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt
és az õ társait, hogy megölettessenek.
14. EkkorDániel bölcsen és értelmesen
felele Arióknak, a királyi testõrség fejének,
aki kiment, hogy megölesse a babiloni
bölcseket. 1Móz. 37,36.
15. Szóla és monda Arióknak, a király
fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat
a királytól? Akkor Ariók elmondá
a dolgot Dánielnek.
16. És bementDániel, és kérte a királyt,
hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse
az értelmet a királynak.
17. Ekkor Dániel hazaméne, és elmondá
e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és
Azariásnak, az õ társainak: Mát. 18,19.
18. Hogy kérjenek az egek Istenétõl
irgalmasságot e titok végett, hogy el ne
vesszenek Dániel és az õ társai a többi
babiloni bölcsekkel együtt. Jak. 1,5.
19. Akkor Dánielnek megjelenteték az
a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel
az egek Istenét. 4Móz. 12,6. Péld. 3,32.
20. Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen
az Istennek neve örökkön örökké,
mert Övé a bölcsesség és az erõ.
Zsolt. 113,2. 115,18. Jer. 32,19. 1Kor. 1,30.
21. És Õ változtatja meg az idõket és
az idõknek részeit; dönt királyokat és
tesz királyokat; ád bölcsességet a bölcseknek
és tudományt az értelmeseknek.
Eszt. 1,13. Zsolt. 75,6. 7. Jer. 27,5. Jak. 1,5.
22. Õ jelenti meg a mély és elrejtett
dolgokat, tudja mi van a sötétségben; és
világosság lakozik vele! Zsid. 4,13. Jak. 1,17.
23. Néked adok hálát, atyáimnak Istene,
és dicsérlek téged, hogy bölcsességet
és erõt adtál nékem, és mostan
megjelentetted nékem, amit kértünk
tõled;mert a király dolgátmegjelentetted
nékünk! Zsolt. 25,14. 139,11. 12. Ámós 3,7.
24. Bement azért Dániel Ariókhoz, akit
rendelt a király, hogy elveszítse a babiloni
DÁNIEL KÖNYVE 2. 857
bölcseket; elment azért, és mondá néki:
A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy
engema király elé és amegfejtést tudtára
adom a királynak.
25. Akkor Ariók sietve bevitte Dánielt
a király elébe, és mondá: Találtam férfiút
Júdának fogoly fiai között, aki a megfejtést
megjelenti a királynak.
26. Szóla a király, és monda Dánielnek,
akit Baltazárnak neveztek: Csakugyan
képes vagymegjelenteni nékemaz álmot,
amelyet láttam, és annak értelmét?
27. FeleleDániel a király elõtt, ésmondá:
A titkot, amelyrõl a király tudakozódék,
a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendõmondókmeg
nemjelenthetik a királynak;
28. De van Isten az égben, aki a titkokat
megjelenti; és Õ tudtára adta Nabukodonozor
királynak: mi lészen az utolsó
napokban. A te álmod és a te fejed látása
a te ágyadban ez volt:
1Móz. 40,8. 41,16. Jer. 23,20. Ámós 4,13.
29. Néked, oh király! Gondolataid támadtak
a te ágyadban afelõl, hogy mik
lesznek ez után, és aki megjelenti a titkokat,
megjelentette néked azt, ami lesz.
30. Nékempedig ez a titok nembölcsességbõl,
amely bennem minden élõ felett
volna, jelentetettmeg, hanemazért, hogy
amegfejtés tudtára adassék a királynak és
te megértsed a te szívednek gondolatait.
31. Te látád, oh király, és ímé egy nagy
kép; ez a kép, mely hatalmas volt és kiváló
az õ fényessége, elõtted áll vala, és az
ábrázata rettenetes volt.
32. Annak az állóképnek feje tiszta
aranyból, melle és karjai ezüstbõl, hasa
és oldalai rézbõl,
33. Lábszárai vasból, lábai pedig részint
vasból, részint cserépbõl voltak.
34. Nézed vala, amíg egy kõ leszakadt
kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet
vas- és cseréplábairól, és darabokra
zúzta azokat. Mát. 16,18. 2Kor. 5,1. Zsid. 9,24.
35. Akkor eggyé zúzódék a vas, cserép,
réz, ezüst és arany, és lõnek mint a nyári
szérûn a polyva, és felkapta azokat a szél,
és helyüket sem találták azoknak. Az a
kõ pedig, amely leüté az állóképet nagy
heggyé lett, és betölté az egész földet.
36. Ez az álom, és értelmét is megmondjuk
a királynak.
37. Te, oh király! Királyok királya, kinek
az egek Istene birodalmat, hatalmat, erõt
és dicsõséget adott; Ésa. 47,5.
38. És valahol emberek fiai, mezei állatok
és égi madarak lakoznak, a te kezedbe
adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken:
Te vagy az aranyfej. Jer. 27,6.
39. És utánad más birodalom támad,
alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik
birodalom, rézbõl való, amely az
egész földön uralkodik.
40. A negyedik birodalom pedig erõs
lesz,mint a vas;mertmiként a vas széttör
és összezúz mindent; bizony mint a vas
pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.
Ján. 11,48.
41. Hogy pedig lábakat és ujjakat részint
cserépbõl, részint vasból valónak láttál:
a birodalomkétfelé oszol, de lesz benne
a vasnak erejébõl, amint láttad, hogy
a vas elegy volt az agyagcseréppel.
42. És hogy a lába ujjai részint vas, részint
cserép: az a birodalom részint erõs,
részint pedig törékeny lesz.
43. Hogy pedig vasat elegyülve láttál
agyagcseréppel: azok emberi mag által
vegyülnek össze, de egymással nem
egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül
a cseréppel. 1Móz. 49,10.Mik. 4,7. Luk. 1,32. 33.
44. És azoknak a királyoknak idejében
támaszt az egek Istene birodalmat,
mely soha örökké meg nem romol, és
ez a birodalom más népre nem száll át,
hanem szétzúzza és elrontja mindazokat
a birodalmakat, maga pedig megáll
örökké. Zsolt. 2,6. Ésa. 60,12.Mik. 4,7. 1Kor. 15,24.
45.Minthogy láttad, hogy a hegyrõl kõ
szakad vala le kéz érintése nélkül, és szétzúzta
a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és
aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a
királynak, amimajd ezután lészen; és igaz
az álom, és bizonyos annak értelme.
46. Akkor Nabukodonozor király arcra
borula és imádá Dánielt, és meghagyá,
hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak
néki.
47. Szóla a király Dánielnek, és monda:
Bizonnyal a ti Istenetek, Õ az istenek858
DÁNIEL KÖNYVE 2. 3.
nek Istene, és a királyoknak Ura és
a titkok megjelentõje, hogy te is megjelenthetted
ezt a titkot!
48. Akkor a király fölmagasztalá Dánielt,
és sok nagy ajándékot ada néki, és
hatalmat adott néki Babilonnak egész
tartománya felett, és a babiloni összes
bölcseknek elõjárójává tette õt. 1Móz. 41,40.
49. És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot,
Misákot és Abednégót rendelje a babiloni
tartomány gondviselésére; Dániel
pedig a király udvarában vala. Eszt. 2,19.
A három férfi a tüzes kemencében
3 Nabukodonozor király csináltata egy
arany állóképet, magassága hatvan
sing, szélessége hat sing; felállíttatá azt
a Dura mezején, Babilon tartományában.
1Kir. 12,28. Zsolt. 96,5. Ésa. 46,6. 1Kor. 8,4.
2. És Nabukodonozor király egybegyûjteté
a fejedelmeket, helytartókat, kormányzókat,
bírákat, kincstartókat, tanácsosokat,
törvénytevõket és a tartományok
minden igazgatóját, hogy jöjjenek
az állóképnek felavatására, amelyetNabukodonozor
király állíttatott vala.
3. Akkor egybegyûlének a fejedelmek,
helytartók, kormányzók, bírák, kincstartók,
tanácsosok, törvénytevõk és a tartományok
minden igazgatója az állókép felavatására,
amelyetNabukodonozor király
állíttatott, és megállának az állókép elõtt,
amelyet Nabukodonozor állíttatott.
4. És a hírnök hangosan kiálta: Meghagyatik
néktek, oh népek, nemzetek és
nyelvek!
5.Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak,
citerának, hárfának, lantnak, dudának és
mindenféle hangszernek szavát: boruljatok
le, és imádjátok az arany állóképet,
amelyet Nabukodonozor király állíttatott.
6. Akárki pedig, aki nem borul le és
nem imádja, tüstént bevettetik az égõ, tüzes
kemencébe. Jer. 29,22.Mát. 13,42. Jel. 13,15.
7. Azért mihelyt hallák mind a népek a
kürtnek, sípnak, citerának, hárfának, lantnak
és mindenféle hangszernek szavát:
leborulának, mind a népek, nemzetségek
és nyelvek, és imádák az arany állóképet,
amelyet Nabukodonozor király állíttatott.
8. Elmenének azért ebben az idõben
káldeabeli férfiak, és vádat emelének a
zsidók ellen; Eszt. 3,6.
9. Szólának pedig és aztmondták Nabukodonozor
királynak: Király! Örökké élj!
10. Te, oh király! Parancsolatot adtál ki,
hogy minden ember, mihelyt meghallja
a kürtnek, sípnak, citerának, hárfának,
lantnak, dudának és mindenféle hangszernek
szavát: boruljon le, és imádja
az arany állóképet; Hós. 7,3.
11. Aki pedig nemborul le és nemimádja,
vettessék az égõ, tüzes kemencébe.
12. Vannak zsidó férfiak, akiket a babiloni
tartomány gondviselésére rendeltél,
Sidrák, Misák és Abednégó: ezek a férfiak
nem becsülnek téged, oh király, a te
isteneidet nem tisztelik, és az arany állóképet,
amelyet felállíttattál, nem imádják.
13. Akkor Nabukodonozor nagy haraggal
és felgerjedéssel meghagyta, hogy
hozzák elõ Sidrákot, Misákot és Abednégót;
erre elhozták a férfiakat a király elé.
14. Szóla Nabukodonozor, és monda
nékik: Sidrák,Misák és Abednégó! Szántszándékból
nem tisztelitek-é az én istenemet
és nem imádjátok-é az arany állóképet,
amelyet felállíttattam? Ésa. 46,1.
15. Ha tehát készek vagytok: mihelyt
halljátok a kürtnek, sípnak, citerának, hárfának,
lantnak, dudának és mindenféle
hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok
az állóképet, amelyet én csináltattam.
De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek
az égõ, tüzes kemencébe, és kicsoda
az az Isten, aki kiszabadítson titeket az
én kezeimbõl? 2Móz. 5,2. 32,32. 2Kir. 18,35.
16. Felelének Sidrák,Misák és Abednégó,
és mondának a királynak: Oh, Nabukodonozor!
Nem szükség erre felelnünk
néked. Mát. 10,19. Csel. 20,24.
17. Ímé, ami Istenünk, akitmi szolgálunk,
ki tud minket szabadítani az égõ,
tüzes kemencébõl, és a te kezedbõl is,
oh király, kiszabadít minket. 1Sám. 17,37.
Ésa. 23,4. 6. Jer. 1,8.Mik. 7,7. 2Kor. 1,10.
18. De ha nem dobsz is be, legyen
tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek
nem szolgálunk, és az arany állóképet,
amelyet felállíttatál, nem imádjuk.
Mát. 10,32. Csel. 4,12. 19. Zsid. 11,25.
DÁNIEL KÖNYVE 3. 4. 859
19. Akkor Nabukodonozor eltelék haraggal,
és az õ orcájának színe elváltozék
Sidrák, Misák és Abednégó ellen; azért
szóla, és meghagyá, hogy fûtsék be a
kemencét hétszerte inkább,mint szokták
befûteni. Mát. 10,32. Zsid. 11,25.
20. És meghagyá a legerõsebb férfiaknak
az õ seregében, hogy kötözzék meg
Sidrákot, Misákot és Abednégót, és vessék
õket az égõ, tüzes kemencébe.
21. Erre ezek a férfiak alsó ruhástul,
köntösöstül, palástostul és egyéb öltönyöstül
megkötöztettek, és az égõ, tüzes
kemencébe vettettek.
22. Amiatt azonban, hogy a király parancsolata
szigorú volt és a kemence rendkívül
izzó volt: azokat a férfiakat, akik Sidrákot,
Misákot és Abednégót felvitték,
megölé a tûznek lángja.
23. Az a három férfiú pedig: Sidrák,
Misák és Abednégó, az égõ, tüzes kemencébe
esék megkötözve. Zsolt. 33,18. 91,3--9.
24. Akkor Nabukodonozor király megijedt
és sietve felkele, szóla és monda az
õ tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-
é a tûz közepébe megkötözve? Felelének
és mondának a királynak: Bizonyára,
oh király! Ésa. 43,2.
25. Felele, és monda: Ímé, négy férfiút
látok szabadon járni a tûz közepében, és
semmi sérelemsincs bennük, és a negyediknek
ábrázata olyan, mint valami istenek
fiáé. Jób 1,6. 38,7. Zsolt. 34,7. Zsid. 1,14.
26. Nabukodonozor ekkor az égõ, tüzes
kemence szájához járula, és szóla ésmonda:
Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges
Istennek szolgái, jertek ki és jöjjetek
ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és
Abednégó a tûz közepébõl.
27. És egybegyûlvén a fejedelmek, helytartók
és kormányzók és a király tanácsosai,
nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a
tûznek semmi hatalma nem lett az õ
testükön, és hogy egy hajszáluk sem
égett meg, és az õ alsó ruháik meg nem
változtak, és a tûz szaga sem járta át
õket. Márk 16,18. Zsid. 11,34.
28. Szóla Nabukodonozor, és monda:
Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák
és Abednégó Istene, aki elküldötte az Õ
angyalát és kiszabadította az Õ szolgáit,
akik Õbenne bíztak; és a király parancsolatát
megszegték és veszedelemre
adták az õ testüket és nem szolgáltak és
nem imádtak más istent az õ Istenükön
kívül. Zsolt. 34,7. 8. Jer. 17,7.
Mát. 18,11. Csel. 5,19. 12,7.
29. Parancsolom azért, hogy minden
nép, nemzetség és nyelv, amely káromlást
mond Sidrák, Misák és Abednégó
Istene ellen, darabokra tépessék, és annak
háza szemétdombbá tétessék, mert
nincs más Isten, aki így megszabadíthasson.
rész 6,26. 27. Ezsdr. 6,11.
30. Akkor a király nagy tisztességre
emelé Sidrákot, Misákot és Abednégót
Babilon tartományában.
Isten hatalmas jelei és csodái
4 Nabukodonozor király minden népnek,
nemzetnek és nyelveknek, akik
az egész földön lakoznak,mondá: Békességetek
bõséges legyen!
2. A jeleket és csodákat, amelyeket
cselekedett velem a felséges Isten, illendõ
dolognak tartom megjelenteni.
rész 3,26. Csel. 2,19. 4,29. 30. Zsid. 2,3. 4.
3.Mely nagyok az Õ jelei és mely hatalmasak
az Õ csodái! Az Õ királysága
örökkévaló királyság és az Õ uralkodása
nemzedékrõl nemzedékre száll.
rész 6,27. 2Sám. 7,16. Zsolt. 89,35--37. 93,1. 2.
A király álma a kivágott fáról
4. Én Nabukodonozor békében voltam
az én házamban, és virágzó az én palotámban.
5. Álmot láték és megrettente engem,
és a gondolatok az én ágyamban, és az én
fejemnek látásai megháborítának engem.
6. És parancsolatot adék, hogy hozzák
elõmbe Babilonnakminden bölcsét, hogy
az álom jelentését tudassák velem.
7. Akkor bejövének az írástudók, varázslók,
káldeusok és jövendõmondók; és
én elbeszélémnékik az álmot, de az értelmét
nem jelentették meg nékem.
1Móz. 41,8. Ésa. 8,19. 20. 44,25.
8. Végezetre bejöve elém Dániel, akinek
neve Baltazár,mint az én istenemnek
860 DÁNIEL KÖNYVE 4.
neve, és akiben a Szent Istennek Szelleme
van, és elmondám néki az álmot.
Zsolt. 25,14. Ésa. 63,11.
9. Baltazár, az írástudók elseje, tudom,
hogy a Szent Isteneknek Szelleme van
benned, és semmi titok sem homályos
elõtted, az én álmom látásait, amiket láttam,
és azoknak jelentését beszéld el.
10. Az én fejem látásai az én ágyamban
ezek voltak: Látám, hogy ímé, egy fa állt a
föld közepette, és annakmagassága rendkívüli
volt. Ezék. 31,3.
11. Nagy volt a fa és erõs, ésmagassága
az égig ért, és az egész föld széléig volt
látható.
12. Levelei szépek és gyümölcse sok, és
táplálék volt rajta mindeneknek; alatta árnyékot
talált a mezõ vada, és ágain lakoztak
az ég madarai, és róla evett minden
élõ. Ezék. 17,23. JerSir. 4,20.
13. Látámfejemlátásaiban az én ágyamban,
és ímé: egy Vigyázó és Szent szálla
alá az égbõl; 5Móz. 33,2. Zsolt. 103,20.Mát. 18,10.
14. Erõsen kiálta, és így szóla: Vágjátok
ki a fát és vagdaljátok le az ágait, rázzátok
le leveleit és hányjátok szét gyümölcseit,
fussanak el a vadak alóla, és amadarak az
õ ágairól. Ámós 3,6.Mát. 3,10. 7,19. Luk. 13,7.
15. De gyökerének törzsökét hagyjátok
meg a földben, és vas és ércláncokba
verve a mezõ füvén; égi harmattal öntöztessék,
és a barmokkal legyen része a
föld füvében.
16. Az õ emberi szíve változzék el, és
baromnak szíve adassék néki, és hét idõ
múljék el felette.
17. Vigyázók határozatából van ez a
rendelet, és a Szentek parancsolata ez
a végzés, hogy megtudják az élõk, hogy a
felséges Isten uralkodik az emberek birodalmán,
és akinek akarja, annak adja
azt, és az emberek között az alábbvalót
emeli fel arra.
1Sám. 2,8. Zsolt. 9,16. 83,18. Jer. 27,5.
18. Ezt az álmot láttam én, Nabukodonozor
király, és te, Baltazár, mondd meg
annak értelmét; mivelhogy az én országomnak
egyetlen bölcse sem tudta nékem
megmondani a jelentését; de te tudod,
mert a Szent Isteneknek Szelleme
van benned. 1Móz. 41,8. 1Kor. 12,10. 14,26.
19. Ekkor Dániel, akinek neve Baltazár,
közel egy óráig rémüldözék, és az õ
gondolatai háboríták õt. Szóla a király, és
monda: Baltazár, az álom és annak jelentése
meg ne rettentsenek téged! Felele
Baltazár, és monda: Uram, az álom szálljon
a te gyûlölõidre, a magyarázata pedig
a te ellenségeidre! 2Sám. 18,32. Jer. 29,7.
20. A fa, amelyet láttál, amely nagy és
erõs volt, és amelynekmagassága az eget
érte és ellátszék az egész földre;
21. És levelei szépek, gyümölcse pedig
sok, és táplálék rajta mindeneknek; alatta
tartózkodék a mezõ vada, és ágain az égi
madarak lakozának:
22. Te vagy az, oh király, aki naggyá és
erõssé lettél, akinek nagysága megnövekedék
és fölér az égig, és hatalmad a föld
végéig. Jer. 27,6. 8.
23. Hogy pedig láta a király Vigyázót és
Szentet leszállani az égbõl, és azt mondá:
Vágjátok le a fát és pusztítsátok el azt; de
gyökereinek törzsökét a földben hagyjátok,
és vas és ércláncokba verve a mezõ
füvén, és égi harmattal öntöztessék és a
mezei barmokkal legyen része, amíg hét
idõ múlik el felette;
24. Ez a jelentése, oh király, és a felséges
Isten végezése ez, amely bekövetkezik
az én uramra, a királyra, Zsolt. 107,40.
25. És kivetnek téged az emberek közül,
és a mezei barmokkal lesz a te lakozásod,
és füvet adnak enned, mint az ökröknek,
és égi harmattal öntöznek téged,
és hét idõmúlik el feletted,mígnemmegérted,
hogy a felséges Isten uralkodik
az emberek birodalmán, és annak adja
azt, akinek akarja. Zsolt. 9,16. 83,18. Jer. 27,5.
26. Hogy pedig azt mondták, hogy a
fa gyökereinek törzsökét hagyják meg:
országod megmarad néked, mihelyst
megismered, hogy az Ég uralkodik.
Mát. 21,25. Luk. 15,18.
27. Azért, oh király, az én tanácsom tessék
néked, és vétkeidtõl igazság által szabadulj
és a te hamisságaidtól a szegényekhez
való irgalmasság által. Így talán
tartós lesz boldogságod.1Kir. 21,29. Ésa. 58,7.
Csel. 8,22. Róm. 2,9--11. 1Pét. 4,8.
28. Mindez betelék Nabukodonozor
királyon.
DÁNIEL KÖNYVE 4. 5. 861
29. Tizenkét hónap múlva a babiloni
királyi palotán sétála.
30. Szóla a király és mondá: Nem ez-é
ama nagy Babilon, amelyet én építettem
királyság házának, az én hatalmasságom
ereje által és dicsõségem tisztességére?
Péld. 16,18. Ésa. 26,10.
31.Még a szó a király szájában volt,
amikor szózat szálla le az égbõl: Néked
szól, oh Nabukodonozor király, a birodalom
elvétetett tõled. Csel. 12,22. 23.
32. És kivetnek téged az emberek közül,
és a mezei barmokkal lesz a lakozásod,
és füvet adnak enned,mint az ökröknek,
és hét idõ múlik el feletted, amíg
megismered, hogy a felséges Isten uralkodik
az emberek birodalmán, és annak
adja azt, akinek akarja. Zsolt. 37,35. 36.
33. Abban az órában betelék a beszéd
Nabukodonozoron: és az emberek közül
kivetteték, és füvet evettmint az ökrök, és
égi harmattal öntözteték az õ teste, mígnem
szõre megnõtt, mint a saskeselyû
tolla, és körmei, mint a madarakéi.
34. És az idõ elteltével én, Nabukodonozor,
szemeimet az égre emelém, és az
én értelmem visszajöve, és áldám a felséges
Istent, és dicsérém és dicsõítém
az Örökké Élõt, akinek hatalma örökkévaló
hatalomés királysága nemzedékrõl
nemzedékre áll. Zsolt. 10,16. Luk. 1,33. Jel. 4,10.
35. És a földminden lakosa olyanmint a
semmi; és az Õ akaratja szerint cselekszik
az ég seregében és a föld lakosai
között, és nincs, aki az Õ kezét megfoghatná
és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél?
Zsolt. 33,11. 115,3.
Ésa. 45,9.Mát. 6,33. Róm. 9,20. 1Kor. 2,16.
36. Abban az idõben visszatért hozzám
az én értelmem, és királyságom dicsõségére
az én ékességem, és méltóságom is
visszatért hozzám, és az én tanácsosaim
és fõembereim fölkeresének engem, és
viszszahelyeztettemaz én királyságomba,
és rendkívüli nagyság adatott nékem.
37. Most azért én, Nabukodonozor,
dicsérem, magasztalom és dicsõítem a
mennyei Királyt: mert minden cselekedete
igazság, és az Õ útjai igaz ítélet, és
azokat, akik kevélységben járnak, megalázhatja.
Jób 42,12. Péld. 11,2. 16,18. 22,4.
Belsazár lakomája
5 Belsazár király nagy lakomát szerze
az õ ezer fõemberének, és az ezer
elõtt bort ivott. Eszt. 1,3.
2. Borozás közben mondá Belsazár,
hogy hozzák elõ az arany és ezüstedényeket,
amelyeket elvitt Nabukodonozor, az
õ atyja a jeruzsálemi templomból, hogy
igyanak azokból a király és az õ fõemberei,
az õ feleségei és az õ ágyasai.
2Sám. 9,7. Péld. 20,1. Jer. 27,7. 52,19.
3. Akkor elõhozták az aranyedényeket,
amelyeket elvittek az Isten házának
templomából, mely Jeruzsálemben volt,
és ittak azokból a király és az õ fõemberei,
az õ feleségei és az õ ágyasai.
4. Bort ittak, és dicsérték az arany-,
ezüst-, érc-, vas-, fa- és kõisteneket.
5. Abban az órában emberi kéznek ujjai
tûntek fel, és írának a gyertyatartóval
szemben a király palotájának meszelt
falán, és a király nézte azt a kézfejet,
amely ír vala.
6. Ekkor a király ábrázatjamegváltozék,
és az õ gondolatai megháborították õt,
és derekának inai megoldódának és az õ
térdei egymáshoz verõdtek. Ésa. 5,27.
7. Erõsen kiáltozék a király, hogy hozzák
elõ a varázslókat, a káldeusokat és
jövendölõket. Szóla a király és monda a
babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az
ember, aki elolvassa ezt az írást, és annak
értelmétmegjelenti nékem, bíborba öltöztetik
és aranylánc lesz a nyakában, s mint
harmadik parancsol az országban. Ésa. 47,13.
8. Akkor bementek a király bölcsei
mind, de nem tudták elolvasni az írást,
sem annak értelmét megfejteni a királynak.
9. Akkor Belsazár király igen megrettene,
és az õ ábrázatja elváltozék rajta, és az
õ fõemberei is megzavarodának.
10. A királyasszony, a király és az õ
fõembereinek beszédei miatt beméne a
lakoma házába, és szóla a királyasszony,
és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek
téged a te gondolataid, és a te ábrázatod
ne változzék el!
11. Van egy férfiú a te országodban, akiben
a Szent Istennek Szelleme van, és
a te atyád idejében értelem, tudomány,
862 DÁNIEL KÖNYVE 5. 6.
és az istenek bölcsességéhez hasonló
bölcsesség találtaték benne, és akit
Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók,
varázslók, káldeusok és jövendölõk
fejévé tett; igen, a te atyád, a király.
rész 4,9. Jer. 27,7.
12.Mivelhogy Dánielben, akit a király
Baltazárnak nevezett, tökéletes szellem,
tudomány és értelem, álmoknak magyarázata
és titkok megjelentése és rejtélyek
megfejtése találtatott. Most azért
hivattassék elõ Dániel, és õ megjelenti
az értelmet.
13. Erre Dániel a király elé viteték.
Szóla a király, és monda Dánielnek:
Te vagy-é ama Dániel, aki a júdabeli foglyok
fiai közül való, akit ide hozott a király,
az én atyám, Júdából?
14. És aki felõl hallottam, hogy az Istennek
Szelleme van benned, és értelem
és tudomány és kiváló bölcsesség találtatott
tebenned? 1Kor. 1,30. 1Ján. 4,4.
15. Csak imént hozatának elém a bölcsek
és varázslók, hogy elolvassák ezt az
írást és jelentését tudassák velem; de nem
tudják a dolog értelmét megjelenteni.
16. De felõled azt hallottam, hogy te tudod
az értelmet megfejteni és a titkokat
megoldani; most azért, ha el tudod olvasni
ezt az írást és értelmét nékem megmondani,
bíborba öltöztetel és aranylánc
lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodsz
az országban.
17. Erre Dániel felele, és monda a királynak:
Ajándékaid tiéid legyenek, és
adományaidat másnak adjad, mindazáltal
az írást elolvasom a királynak, és jelentését
megmondom néki. 2Kir. 5,16.
18. Te, oh király! A felséges Isten birodalmat
és méltóságot, dicsõséget és tisztességet
adott Nabukodonozornak, a te
atyádnak;
19. És a méltóság miatt, amelyet adott
néki, a népek, nemzetek és nyelvek mind
féltek és rettegtek tõle;megölt, akit akart;
és életben tartott, akit akart; felemelt, akit
akart; és megalázott, akit akart; Jer. 27,6.
20. De mikor a szíve felfuvalkodott, és
a szelleme megkeményedett megátalkodottan:
levetteték az õ birodalmának királyiszékébõl,
és dicsõségét elvevék tõle;
21. És az emberek fiai közül kivetteték,
és az õ szíve olyanná lett,mint a barmoké;
és a vadszamarakkal lõn az õ lakása, és
fûvel etették õt, mint az ökröket, és a teste
égi harmattal öntöztetett, míg megismeré,
hogy a felséges Isten uralkodik
az emberek országán, és azt helyezteti
arra, akit akar. Zsolt. 83,17. 18.
22. És te, Belsazár, az õ fia, nem aláztad
meg a szívedet, noha mindezt tudtad.
23. Sõt felemelkedtél az egek Ura ellen,
és az Õ házának edényeit elõdbe hozták,
és te és a te fõembereid, a te feleségeid
és a te ágyasaid bort ittak azokból; és az
ezüst- és arany-, érc-, vas-, fa- és kõisteneket
dicséréd, akik nem látnak, sem nem
hallanak, sem nem értenek; az Istent
pedig, akinek kezében van a te életed, és
elõtte minden utad, nem dicsõítetted.
Zsolt. 115,5. 139,3. Péld. 20,24.
Jer. 10,23. Csel. 17,24. 25. Róm. 1,21.
24. Azért küldetett Õáltala ez a kéz, és
jegyeztetett fel ez az írás.
25. És ez az írás, amely feljegyeztetett:
Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!
26. Ez pedig e szavaknak az értelme:
Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat
és véget vet annak. Jer. 25,12.
27. Tekel, azazmegmérettél amérlegen
és híjával találtattál. Zsolt. 31,6. 62,9. Jer. 6,30.
28. Peresz, azaz elosztatott a te országod
és adatott a médeknek és perzsáknak.
Ezsdr. 1,1. Ésa. 21,2.
29. Akkor szóla Belsazár, és öltöztették
Dánielt bíborba, és aranyláncot vetettek
nyakába, és kikiáltották felõle, hogy õ
parancsol mint harmadik az országban.
30. Azon az éjszakán megöleték Belsazár,
a káldeusok királya. Jer. 51,31. 39. 57.
31. És a méd Dáriusz foglalta el az
országot mintegy hatvankét esztendõs
korában.

Dániel az oroszlánok vermében
6 Tetszék Dáriusznak, és rendelt a
birodalom fölé százhúsz tiszttartót,
hogy az egész birodalomban legyenek;
2. És azok fölé három igazgatót, akik
közül egy volt Dániel, hogy a tiszttartók
nékik adjanak számot, és a királynak
semmi károsodása ne legyen. 1Sám. 2,30.
DÁNIEL KÖNYVE 6. 863
3. Akkor ez aDániel felülhaladá az igazgatókat
és a tiszttartókat,mivelhogy tökéletes
szellem volt benne, úgyhogy a király õt
szándékozék tenni az egész birodalomfölé.
4. Akkor az igazgatók és tiszttartók
igyekeztek okot találniDániel ellen a birodalom
dolgai miatt; de semmi okot vagy
vétket nem találhatának; mert hûséges
volt, és semmi fogyatkozás, sem vétek
nem találtaték benne. Fil. 2,15. 1Pét. 2,12. 3,16.
5. Akkor azt mondták azok a férfiak:
Nem találunk ebben a Dánielben semmi
okot, hacsak nem találhatunk ellene valamit
az õ Istenének törvényében!
6. Akkor azok az igazgatók és tiszttartók
berohantak a királyhoz, és így szóltak:
Dáriusz király, örökké élj! Neh. 2,3.
7. Tanácsot tartottak az ország összes
igazgatói: a helytartók, fejedelmek, tanácsosok
és a kormányzók, hogy királyi
végzés hozassék, és erõs tilalomadassék,
hogy ha valaki harminc napig kér valamit
valamely istentõl vagy embertõl, tekívüled,
oh király, vettessék az oroszlánok
vermébe. Zsolt. 59,3. 62,4. 64,2.
8.Most azért, oh király, erõsítsd meg e
tilalmat és add ki írásban, hogy meg ne
változtassék a médek és perzsák vissza
nem vonható törvénye szerint. Eszt. 1,19.
9. Annakokáért Dáriusz király adott
írást és tilalmat. Zsolt. 118,9.
10. Dániel pedig, amint megtudta, hogy
megíratott az írás, bement az õ házába; és
az õ felsõ termének ablakai nyitva voltak
Jeruzsálem felé; és háromszor napjában
térdeire esék, könyörge és dicséretet tett
az õ Istene elõtt, amiként azelõtt cselekszik
vala. 1Kir. 8,44. 48. Zsolt. 55,17. Jón. 2,4.
Csel. 2,1. 2. 15. 10,9. Fil. 4,6. 1Thess. 5,17. 18.
11. Akkor azok a férfiak berohantak és
megtalálák Dánielt, amint könyörge és
esedezék az õ Istene elõtt.
12. Ekkor bementek, és azt mondták a
királynak a tilalma felõl: Nem megírtad-é
a tilalmat, hogy ha valaki kér valamit valamely
istentõl vagy embertõl harminc
napig, tekívüled oh király, vettessék az
oroszlánok vermébe? Felele a király és
monda: Áll a szó! A médek és perzsák
vissza nem vonható törvénye szerint.
13. Erre felelének, és azt mondták a
királynak: Dániel, aki a júdabeli foglyok
fiai közül való, nem becsül téged, oh király,
sema tilalmat, amitmegírtál; hanem
háromszor napjában elkönyörgi könyörgését.
Márk 6,26. Csel. 5,29.
14. Akkor a király, amint hallotta ezt,
igen restelkedék amiatt, és szíve szerint
azon volt, hogyDánieltmegszabadítsa, és
napnyugtáig törekedék õt megmenteni.
15. Erre azok a férfiak berohantak a
királyhoz, és azt mondták a királynak:
Tudd meg, király, hogy ez a médek és
perzsák törvénye, hogy semmi tilalom
vagy végzés, amelyet a király rendel,meg
ne változtassék. Eszt. 8,8. Zsolt. 94,20.
16. Erre szóla a király, és elõhozák
Dánielt, és veték az oroszlánok vermébe.
Szóla a király, és mondá Dánielnek: A te
Istened, akinek te szüntelen szolgálsz,
Õ szabadítson meg téged! 2Kor. 1,10.
17. És hoztak egy követ, és odatették a
verem szájára, és megpecsétlé a király az
õ gyûrûjével és az õ fõembereinek gyûrûivel,
hogy semmi meg ne változtassék
Dánielre nézve. Ésa. 43,2. JerSir. 3,53.Mát. 27,66.
18. Erre eltávozék a király az õ palotájába,
és étlen tölté az éjszakát, és vigasságtevõ
szerszámokat sem hozata eléje; kerülte
õt az álom.
19. Hajnalban a király azonnal felkelt
még szürkületkor, és sietve az oroszlánok
verméhez ment. 1Móz. 18,14.
Jer. 32,17. Zak. 8,6.Mát. 19,26. Luk. 1,37.
20. És mikor közel ért a veremhez,
szomorú szóval kiáltott Dánielnek; szólt a
király, és monda Dánielnek: Dániel! Az
élõ Istennek szolgája, a te Istened, akinek
te szüntelen szolgálsz, meg tudott-é szabadítani
téged az oroszlánoktól?
21. Akkor Dániel szóla a királynak:
Király, örökké élj!
22. Az én Istenem elbocsátá az Õ
angyalát, és bezárá az oroszlánok száját
és nem árthattak nékem; mert ártatlannak
találtattam Õelõtte és elõtted sem
követtem el, oh király, semmi vétket.
Zsolt. 91,11. Csel. 12,11. 2Tim. 4,17. Zsid. 1,14.
23. Akkor a király igen örvende, és
Dánielt kihozatá a verembõl. És kivevék
Dánielt a verembõl, és semmi sérelem
864 DÁNIEL KÖNYVE 6. 7.
nem találtaték õrajta: mert hitt az õ
Istenében. Ésa. 63,9.Márk 16,18.
24. És parancsola a király, és elõhozák
azokat a férfiakat, akik Dánielt vádolták,
és az oroszlánok vermébe vettetének
mind õk, mind fiaik és feleségeik; és még
a verem fenekére sem jutottak, amikor
rájuk rontottak az oroszlánok és minden
csontjukat összezúzták.
5Móz. 19,19. 24,16. 2Kir. 14,6. Eszt. 9,10.
25. Akkor Dáriusz király írt minden
népnek, nemzetnek és nyelvnek, akik az
egész földön lakozának:Békességtek bõséges
legyen!
26. Tõlem adatott ez a végzés, hogy az
én birodalmamnak minden országában
féljék és rettegjék a Dániel Istenét;
mert Õ az élõ Isten, és örökké megmarad,
és az Õ királysága meg nem romol,
és uralkodása mindvégig tart;
Zsolt. 99,1. Luk. 1,33.
27. Aki megment és megszabadít, jeleket
és csodákat cselekszik mennyen
és földön; aki megszabadította Dánielt
az oroszlánok hatalmából.
28. És ennek a Dánielnek jószerencsés
lõn dolga a Dáriusz országában és a perzsa
Círus országában. Ezsdr. 1,1.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 76
Tegnapi: 200
Heti: 76
Havi: 3 998
Össz.: 797 247

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: 79.Dániel próféta könyve 1-6.
Isten Egyháza Jézus Krisztus Gyülekezeti Teste - © 2008 - 2017 - szeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: jános evangéliuma 14-17 fejezet - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »